Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-05-26 / 21. szám

evangélikus hetilap ♦ www.evangelikuselet.hu 78. évfolyam, 21. szám ■ 2013. május 26. ■ Szentháromság ünnepe Ára: 275 Ft „A Szentháromságot hinnünk kell, hogy le tudjuk vonni az üdvösségünkre nézve szükséges következtetéseket.” A vasárnap igéje 2. oldal „A fórum példát kínál arra, hogy a kereszténységnek és a közéletnek nagy az érintkezési felülete. Merkel asszony fellépése kétségkívül rangot ad a Kirchentagnak. Ám erre a nyilvánosságra alighanem neki is szüksége van, bő három hónappal a parlamenti választások előtt.” Kancellár és államelnök az egyházi napokon !► 10. oldal „Májusban néhány órára elsősorban nem Thalia, hanem az egyetlen Isten templomává vált a békéscsabai teátrum. Több tucat tizenéves kereste meg és porolta le a családi Bibliát, és fogalmazta meg szövegkönyvvel, játékkal, tánccal és dallal, hogy mit jelent neki egy-egy benne olvasott történet.” Biblia - leporolva !► 11. oldal Határtalan pünkösd !► 4. oldal Családi nap az anyaóvóban 4■ oldal Hagyomány és élő víz W 6. oldal Kirchentag-visszapillantó 7-10. oldal Hűség a kévésén 13. oldal Új kötet Bajcsy-Zsilinszkyről ► 14. oldal A Szentháromság dicsérete Szentháromság vasárnapján meg­­valljuk az Atya-Fiú-Szentlélek egy igaz Istenbe vetett hitünket. Minden istentiszteleten őt hívjuk se­gítségül, az ő nevében vagyunk együtt. Őt dicsérjük és imádjuk, az ő igéjét hir­detjük és hallgatjuk. Sokaknak mégis értelmi akadályt jelent Isten elfogadá­sa a Szentháromság jegyében. „Az Atya, aki teremt, a Fiú, aki meg­vált, s a SzenÜélek, aki hitet ajándékoz és egyházat hív össze szerte a világon” - fogalmaz egyik legtömörebb hitval­lásunk, amely az apostoli időkre ve­zethető vissza. Ezt tükrözi a pozsonyi evangélikus kistemplom - ahol pün­kösdkor prédikálhattam a magyar gyülekezetben - timpanonja is a há­romszögből kiáradó fényekkel. Három és mégis egy? Képzeljük magunk elé a jelenetet: egy besötétí­tett fizikai laboratórium ablakán át egy kis fénysugár vetül a fehér falra. Egy prizmán keresztül kezdik vizsgálni a fényt, amely több csodaszép színre bomlik szét. Melyik az igazán szép? A tűzpiros, a püspöklila vagy a mélyzöld? Mégis ugyanaz a fehér fénysugár. Is­tent a teremtő, a megváltó és minde­neket éltető színeiben szemléljük. Egy szép gótikus templomba belép­hetünk a két oldalajtón és a főkapun is. De bármelyik bejáraton közelítjük is meg a szent helyet, ugyanoda érke­zünk, ahol csodálhatjuk Isten fensé­gét, és dicsérhetjük zengő énekkel. Három kapu, egy templom. Augustinus vallomása is szép me­tafora: „A forrást nem nevezhetjük folyónak, a folyót sem forrásnak, s az a korty, amelyet a forrásból meg­iszunk, sem nem forrás, sem nem fo­lyó, pedig mind a háromban ugyan­az a víz van. Forrás, folyó, ital - há­rom dolog, de a víz egy.” A Duna-part téglafalán olvastam a különös graffitit: „Magyarázd meg a vonalnak, mi a gömb!” A sajátos üze­netet hordozó felirat - látásom sze­rint - arra utal, hogy az alacsonyabb szintű intelligencia sohasem tudja felfogni a magasabb intelligencia ér­telmét vagy puszta létét. Ezért Isten tudtul adta magáról a világnak, hogy ő a Teremtő, ő a Megváltó, és ő a min­deneket éltető és megszentelő Lélek. Különben nem ismerhetnénk meg, legfeljebb sejtésünk lenne róla. Paul Tillich, a 20. század egyik ki­váló teológusa arról ír, hogy Isten aligha zárható be emberi fogalmaink kategóriáiba. Ezért inkább azt kell ró­la vallanunk, hogy ő több mint (em­beri) személy: személyes valóság. A szó kettős értelmében: akkor lehe­tünk vele kapcsolatban, ha lelkünk mélyén személyes meggyőződéssel valljuk jelenlétét, másfelől elfogadjuk, hogy ő nagyobb, hatalmasabb, egé­szen más, mint a mi emberi szemé­lyünk. Isteni egzisztencia. Augustinus a tengerparton sétál­va látta, hogy egy gyermek kagylóval meregette a tenger vizét. Ekkor éb­redt rá arra, hogy amiként a tengert nem lehet kimerni, úgy a Szenthá­romság titkát sem tudja megmagya­rázni az ember. De örömét lelheti di­cséretében s imádatában. Tegyük ezt mi is bátran! A szerző egyházunk nyugalmazott püspöke Teremtésünnep- a teremtett világ gondozására való hiteles nevelésért Iowai látogatók Amerikai evangélikus küldöttség egyházunkban ► Az egyház egységének munkálása, illetve a hit- és erkölcstan oktatása - külön figyelemmel a környezetvédelem és teremtésgondozás kérdé­seire - volt a teremtés idei ünnepének és a Jézus Testvérei Ökumeni­kus Diakóniai Rend konferenciájának fő témája. A környezetvédelmi világnapot előkészítő május 17-18-i rendezvénynek a Magyarországi Evangélikus Egyház budapesti Üllői úti országos irodája adott otthont. Az immár huszonhárom esztendeje évenként megrendezett alkalom fő­védnöki tisztét dr. Láng Zsolt ország­­gyűlési képviselő, Budapest II. kerü­letének polgármestere, dr. Nagy An­dor országgyűlési képviselő, a Fenn­tartható Fejlődés Bizottság alelnöke és dr. Zsengellér József, a Károli Gás­pár Református Egyetem dékánja vállalta. A fővédnökök üzeneteinek elhangzása után Kákay István, a ven­déglátó evangélikus egyház országos irodájának igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Az ökumenikus, úrvacsorás nyitó istentiszteleten dr. SzécheyBéla, a Jé­zus Testvérei-rend vezetője, Román­ná Bolha Márta és Zsigmondy Árpád evangélikus, Gulybán Gergely gö­rögkatolikus lelkész és e sorok írója szolgált együtt. Széchey Béla emlékez­tetett arra, hogy a Szentírás alapján Jé­zus Krisztus által és rá nézve terem­tetett a világmindenség, és benne áll fenn minden. így a benne hívő ember számára a környezetvéde­lem, a teremtésgondozás feladatai, az erről való oktatás alfája és ómegája is Krisztus. Gulybán Gergely Jézus cso­dálatos kenyérszaporítása kapcsán arra hívott fel, hogy ne szűnjön meg bennünk a lelki kenyér kívánása. A konferencia előadásaira való ráhangolódást József Attila, Kiss Ju­dit Ágnes és Weöres Sándor mély er­kölcsi mondanivalót hordozó versei segítették Sudár Annamária mű­vésznő szívhez szóló előadásában, „...szolga csak egy van: az Isten, / s uraktól nyüzsög a végtelenség" - hangzottak Weöres sorai a versek zá­rásaként. Az első előadást dr. Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa tartotta azokról a környezeti és teremtésgondozási értékekről, amelyeket kiemelten kívá­natos megjeleníteni az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatásban. Ha az oktatásban először tudományos rend­szerezésben hallanak először a gyer­mekek a természetről - mondta a pro­fesszor -, az elidegenítheti őket annak szeretetétől. Tehát fontos először megszerettetni velük a természetet. Dr. Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyette­se, az Északi Evangélikus Egyházke­rület felügyelője előadásában arról szólt, hogyan segítheti vagy ront­hatja a hit- és erkölcstan oktatása az etikai, ezen belül a környezetetikai tu­datosságot. Leglényegesebb üzenete az volt, hogy a hit- és erkölcstan ok­tatóinak az általuk oktatott elvek szerint kell élniük, különben hitelét veszti a mondanivalójuk. Az előadások után fórumbeszélge­tés következett a környezetetika mű­veléséről dr. Jancsó Gábor mérnök, igazságügyi szakértő, D. Szebik Im­re nyugalmazott evangélikus püspök, Tóth Melinda Anna evangélikus lel­kész bevezetőivel, majd taizéi imaóra zárta a teremtés ünnepének első, pénteki napját Börönte Márta evan­gélikus lelkész vezetésével. A szombati napot nyitó áhítatában Kun András Nándor református lel­kész a 37. zsoltár alapján hívta a meg­jelenteket Isten előtti csendességre, melyet egy találó megfogalmazás szerint akkor ér el igazán a keresz­tyén ember, amikor meghallja a szí­ve mélyén magát Jézust imádkozni. Lakatos József versmondó zsoltá­rok előadásával irányította a hallga­tók figyelmét arra, hol az ember he­lye a teremtettségben. A zsoltárok elhangzása után dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának (MEÖT) főtitká­ra üdvözölte a rendezvény résztvevő­it. Mint mondta, a tanács számára to­vábbra is fontos a teremtésgondozás ügyének támogatása. Szabó Erik a Budapesti Városvé­dő Egyesület részéről Településetika címmel tartott előadást, melyben a környezetbarát életmódot folytató ökofalvak példája alapján ökováro­sok kialakulásáért való munkára bá­torított. A konferencia összefoglalásaként az etika, illetve a hit- és erkölcstan ok­tatásához készült ajánlástervezet­hez szólhattak hozzá a jelenlévők. A tervezet véglegesített változatát a szervezők eljuttatják a környezet­­védelmi és az oktatásügyi államtitkár­ságnak, valamint a MEÖT tagegyhá­zainak és a katolikus egyháznak. ■ Biczó Dénes ► Noha Luther követői a tengerentúlon is kisebbségben élnek, az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (Evangelical-Lutheran Church in Ame­rica, ELC A) tízezernél több gyülekezetét magában foglaló, hatvanöt egy­házkerületet tömörítő hatalmas szervezet, négymilliónál több taggal. Az európai gyökereket nem feledve tizenöt országgal ápol szoros kapcsola­tot az öreg kontinensen. Az ELCA számos európai egyházba küld lelkészt angol nyelvű istentiszteletek tartása vagy éppen nyelvtanítás céljából. A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Amerikai Evangélikus-Lutherá­nus Egyház Északkelet-iowai Egyház­­kerülete között módszeres munkával épül a testvéregyházi kapcsolat. Évek óta küldünk angolul jól tudó magyar fiatalokat segítőnek amerikai egyházi gyerektáborokba, miközben jelenleg négy tengerentúli önkéntes dolgozik magyarországi gyülekezetekben és intézményekben. A partnerségben azonban ennél jó­val több lehetőség rejlik. Dr. Fabiny Ta­más, az Északi Egyházkerület püspö­ke - úgy is, mint a Lutheránus Világ­szövetség alelnöke - már 2011-es chi­cagói útja alkalmával ennek kimunká­­lásán-kiaknázásán fáradozott. Steve Nelson, az ELCA chicagói székhelyű Globális Szolgálatának igaz­gatója április közepén látogatott Nyír­egyházára (az eseményről lapunk áp­rilis 21-i számának 4. oldalán tudósí­tottunk Amerikai kapcsolat címmel). Újabb fejleményként pedig most Ste­ven L. Ullestad, az Északkelet-iowai Egyházkerület püspöke (feleségével, képünk jobb szélén) érkezett hazánkba. 1^ Folytatás az 5. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents