Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-03-03 / 9. szám
* * f >V I I \ t■ y » r r, I f 7 9 9 . W. ?, X. 9 .9 Evangélikus Elet »PRESBITERI« 2013. március 3. »- 13 Böjti bőség benső szobánkban Kapóra jöhet a böjt azoknak, akik az év más szakaszaiban zsírsejtjeik ellen nehézkesen harcolnak. Két legyet üthetnek egy csapásra azzal, ha hamvazószerda beköszöntével száműzik életükből a fehér cukrot, az ínycsiklandó, ám alattomos kelt tésztákat és egyéb kalóriabombákat. De vajon van-e köze ennek a funkcionalista fitnesz-wellnessnek nagyböjt üzenetéhez? Biztos, hogy ilyesféle lemondásra van szükség ahhoz, hogy felkészüljünk a húsvéti - általában bendőtöméssel is együtt járó - ünnepre? Hogy megérthessük ezt a furcsa 21. századi böjti mechanizmust, érdemes röpke történelmi kitérőt is tennünk. Az aszketizmus jellegzetesen középkori vívmány. Istennek odabízott életet feltételez, melynek velejárója a különböző élvezetekről való lemondás. A keresztény szerzetesség alapjai már a Krisztus utáni 2. században megjelentek, a nagy kolostori mozgalmak pedig a 4- század elejére datálhatok. Természetesen regulája válogatta, melyik rendben milyen szigorúsággal sanyargatták testüket a szerzetesek lelki üdvösségük reményében. Ennek akkor megvolt a maga tere és kerete. Mondhatjuk, egyesek erre voltak berendezkedve. Ma is akadnak olyanok, akik képesek erre az ősi életformára, és képesek a dübörgő világtól elszakadva élni, ők azonban - valljuk be - csodabogárszámba mennek. „Egyházalapítónk” ellenben nem volt tipikus aszkéta. Lássuk be, a derék Luther nemigen vetette meg a testi élvezeteket. Pedig micsoda küzdelmei voltak: ördöge volt meg Antikrisztusa, egy egész acsarkodó egyházvezetés kívánta őt kiiktatni... Élete teljében Bóra Katalin háztartásvezetése és sörfőzése mellett volt érkezése a szellemi munkára, asztali beszélgetésekre, vitákra. A reformátor elsősorban az evangéliumról prédikált. Nem regulázni, hanem felszabadítani kívánt. Kissé nevetségesnek mondható, ha a mai jóléti társadalom gyermeke aszketikus felhangokkal három somlói helyett - nagy sóhajtások közepette - csak kettőt eszik meg ebéd után. Egyrészt eszünkbe juthat az az igehely, melyben Jézus, kikelve a farizeusok ellen, azt állítja, nem a testi dolgok tesznek tisztátalanná, nem az, amit beviszünk testünkbe, nem az étel és ital mocskol be, hanem amit onnan - sötét indulatoktól vezérelve - kibocsátunk. Lehet tehát kocsányon függő szemekkel nézni arra a testvérünkre, aki böjt idején vidáman tunkolja a kekszecskét a kávécskába, de előfordulhat, hogy adott esetben épp neki lesz több lelki ereje, mi meg, „nagyböjtösök” elbújhatunk az édességmegvonásunkkal. Tanulságos az az igehely is, mely az imádkozás intimitásáról tanít, s amely akár a böjtölés módjára is vonatkozhat: „Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megßzet néked nyilván.” (Mt 6,6; Károli-fordítás) Vajon a savanyú képű réparágcsálónak a szíve is ott van-e a rágásban? Talán értelmesebb, ha örömmel eszünk, és közben a hálát is tápláljuk magunkban. Talán nagyobb figyelmet érdemelnének például az aluljáróban kéregetők, mint önnön aktuális élelmezési reguláink. Talán többet adunk a világnak azzal, ha jó dolgokat bepakolva örömmel tálalunk másoknak is. Ha energikusan mozgunk, teszünk-veszünk. A böjt kevésbé kalóriaszámlálás, mint inkább benső figyelem és fegyelem. A böjti időszak fokozott egészségre törekvés, az egészség alapja pedig a lelki egészség. Akik számára a nagyböjtöt az „anticsokizmus” jelenti, azok ezt nyilván fordítva gondolják... Természetesen a testi böjtölés rendkívül hasznos tud lenni, és sokaknak termékenynek bizonyul más síkon is, de egy közép-európai habzsolháp számára talán nem az egészség kulcsa. A böjt elsősorban szellemmagunk gyarapításával és lelki táplálékok bespájzolásával kell, hogy együtt járjon. Fogyasszunk hát bátran, és várjuk a Vőlegényt örömmel! Egészségünkre! Bőséges böjtöt! ■ - KANYIKA -Kerület-évforduló A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület gyülekezeteiben február 24-én, vasárnap emlékeztek meg a kerület újraalakulását eredményező zsinati döntés évfordulójáról. Veszprémben a vasárnapi istentiszteleten Szemerei János püspök hirdette Isten igéjét. A liturgiát Isó Zoltán és Isó Dorottya helyi lelkészek végezték. „Jézus szeretetébe kapaszkodhat az egyház népe - fogalmazott Szemerei János a kánaáni asszony története (Mt 15,21-28) alapján tartott prédikációjában. - Ez a múlt tapasztalata, és egyben a jövő reménysége is.” A záróimádságot Mészáros Tamás kerületi felügyelő mondta el, hálát adva többek között egykori elődje, dr. Weltler János szolgálatáért. ■ Adámi Mária felvétele Közbizalom-felmérés: az egyházakban vagy nagyon bíznak, vagy nagyon nem A 2012. szeptember utolsó hetében megrendezett országos kampányhét, az állampolgári részvétel hete keretében zajlott, közösségfejlesztő műhelyek által nyolcadik éve szervezett felmérés eredményei azt mutatják, hogy 2011-hez képest a nonprofit szervezetek iránti bizalom legnagyobb mértékben a fiataloknál (19-25 évesek) és az 55 év feletti korosztálynál javult. A közbizalom szempontjából a középmezőnyben helyezkednek el- az előző évekhez hasonló eredménnyel - az egyházak és az igazságszolgáltatás, miközben kissé visszaesett az önkormányzatok iránti bizalom. A szúrópróbaszerűen - tehát szociológiai szempontból nem reprezentatív mintán - végzett kérdőíves felmérés alapján a sereghajtók között szerepelnek a politikusok, akik „még a több éve tartó mélypontot is alulmúlták” ugyanis tovább romlott az Országgyűlésbe és a politikusokba vetett bizalom értéke. A közbizalmat érintő kérdésekre- mennyire bízik az adott szervezetekben - ötféle választ lehetett adni: nagyon; eléggé; nem nagyon; egyáltalán nem; nem tudok válaszolni. A jelentés kitért arra is, hogy a civil szervezetek és az egyházak esetében igen magas a bizonytalanok aránya, utóbbiaknál egyaránt magas a „nagyon bízik” és az „egyáltalán nem bízik” válaszok száma is. A társadalom jelentős része számára még mindig nem vált ismertté, a mindennapi élet szerves részévé a civil szervezetek működése és az ezekben való állampolgári aktivitás - jegyzi meg a jelentés. A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek bizalma a legmagasabb mindegyik kategóriában, különösen a rendőrség és az egyházak esetében. Erre magyarázat lehet, hogy a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek főleg az idősek közül kerülnek ki, közöttük pedig több a vallásos, illetve ők „talán hagyományosan jobban bíznak a rendőrségben is, hiszen több emlékük lehet a szocializmus nagyobb közbiztonságáról” Arra a kérdésre, hogy „Mit gondol, tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre?” az előző évhez képest emelkedett a pozitív válaszok aránya, azaz a helyi cselekvés esélyét jobbnak ítélik a válaszadók, mint 2011-ben. (Ebben a kategóriában is ötféle feleletet adhattak a megkérdezettek: határozottan; valamennyire; nem nagyon; egyáltalán nem; nem tudom.) Elsősorban a fiatal felnőttek és a középkorosztály bizakodó ebben a kérdésben, illetve az 55 év fölöttiek ítélik meg a leginkább negatívan ennek az esélyét. Az iskolai végzettséget tekintve leginkább a diplomások tartják lehetségesnek, hogy befolyással lehetnek a helyi döntésekre. A jelentés megállapította, hogy helyi szinten továbbra is az önkormányzatok tájékoztató csatornáit használják a legtöbben, „különösen igaz ez a középkorú és az idősebb lakosság körében” A lakóhelyi ügyeket érintő döntések befolyásolását illetően legjobban az internetes petíciókat aláírók aránya nőtt, ezt követi az akciókra felhívó cikkek és videók megosztása. M Forrás: MTI Szabad az út a bizniszegyházaknak? ^ Az Alkotmánybíróság (AB) február 26-án megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől. Az AB a horogkereszt és a vörös csillag viselésével kapcsolatos állásfoglalás után újabb vitatható döntést hozott. A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az AB szerint nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei. Tizenhét közösség nyújtott be panaszt Az AB-hoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján elveszítette az egyházi jogállást; Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől. A határozatot tizenhárom alkotmánybíró írta alá, közülük öten - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária - különvéleményt fogalmaztak meg. A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban. Akárki létrehozhatott egyházat Bölcskei Gusztáv református püspök 2012 tavaszán egy interjúban hangsúlyozta: szerinte szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő. A püspök egy másik alkalommal azt hangsúlyozta, hogy a helyzet tisztázására az egyházi intézményrendszer stabil fenntartása mellett azért is volt szükség, hogy ne lehessen egy egyház nevével visszaélni. A 2011-ben elfogadott törvény szerint az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy működése során ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat az egyesülettel szemben. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon. Az elismert egyházak körét a parlament 2012. február 27-én bővítette: a decemberi tizennégy után újabb tizennyolc vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. Akkor a Ház döntött hatvanhat vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március í-jével elveszítették egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek, ha ezt kérelmezték. Milliókat szereztek az adófizetőktől Az elismert egyházak köréből olyan szervezetek maradtak ki, mint a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza. A szervezet egy a technikai számmal rendelkező száznyolcvanöt magyarországi egyház közül, amelyeknek az adófizetők a személyi jövedelemadójuk egy százalékát ajánlhatták fel - írta korábban a Magyar Hírlap. A fény lovagjai a 2008. esztendő után e forrásból 1,603 millió forintot kaptak. Hozzájuk hasonló alakulat azAkia Egyház, mely fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása” élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói azonban „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársaikat a hit útjára vezessék” A Metafizikai Hagyomány Centruma néven bejegyzett egyház - a honlapján fellelhető anyagok alapján - mind a kereszténységet, mind a modern tudományosságot olyan fekélynek tartja, amely ellensége a „fajnak” és „az ősi tudásnak egyaránt” Bizonyos felekezetek a nemzetbiztonsági hivatal évkönyveiben is szerepeltek az elmúlt években, miközben - ahogy feljebb is olvasható - a törvény feltételül szabja, hogy az adott egyesülettel kapcsolatban ne vetődjön fel nemzetbiztonsági kockázat. Ismert: Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány létrehozója is gondolkodott egyházalapításon a bankvásárlás és a politikai szerepvállalás mellett. Szabad a horogkereszt és a vörös csillag Magyarországon Az Alkotmánybíróság egy héttel korábban sem tétlenkedett: február 19-én április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. Az AB határozatával eltért saját 2000- ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. Rogán Antal szerint az alkotmánybírósági döntés joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat. Mint fogalmazott: súlyos következményekkel járhat. Ugyanis azt jelenti, hogy május í-jétől szabadon lehet mászkálni az utcán horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel. M Forrás: MTI/MNO
