Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-05-12 / 19. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2013. május 12. » 3 A roma fiatalok esélyegyenlőségéért ► Uniós támogatással folytatja munkáját Nyíregyházán az Evangélikus Roma Szakkollégium (ERSZK), a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) 2011-ben alapított felsőoktatási műhelye. A roma fiatalok esélyegyenlőségéért című projekt a február í-jével kezdődött harminc hónapos megvalósítási időszakban mintegy kétszázmillió forintos támogatásban részesül - hozták nyilvánosságra az április 25-i projektindító konferencián. Vinnai Győző megyei kormánymegbízott megnyitója után Bakay Péter, az MEE cigánymissziói referense ajánlotta köszöntőjében a manapság tapasztalható kirekesztés és erőszak ellenében a szeretet útját. Hogy a romák ne áldozatok legyenek, hanem „kegyeltjei legyenek az áldozatnak”. Az Evangélikus Roma Szakkollégiumban félévenként húsz főiskolai hallgató kap sokrétű segítséget. Az intézmény nem csak tanulmányaikban segíti őket: a szakkollégium célja olyan értelmiségi fiatalok kinevelése, akik felelősséget vállalnak és hatékonyan tesznek is a cigányság felemelkedéséért és a cigány-magyar együttélésért. Az ERSZK tagjai nyíregyházi felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, különböző szakokon szereznek diplomát, pedagógus-, egészségügyi vagy épp mérnöki pályára készülnek. A pályázati forrásból egyéni és célzott támogatást kapnak felsőfokú tanulmányaik sikeres elvégzéséhez, az állami nyelvvizsga megszerzéséhez. A tutori és mentori támogatás elősegíti, hogy hátrányos helyzetüket leküzdve meg tudjanak felelni tanulmányi kötelezettségeiknek, a velük szemben támasztott elvárásoknak. A diákok kollégiumi elhelyezést kapnak, ezért díjat fizetnek, de teljesítményüktől és helyzetüktől függően ösztöndíjban is részesülnek. Ennek maximális mértéke 2013-ban ötvenegyezer forint. A konferenciát követően tartották meg a tolerancia jegyében szervezett koncertsorozat első rendezvényét. Az Evangélikus Roma Szakkollégium és a Gryllus Kiadó szervezésében a Kaláka együttes, Szalóki Ági és a Romen go együttes koncertezett (képünkön) a Nyíregyházi Főiskolán. N EvÉlet-infó Felnőttképzésről - gyülekezeti intézmények vezetőinek ► Információs napot rendezett a Magyarországi Evangélikus Egyház felnőttképzési központja április 25-én a gyülekezeti fenntartású intézmények vezetői és fenntartói számára. Az érdeklődők - több mint negyvenen - megtöltötték az Üllői úti országos iroda nagy tárgyalójának széksorait. A rendezvényt megnyitó áhítatot dr. Lackner Pál evangélikus lelkész, egyházunk országos programkoordinátora tartotta Márk evangélistára emlékezve, majd Kákay István országos irodaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Fabiny Tamás püspök üdvözlő levelét e sorok írója olvasta fel. Az első vetített képes előadást dr. Benkő Ingrid, egyházunk jogtanácsosa tartotta Egyházi törvényeink intézményi szabályai egyházközségi fenntartók számára címmel. A mintegy negyvenperces figyelemösszpontosítást rövid szünettel, kávéval és üdítővel oldotta fel a hallgatóság. A szünet után Cservenák Annának, az országos iroda gazdasági osztálya főkönyvelőjének Gazdasági, ügyviteli kérdések - LIBRA című, vetített képes tájékoztatója hangzott el. Az előadást - annak ellenére, hogy a téma nem éppen könnyen emészthető - nagy figyelemmel és olykor derültséggel követték a résztvevők. Az ebédszünetben többen is az előadókhoz fordultak kérdéseikkel, emellett szakmai és baráti beszélgetések is kialakultak. Az ebédet követően a diakóniai, illetve az oktatási intézmények képviselői külön csoportban konzultáltak. Mindkét csoportot az illetékes munkaág osztályvezetője - Buda Annamária és Varga Márta - vezette. A csoportbeszélgetések lehetőséget nyújtottak egyrészt az előadásokból fakadó kérdések megválaszolására, másrészt az együttműködés erősítése, kiszélesítése érdekében szükséges lépések meghatározására is. Az újra egybegyűltek számára - a beszélgetéseket lezárandó - az osztályvezetők foglalták össze az elhangzottakat, egyúttal irányt szabva a kapcsolatok jövőbeli ápolásának is. A résztvevők megerősítették, hogy nagy szükség van az ilyen találkozókra, és igénylik rendszeres megtartásukat. Kákay István zárszavában kiemelte az országos iroda támogató munkájának erősítését, függetlenül az intézmények fenntartóitól. A résztvevők Lackner Pál úti áldásával térhettek haza. Az elhangzott előadások és a többi anyag is megtalálható a felnőttképzés honlapján (http://oktatas.lutheran.hu/felnottkepzes). ■ Bak Péter felnőttképzési ügyintéző Identitás Lajoskomáromtól Larvikig Mi köti össze Lajoskomáromot Larvikkal? Nem más, mint Hamburg. Nem lepődöm meg, ha a kedves olvasó nem érti - még nem érti -, hogy mit is akar ez a rejtvény jelenteni. Három, egymástól nagyon távoli, nagyon eltérő adottságú település teljesen más jellegű eseményeit kötöm egy személyes élménycsokorba azzal a reménnyel, hogy magára a közös elemre: az identitás fontosságára tudom irányítani a figyelmet. Lajoskomárom fiatal, 1802-ben telepített, Fejér megye déli részén fekvő, 2203 lakosú falu. Egykor evangélikus többségű volt, az induláskor háromfelekezetű és háromnyelvű közösség. Alapításától kezdve a mezőgazdaságból él. Nekem azonban Lajoskomárom ennél sokkal több. A szülőfalum, ahol felnőhettem, ahol a gyökereim vannak, ahol otthonérzetem van. Lajoskomáromban április 26-án egy olyan könyvbemutatón vettem részt, amely egyben író-olvasó találkozó is volt. A nemrégiben megjelent, Evangélikusok Lajoskomáromban című könyv bemutatójára eljött a könyv két szerzője - Kovács Eleonóra és Kollega Tarsoly István -, valamint vendégként és a találkozó levezetőjeként meghívták a Magyar Országos Levéltár címzetes főigazgatóját, Reisz T. Csabát. A főigazgató megemlítette, hogy életében először jár Lajoskomáromban, de biztosan nem utoljára. Elmondta, neki is az a különös élménye, hogy felfedezte: felmenői itt éltek. Megígérte, hogy legközelebb már a gyermekeivel együtt tér vissza... A két szerző nagy ajándékot adott a lajoskomáromiaknak. Életre keltették a múltunkat, közel hozták felmenőinket. A könyv gazdag és sokoldalú háttéranyaga nemcsak új információkat adott, hanem valóságosan lázba hozott. Szőkébb és tágabb családomról is számos értékes adalékkal szolgált, amelyek újabbak kikutatására késztetnek. Hamburg a maga 1,8 milliós lakosságával igazi világváros. Az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amelyik nem főváros. Itt van a világ harmadik legnagyobb kikötője - erre utalva a világ kapujának is hívják. Az amerikaiak innen importálták a hamburgert, hogy később visszahozzák, és elterjesszék Európában... Hamburg nem éppen a vallásosságáról ismeretes. Beszédes, hogy nevezetességei sorában az útikönyvek az elsők között említik a piros lámpás negyedet... Amolyan modern Korinthus. Hamburgban a felekezeti rangsorban az evangélikusoké az első hely a lakosság 26%ával, míg a római katolikusokhoz körülbelül 10% tartozik. Ami viszont meghökkentő: a lakosság több mint fele vallástalan! Május első öt napjában ettől függetlenül ez a hely a német evangélikusság fővárosa lett. Idén Hamburg adott otthont ugyanis a protestánsok kétévente tartott gigantikus fesztiváljának, a Kirchentagnak. Evangélikusként régóta vágytam rá, hogy egyszer a saját szememmel is láthassam és személyesen átélhessem a világ legnagyobb evangélikus találkozóját. Elsőként a Kirchentag méretei döbbentettek meg. Az egész városban mindenütt minden erről szólt. Hihetetlen, hogy a találkozó teljes idejére több mint 117 ezer ember regisztrált (a rövidebb időre, illetve a napi jeggyel érkezők tízezrei ebben a számban nincsenek benne), külföldiek pedig több mint nyolcvan országból... A nagyváros utcáin mindenütt hömpölyög a sok ember. Lenyűgözött ennek a nagy programegyüttesnek a sokszínűsége. Gyönyörű istentiszteletek, érdekes előadások, kiállítások, zenei és művészeti programok várták az érdeklődőket. Elámultam a profi szervezésen is. Ahogyan mindenre jó előre gondoltak, ahogyan ezt a hatalmas tömeget mozgatni tudták. A végére hagytam azt, ami a legfontosabb. Felemelő evangélikusnak lenni egy ilyen „nagycsaládi találkozón”, még akkor is, ha itt nem a legközelebbi testvérekkel vagyunk éppen együtt. Jó megtapasztalni, hogy Krisztus evangélikus családja is milyen sokszínű, értékes közösség! Hálával töltötte el a szívemet, hogy ennek a családnak a tagja lehetek magam is. Ez a tapasztalat pedig erősít és felelőssé tesz. Larvik Norvégia déli kapuja. Ottani viszonyok között középváros a maga 41 ezer lakosával. Vallási tekintetben szinte homogén: gyakorlatilag mindenki evangélikus, mint Norvégiában mindenütt. Az itt élők hagyományosan halászatból és a kereskedelemből élnek. Nem véletlenül látható a város címerében árboc és három vitorla. Az utóbbi időben Larvik a női kézilabdasikerei révén lett híressé. A világ női kézilabdasportját uraló Norvégiában, amelynek válogatottja sorra nyeri a világversenyeket, a Larvik a legeredményesebb klub. A norvég bajnokságban idén még megszorongatni sem tudták. Nem jártam még ebben a városban, de éppen egy kézilabdameccsre készültünk Hamburgból átugrani a Kirchentag után. Az Audi Győri ETO vívta itt a norvég bajnokkal a Bajnokok Ligája döntőjének első mérkőzését, amelyet a helyszínen néztünk meg a fiaimmal. Néhány hónapja még el sem tudtam volna képzelni, hogy ekkora utat, ekkora anyagi áldozatot vállaljunk egy győri vonatkozású sportesemény miatt. Bontakozó győri identitásunk bimbója is benne van ebben. Néhány hónapja még azt figyeltem meg magamon, hogy amikor a tévében véletlenül talált labdarúgó-mérkőzésen a Kaposvár a Győrrel játszott (bár már egy éve győri lakos voltam), még ösztönösen a Kaposvárnak szorítottam... Mert a lelkűnkben a folyamatok lassúbbak, mint maga az átköltözés. A kötődésnek fel kell épülnie, az identitásnak is ki kell alakulnia. Sőt tudatosan is lehet tenni érte az-ÉGTÁJOLÓ <(t) zal, ha új közösségünk tagjaival közösséget vállalunk, programjaikban részt veszünk, örömükben-bánatukban osztozunk. Reisz T. Csaba a lajoskomáromi könyvbemutatón mondott bevezetőjében arról szólt, hogy az ember társas lényként különböző emberekkel közösségben a „mi-élményt” keresi és szeretné megélni. Sokféle „mikapcsolat” épül vérségi (családi), területi, vallási, etnikai, érdeklődési stb. alapon. Mint elmondta, ezek a „miélmények” kiemelten fontosak az emberi életben, felfedezni, gondozni és ápolni kell őket! Az evangélikus hittestvérek kötődésének erősítésében is kiemelt fontosságú a „mi-élmény” felébresztése és erősítése, vagyis az identitásunk megszilárdítása egyházunk jövője szempontjából. Szemerei János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület VALENTINYI ERIKA FELVÉTELE
