Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-05-12 / 19. szám

io 4t 2013. május 12. FÓKUSZ Evangélikus Élet Biztonság, iszlám, biztonságpolitika Nógrádi György előadása az ökumenikus tanácsban ► Az ismert biztonságpolitikai szakértő, Nógrádi György volt április 15- én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Valláskö­zi és Dialógus Bizottsága nyűt ülésének vendége. Jelen sorok írója az ülés megnyitásakor utalt a Szentírás tanítására a biztonságról. Dávid ezt mond­ta Góliátnak: „Az Úré a háború, és ő ad kezünkbe benneteket!’ (íSám 17,47) Az igazán fontos persze az Újszövetség tanítása. A Hegyi beszéd boldog­mondásai után ott van az ellenség szeretetének parancsa (Mt 5,3-10.43- 48). Az Útmutató aznapi újszövetségi igéje is az abszolút biztonságra ta­­nított: „... akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Rám 14,8) Előadás a Csíki székely krónikáról Május 16-án, csütörtökön 19 óra­kor a Kálvin-teremben (Budake­szi, Fő u. 159.) a Csíki székely kró­nikáról tart előadást Csutak Bodroghy Attila történész. Sze­retettel várunk minden érdeklő­dőt. Az előadás ingyenes. Ado­mányokat a budakeszi Protestáns Kör tevékenységének támoga­tására elfogadunk. A Protestáns Kör szervezői Lőrinci Érdeklődők Teaháza A pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet Lőrinci Érdeklődők Teaháza (LÉT) szeretettel hív minden érdeklődőt következő alkalmára május 16-án (csütörtö­kön) 18 órára. Dr. Cserháti Péter orvos, egészségpolitikai helyettes államtitkár lesz a vendégünk. Az est témája: Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? -Az emberi élet értékei. Helyszín: 1183 Budapest, Kossuth tér 3. (evangélikus gyülekezeti terem). Megközelíthető az Üllői úton vagy az 50-es villamossal. Jubiláns konfirmandusait várja a pestszentlőrinci gyülekezet A pestszentlőrinci és a pest­­szentimrei jubiláns konfirman­dusainkat szeretettel hívjuk má­jus 19-én, pünkösd ünnepén 10 órakor kezdődő úrvacsorás isten­tiszteletünkre. Várjuk mindazok érkezését, jelentkezését, akik az 1933-, 1938-, 1943-, 1948., 1953-, 1958., 1963., 1968., 1973-, 1978., 1983., 1988., 1993-, 1998., 2003., 2008. évben konfirmáltak temp­lomunkban vagy máshol, de je­lenleg gyülekezetünk területén élnek. Elérhetőségünk: 1183 Bu­dapest, Kossuth tér 3. Tel.: 290- 6408, mobil: 20/824-2410. Lelkészakadémia Mivel most alakul a Lelkészaka­démia új szervezete és vezetősé­ge, az átmeneti időben (a 2013. évben) az ügy iránt elkötelezett egyházi vezetők megbízásából három lelkészakadémiai kurzust szervezünk egyházunk oktatási központjában Révfülöpön. A Lelkészakadémia következő alkalmát június 2-6. között Itt az Isten köztünk címmel tartjuk a magyar evangélikus istentiszte­let teológiai és gyakorlati kérdé­seiről. A program vasárnap este kezdődik, és csütörtökön reggeli áhítattal ér véget. A kurzus veze­tője dr. Fabiny Tibor professzor, házigazdája és előadója dr. Ha­fenscher Károly lelkész, az igeta­nulmányokat Ittzés János nyugal­mazott püspök tartja. Minden érdeklődőt szeretettel várunk erre az alkalomra, amely tanulási lehetőséget, továbbkép­zést, testi-lelki-szellemi tölteke­­zést, testvéri közösséget kínál. A kurzus elvégzése beleszámít a törvény által előírt továbbképzé­si rendbe. Jelentkezni lehet a revfu­­lop@lutheran.hu e-mail címen május 17-ig. A szervező közösség nevében: Dr. Fabiny Tibor és Dr. Hafenscher Károly Jézus Krisztus is beszélt a mi fogalma­ink szerinti biztonságpolitikáról - a hadba vonulás példázatában: „.. .ha egy király el akar indulni, hogy harcba bo­csátkozzék egy másik királlyal, vajon nem ül-e le előbb, és nem tart-e taná­csot arról, hogy szembeszállhat-e tíz­ezer élén azzal, aki húszezerrel jön el­lene? Különben követségét küld, ami­kor az még távol van, és megkérdezi a békefeltételeket’.’ (Lk 14,31-32) Nógrá­di György ehhez annyit tett hozzá, hogy a támadónak legalább háromszo­ros fölényben kell lennie. Ha túlereje csak kétszeres, akkor a siker reményé­ben lehet felvenni ellene a harcot. Ami úgy általában a biztonságot il­leti, az a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben pedig bizonyta­lan... A Budapesti Corvinus Egyetem professzora a világtérképre mutatva fi­gyelmeztetett, hogy Európa már nem a világ közepe. Az Egyesült Államok a Csendes-óceánra, Kínára tekint. A budapesti szovjet nagykövet már 1972-ben azt mondta, hogy Kí­nát részekre kellene szabdalni, mert különben nagyon veszélyes lesz. Kí­na 2011-ben a bruttó nemzeti összter­mék (GDP) tekintetében lehagyta Japánt, és a második gazdasági hata­lom lett. Az arany- és valutatartalé­kok felét birtokolja. Még tíz-tizenöt évre van szüksége háború nélkül ah­hoz, hogy világhatalmi szerepe meg­kérdőjelezhetetlen legyen. Kína számára három tabu van: az atomfegyverek, Tajvan és Tibet. Utób­bi annál is inkább, mert itt van az or­szág édesvíztartalékának egyharma­­da. Ha jóban akarunk lenni Kínával, akkor - állami szinten - nem fogad­hatjuk a dalai lámát és az ujgurok kép­viselőit. Az iszlám vallású, a magya­rokat rokonoknak tekintő ujgurok a kínaiak szerint „erőszakos társaság’,’ és - mint figyelmeztetnek - ha kell, sok áldozat árán is megfékezik őket. A koreai helyzetről Nógrádi György a következőt állapította meg: Kína azt akarja, hogy Dél-Korea ne nyelje el, il­letve az Egyesült Államok ne kebelez­ze be Északot, ne legyenek amerikai katonák a kínai határon. Észak-Korea azért fenyegetőzik az atomfegyverke­zéssel, hogy tárgyalóasztalhoz ültes­se az Államokat. Egy háború viszont Kínának nem érdeke. Oroszország szerepe nagyrészt az olaj és a földgáz világpiaci árától függ. Valójában két szuperhatalom lesz, az USA és Kína, Oroszország pedig „a legfontosabb segéderő” És kit támogat az utóbbi? Taktikailag Kínát, stratégi­ailag mindenben ütközik vele. „Az USA összes kérdése Ázsia - mondta az előadó -, nem Európa, nem Afri­ka és nem is Latin-Amerika." * * * Ami az iszlám világot, először is Af­ganisztánt illeti, „az afgán háborút el­vesztettük”. „Aki kimegy, pénzért megy harcolni.” Lehet azzal büszkél­kedni, hogy a NATO-tagállamok mi mindent építettek, mára viszont ezeknek az építményeknek a kilenc­venöt százaléka romokban hever. Nógrádi György elmondta, hogy járt a mazari-sarifi német bázison, aho­vá a tejet és a virslit is Németország­ból szállítják. A kávét, teát viszont helybeliek főzik, és „csak” az a kér­dés, hogy miért nem mérgezik meg a német katonákat. 'A válasz: „Amíg az afgán törzsfő megkapja a pénzét, addig nincs merénylet.” Irán nem mond le az atomprog­ramról. Ugyanakkor tudni kell, hogy a síita-szunnita ellentét sokszor erő­sebb, mint az izraeli-arab. Leghan­gosabban Szaúd-Arábia követeli, hogy verjék szét Irán síita vezetését. Az izraeli titkosszolgálat informáci­ókat cserél Szaúd-Arábiával. Az arab világ Marokkótól a Shatt al-Arabig terjed, de az USA szerint Törökor­szág is ide számítható. Az „arab tavasz” európai értékelése és fogadtatása téves volt. Kadhafi ki­szolgálta Európát, akadályozta a mig­rációt, egyben tartotta Líbiát. De beval­lotta, hogy anyagilag segítette Nicolas Sarkozy volt francia elnök választási kampányát. Egyiptom az arab világ kul­csa, és még mindig az egyetlen olyan ország, amely képes a vezetésre. Fő be­vételi forrása a Szuezi-csatorna, a kül­földön élők hazautalásai és a turizmus. Két kiszámíthatatlan ország van: Irak és Szíria. Az iraki háború költ­ségeit nyolcszáz- és háromezermil­­liárd dollár közé teszik. Mivel hitel­ből finanszírozták, a pontos összeget senki sem tudja. Ötezer amerikai és százhetvenezer iraki halottat követelt. Szíriában az alevita kisebbség ural­kodik, amely közel áll a síitákhoz. Tö­rökország azt szeretné, hogy a szun­niták vegyék át az uralmat, és így ki­szorítsa Iránt. Katar és Szaúd-Arábia révén áramlik nyugatról a fegyver a felkelőknek. Izrael pozíciója is romlott, a Ha­­mászt Egyiptom és Szaúd-Arábia egy­re inkább támogatja, Irán pedig egy­re kevésbé. Jordániában szintén - a pa­lesztin többség és az egyre több iraki, szíriai menekült miatt is - az a kérdés, hogy mikor dől meg a királyság. Szí­ria három-négy részre szakadhat, ez - amint Nógrádi György fogalamzott - „életveszélyes” hiszen a nyugati beavat­kozás nyomán az ország a negyedik működésképtelen állam lenne Afga­nisztán, Irak és Líbia után. Törökországban a határ mentén szükség esetén minden parancsnok maga dönthet az esetleges beavatko­zásról. Számukra döntő szempont, hogy ne legyen Irakhoz hasonló kurd autonómia. Szíriában a diplomáciá­ban a felkelők állnak nyerésre, kato­nailag a helyzet döntetlen. A Bizton­sági Tanácsban Kína és Oroszor­szág nem támogatja a felkelőket. Európában a migránsok immár ne­gyedik nemzedéke bizonyította, hogy a „multikulti” nem járható út, ezt Angela Merkel német kancellár, Nico­las Sarkozy és David Cameron brit miniszterelnök is kénytelen volt megállapítani. Ha öt évvel korábban mondják, megbuknak. Mind a NATO, mind az Európai Unió (EU) bővítése politikai, nem pe­dig szakmai szempontok alapján történt, ennek fizetjük az árát. A hamarosan EU-tag Horvátország al­kalmasságát is sokan megkérdőjelez­ték. Ami Törökországot illeti, az EU vezető államai egyre kevésbé óhajt­ják teljes jogú tagságát. Az USA szorgalmazza, hogy ezzel is gyengít­se Európát. Az arab világban négy-öt százalé­kos a gazdasági visszaesés, menekül a külföldi tőke, óriási a korrupció, emelkednek az élelmiszerárak, ez Magyarországra is hatással lesz. A nemzetközi szervezetek a közkiadá­sok csökkentését ajánlják nekik is, ami megint csak kockázatos. * * * Fischl Vilmos evangélikus lelkész, az ökumenikus tanács főtitkára fel­hívta a résztvevők figyelmét arra, hogy Olov Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára éppen az­nap érkezik Egyiptomba, és találko­zik az elnökkel és a kopt pápával. A jövő márciusi világimanap szervező­je egyébként Egyiptom lesz. Nógrádi György hozzátette, hogy Mohamed Murszi egyiptomi elnök nem akar a hadsereggel ujjat húzni, mert megbuktathatnák. Egyiptom kapja az USA-tól a második legna­gyobb éves katonai segélyt. Egyiptom lakosságának negyven százaléka ti­zenöt év alatti. A Sínai-félsziget be­duinjai többek között a kábítószer­csempészésből jól megélnek, és szá­mukra mindig is csak az volt a kér­dés, hogy melyik titkosszolgálattól kapnak több pénzt. Libanon a második világháború végéig Szíria része volt, az alkotmány szerint az államfőnek évente kétszer konzultálnia kell Szíriával. Az 1975- ös polgárháborúig az ország a Közel- Kelet Svájca volt, ahol a televízió el­nökének posztjáig menően szabá­lyozták, hogy hol milyen vallású sze­mély tölthet be vezető tisztséget. Mára az egyensúly - a népesség arányainak változása, a palesztin menekültek és a Hezbollah miatt - a múlté, de a kívülállóknak jelenleg éppen ez felel meg. Kérdésekre válaszolva a professzor kifejtette: ami a terrorizmus elleni há­borút illeti, 2001. szeptember 11. óta az USA-ban nem volt jelentős me­rénylet. (A bostoni maratonon a rob­bantás közép-európai idő szerint áp­rilis 15-én este fél tíz körül történt. Há­rom halálos áldozatot követelt, szep­tember 11. mintegy háromezret.) Eu­rópában három terrortámadás is volt: Madrid, London, Isztambul (2004, 2005,2012). Az USA szét akarja ver­ni a terroristákat, míg Európa a terro­rizmus okait szeretné megszüntetni, ami persze nem sikerül. Az arab világ­ban sokan gyűlölik az USA-t, mégis szeretnének ott élni. Az Európában élő muszlimok ese­tében nem lehet arra számítani, hogy belátható időn belül vissza­térnének. Az előadó elmondta, hogy két éve beszélt afgán menekültekkel, akik szerint azért jó Európában, mert könnyű szert tenni alkalmi kapcsolatokra. De ha valaki a húguk­ra, nővérükre gondolna ugyanígy, azt gondolkodás nélkül megölnék. Ange­la Merkel szerint is a muszlimok tíz százaléka szélsőséges, ami persze még nem egyenlő a terrorizmussal. Az egyházi diplomácia szerepéről Nógrádi György elmondta, hogy évekig járt a Hannoverhez közeli loccumi evangélikus akadémia kon­ferenciáira, ahol „elképesztően em­beriek” voltak. Ha nem kell is túlbe­csülni az egyházak lehetőségeit, a lel­ki hatás akkor sem elhanyagolható - 5 zárta előadását az egyetemi tanár. A kiváló szakember nagyon jól lát­tatta, hogy milyen is az a világ, amelyben élünk. Többek között ar­ra figyelmeztetett, hogy ne higgyünk túl könnyen a látszatnak. Már csak azért sem, mert „tíz előrejelzés közül tizenegy nem jön be”. Még egyszer: „A biztonság a múltban biztos, a je­lenben relatív, a jövőben bizonytalan.” Mikor fogják végre a szelídek örö­kölni a földet? ■ SZENTPÉTERY PÉTER írásunk az ökumenikus tanács honlap­ján (meot.hu) megjelent beszámolónak a szerző által rövidített változata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents