Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-04-14 / 15. szám
io ◄! 2013. április 14. FÓKUSZ Evangélikus Élet Lutheránus zsoltározás ► Élet zsoltárhangra - Tóth-Máthé Miklósnak a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albertról írt történelmi regénye címét kölcsönvéve lehet tömören és velősen összefoglalni, hogy mit is jelent a Zsoltárok könyve Jézus és követői számára. Az Újszövetségben legtöbbet idézett ószövetségi könyvről van szó, amely pozitív értelemben mélyen rányomta bélyegét nemcsak Jézusnak és apostolainak gondolkodásmódjára, de a zsolozsmázó szerzetesektől a reformáció nagy alakjainak kegyességén át mai kortárs keresztények millióinak imádságos életére is. Hogyan olvassuk ma a zsoltárokat? Ezt a kérdéskört járta körül március 21-26-a között a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) hermeneutikai konferenciája, amelyet a németországi Eisenach városában rendeztek meg. Nem minden előzmény nélkül, hiszen egy folyamatról van szó, amely tavaly vette kezdetét a kenyai Nairobiban, ahol János evangéliuma állt a figyelem fókuszában. mezésében játszott szerepén át a mai liturgikus és lelkigondozói alkalmazási lehetőségekig terjedt a vizsgálódás tág köre. Magyarországról három résztvevője is volt az eseménynek: Fabiny Tamás püspök az LVSZ alelnökeként és a hermeneutikai konzultációs folyamat szervezőbizottságának tagjaként az első két nap munkájában vett részt. Jutta Hausmann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Ószövetségi Tanszékének tanszékvezető professzora és e sorok írójának személyében az EHE Újszövetségi Tanszékének doktorandusza akik az egész hetes, csoportokban folyó munka mellett előadással, illetve igehirdetéssel is szolgáltak. A konferencia során mintegy huszonegy negyvenöt perces előadás hangzott el, amelyeket plenáris ülések és csoportbeszélgetések követtek. Ezek célja egy nyilatkozat előkészítése volt, amely a tagegyházak számára javaslatokat fogalmaz meg a zsoltárok imádságos, liturgikus, lelkigondozói alkalmazásával kapcsolatban. Mindemellett a dokumentum összefoglalja majd, hogy a világ evangélikusságának különböző élethelyzetei hogyan befolyásolják, milyen értelmezési lehetőségekkel gazdagítják bibliaolvasásunkat, Isten-ismeretünket. A kontextualitás lényege, hogy figyelemmel van mind a szent szöveg eredeti keletkezési körülményeire, mind pedig az olvasó, értelmező történelmi-társadalmi-kulturális sajátosságaira, tapasztalati hátterére, amelyek befolyásolják találkozását az igével és igeértelmezését. Különösen nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra példának okáért az indiai Monica J. Melanchthon proA konferencia magyarországi résztvevői (balról jobbra): Fabiny Tamás, Jutta Flausmann és a szerző A mostani konferencia harmincöt résztvevője Argentína, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország, Etiópia, Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Kanada, a Közép-afrikai Köztársaság, Magyarország, Németország, Svédország, Szlovákia és Zimbabwe országaiból gyűlt össze - a lutheranizmus széles spektrumát megjelenítve a föld minden részéről. A meghívottak mind a teológia tudományos művelői köréből kerültek ki: ószövetségi és újszövetségi kutatók, rendszeres és gyakorlati teológusok tekintették át, hogy melyek a zsoltárokkal kapcsolatos aktuális kérdések, olvasati lehetőségek. Az ószövetségi kutatás zsoltárokra vonatkozó legfrissebb eredményeitől újszövetségi felhasználásuk, Jézusra vonatkoztatásuk kérdéskörén és Luther Biblia- és Krisztus-értelfesszor előadása, aki a 140. zsoltárt mint egy nemi erőszakot elszenvedő nő imádságát elemezte versről versre haladva. Ezzel állította párhuzamba a 2012. december 16-án Delhiben történt - hatalmas országos tiltakozó megmozdulásokat elindító - csoportos nemi erőszak nem sokkal később elhunyt áldozatának elbeszélését. A borzalmas események menete és körülményei, valamint a zsoltár „dramaturgiája” szinte kísérteties párhuzamosságot mutattak. Hasonlóan izgalmas mai gyakorlati alkalmazási lehetőségeket villantott fel a wuppertali Andrea Bieler professzor asszony előadása a poszttraumatikus stressz szindrómában (PTSD) szenvedő amerikai veteránok lelkigondozásával kapcsolatban. 1990 óta mintegy egymillió-hatszázezer, háborúból hazatért ame rikai veteránt kezeltek ezzel a problémával. Szintén beszédes adat, hogy az Egyesült Államokban öngyilkosságot elkövetők húsz százaléka a leszerelt katonák köréből kerül ki. A civil lakosok ellen elkövetett gyilkosságokban, erőszakban való részvétel vagy pusztán ezeknek a be nem avatkozó átélése sokaknál „morális sérülésekhez” és poszttraumatikus stressz szindrómához vezetnek, amely mardosó bűntudatban, feleslegességérzésben, visszatérő rémképek és -álmok formájában tör felszínre. Az elkövetőkből így lesznek egyben a háború pszichés áldozatai is. A veteránkórházakban lelkigondozást végző lelkészek bár nem hivatásos terapeuták, mégis igyekeznek hozzájárulni a gyógyulási folyamathoz. A páciensek vallásos, spirituális kérdéseire fókuszálva a következő kérdéseket teszik fel, amelyeket írásban kell megválaszolni: 1. Hogyan kelted fel Isten figyelmét? 2. Milyen panaszaid vannak? 3. A bizalom kifejezése. 4. Mit akarsz? 5. A bizonyosság kifejezése, hogy meghallgatásra találtál. 6. Hálaadás. A poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedő panaszának és benső érzéseinek ily módon való formába öntése gyakorlatilag követi a bibliai panaszzsoltárok struktúráját. így azután a zsoltárok hatékony imádságos eszközzé válnak az elmondhatatlan trauma Isten elé vitelében és a gyógyulás útján való elindulásban. A panaszzsoltároknak - és egyáltalán a panasznak mint műfajnak - a liturgikus életünkből való eltűnésével több előadás is foglalkozott. Nem véletlen, hogy a panasz alapvető imádságformaként jelent meg a Zsoltárok könyvében, és bizony a mai embernek is nagy szüksége lenne külső és belső szorongattatásainak artikulálására mind egyéni, mind istentiszteleti közösségi szinten. Több előadás - .így Jutta Hausmanné is - a zsoltárok szövegében előforduló erőszak kérdését járta körül (például a 137. zsoltár). Ezekkel a szövegekkel számos visszaélés történt a történelem folyamán, hiszen alsóbbrendűnek tartott népcsoportok, társadalmi rétegek vagy nők elnyomásának igazolására is felhasználták őket. Kérdés, hogy például a bosszúzsoltárok botrányosnak tűnő szövegrészletei mennyiben és milyen értelmezési formában lehetnek ma Isten népének imádságává, vagy hogyan értelmezhetők keresztény szempontból. A megfeszített munkatempójú hat nap során két délután lehetőség nyílt kirándulásra is. Első alkalommal a résztvevők a mindössze félórányi távolságra lévő Wartburg várába sétálhattak fel (lent), amely számos történelmi és kulturális vonatkozással bír magyar és evangélikus szempontból egyaránt. Az épületegyüttes a császári házzal rokonságban lévő türingiai tartománygrófok központjaként épült a 11. században. Itt élt férje, Lajos őrgróf oldalán a középkor egyik legnépszerűbb alakja, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) is. Életének mozzaAz eisenachi Szent György-templom natait gyönyörű freskók és mozaikképek örökítik meg a várban. A legenda szerint ezen a helyszínen történt a híres rózsacsoda, amikor a szegényeknek kötényében rendszeresen élelmet csempésző Erzsébetet férje vagy a sógora „lefülelte”. A kérdésre, hogy mit visz, Erzsébet azt füllentette, hogy rózsákat. Amikor kénytelen volt megmutatni, valóban illatos rózsák bukkantak elő a kötényéből, mert Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Azóta Erzsébetet rózsákkal az ölében ábrázolják, így például a budapesti Rózsák terén látható szobron is, mely egyházunk középiskolai kollégiumával szemközt áll. Nem véletlen, hogy Erzsébet születési helye, Sárospatak és Eisenach ma testvérvárosok. Evangélikus szempontból kiemelt jelentőségű, hogy 1521 májusában Bölcs Frigyes szász választófejedelem a wormsi birodalmi gyűlést birodalmi átokkal a fején elhagyó Luthert a saját biztonsága érdekében elraboltatta, és Junker Jörg (György lovag) álnéven Wartburg várában rejtette el. Luther itt sem tétlenkedett, hiszen tizenegy hét alatt lefordította a görög Újszövetséget német nyelvre, amely azután a könyvnyomtatásnak köszönhetően rohamos sebességgel terjedt el az egész birodalomban. Luther munkájának súlyát csak akkor érthetjük meg igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a fordítás során tizennyolc német nyelvjárást, dialektust vett figyelembe, és igyekezett ezeket oly módon összegyúrni, hogy a Bibliát minden tájegység lakója megérthesse. Ezzel tulajdonképpen megteremtette az irodalmi német nyelvet. Igen híres még Wartburg várának csarnokterme a középkori trubadúrköltészet német megfelelőinek, a minnesüngereknek a dalnokversenyeiről. Ennek állít emléket Wagner Tannhäuser című operájában. Ugyanebben a teremben tanácskoztak jóval később a 19. századi német egyesítésben nagy szerepet játszó diákegyesületek is. A mai napig látható kiállítva a zászlajuk, amelyen először jelennek meg együtt a mai német nemzeti színek. Maga Eisenach városa arról is híres, hogy Luther 1498 és 1501 között itt volt a latin iskola tanulója és a Szent György-templom kóristája, amikor is a városi patrícius Kotta család otthonában lakott Kotta Orsolya pártfogójaként. Egyébként ugyanebben a templomban kötött házasságot Árpádházi Szent Erzsébet is Türingiai Lajossal, valamint itt keresztelték meg a város leghíresebb szülöttét, Johann Sebastian Bachot. A másik délutáni kirándulás Weimarba és Erfurtba vezetett. Előbbi várost méltán tartják a német kultúra fellegvárának, hiszen huzamosabb ideig itt éltek és alkottak olyan kiemelkedő személyiségek, mint Goethe, Schiller, Herder, Bach, Liszt, Wagner és Richard Strauss is. A weimari Herder-templomban látható az idősebb Lucas Cranach talán legmonumentálisabb alkotása, a lutheri teológiát páratlan képi módon összefoglaló szárnyas oltárkép. Erfurtban az ágostonos rend ma már evangélikus templomát és egykori kolostorát tekinthették meg a résztvevők. Luther 1501-ben költözött Erfurtba és kezdte el egyetemi tanulmányait. 1505-ben szintén itt vonult be a fent említett kolostorba. 1507-ben ebben a templomban, a ma is meglévő eredeti oltárnál mutatta be első miséjét is. Érdekesség, hogy az oltár mögötti üvegablak alsó részén látható egy rózsaábrázolás, amelyet Luther miséi során éveken keresztül gyakran szemlélt. Ez vált később családi címerének, a Luther-rózsának az alapjává. Erfurt nevezetessége a szintén középkori, hatalmas gótikus Domonkos-rendi templom, ahol a város és a német nyelvtörténet és a keresztény misztika közvetve Lutherre is nagy hatást gyakorló alakja, Eckhart mester (1260 k. -1328) prédikációi hangzottak évtizedeken keresztül. A templom 56 regiszteres és 4302 sípos orgonáján előadott pazar koncert meghallgatásával zárult a kirándulás. A hermeneutikai konferenciasorozat nem ért ezzel véget. Máté evangéliuma, majd pedig Pál apostol teológiájának aktuális kérdései kerülnek még terítékre a hátralévő két alkalommal. Hamarosan várható a mostani konferencia zárónyilatkozatának, valamint az elhangzott előadásokból válogatott, angol nyelvű tanulmánykötetnek a megjelenése is. A tervek szerint a hazai érdeklődő olvasóközönség számára is elérhetővé válik magyar fordításban néhány korábban Nairobiban és most Eisenachban elhangzott előadás egyházunk teológiai szakfolyóiratának, a Lelkipásztornak a hasábjain. ■ László Virgil
