Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-06-02 / 22. szám

2 it 2013. június 2. , I FORRÁS, Evangélikus Élet Oratio SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP - ROM 1,16-17 Láncreakció A VASÁRNAP IGÉJE oecumenica Mennyei Atyánk! Mindenható Isten­ként szeretettel közeledsz hozzánk. Emberlétünk értelmévé tetted, hogy te szeretsz bennünket. Köszönjük, hogy abban a bizonyosságban fordul­hatunk hozzád imádságunkban, hogy te életünket, üdvösségünket, javun­kat akarod. Hálát adunk neked mindazért, amit tettél értünk. Életet adtál nekünk, Fiadban megnyitottad előttünk a hoz­zád visszavezető utat, Szentlelkeddel ébreszted bennünk benned való hi­tünket. Könyörgünk, emlékeztess minket újra és újra szereteted mély­ségére, kegyelmed gazdagságára. Tarts meg bennünket a veled való szeretet­­közösség éltető valóságában. Könyörgünk gyülekezetünkért, egy­házad közösségéért. Tartsd meg meg­váltott népedet a hit örömében. Aján­dékozd meg nyitottsággal, találékony­sággal, békességgel, hogy közössége­ink élete, szeretete bűneink ellenére is betölthesse azt a hivatást, amelyre el­hívtad ebben a világban. Segítsd azo­kat, akikre a tetteidre, szeretetedre va­ló emlékeztetés szolgálatát bíztad. Segítsd meg népedet, hogy szavain­kon, életünkön tükröződjön, hogy rád nemcsak emlékezünk, hanem élő valóság lehet mindenki számára a veled való közösség ajándéka. Könyörgünk azokért, akik nem tudtak felismerni mindenható Úrként és szerető Atyaként. Segítsd meg azokat, akik az élet mélységeiben el­tévedtek, és reményüket veszítették. Mutasd meg szereteted titkát, hogy éppen akkor lelhetünk a legvégső ajándékodra, amikor végre minden e világi reményünket elveszítettük. Se­gítsd meg azokat, akik az élet felszí­nén járva képtelenek meglátni a fel­szín alatti mélyebb valóságot. Ne engedd, hogy belevesszenek e földi élet véges lehetőségeibe és örömeibe. Könyörgünk, Atyánk, azokért, akik természeti csaposoktól, elnyo­matástól, éhségtől, betegségtől szen­vednek. Segítsd meg mindazok mun­káját, akik a szenvedők fájdalmainak enyhítésén, tisztább, igazságosabb világért fáradoznak. Mennyei Atyánk! Szeretetedben, kegyelmedben, életet újító erődben reménykedünk. Köszönjük neked, hogy arra hívsz mindannyiunkat, hogy reménységünk teljességre jus­son eljövendő országodban a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. SEMPER REFORMANDA „Nem arról vitatkozunk, hogy ki hisz, és ki nem, ki zsidó, és ki pogány, mi történik azzal, aki hisz, és mi azzal, aki nem, mert ez annak a feladata, aki fi­gyelmeztet. Mi arról beszélünk, hogy milyen érdem vagy cselekedet által le­het hitre jutni, hogy beoltassunk, il­letve hitetlenségre, melynek következ­tében levágatunk - erről szóljon a ta­nítás! Ezt az érdemet írd körül! Pál ugyanis azt tanítja, hogy mindez cse­lekedeteinktől függetlenül, Isten sze­retete, illetve haragja által történik. Amikor pedig megtörténik, szükség van a biztatásra, hogy állhatatosak ma­radjunk, nehogy levágassunk. Az is­teni figyelmeztetés tehát nem azt bi­zonyítja, amire képesek vagyunk, ha­nem csupán a tennivalóinkat írja elő!” M Luther Márton: A szolgai akarat (Jakabné Csizmazia Eszter, Welder Ödön, Weltler Sándorfordítása) Teller Ede előadása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ezer ember előtt, 1993. november 25-én: „1933- ban és 1934-ben Koppenhágában dolgoztam. 1934 őszén Angliába mentem. Épp egy fizikusülés volt, Rutherford beszélt. És bizony Ruther­ford tíz percig, negyedóráig menny­­dörgött arról, hogy van, aki azt hiszi, hogy a magenergiát használni is le­hetne. Ez pedig lehetetlenség. A magenergia csak a tiszta fizika szá­mára érdekes, azt a világon semmi­re sem lehet használni. Én ezt nem tudom úgy elmondani, mint Ruther­ford tette, mert ő negyedórán keresz­tül magyarázta, de ez volt a lényeg. Nem értettem, mi ütött belé. De ez­után, még azon a héten fölkeresett Londonban egy régi barátom: Szilárd Leó. Ő egészen különleges ember volt. Nem bánta, ha embereket sér­tett meg, de volt egy elve: az embe­reket nem szabad untatni. Ezért so­ha életében nem mondta azt, amit vártak tőle.” * % * A Pál Római levelét megalapozó sú­lyos mondatok pedig ezek: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hi­szen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de gö­rögnek is, mert Isten a maga igazsá­gát nyilatkoztatja ki benne hitből hit­be, ahogyan meg van írva: »Az igaz ember pedig hitből fog élni.«” Pál számára a „nem szégyellem” itt azt jelenti, hogy az evangélium úgy jelenik meg neki, mint a valódi kör­nyezet, amely az életét meghatá­rozza és értelmessé teszi. Ő az evan­gélium embere, ez az identitása. Egy szédületes kultúra fővárosában, egy nagyon vonzó emberi szem­► Folytatjuk az énekeskönyvünk számára készült énekek bemuta­tását. Nyíregyházi emléktáblája tömören összefoglalja dr. Bodrog Miklós (1929-2009) tevékenysé­gét: evangélikus lelkész, teológi­ai tanár, énekszerző, műfordító és pszichoterapeuta. Előttünk a sokoldalú életmű egy sze­lete: négy énekfordítás (EÉ 318, 362, 436, 452) és tíz eredeti költemény. A himnuszdallamra alkalmazott Jó Krisztusunk, mellénk te állj rögtön megmutatja a szerző erőteljes nyelvét, jellegzetes képeit, az emberi hibákhoz, bűnökhöz való önkritikus hozzáállá­sát. „Mert mély örvény az emberszív, / Tévútra, dőreségre hív. / Vágy, féle­lem és indulat / Jő, s elvakít egy perc alatt. // Míg azt hisszük: csak jót te­szünk, / Mind önmagunkért reszke­tünk. / Jöjj, áraszd ránk Szentlelkedet, / Oldj fel, hogy szolgáljunk veled! // Hány lélek sebzett és kemény, / Hány gyötrött nép és tört remény! / Rád vár a vergődő világ, / Ó, halld meg esdő sóhaját!” (EÉ 90,2-4) A reggeli énekszöveg - Elszállt az éj, az álom - egy esti ének dallamá­hoz kapcsolódva érzékelteti a napok állandó körforgását. Krisztus megszó­lításának vágya eredeti szókapcsola­tokat is életre hívott. „Elszállt az éj, az álom, / A szívem napra tárom: / Fényedet vesd reám! / Ha árnyé­­kozna kétség, / Gond, indulat, vak mélység, / Te vezess engem, jó pontokat szolgáló vallási közegben szólal meg egy nagyon távoli názá­reti ács nevében. * * * „Hát nekem Szilárd Leó elmesélte, hogy ő bizony elment Rutherfordhoz, és azt mondta neki, hogy a magener­giát föl lehet használni, hogy abból nagy robbanásokat lehetne csinálni. Erre őt Rutherford nagy ívben kirö­pítette. Rutherford úgy felizgult, hogy még jóval később is csak arról tudott beszélni, előadásában is nagy­részt azt bizonygatta, hogy ez milyen nagy butaság. Szilárd nekem elmagyarázta, hogy egészen egyszerű a kérdés: van-e olyan magreakció, amely egy neutron hatására indul meg, és az ember a vé­gén több neutront kap. Szilárdot annyira bosszantotta Rutherford visszautasítása, hogy elhatározta: ő most erre a neutronláncreakció-ötlet­­re szabadalmat kér. Meg is kapta. Sok évvel később szabadalmát eladta az amerikai kormánynak húszezer dollá­rért - egész olcsó áron. De a szabada­lomba pontosan be kellett írnia, mivel csinálja a láncreakciót, és hogyan.” # % £ Az ember ősi vágya, hogy legyen elég ereje, vagy ahogy az itt szereplő gö­rög szó mondja: energiája. Micsoda hihetetlen lehetőség Isten energiáját kiaknázni! Az evangélium Isten ener­giája. Talán ez tette Pált elég erőssé, hogy egy olyan világbirodalom és gondolkodási forma ellenében a ke­­resztyénségről merjen beszélni, amely aztán C ezredekre kihatott az embe­ri történelemre és kultúrára. Ki mer­ne Istennel szembeszállni? Az ember kezében a hatalmas energiák birtok-Atyám! // Jézus, ki Üdvözítő, / Világ­beteljesítő, / Irgalom, béke vagy, / Erőddel minden óra / Tanít-lendít a jóra - / Szent, új utat elénk te adj!” (EÉ 104,1 és 4) Az örök jövendőre készülő, fényt és árnyékot szembeállító - dán népdal hangjain megszólaló - esti ének első verse fordítás, a többi saját költe­mény. „A nap világa, ím, kihuny, / Lo­­póznak az éji árnyak, / Te fényen és homályon Úr, / Te szent lényed min­dent áthat: / A mennyre készítsd fel szívünk! // Ki lenne más jó pászto­runk? / Te életed adtad értünk! / Ha dolgozunk, ha álmodunk, / Mindig kegyelmedből élünk. / A mennyre ké­szítsd fel szívünk! // Nyugszunk irgal­mad rejtekén, / S a holnapba új erő visz. / A Golgotáról jő a fény: / Nap és éj mezőin őriz. / A mennyre ké­szítsd fel szívünk!” (EÉ 126,1-3) A Hazaszeretet címszó alatt talál­ható, zsoltárparafrázis-dallamra éne­kelt ÁIdás és békesség rendíthetetle­nül elhelyez a világban, és ezt a gon­dolatot a Megváltóval is összekap­csolja. „Minket az Úristen / Nem te­remtett kósza szélnek, / Mert he­lyünk van itten, / Ahol őseink is él­tek. (...) Egymásért élhetünk / És együtt a nagyvilágért. / Megváltónk van velünk, / Mindenkiért ő ontott vért.” (EÉ 485,2-3) A régi magyar dallamra született Vaksötétben a világ a karácsonyi evangélium megfogalmazásától eljut a személyes megszólításig. „Tudja ő a nevedet, / Más helyetted nem me­het, / Indulj bátran, terve van veled!. lása egyenlő volt az uralkodással. Ki ne hajolna meg Isten ereje előtt? * * * „A nagy fölfedezésre még pár évet várni kellett, de az tény, hogy Szilárd jó négy évvel a maghasadás tudatos fölfedezése előtt már fölismerte a láncreakció lényegét: magenergiát bizonyos körülmények között lehet kapni egyszerűen azáltal, hogy az em­ber alkalmas anyagból egy kritikus tömeget összehord. Mindenki tudja, hogy ez attól lett lehetséges, hogy az uránatommag ne­utronbesugárzás hatására - a Cou­­lomb-taszítás következtében - két részre hasad. Ezt a jelenséget már Fermi is látta, de nem értette, hogy mit lát. A maghasadást végül is a Kaiser Wilhelm Institutban fedezték föl Berlinben 1938 végén.” # * He Ha azonban az evangélium Isten ere­je, akkor ez egy nagyon is megalázott, erejéről lemondó Istenről szól. Az evangélium az, hogy Isten ereje nem dicsőséges, hanem a kereszt elrejtett titka. Az, hogy Isten nem az emberek elpusztítására, hanem megmentésére szánta el magát. Szeretete kész az ember számára megteremteni a vég­telen szabadságot, és kész mindent megtenni azért, hogy akár saját áldo­zatossága árán is kiteljesítse gyerme­kei identitását, életét és boldogságát. Ez Isten ereje, mely idegensége miatt valóban tud szégyenletessé válni kö­vetői számára. De aki ennek emberé­vé lesz, annak Istenbe vetett bizalma nem marad rejtve. Olyan lesz, mint a hegyen épült város vagy mint a só az ételben és a világosság a sötétben. * * * H Vigyük hittel szerteszét / Örök élet erejét, / Megújító, nagy szeretetét!” (EÉ 172,4 és 6) A Tehozzád száll fel énekünk óév estére szánt, de mindig aktuális, grá­nitszilárdságú szövegét a katedrális­­szerű pünkösdi dallam tovább erősí­ti. Az egyszerre különböző és azonos refrén a Kyrie és az Agnus Dei hár­masságára is emlékeztethet. „Tehoz­zád száll fel énekünk / Év alkonyán, jó Istenünk! / Hálát adunk ma min­denért, / Mit tettél gyermekeidért. / Békét, erőt, egészséget, / Áldást, minden jót és szépet / Adtál nekünk, hű Teremtő, / Bűn hatalmából is megmentő - / Téged zengünk, örök Isten! // Száll az idő s az alkalom, / Légy velünk, égi irgalom, / Mert sok jót elmulasztottunk, / Míg csak magunkra gondoltunk. / Testvér ba­ját meg se láttuk, / Mindig magun­kat sajnáltuk, / Bűnt bánni rest volt a szívünk, / Ám más hibáján törvényt ültünk - / Szánj meg minket, örök Is­ten! II Kőszívűnket megtörheted: / Hús-szívként szolgáljon neked. / Add sziklazúzó igédet: / Új évben le­gyen új élet. / Szétszórt lelkünk tedd egésszé, / Téríts minden jóra késszé, / Hogy általunk a jövendőt / Formáld: a boldog újesztendőt - / Áldj meg minket, örök Isteni' EÉ 177,1-3) A következő énekek általános használatra is alkalmasak, de az egy­házi évbe is beilleszthetők. A Crüger-dallamra illesztett Mind elvégezted, Jézusunk híd húsvét és mennybemenetel között. „Egymás­ra bízol bennünket: / Ne maradjunk „Egyik nap Szilárd odajött hozzám, és azt mondta: »Teller úr, kérem, hajtson ki velem Einsteinhez!« (Soha életében nem tegezett. Nagyon jó barátok vol­tunk, de én nem Edward vagy Ede vol­tam Szilárdnak, én Teller úr voltam.) Einstein nyaralt. Hát jó, augusztus 2- án kihajtottam. Az egyetlen baj az volt, hogy Szilárd nem tudta, hogy Einstein hol lakik. Kérdeztük, senki nem tudta. A végén egy nyolcéves kis­lányt - szép copffal - kérdeztünk meg, hol lakik Einstein. Ő se tudta. Er­re Szilárd azt mondta: »Hát az az öregember a hosszú fehér hajjal?« »Az ott lakik a második házban!« Be­mentünk, Einstein szívesen fogadott, teát adott Szilárdnak, és mert demok­rata volt, behívta a sofőrt is. Szilárd kivett a zsebéből egy leve­let, azt Einstein szép lassan elolvasta, és azt mondta: »Hát ez lesz az első eset, ahol is a magenergiát közvetlenül fel­használjuk, nem pedig közvetve azál­tal, hogy a Nap csinálja, mi pedig a Naptól kapunk energiát.« Ezzel ráír­ta a levélre, hogy Albert Einstein.” * * * Isten ereje nem kerüli ki az életünket. Arra számít, hogy szavaink, cseleke­deteink hitvallása sodró lesz, mely em­beri sorsok számára elérhetővé teszi, hogy ő közvetlenül megmutathassa magát. Ehhez azonban saját stílusához kell alakítania minket. Ő így mondja: „Ha valaki énutánam akar jönni, ta­gadja meg magát, vegye fel a kereszt­jét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt” (Mk 8,35) Ez Isten ereje. ■ Koczor Tamás CANTATE árván, / Munkáljunk békét, jó ügyet, / Ösvényeden járván. // Mennyei fénybe távoztál, / S így vagy közel hozzánk, / Hívő imádság megtalál, / Áldásod száll reánk.” (EÉ 478,4-5) A népszerű esti énekünkhöz kap­csolódó Áldjuk Teremtőnk: értünk al­kotott szervesen építkező, jól bevált mintát követ (lásd EÉ 248-252, GyLK 816-817). Négy strófája először kü­­lön-külön, majd együtt szólítja meg a Szentháromság tagjait (az ének utolsó sora lett cikkünk címe). „Lé­lek fuvalma, drága égi tűz, / Tégy esz­közöddé, félszet messze űzz! / Távol s közelben munkánk mennyi még - / Lángodat add, vezérlő fényesség! // Színed elé tart mind e földi lét - / Próbás viharban-éjjelen ki véd? / Szép, új világod hozd el, Istenünk, / Szentháromság, erőddel légy ve­lünk!” (EÉ 253,3-4) A Nicolai-dallam és a vers témája miatt is az egyházi év végére illik az Új fény támad, kel a hajnal: „Jézus Krisz­tus tartja kézben / Elhívatásod földön, égen. / Jöjj, küldetésed Ura vár! / Nem kényelmet ad ő, / De nála az erő. (...) Nem más - ő a jövő, / A hű Üd­vözítő, / A bölcsesség, / A kezdet, vég. / Lesz új föld s ég. / Őt zengi majd a mindenségi” (EÉ 273,1-2) Reménységünk az, hogy ez a szö­veggyűjtemény megszólít: akár most ismerkedünk Bodrog Miklós éneke­ivel, akár az újrafelfedezés élményé­vel közelítünk hozzájuk. ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa „Szentháromság, erőddel légy velünk!” Bodrog Miklós énekszövegei

Next

/
Thumbnails
Contents