Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-24 / 8. szám
4 m 2013. február 24. KERESZTÜTAK Evangélikus Élet Igehirdetés 8 napon át - műholdon keresztül *■ Folytatás az 1. oldalról A mozgalmat Billy Graham amerikai baptista prédikátor indította útjára. A németországi felekezetközi evangélizációs egyesület mára már Európa tizenhat országát köti össze. Magyarország tizenhárom évvel ezelőtt kapcsolódott a ProChristhez, a magyar szervezők idén tehát már ötödik alkalommal készülődnek a Kétség és ámulat mottóval meghirdetett rendezvényre. A gazdag programmal körített igehirdetések Németországból érkeznek műholdas kapcsolat útján. A közvetítések nem a valós időben, hanem egy nappal később érnek el hozzánk. A Bálint-napi budapesti sajtótájékoztatót a magyar szervezőbizottság vezetője, Lupták György evangélikus esperes moderálta. Köszöntőjében röviden ismertette a felkészülés eredményeit. Idén összesen hetvenkét magyar gyülekezet vállalta a házigazdaságot, vagyis azt, hogy valamely közösségi helyiségét alkalmassá teszi a műholdas televíziós közvetítés vételére. A német anyaegyesület támogatásának köszönhetően a különböző felekezetű közösségek huszonhat projektort vásárolhattak meg kedvezményes áron. A helyszínek száma alapján megállapítható, hogy Németország után hazánk kíséri legnagyobb figyelemmel az eseményt, jóllehet a vendéglátó magyar gyülekezetek között akad felvidéki, erdélyi, sőt vajdasági is. Nyolc estén keresztül most a hétezer-ötszáz főt befogadni képes stuttgarti Porsche Aréna lesz az evangélizációs közvetítések színtere. Nem hagyományos istentiszteletre kell készülni, hanem színes alkalmakra - tudhattuk meg Parzanytól, akinek szavait Bukovszky Ákos baptista külügyi titkár tolmácsolta. Elhangzanak majd énekek és bizonyságtételek, beszélgetni fognak híres és kevésbé híres hívő emberekkel. A ProChrist vendége lesz - többek között - Európa legnagyobb cipőkereskedelmi láncának vezetője, Heinrich Deichmann, valamint a Ratiopharm Gyógyszergyártó Vállalat tulajdonosának leszármazottja, Tobias Merckle, aki szociálpedagógusként fiatalkorú elítéltekkel foglalkozik egy büntetésvégrehajtási intézetben. Magyar fellépők, bizonyságtevők ezúttal nem szolgálnak az alkalmakon. „A nyolcnapos rendezvény célja, hogy az embereket egyenként nyerjük meg Krisztusnak” - mondta az esték igehirdetője. Ulrich Parzany ez évben utoljára vállalja az igehirdetés szolgálatát, és - utat engedve a fiatalabbaknak — április elsejével lemond az egyesületben betöltött vezető elnökségi tisztségéről is. Az egyházi vezetők jelenlétében tartott sajtótájékoztatón - az evangélikus MEÖT-főtitkár, dr. Fischl Vilmos mellett - egyházunk részéről Szeverényi János országos missziói lelkész volt még jelen. (Az estek programjairól további információkat a prochrist.hu oldalon olvashatnak.) ■ Bállá Mária Házasság hete a Deák téren Kiemelkedő médiafigyelem kísérte február 10-17. között a házasság hetének programsorozatát. Az írott sajtó, a különböző tévé- és rádiócsatornák összesen több mint háromszáz alkalommal adtak hírt a nyolc nap eseményeiről. A hét ez évi arcai - a Várnagy Andrea, Farkas Zsolt zongoraművész házaspár - is többször vallottak a kamerák és mikrofonok előtt családi életükről, keresztény értékrendjükről; a Bálint-napot megelőző estén pedig együtt muzsikáltak a Boyzless Voice lánycsapat tagjaival a Deák téri evangélikus templomban összegyűlt, mintegy kétszáz fős gyülekezet előtt (felső képünkön). Másnap a házaspár önálló koncertet adott - Szerelmi álmok címmel - a szomszédos gimnázium dísztermében (alsó képünkön). Ez alkalommal jelen volt a házasság hete központi rendezvényeinek fővédnöke, Herczegh Anita - Áder János köztársasági elnök felesége - is. A közönség ezúttal nemcsak Liszt-műveket hallhatott, hanem a művészekkel folytatott beszélgetésnek is részese lehetett: Radosné Lengyel Anna újságíró, rádióriporter, a Déli Egyházkerület felügyelője faggatta őket (középső képünkön) a közös zenélésről, párkapcsolatuk kulisszatitkairól, de szó esett például Liszt megtéréséről is. ■ BPM KÉSZÜLÜNK A MÁRCIUS 1-JEI VILÁG IMÁN APR A! Néhány tény Franciaországról Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai íle-de-France tartományról kapta. Vajon ma kik élnek az országban? Sokan Kanadához és az Egyesült Államokhoz hasonlítják Franciaországot, hiszen Európában erre a földre érkezett a legtöbb bevándorló. Az első századok keveredése után a 19. századtól kezdve további népcsoportok települtek be, csak a legismertebbeket említve: belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, lengyelek, örmények, kelet-európai zsidók, Maghreb-népek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak és kínaiak. A hivatalos statisztika szerint a franciák aránya még mindig nyolcvannégy százalék, ám újabb és újabb bevándorlók érkeznek az országba, főleg a volt gyarmatokról, leginkább Algériából, Marokkóból, Tunéziából. Marseille egyike azon városoknak, ahol a betelepülők próbálnak otthonra lelni. A kikötő közelében fekvő arab negyedben igyekeznek a bevándorlók segítségére lenni a Finn Lutheránus Misszió munkatársai is. A Marhaban (arabul: Isten hozott) Központ, amely a főutca üzletei közt talán fel sem tűnik a látogatóknak, komoly forgalmat bonyolít le év közben. Franciául még nem tudó asszonyokat tanítanak itt az ország hivatalos nyelvére, diákokat korrepetálnak, hogy behozhassák lemaradásukat az iskolában. A hivatalos kérvények kitöltésében is segítenek a központ finn és keresztény hitre jutott arab munkatársai, hogy a bevándorlók idejében kaphassanak letelepedési és munkavállalói engedélyeket. A magyar Evangélikus Külmissziói Egyesület fiataljainak 2007 nyarán lehetőségük volt látogatást tenni a Marhaban Központban s ezt a szolgálatot testközelből megismerni. Itt szembesültek azzal is, hogy - a francia törvények értelmében - tilos a bevándorlók nyílt evangélizálása. A misszió munkatársai nem beszélhetnek, nem taníthatnak Krisztusról. Még a Marhaban Központ falain belül is csak roppant óvatossággal, működési engedélyük kockáztatásával merik ezt megtenni. Hitükről valóban a hit cselekedetein keresztül tudnak bizonyságot tenni. Úgy, ahogyan az idei világimanap mottója is utal rá: „...jövevény voltam, és befogadtatok.. .” (Mt 25,35) ■ B. Pintér Márta Nord-Pasde-Calais Haute-Normandie Picardie BasseiXormandie Lorraine Champagne- Ardenn e Ile-de-France Bretagne Centre Pays de la Loire Franche-Comtéj Bourgogne Poitou-Charentes Limousin Rhőne-Alpes Auvergne Aquitaine Provence- Alp es- Cöte d'Azur Midi-Pyrénées Languedoc-Roussillon Corse Az idei imanapra való készülődést Franciaország bemutatásával folytatjuk. Rögtön felmerülhet a kérdés: milyen új információval szolgálhatnánk e cikkben, amelyről ne tudhatott volna már korábban is az olvasó? Nos, talán mégsem árt újra felidéznünk mindazt, amit földrajz- és történelemórákon tanulhattunk e hatszögalakot formázó országról. Franciaország kontinentális területe Európa nyugati felén mintegy 551500 négyzetkilométeren terül el a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig. A szárazföldhöz számítják Korzika szigetét is. Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli, úgynepok csúcsait találjuk. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 méter magas Mont Blanc. Az ország éghajlata is változatos, hiszen a déli vidék mediterrán klímájú, míg a nyugati partoknál óceáni, a magasban pedig a hegyvidékire jellemző időjárás uralkodik. A nagyvárosok vonzerejét a bővizű folyók, az esők által gyakran öntözött, burjánzó növényzet és a mérsékelt égöv adta kellemes meleg erősíti. LUXEMBOURG ALLEMAGNE ROYAUME-UNI_, Manche SUISSE ocean Atlantique HAUE ESPAGNE 0 100 200 km ANDORRE Mer Mediterránéi vezett tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel is rendelkezik. Ezeknek a nagysága sem lebecsülendő: Guadeloupe, Guyana, Martinique, Reunion, Mayotte, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Saint-Pierre és Miquelon, Wallis és Futuna területe összesen mintegy 120 ezer négyzetkilométer. Franciaország domborzata igen változatos. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli-délkeleti vidékeket vadregényes hegyláncok (például a Francia-középhegység) borítják. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, az ország keleti-délkeleti határain pedig a Jura hegység és az Al-Érdekes, hogy a mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia területeivel. Egykor kelta törzsek éltek itt, majd az 1. században földjük a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett. Az őslakosság keveredett a rómaiakkal, és átvették a latin nyelvet is. A 2-3. század között pedig a kereszténység is elterjedt. Az 5. századtól vált különösen is érzékelhetővé a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, a nyugati részből, a Nyugati-Frank
