Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-17 / 7. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2013. február 17. » 9 Magabiztosságból jeles, avagy már MEG iN T fasori farsangi forgatag ► 195 cm, 19 év. Tejfölszőke haj, eltökélt arckifejezés. 13 évnyi legényes csizmaszárcsapkodás - Bihari. Műszaki menedzser szak, első évfolyam - műszaki egyetem. Barcsay Zsombor, a MEGiNT, azaz a magyarországi evangélikus gimnáziumok népművészeti találkozójának megálmodója, hajtómotorja és (fasori) tető alá hozója csenget az Üllői út 24. 99-es kapucsengőjén. Se teát, se gyümölcsöt nem kér, csak beszél-beszél. Fejében költségvetési táblázatok, a február 8-9-ei találkozó utógondozásának napirendi pontjai és persze újabb ötletek a következő találkozókra...- 2011-ben már készült veled egy miniinterjú az EvÉlet hasábjain, melyet Ittzés Szilvia jegyzett. Most „megint” a célból, hogy a találkozót nem látogatók is megtudhassák, mi minden történt azóta a MEGiNT háza táján.- Szerencsére évről évre fejlődünk. A tavalyi MEGiNT újdonsága a MEGiNT-póló volt a MEGiNT- emblémával, idén pedig a MEGiNT- naptár - ez szintén az én ötletem volt. Korszerűsödni akarunk, ezért jött létre például három hónappal ezelőtt a honlap - www.megint.org amely egyik volt évfolyamtársam, Balázs Norbert munkája. Praktikus olyan szempontból, hogy a résztvevők ezen a felületen regisztrálhatnak, aztán itt foglalhatnak szállást, igényelhetnek reggelit, vacsorát, és így tovább. Előnye még, hogy képeket is fölpakolhatunk, amelyeket az érdeklődők mindig szívesen nézegetnek. Természetesen már fenn vagyunka Facebookon is, így könnyebb az információáramoltatás. Közben készül a honlap második verziója, ráfér ugyanis egy kis ráncfelvarrás.- Azért megidézhetnéd a kezdeti impulzusokat, és megoszthatnád az olvasókkal, mi az, ami négy év és sok nehézség után is olyannyira nagy erőkkel hajt, hogy már a következő találkozó dátuma is megvan - 2014. február 21-22.- Az előző évek tapasztalataiból okulva tűztük ki ilyen korán az időpontot, ugyanis kommunikációs ügyetlenségek folytán ez a mostani alkalom is számtalan más evangélikus rendezvénnyel ütközött, így például az aszódi, orosházi és soproni jótékonysági bállal, a budapesti Sztehlobállal... A találkozó hagyománnyá tételére az egyik indíttatás még általános iskolából való. Az Erkel Ferenc Általános Iskolában - ahová negyedik osztályos koromig jártam - Csak tiszta forrásból címmel egynapos fesztiválokat rendeztek. Ezek összművészeti jellegű rendezvények voltak, amelyeket a Téka, a Terézvárosi Kulturális Alap támogatott. Aztán sajnos nem tudták finanszírozni tovább, és megszűnt. A fesztivál szervezője Mis Márta, az énektanárnőm volt, akivel - néptáncos lévén - igen hamar bensőséges viszonyba kerültem. Az egyébként a Néprajzi Múzeumban népdalminősítő versenyeket szervező tanárnő minden évben részt vesz, sőt részt vállal a találkozón. Mondhatjuk: kiveszi a részét a MEGiNT-ből. A másik motiváló közvetve Végh Szabolcs volt, az evangélikus népzenei találkozók - február végén kerül sor a hetedik ilyen alkalomra - balatonszárszói illetőségű szervezője. Fontos impulzus volt még az EGOT, az evangélikus gimnáziumok országos találkozója, ahová 2009 szeptemberében látogattam- Ez egy olyan műfaj, ahol szinte kötelezőnek mondható az erőszakosság. Nekem ez megy, én tudok ilyen lenni. Na nem asztalborításig, de azt vallom, hogy oda kell tennie magát az embernek. Kemény harcok folynak például a támogatásokért. Ezt Légiesen libbenő szoknyák - a Bihari Táncegyüttes utánpótláscsapata . el. Akkor Győrben rendezték meg. Nagyon megtetszett, jó hangulatú volt az egész. Persze én néptáncoltam, de lehetett újságírói, festői gyakorlatokat is folytatni. Roncz Béla igazgató úrnak - aki akkor a Fasor mellett az aszódi evangélikus gimnáziumot is vezette - 2009 novemberében rukkoltam elő az ötlettel, hogy a Fasorban szervezzünk népművészeti találkozót. A válasz az volt, hogy ez mind szép és jó, de most nincs rá keret, mert lecsúsztunk már a közművelődési pályázatról, amelyet az oktatási osztály ír ki minden évben. Az igazgató úr tehát kerek perec megmondta, hogy abban az évben ez nem fog beleférni. A sulin belül viszont van egy diákpályázat, ahol például kirándulásszervezésre, tanároknak projektorra lehet pályázni. Ezt sikeresen megnyertem, és meg is csináltam az első - akkor még Folk Fest a Fasorban elnevezésű - találkozót, száznyolcnem lehet félvállról venni, nem lehet ímmel-ámmal csinálni. Persze nyilván nem mindenki olyan elkötelezett, mint én. De idén például volt két srác Bednárik János a 11.-ből - Szikszay András és KráhlingPéter -, akik szintén minden szabad idejüket feláldozták erre. Nevet-Az orosházi delegáció férfikülönítménye a díszterem emeletén vanezer forintból. A második évben Nováky Andrea, az iskola ének-zene tanára és kórusvezetője, az evangélikus középiskolák kétévente megrendezett kórustalálkozójának főszervezője segített.- Egy ilyen rendezvény megszervezéséhez nagyfokú tudatosság és - mondjuk ki - nagyfokú rámenősség szükségeltetik. Te láthatóan egyiknek se vagy híján! tem is, hogy végre akad más olyan „hülye” is, mint én (vigyorog). A kapcsolati tőkével lehet élni. Én a Bihari táncegyüttesben táncolok tizenhárom éve, tehát a Tatát - Novák Ferenc tanár urat, aki tavaly volt vendégünk - például három perc volt megfűzni. A Bihariban minden évben szeptember elején családi napot tartunk, az „öregek" is mindig ott ücsörögnek. Egy ilyen alkalmat ragadtam meg a felkérésre. Boross Sándor, a Bihari ügyvezető igazgatója azt mondta, eljönnek, de valami kis pénzt azért próbáljunk előteremteni. Akkor kitaláltam, hogy a fasori tánccsapat, amely akkor több rendezvényen is föllépett, bérelje a fellépőruhákat a Biharitól. Tata meg „persze” teljesen ingyen jött el. Kallós Zoltánt erdélyi látogatásaim során ismertem meg. Eljött ide, Pestre a Kolozsvártól huszonhat kilométerre található Válaszútról. Úgy érzem, ez óriási dolog! Hasonlóképp Martin György szobrának felavatása is - a szobrot az Erkel-díjas fafaragó, Erdélyi Tibor készítette és ajánlotta fel ingyen! Ha végignézzük a névsort, Hámori András és Viszló Manka kettőse kiket sikerült eddig megnyerni a MEGiNT-nek, azt hiszem, méltán lehetünk büszkék a találkozóra! Roncz Béla tanár úr kérésemre idén is eljött az aszódi bálozás ellenére. Őt úgy szeretem, mint harmadik nagyapámat. Sose felejtem el, mikor először vett részt a találkozón: azt láttam rajta, hogy lubickol ebben az egészben...- Látszólag egy egész stáb tüsténkedett körülötted a rendezvény alatt: tanárok, fotós lányok, rendezkedő fiúk... Hogyan működtök együtt, hogyan zajlanak az előkészületek?- Gyenge pontunk a csapatmunka. Egy állandó stábot szeretnék kialakítani, de ez nehézkesnek bizonyul. Persze mondhatjuk, évről évre javul. Állandó tag testi-lelki legjobb barátom, Fehér Jenő, ő küldte át például most reggel még gyorsan a képeket, mert nekem nem volt időm bemenni a suliba. Vele beszélek meg szinte mindent, meg együtt agyalunk dolgokon, mit hogy kéne például a MEGiNT-tel. Zoli bácsi, azaz Abajfy Zoltán tanár úr - ha szabad ilyet mondani - országos cimboránk. Tehát a már megidézett honlapkészítővel együtt mi hárman véndiákok, két tanár - Zoli bácsi mellett Jernei Anikó munkaközösség-vezető -, az igazgató úr - Roncz Béla után Hajdó Ákos - és a mindenféle papírmunkát intéző szívélyes titkárság mondhatók a kemény magnak. A többi tanár elsősorban abban segít, hogy mindig legyen olyan diák, aki megcsinálja a rohangálós munkát. A legtöbbet persze én rohangálok.- Áruld el, mi az, ami négy év után is így lelkesít! Miért vállal ennyi fáradságot egy már elballagott diák volt gimnáziuma hírnevének öregbítéséért?- Engem a népzenei világ megfogott, és ezt akarom továbbadni azért, hogy másokat is megfoghasson.- Melyik igaz inkább a MEGiNT- re: evangélikusok népi művelése, magyarságtudatban erősítése vagy néptáncosok evangélikus elköteleződésének mélyítése?- Az előbbi, itt a középpontban a népművészet szeretete áll. Én egyébként katolikus vagyok, de hisz egy Urat imádunk... (nevet). ■ - KANYIKA -Fasori diákok széki tánca
