Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-02 / 22. szám
2 it 2013. június 2. , I FORRÁS, Evangélikus Élet Oratio SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP - ROM 1,16-17 Láncreakció A VASÁRNAP IGÉJE oecumenica Mennyei Atyánk! Mindenható Istenként szeretettel közeledsz hozzánk. Emberlétünk értelmévé tetted, hogy te szeretsz bennünket. Köszönjük, hogy abban a bizonyosságban fordulhatunk hozzád imádságunkban, hogy te életünket, üdvösségünket, javunkat akarod. Hálát adunk neked mindazért, amit tettél értünk. Életet adtál nekünk, Fiadban megnyitottad előttünk a hozzád visszavezető utat, Szentlelkeddel ébreszted bennünk benned való hitünket. Könyörgünk, emlékeztess minket újra és újra szereteted mélységére, kegyelmed gazdagságára. Tarts meg bennünket a veled való szeretetközösség éltető valóságában. Könyörgünk gyülekezetünkért, egyházad közösségéért. Tartsd meg megváltott népedet a hit örömében. Ajándékozd meg nyitottsággal, találékonysággal, békességgel, hogy közösségeink élete, szeretete bűneink ellenére is betölthesse azt a hivatást, amelyre elhívtad ebben a világban. Segítsd azokat, akikre a tetteidre, szeretetedre való emlékeztetés szolgálatát bíztad. Segítsd meg népedet, hogy szavainkon, életünkön tükröződjön, hogy rád nemcsak emlékezünk, hanem élő valóság lehet mindenki számára a veled való közösség ajándéka. Könyörgünk azokért, akik nem tudtak felismerni mindenható Úrként és szerető Atyaként. Segítsd meg azokat, akik az élet mélységeiben eltévedtek, és reményüket veszítették. Mutasd meg szereteted titkát, hogy éppen akkor lelhetünk a legvégső ajándékodra, amikor végre minden e világi reményünket elveszítettük. Segítsd meg azokat, akik az élet felszínén járva képtelenek meglátni a felszín alatti mélyebb valóságot. Ne engedd, hogy belevesszenek e földi élet véges lehetőségeibe és örömeibe. Könyörgünk, Atyánk, azokért, akik természeti csaposoktól, elnyomatástól, éhségtől, betegségtől szenvednek. Segítsd meg mindazok munkáját, akik a szenvedők fájdalmainak enyhítésén, tisztább, igazságosabb világért fáradoznak. Mennyei Atyánk! Szeretetedben, kegyelmedben, életet újító erődben reménykedünk. Köszönjük neked, hogy arra hívsz mindannyiunkat, hogy reménységünk teljességre jusson eljövendő országodban a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. SEMPER REFORMANDA „Nem arról vitatkozunk, hogy ki hisz, és ki nem, ki zsidó, és ki pogány, mi történik azzal, aki hisz, és mi azzal, aki nem, mert ez annak a feladata, aki figyelmeztet. Mi arról beszélünk, hogy milyen érdem vagy cselekedet által lehet hitre jutni, hogy beoltassunk, illetve hitetlenségre, melynek következtében levágatunk - erről szóljon a tanítás! Ezt az érdemet írd körül! Pál ugyanis azt tanítja, hogy mindez cselekedeteinktől függetlenül, Isten szeretete, illetve haragja által történik. Amikor pedig megtörténik, szükség van a biztatásra, hogy állhatatosak maradjunk, nehogy levágassunk. Az isteni figyelmeztetés tehát nem azt bizonyítja, amire képesek vagyunk, hanem csupán a tennivalóinkat írja elő!” M Luther Márton: A szolgai akarat (Jakabné Csizmazia Eszter, Welder Ödön, Weltler Sándorfordítása) Teller Ede előadása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ezer ember előtt, 1993. november 25-én: „1933- ban és 1934-ben Koppenhágában dolgoztam. 1934 őszén Angliába mentem. Épp egy fizikusülés volt, Rutherford beszélt. És bizony Rutherford tíz percig, negyedóráig mennydörgött arról, hogy van, aki azt hiszi, hogy a magenergiát használni is lehetne. Ez pedig lehetetlenség. A magenergia csak a tiszta fizika számára érdekes, azt a világon semmire sem lehet használni. Én ezt nem tudom úgy elmondani, mint Rutherford tette, mert ő negyedórán keresztül magyarázta, de ez volt a lényeg. Nem értettem, mi ütött belé. De ezután, még azon a héten fölkeresett Londonban egy régi barátom: Szilárd Leó. Ő egészen különleges ember volt. Nem bánta, ha embereket sértett meg, de volt egy elve: az embereket nem szabad untatni. Ezért soha életében nem mondta azt, amit vártak tőle.” * % * A Pál Római levelét megalapozó súlyos mondatok pedig ezek: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is, mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: »Az igaz ember pedig hitből fog élni.«” Pál számára a „nem szégyellem” itt azt jelenti, hogy az evangélium úgy jelenik meg neki, mint a valódi környezet, amely az életét meghatározza és értelmessé teszi. Ő az evangélium embere, ez az identitása. Egy szédületes kultúra fővárosában, egy nagyon vonzó emberi szem► Folytatjuk az énekeskönyvünk számára készült énekek bemutatását. Nyíregyházi emléktáblája tömören összefoglalja dr. Bodrog Miklós (1929-2009) tevékenységét: evangélikus lelkész, teológiai tanár, énekszerző, műfordító és pszichoterapeuta. Előttünk a sokoldalú életmű egy szelete: négy énekfordítás (EÉ 318, 362, 436, 452) és tíz eredeti költemény. A himnuszdallamra alkalmazott Jó Krisztusunk, mellénk te állj rögtön megmutatja a szerző erőteljes nyelvét, jellegzetes képeit, az emberi hibákhoz, bűnökhöz való önkritikus hozzáállását. „Mert mély örvény az emberszív, / Tévútra, dőreségre hív. / Vágy, félelem és indulat / Jő, s elvakít egy perc alatt. // Míg azt hisszük: csak jót teszünk, / Mind önmagunkért reszketünk. / Jöjj, áraszd ránk Szentlelkedet, / Oldj fel, hogy szolgáljunk veled! // Hány lélek sebzett és kemény, / Hány gyötrött nép és tört remény! / Rád vár a vergődő világ, / Ó, halld meg esdő sóhaját!” (EÉ 90,2-4) A reggeli énekszöveg - Elszállt az éj, az álom - egy esti ének dallamához kapcsolódva érzékelteti a napok állandó körforgását. Krisztus megszólításának vágya eredeti szókapcsolatokat is életre hívott. „Elszállt az éj, az álom, / A szívem napra tárom: / Fényedet vesd reám! / Ha árnyékozna kétség, / Gond, indulat, vak mélység, / Te vezess engem, jó pontokat szolgáló vallási közegben szólal meg egy nagyon távoli názáreti ács nevében. * * * „Hát nekem Szilárd Leó elmesélte, hogy ő bizony elment Rutherfordhoz, és azt mondta neki, hogy a magenergiát föl lehet használni, hogy abból nagy robbanásokat lehetne csinálni. Erre őt Rutherford nagy ívben kiröpítette. Rutherford úgy felizgult, hogy még jóval később is csak arról tudott beszélni, előadásában is nagyrészt azt bizonygatta, hogy ez milyen nagy butaság. Szilárd nekem elmagyarázta, hogy egészen egyszerű a kérdés: van-e olyan magreakció, amely egy neutron hatására indul meg, és az ember a végén több neutront kap. Szilárdot annyira bosszantotta Rutherford visszautasítása, hogy elhatározta: ő most erre a neutronláncreakció-ötletre szabadalmat kér. Meg is kapta. Sok évvel később szabadalmát eladta az amerikai kormánynak húszezer dollárért - egész olcsó áron. De a szabadalomba pontosan be kellett írnia, mivel csinálja a láncreakciót, és hogyan.” # % £ Az ember ősi vágya, hogy legyen elég ereje, vagy ahogy az itt szereplő görög szó mondja: energiája. Micsoda hihetetlen lehetőség Isten energiáját kiaknázni! Az evangélium Isten energiája. Talán ez tette Pált elég erőssé, hogy egy olyan világbirodalom és gondolkodási forma ellenében a keresztyénségről merjen beszélni, amely aztán C ezredekre kihatott az emberi történelemre és kultúrára. Ki merne Istennel szembeszállni? Az ember kezében a hatalmas energiák birtok-Atyám! // Jézus, ki Üdvözítő, / Világbeteljesítő, / Irgalom, béke vagy, / Erőddel minden óra / Tanít-lendít a jóra - / Szent, új utat elénk te adj!” (EÉ 104,1 és 4) Az örök jövendőre készülő, fényt és árnyékot szembeállító - dán népdal hangjain megszólaló - esti ének első verse fordítás, a többi saját költemény. „A nap világa, ím, kihuny, / Lopóznak az éji árnyak, / Te fényen és homályon Úr, / Te szent lényed mindent áthat: / A mennyre készítsd fel szívünk! // Ki lenne más jó pásztorunk? / Te életed adtad értünk! / Ha dolgozunk, ha álmodunk, / Mindig kegyelmedből élünk. / A mennyre készítsd fel szívünk! // Nyugszunk irgalmad rejtekén, / S a holnapba új erő visz. / A Golgotáról jő a fény: / Nap és éj mezőin őriz. / A mennyre készítsd fel szívünk!” (EÉ 126,1-3) A Hazaszeretet címszó alatt található, zsoltárparafrázis-dallamra énekelt ÁIdás és békesség rendíthetetlenül elhelyez a világban, és ezt a gondolatot a Megváltóval is összekapcsolja. „Minket az Úristen / Nem teremtett kósza szélnek, / Mert helyünk van itten, / Ahol őseink is éltek. (...) Egymásért élhetünk / És együtt a nagyvilágért. / Megváltónk van velünk, / Mindenkiért ő ontott vért.” (EÉ 485,2-3) A régi magyar dallamra született Vaksötétben a világ a karácsonyi evangélium megfogalmazásától eljut a személyes megszólításig. „Tudja ő a nevedet, / Más helyetted nem mehet, / Indulj bátran, terve van veled!. lása egyenlő volt az uralkodással. Ki ne hajolna meg Isten ereje előtt? * * * „A nagy fölfedezésre még pár évet várni kellett, de az tény, hogy Szilárd jó négy évvel a maghasadás tudatos fölfedezése előtt már fölismerte a láncreakció lényegét: magenergiát bizonyos körülmények között lehet kapni egyszerűen azáltal, hogy az ember alkalmas anyagból egy kritikus tömeget összehord. Mindenki tudja, hogy ez attól lett lehetséges, hogy az uránatommag neutronbesugárzás hatására - a Coulomb-taszítás következtében - két részre hasad. Ezt a jelenséget már Fermi is látta, de nem értette, hogy mit lát. A maghasadást végül is a Kaiser Wilhelm Institutban fedezték föl Berlinben 1938 végén.” # * He Ha azonban az evangélium Isten ereje, akkor ez egy nagyon is megalázott, erejéről lemondó Istenről szól. Az evangélium az, hogy Isten ereje nem dicsőséges, hanem a kereszt elrejtett titka. Az, hogy Isten nem az emberek elpusztítására, hanem megmentésére szánta el magát. Szeretete kész az ember számára megteremteni a végtelen szabadságot, és kész mindent megtenni azért, hogy akár saját áldozatossága árán is kiteljesítse gyermekei identitását, életét és boldogságát. Ez Isten ereje, mely idegensége miatt valóban tud szégyenletessé válni követői számára. De aki ennek emberévé lesz, annak Istenbe vetett bizalma nem marad rejtve. Olyan lesz, mint a hegyen épült város vagy mint a só az ételben és a világosság a sötétben. * * * H Vigyük hittel szerteszét / Örök élet erejét, / Megújító, nagy szeretetét!” (EÉ 172,4 és 6) A Tehozzád száll fel énekünk óév estére szánt, de mindig aktuális, gránitszilárdságú szövegét a katedrálisszerű pünkösdi dallam tovább erősíti. Az egyszerre különböző és azonos refrén a Kyrie és az Agnus Dei hármasságára is emlékeztethet. „Tehozzád száll fel énekünk / Év alkonyán, jó Istenünk! / Hálát adunk ma mindenért, / Mit tettél gyermekeidért. / Békét, erőt, egészséget, / Áldást, minden jót és szépet / Adtál nekünk, hű Teremtő, / Bűn hatalmából is megmentő - / Téged zengünk, örök Isten! // Száll az idő s az alkalom, / Légy velünk, égi irgalom, / Mert sok jót elmulasztottunk, / Míg csak magunkra gondoltunk. / Testvér baját meg se láttuk, / Mindig magunkat sajnáltuk, / Bűnt bánni rest volt a szívünk, / Ám más hibáján törvényt ültünk - / Szánj meg minket, örök Isten! II Kőszívűnket megtörheted: / Hús-szívként szolgáljon neked. / Add sziklazúzó igédet: / Új évben legyen új élet. / Szétszórt lelkünk tedd egésszé, / Téríts minden jóra késszé, / Hogy általunk a jövendőt / Formáld: a boldog újesztendőt - / Áldj meg minket, örök Isteni' EÉ 177,1-3) A következő énekek általános használatra is alkalmasak, de az egyházi évbe is beilleszthetők. A Crüger-dallamra illesztett Mind elvégezted, Jézusunk híd húsvét és mennybemenetel között. „Egymásra bízol bennünket: / Ne maradjunk „Egyik nap Szilárd odajött hozzám, és azt mondta: »Teller úr, kérem, hajtson ki velem Einsteinhez!« (Soha életében nem tegezett. Nagyon jó barátok voltunk, de én nem Edward vagy Ede voltam Szilárdnak, én Teller úr voltam.) Einstein nyaralt. Hát jó, augusztus 2- án kihajtottam. Az egyetlen baj az volt, hogy Szilárd nem tudta, hogy Einstein hol lakik. Kérdeztük, senki nem tudta. A végén egy nyolcéves kislányt - szép copffal - kérdeztünk meg, hol lakik Einstein. Ő se tudta. Erre Szilárd azt mondta: »Hát az az öregember a hosszú fehér hajjal?« »Az ott lakik a második házban!« Bementünk, Einstein szívesen fogadott, teát adott Szilárdnak, és mert demokrata volt, behívta a sofőrt is. Szilárd kivett a zsebéből egy levelet, azt Einstein szép lassan elolvasta, és azt mondta: »Hát ez lesz az első eset, ahol is a magenergiát közvetlenül felhasználjuk, nem pedig közvetve azáltal, hogy a Nap csinálja, mi pedig a Naptól kapunk energiát.« Ezzel ráírta a levélre, hogy Albert Einstein.” * * * Isten ereje nem kerüli ki az életünket. Arra számít, hogy szavaink, cselekedeteink hitvallása sodró lesz, mely emberi sorsok számára elérhetővé teszi, hogy ő közvetlenül megmutathassa magát. Ehhez azonban saját stílusához kell alakítania minket. Ő így mondja: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt” (Mk 8,35) Ez Isten ereje. ■ Koczor Tamás CANTATE árván, / Munkáljunk békét, jó ügyet, / Ösvényeden járván. // Mennyei fénybe távoztál, / S így vagy közel hozzánk, / Hívő imádság megtalál, / Áldásod száll reánk.” (EÉ 478,4-5) A népszerű esti énekünkhöz kapcsolódó Áldjuk Teremtőnk: értünk alkotott szervesen építkező, jól bevált mintát követ (lásd EÉ 248-252, GyLK 816-817). Négy strófája először külön-külön, majd együtt szólítja meg a Szentháromság tagjait (az ének utolsó sora lett cikkünk címe). „Lélek fuvalma, drága égi tűz, / Tégy eszközöddé, félszet messze űzz! / Távol s közelben munkánk mennyi még - / Lángodat add, vezérlő fényesség! // Színed elé tart mind e földi lét - / Próbás viharban-éjjelen ki véd? / Szép, új világod hozd el, Istenünk, / Szentháromság, erőddel légy velünk!” (EÉ 253,3-4) A Nicolai-dallam és a vers témája miatt is az egyházi év végére illik az Új fény támad, kel a hajnal: „Jézus Krisztus tartja kézben / Elhívatásod földön, égen. / Jöjj, küldetésed Ura vár! / Nem kényelmet ad ő, / De nála az erő. (...) Nem más - ő a jövő, / A hű Üdvözítő, / A bölcsesség, / A kezdet, vég. / Lesz új föld s ég. / Őt zengi majd a mindenségi” (EÉ 273,1-2) Reménységünk az, hogy ez a szöveggyűjtemény megszólít: akár most ismerkedünk Bodrog Miklós énekeivel, akár az újrafelfedezés élményével közelítünk hozzájuk. ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa „Szentháromság, erőddel légy velünk!” Bodrog Miklós énekszövegei
