Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-05-05 / 18. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2013. május 5. !► 5 Tudósok a katedrán Evangélikus iskolák kutató tanárainak konferenciája ► A tudós tanár eszményképét hirdette és reprezentálta az a huszonhat, kutatómunkát is folytató pedagógus, aki április 23-án a Budapest- Fasori Evangélikus Gimnáziumban előadást tartott. Az evangélikus iskolák kutató tanárainak első konferenciája dr. Érfalvy Lívia Kosztolányi-kutató fasori tanárnő ötletéből született, tető alá hozója pedig dr. Fabiny Tamás püspök volt. A hat dísztermi plenáris előadás után négy - irodalom- és nyelvtudományi, történet- és vallástudományi, művészeti és pedagógiai, valamint (rendhagyónak mondható párosítással) természettudományi és filozófiai - szekció közül választhattak a tudósokra és tudásra szomjasok. A széles spektrumot felölelő kutatási témák egy ponton mindenképp találkoztak: hit és tudomány együtt járásának, egymást segítésének vállalásában-vallásában. Hajdó Ákos, a vendéglátó intézmény igazgatója nyitóbeszédében a fasori és más gimnáziumi tudós tanár elődök- Jedlik Ányos, Rátz László, Mikola Sándor, Vermes Miklós, Öveges József- példáját helyezte a hallgatóság szívére, továbbá a nevelő-oktató és a tudományos munka egységét, illetve a folyamatos önképzés fontosságát hangsúlyozta. Fabiny Tamás a konferencia előkészületeiről szólva elmondta, hogy maga is „botcsinálta tanár” volt egykor a Fasorban. Luther mint fölkent lelkész és Melanchthon mint ízigvérig tanár páratlan párosával illusztrálta pap és tanító ősi gyökerekre visszanyúló sorsközösségét, hangsúlyozva ezzel, hogy a konferencia nem titkolt szándéka ennek a - szándékoltan meglazított - sorsközösségnek újbóli megelevenítése. A püspök után Prőhle Gergely kapott szót (képünkön). Egyházunk országos felügyelője - reflektálva a szituációra - a „rutinos beszédtartástól” megkímélte a közönséget, ellenben egy személyes fasori diákélményét megosztotta az egybegyűltekkel. Ezek után hangzottak el a húszperces plenáris előadások; a levezető elnök Varga Márta, az országos iroda nevelési és oktatási osztályának vezetője volt. Kutatókat segítendő Dr. Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Könyvtár - régi magyar irodalommal foglalkozó - tudományos munkatársa a kutatókat segítő kutatóként mutatkozott be a rendezvényen. Az evangélikus értékközvetítés, illetve a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára való felkészülés jegyében alakult meg 2010-ben egyházunk reformációi emlékbizottsága, melynek számos projektje van. Hubert Gabriella kettővel ismertette meg a közönséget: a Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT - medk.lutheran.hu/) és a Magyar Evangélikus Bibliográfia (MEB - humanus.bibl.u-szeged.hu/human/meb) nevet viselő adatbázisokkal. Mindkettő az Evangélikus Országos Könyvtár szakmai munkájaként jöhetett létre. A kivetítőn a közönség megtekinthette az oldalak struktúráját, és az előadó szemléltetésként különböző speciális kereséseket is indított az adatbázisok használatára biztatva. A MEDiT és a MEB kettős célt szolgál: egyrészt belső identitáserősítést, az erők összevonását, az evangélikus értelmiség munkájának segítését, másrészt nyitást a külvilág felé - mondta az irodalomtörténész. A MEDiT eddig körülbelül nyolcvanezer oldalt tartalmaz, például digitalizált folyóiratokat is, mint amilyen az 1883-ban indult, 1905-ig működő Evangélikus Egyház és Iskola. A MEB a magyarországi evangélikus szerzők műveit, illetve a magyarországi evangélikusokkal foglalkozó műveket gyűjti, tanulmányokat és könyveket egyaránt. Eddig nyolcezer rekord található az adatbázisban. Nagy előnye a rendszernek, hogy évente olyan összefoglaló bibliográfiát lehet készíteni vele, amely az adott évben megjelent összes evangélikus publikációt tartalmazza. A 2012-es jegyzék - mely 595 tételes - április végén kerül majd föl a könyvtár, illetve az emlékbizottság honlapjára, ahol bárki megtekintheti. Hubert Gabriella arra biztatta a jelen lévő kutató tanárokat, hogy munkáikat, illetve azok bibliográfiai adatait küldjék el a MEB csapatának. Wagner Wagnerről A következőkben dr. Wagner Szilárd soproni iskolalelkész, karvezető és orgonista szólt Richard Wagner Parsifal című operája kapcsán a megváltás lehetőségéről, illetve lehetetlenségéről. Az előadás apropója egyrészt az volt, hogy az opera egyik főpróbáját a történelmi egyházak „kapták ajándékba” a nagyhéten, ezért a nézők között szép számban helyet foglalhattak evangélikusok is; másrészt pedig Wagner Szilárd tollából elemző beszámoló jelent meg róla - lapunk főszerkesztőjének felkérésére - az Evangélikus Élet hasábjain (április 7-ei számunk 9. oldalán olvasható). A nietzschei és schopenhaueri gondolatokkal „megfertőzött” zenész műveiben megmutatkozik az „abszolút sejtelme” - állította az előadó nagy ívű, Wagner korát, szellemi közegét és a mű keletkezésének körülményeit is illusztráló előadásában. Talán a legizgalmasabb a Parsifal bibliai háttere. Az operában középkori legendák elemei is megjelennek, így az állítólag az utolsó vacsorán használt, a címszereplő által is őrzött Grál-kehely és a Jézus oldalát átfúró, valamint a műbeli Grálkirály, Amfortas testén gyógyíthatatlan sebet ejtő dárda. Grál és dárda egymás ellenpontjai a műben - hangsúlyozta az előadó. A darab tetőpontján a bukott Grál-lovag, „Parsifal, »a részvét bölcse, a balga szent« végzi el a sok viszontagság és eltérítési kísérlet ellenére megtalált küldetését: visszaszerzi a dárdát, meggyógyítja a királyt, és új királyként átveszi a rend vezetését” Itt a végső győzelmet az emberi hőstett jelenti - állította Wagner Szilárd. A mű középpontjába az előadó szerint a Krisztusra utaló ereklye kerül, így ha az opera a megváltásra nem épp keresztényi választ ad is, közvetetten mégis a jézusi megváltásra mutat. Életrevalók A legelevenebb és -életrevalóbb előadást minden bizonnyal Horváth Ernő gyógypedagógus, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára tartotta. Előadásának ugyanazt a címet adta, mint amit a - mozikban még most is látható - nagy sikerű francia film, az Életrevalók visel. Horváth Ernő rámutatott arra, hogy a tanulási zavarok sokszor együtt járnak valamiféle alkotómunkára késztető egyediséggel, eredetiséggel. Ahhoz, hogy ezek a különleges képességek kibontakozhassanak, türelemre, szeretetre van szükség a gyógypedagógus állítása - és tapasztalata - szerint. A tanulási zavarokkal - legtöbbször diszlexiával - küzdők között nem kisebb személyiségeket sorolt fel, mint Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Winston Churchill, John Lennon vagy éppen Széchenyi István. Horváth Ernő sziporkázó előadása melódiákban is gazdag volt, keretes szerkezetet mutatott: Érdi Tamás nem látó zongoraművész művészetek palotájabéli Lisztzongorajátékával indult, és Ray Charles - szintén tanulási zavarokkal küzdő, ám kimagasló teljesítményt produkáló - zongorista, énekes népszerű slágerével, a Hit the Road Jackkel zárult. Modellezett párbeszéd Dr. Kodácsy-Simon Eszterről, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének oktatója és hittantanár, kevesen tudják, hogy matematika-fizika szakon is végzett. A diákok mindig nagyon meglepődnek ezt hallva - mesélte -, valahogy nem fér a fejükbe, hogyan lehet valaki egyszerre humán- és reáltudománynak is elkötelezettje. Kodácsy-Simon Eszter erre a súlyosan kétpólusú gondolkozásra kereste a gyógyírt. Előadásában olyan tanárok példáját és nevelő-oktató módszereit, a függvényszerű gondolkodást ismertette, mint Rátz László, Wigner Jenő, Harsányi János vagy Lánczos Kornél. Az utóbbi tudós tanár a kvantummechanika kutatásában ért el fontos eredményeket, és - tette hozzá a kulisszák mögé látó fizikus-teológus - „Einstein helyett ő oldotta meg a nehezebb feladatokat”. Természettudományok tanítása vallásosszorongás nélkül, hittan tanítása természettudományos szorongás nélkül című előadásának konklúziója, hogy teret kell adni teológia és tudomány párbeszédének. Ha ez a párbeszédmodell jellemzi majd az iskolai oktatást - mondta -, akkor tud csak feloldódni a vallásos, illetőleg természettudományos szorongás, és tehetünk szert gazdagabb, egységesebb világképre. Trianon után... Szintén az árnyaltabb gondolkozásmód fontosságát hangsúlyozta dr. Péterfi Gábor történész Szabó Dezsőről és a Trianon utáni Magyarországról szóló előadásában. Az író vagy - Péterit Gábor szerint elsősorban - publicista Szabó Dezső irodalomtörténeti besorolása ma is élénk vita tárgya. A szerző tavaly került be az új kerettantervbe a két háború közötti Magyarország irodalmát illusztrálandó. Szabó Dezsőt elsősorban antiszemita nézetei miatt támadják. Ám akik ezt állítják a politizáló íróról, azok minden bizonnyal csak korai munkásságát ismerik - állította az előadó -, „más a húszas, és más a harmincas évek Szabó Dezsője” Ennek alátámasztására Péterfi Gábor elbeszélt egy anekdotát: mikor Szálasi fölkereste a már nagyban a német asszimiláció ellen tiltakozó írót, és megpróbálta megvesztegetni, Szabó Dezső - a rá jellemző nagyszerű humorral - azt mondta, rendben, hajlandó minden írásában a nyilasvezért dicsőíteni, ha cserébe Szálasi kimegy Németországba, és agyonlövi Hitlert. Az előadásból megtudhatta a közönség, mennyire progresszív gondolkodó volt Szabó Dezső. Megdöbbentő például, hogy már ekkor, frissen a trianoni trauma után mennyire nem tulajdonított jelentőséget a határkérdésnek, állítva, illetve - és ez fontos - megjósolva, hogy „a határok el fogják veszíteni jelentőségüket” Szabó Dezső erdélyi származása ellenére elutasította a revíziós törekvéseket, hangsúlyozta, hogy Magyarországnak semleges külpolitikát kellene folytatnia, és a kelet-európai kis népekkel, a „tejtestvérekkel” kellene - katonailag, gazdaságilag és kulturálisan - összefognia. Mint népi író és a mozgalom alapítója követelte a nagybirtokrendszer felszámolását, a paraszti származásúak taníttatását és a progresszív adórendszert. Mindenekelőtt azonban a morális erőt hangsúlyozta mint az állam tartóoszlopát. Lila köd helyett »sárga csönd” A tények vaskos világából - Desirével karon fogva - napsütötte októberi tájra kalauzolta a hallgatóságot dr. Érfalvy Lívia, a fasori evangélikus gimnáziumban négy éve oktató tanár, Kosztolányi-kutató, irodalomkritikus. Érfalvy Lívia szövegcentrikus előadásában a szómágia nyomába eredt szavakkal. Egy esszenciális háromsoros kimeríthetetlen gazdagságát mutatta be/ki: „Piros levéltől vérző venyigék. / A sárga csöndbe lázas vallomások. / Szavak. Kiáltó, lángoló igék.” Az Októberi táj című vers őszi vallomás helyett valójában színtiszta metafizika, bizonyította az előadó híres irodalmárok - Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő - sorait idézve. Szerencsére aztán - jó érzékkel - a „sárga csöndbe” merítette alá a közönségét, magukra a kiáltó szavakra; illetve „szótörténésekre” koncentrálva. Érfalvy Lívia állítása szerint a vers névszói állítmánya az „igék” Az összes többi szó a versben „az ige szó belső formájának kibontására” született. Párhuzamként János evangéliumának logosz szavát említette, mely szó Isten lényegére, a világ teremtésére utal. „Kosztolányinál az ige szóhoz szinte mindig szakrális képzet társul, a szóval való teremtés, az isteni ige képzete, ami gyakran a költői tevékenységnek is szinonimája.” Isten lángoló igéjéről tett vallomás tehát a vers - vonta le a következtetést az előadó. * * * A költői tudományba való mágikus bemerítkezés után a négy szekció közül választhatott a plenáris előadások hallgatósága. Ki-ki érdeklődése szerint válogathatott a széles kínálatból, Dayka Gábor költészetétől az evangélikus liturgia korállá vált misetételein át akár a természettudományos tehetség felismerésének kérdéseiig. Ezek ismertetésétől azonban a tudósító - mivel egy személyben bajosan lehetett jelen minden egyes szekcióülésen - kénytelen (kelletlen) eltekinteni. Már csak azért is, mert az előadások írott változatai a tervek szerint megjelennek majd nyomtatásban. ■ Kinyik Anita Evangélikus magazin a Magyar Televízióban Május 5-én, vasárnap az Mi-en 10.55-kor Duna World csatornán 15.40-kor megismét- Evangélikus magazint láthatunk, melyet a Te- lik. Feliratozva a Teletext 444. oldalán lesz letext 111. oldalán felirattal ellátva is meg le- látható. Szerkesztő: Nagy László, rendező: hét nézni. Az adást május 8-án, szerdán a Horváth Tamás. KÖT-összejövetel a Párbeszéd Házában A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság adást tart Forrai Tamás Gergely, a jezsuiták (KÖT) következő összejövetele május 6-án, magyarországi tartományfőnöke Jezsuita hétfőn 18 órakor lesz a Párbeszéd Házában erőfeszítések a roma oktatási integrációért cím(Budapest VIII. kér., Horánszky u. 20.). Elő- mel. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
