Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-04-07 / 14. szám

8 4 2013. április 7. PANORÁMA Evangélikus Élet Friss pozsonyi levegő Családi összetartozás Nyári kántorképző tanfolyamok A fóti Evangélikus Kántorképző Intézet szeretettel várja a kántori szol­gálatra készülőket az idei nyári bentlakásos tanfolyamokra. A tanfolya­mok időpontjai és vezetői: ♦ Június 20. - július 6. - Bence Gábor. ♦ Július 11-27. - Németh Sándor. ♦ Július 30-augusztus 15. - Kertész Botond. Jelentkezni levélben (2151 Fót, Berda József u. 3.) vagy e-mailben (kan­­torkepzo@citromail.hu vagy kantorkepzo@lutheran.hu) lehet. Kérjük, hogy a jelentkezéshez mellékeljenek lelkészt ajánlást és rövid zenei élet­rajzot. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókról a résztvevőket kü­lön értesítjük. További információ a kántorképző intézet honlapján (http://kantorkepzo.lutheran.hu) található. Jelentkezési határidő: május 25. ► Családi összetartozás a címe a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Lí­ceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium projektjének. Hiva­talos nyitórendezvényére március 26-án este került sor a Soproni Pe­tőfi Színházban. A meghívó ugyan a családpályázat „protokollgyanús” megnyitójára szólt, ám jó volt látni, hogy olyan rendezvénnyé sikeredett, amely valóban arról szólt, amiről a szervezők szerették volna... A meg­nyitó estéjén - a projekt ismertetése után - oktatási intézményünk igaz­gatója, Tölli Balázs megköszönte Pataki Andrásnak, a Soproni Petőfi Színház igazgatójának, hogy nemcsak a nyitórendezvénynek biztosítot­tak helyszínt. Lehetővé tették azt is, hogy az iskola diákjai és tanárai csa­ládtagjaikkal együtt megtekinthessék az Egerek és emberek című előadást. ről, a családról. Rámutatott, hogy a munka-pihenés-szórakozás három­szor nyolcórás „törvénye” manapság már nagyon nem érvényes, és a ne­velésre fordított idő szinte lenullázó­dott. Pomezsánszki György is azt hangsúlyozta, hogy ha igazi katarzist akarunk, bátran lépjünk túl a keres­kedelmi televíziózás szappanopera tí­pusú műsorain, és menjünk el család­tagjainkkal együtt színházba, amely - Brecht nyomán - még szórakozta­tás közben is nevel. ii[ní[fifi«iminifi]ii A megújuló soproni teátrum az elmúlt ősszel tűzte műsorára John Steinbeck 1937-ben írt drámáját. A darab bemu­tatásával az igazgató-rendező ráérzett korának, saját szűkebb-tágabb köze­gének legszorítóbb gondjaira, legfájóbb kínjaira. Pataki András szerint Stein­beck alapműve a kiszolgáltatott ember végletes elmagányosodásáról és az ember alapvető létfeltételeinek ve­szélybe kerüléséről szól - ezeknek a té­máknak az aktualitását nehéz lenne vi­tatni. A darab kérdése, hogy az ottho­nok, családok tudnak-e még álmodni, vagy már az álmok is kikoptak az em­berek fejéből. Az eredetileg novellának megírt színmű az igaz barátság megrendítő, tiszta és szép története is egyben, hi­szen a fürge észjárású George és a nagy testű, nehézfejű Lennie közötti viszony annak az őszinte emberi kapcsolatnak a példája, amely az el­esetteken való önzetlen segítésben, törődésben nyilvánul meg. A megnyitón Pomezsánszki György, a Duna Tv volt alelnöke beszélgetett a két igazgatóval, és - az ezekben a napokban Sopronban megrende­zésre kerülő Színházi kavalkád há­zigazdájaként - maga is örömmel osztotta meg gondolatait a nevelés-Tölli Balázs is az odaszánt idő fontosságáról szólt, és arról, hogy tudjunk áldozatot vállalni a ránk bí­zottakért. Pataki András az identitás fontos­ságáról beszélt. Elmondta, hogy bár enélkül is lehet valaki művelt, de lás­suk meg, hogy a valódi identitást a nyelv-kultúra-gondolkodás egysége adja. Fontosnak tartotta hangsúlyoz­ni, hogy a kozmopolita sodródás he­lyett éljük meg a személyes kapcsola­tokat. Jól illusztrálta mondandóját az átlagosan napi 4,5 óra (!) televíziózás szembeállítása a házastársak közötti napi 9 perces (!) beszélgetéssel... ■ Mesterházy Balázs A Családi összetartozás című Támop (5.5.1.B-11/2-2011-0173) projekttel az iskola legfőbb célja felkészíteni a fel­növekvő generációt a boldog, kiegyensúlyozott életvitelre, a házastársi, háztartási és szülői tennivalókra. A pro­jekt megvalósításával szeretnék elérni, hogy a családi kötelékek és családi kapcsolatok erősödjenek, a szülő-gyer­mek problémákat és konfliktusokat pedig nagyobb számban sikerüljön feltárni és megoldáshoz segíteni. Szintén kiemelt cél, hogy a családi életre neveléssel kapcsolatos programok során a gyakorlati életből származó tapasztala­tokkal és információkkal szol­gáljanak a résztvevőknek. Már a megnyitó hetében volt családi kézművesjátszó­ház, illetve - a programsoro­zat részeként - az Ismert ne­vek napja első vendégeként Süveges Gergő közszolgálati műsorvezető érkezett az isko­lába. Sor került különböző szaktanácsadásokra, például a gyermekneveléssel kapcso­latosan. Ami pedig a jövőt illeti, ter­veznek önfoglalkoztatást tá­mogató kezdeményezéseket, valamint a családi életre neve­lést segítő rendszeres trénin­geket, foglalkozásokat, kirán­dulásokat. Iskoláról lévén szó, öt órában az osztályfőnöki órák tematikájába is beépül a „családi életre nevelés” Szerepel még a programban ezeken kívül családi hangverseny az evangélikus templomban, nagyszülőnap, kisfilmkészítési verseny éppúgy, mint gyerekkönyv-gyerektárgy börze... A szervezők reménye szerint ezzel a másfél éven át tartó programsorozattal sikerül olyan szemléletformá­lást elérni, amely előbbre viheti társadalmunk, egyházunk, közösségeink életét. Süveges Gergő a líceum dísztermében ■ Szabóné Mátrai Marianna Az Evangélikus Hittudományi Egye­tem (EHE) biztosan nyert azzal, hogy tavaly partnerszerződést kötött a Ma­gyarországi és a Szlovákiai Evangéli­kus Egyház. Most, hogy keresgéltem kicsit a partnerszerződés dokumen­tumai és az együttműködési megálla­podásról szóló beszámolók között, sok érdekes lehetőséget találtam: könyv­tárak és levéltárak közös munkáját, diakóniai intézmények tapasztalatcse­réjét, középiskolások és oktatási intéz­mények közötti cserekapcsolatok ki­építését és persze egyházvezetői együttműködést. Egy kicsi pont a teológushallgatók kölcsönös tanulmá­nyi programjának lehetőségeiről is ír. Öröm, hogy előttünk is kaput nyitott a partnerszerződés. Igyekszünk is kihasználni a lehető­séget. Járkálunk ezen a nyitott kapun ki és be szorgalmasan. Szinte napra Bal szélen Szabó Lajos, mellette Korányi András pontosan a partnerszerződés első év­fordulóján már másodszor találkozott egymással a két teológia küldöttsége. Tavaly egy pozsonyi egyetemi delegá­ció volt a vendégünk, idén március­ban pedig az EHE négy tanára látoga­tott két napra Pozsonyba. Első programként munkaértekezle­ten találkoztunk a pozsonyi teológia ta­nári karával. Élénk eszmecsere alakult ki közöttünk, az aktuális feladatokat, nehézségeket, új programokat, kuta­tási és oktatási projekteket tártuk egymás elé. Mindannyiunkat megdöb­bentett a rengeteg hasonlóság felisme­rése. A teológia tudományának helye és sorsa az akadémiai életben, valamint az egyházban. Küzdelem a túlélésért. Financiális és működési problémák. Új képzési ágak. Iskolai hitoktatás és ve­le együtt a hitoktatóképzés. Náluk diakónus-, illetve szociálismunkás­­képzés, nálunk egyházzene. Szinte be tudtuk fejezni egymás megkezdett mondatait. Ugyanazok­kal a kihívásokkal szembesülünk, na­gyon hasonló örömeink és reménysé­geink vannak. És most másodszor éreztük tagadhatatlanul: a keresz­tény testvéri összetartozás magasan átível országhatárokon is, rossz törté­nelmi beidegződéseken is. Valóban nyit egymás felé. A látogatás második napján hallga­tókkal találkoztunk, és részt vettünk németnél, és Szabó La­jos rektor mutatta be a szlovák hallgatóknak az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetemet. A jó hangulatú előadás során ezúttal a hallgatók döbbentek rá a két egyetem életének sok-sok hasonló vonására. Végül a két egyetemvezető tárta a hallgatóság elé az együttműködés jö­vőbeni terveit. Sok reményteli elkép­zelés közül egy konkrétum aratott nagy tetszést - és azóta Budapesten, a mi hallgatóink körében is ez pe­dig egy közös kirándulás terve. Vegyes teológuscsapattal szeretnénk buszki­rándulást szervezni 2014-ben Szlová­kia területére tanulmányi és közösség­építő céllal, a rá következő évben pe­dig Magyarország lenne az úti cél. Hogy a szép tervek megvalósulhat­nak, arra az adja a reményt, hogy a két intézmény közötti megelevenedő, barátivá váló kapcsolat belülről, a kö­zös hitből és a közös teológiából in­dul. Nem protokolláris, hanem ke­resztény testvéri kapcsolatról szól. Ahogyan Korányi András igehirdeté­sében elhangzott: Azzal az isteni erővel, amely Jézus szavaiból és szí­véből a tanítványokhoz elérkezett, kölcsönösen bátoríthatjuk és erősít­hetjük egymást. Térdre borulhatunk Urunk előtt, és kérhetjük őt annak az erőnek a megtapasztalásáért, amely megtart és üdvözít. A szerző az EHE Gyakorlati Intézeté­nek vezetője a pozsonyi teológia egy oktatási nap­ján. Csak annyi volt a különbség, hogy ezúttal Béres tanár úr tartotta az etikaórát. Vagy dogmatikát? Béres Tamás nem véletlenül hasz­nálja a dogmetika elnevezést, hiszen manapság szétválaszthatatlanul fonó­dik egybe a mit hiszünk és hogyan élünk keresztény kérdése. A rendsze­res teológiai előadás is három fogalom relációjáról szólt: fenntarthatóság, teremtéshit és megigazulás. Németül készültünk, de Lubomir Batka dékán kezdeményezésére - mi­ért is adnánk elő egy harmadik nyelven, ha kettővel is boldogulunk? - magyar nyelven, szabadon hangzott az előadás, amelyet Bándy György professzor, a po­zsonyi teológia tanszékvezetője bravú­rosan fordított szlovákra. Gyakorlati óra következett ezután, egy szokásos szerdai istentisztelet, amelynek keretében hallgatók gyako­rolják a nem épp könnyen énekelhe­tő szlovák istentiszteleti rendet. Most is így történt, egy Lu­­ther-kabátos hallgató nem csekély vizsgadruk­kal vezette a liturgiát. Korányi András volt az igehirdető, ezúttal né­met nyelven hangzott a prédikáció, dékáni tol­mácsolásban. Aztán maradtunk a AZ EGEREK ÉS EMBEREK SOPRONI ELŐADÁSÁNAK EGY JELENETE

Next

/
Thumbnails
Contents