Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-17 / 7. szám
FÓKUSZ Evangélikus Élet, 10 « 2013. február 17, Üj lehetőségek a felsőfokú egyházzenészképzésben ^ Az új felsőoktatási törvény adta lehetőségekkel élve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékén a 2013- 14-es tanévtől egyciklusú, két szakirányos egyházzene-tanári és ének-zene tanári képzés indul, melynek keretében az állam által fizetett (ösztöndíjas) rendszerben kétszakos zeneművésztanári diploma szerezhető. Osztatlan, öt plusz egy éves, kötelezően kétszakos, alap- és középfokú tanításra egyaránt felkészítő oktatás folyik majd, ahol az utolsó (plusz egy) év összefüggő szakmai (iskolai) gyakorlat lesz. E képzési forma nemcsak a végzettek szélesebb körű képzettségét és jobb egzisztenciális biztonságát szolgálja, hanem kiváló lehetőség az iskolai énekoktatás és a templomi éneklés hagyományos kapcsolatainak újjáélesztésére, ápolására, az énekes iskolák munkájába való bekapcsolódásra. Mindemellett megmarad a jelenlegi, kétciklusú (BA, MA) képzés is, sőt adott esetben a két rendszer átjárhatósága is biztosítva lesz. A tanszék más egyetemek és főiskolák kurzusaira kredittel elismerhető áthallgatást is lehetővé tesz, mely további szakok (például hittanári) felvételét segítheti elő. (Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán folytathatók ilyen tanulmányok.) A két-, illetve egyciklusú képzés után az egyházzenei doktoriskolában lehet továbbtanulni, majd egyházzenei DLA-doktori fokozatot szerezni. Az egyházzenei képzésben lehetőség van a korábban elkezdett hangszeres (vonós, fúvós) vagy énektanulmányok társhangszerként történő folytatására és a társhangszer egyházzenei (kamarazenei) alkalmazására. A korábban elkezdett orgonistatanulmányokat a Zeneakadémián nemcsak a „klasszikus” orgonaművész tanszakon, hanem az egyházzenészorgonaművész szakirányon is lehet folytatni. Utóbbiak hallgatói az Egyházzene Tanszéken nem csupán a hagyományos liturgikus orgonistafeladatok (énekvezető kántor) magas szintű művészi ellátására készülnek fel, hanem a gazdag istentiszteleti orgonarepertoárba is betekintést kapnak. A karvezetés iránt érdeklődők a többszólamú egyházi zene vezénylése mellett speciális gregoriánvezénylés-kurzusokon vehetnek részt. Bővebb tájékoztatás olvasható a www.egyhazzene.hu honlapon, ahonnan az egyetemnek a képzéssel kapcsolatos hivatalos weboldalái is elérhetők. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! ^ Egerben járunk, egy szakközépiskolába igyekszünk. Nincs tanítás, mégsem üres az épület. Az ajtón belépve hátizsákokba botlunk. Mellettük bőröndök és utazótáskák várják gazdáikat, akik épp a regisztrációs szoba előtt állnak sorban. Önkéntesek szorgoskodítak mindenfelé, épül a „tábor” Néhány óra múlva a csomagok helyét az előtérben birtokba veszi a Szélrózsáról is ismert Cafe El Mondo, dicsőítés hangja szűrődik ki a nagyteremből, és kezdetét veszi a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) hagyományos téli konferenciája. A nyolcvanas években, mikor még a magyar hatóságok is megfigyelték a keresztényeket, elhívott emberek egy csoportja földalatti mozgalmat szervezett. Sok más országhoz hasonlóan a hazai egyetemeken is bibliakörök indultak, találkozókat szerveztek, és ezekből a kezdeményezésekből jött létre a felekezetközi egyetemi misszió. 1989-ben újraalakult a második világháború előtt már létezett Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség. A húsz éve még csak maroknyi lelkes fiatal munkáját Isten megáldotta, a MEKDSZ mára több száz fős közösséggé nőtte ki magát, s harmincöt csoportja van jelen az ország különböző felsőoktatási intézményeiben - Győrtől Nyíregyházáig, Miskolctól Pécsig. A szervezet célja, hogy - az egyházak „kinyújtott karjaként” - segítse a keresztény egyetemistákat abban, hogy legyenek jelen és hassanak az egyetemeken, osszák meg csoporttársaikkal az evangéliumot. A hiteles tanúságtételhez elengedhetetlen, hogy a diákkörök tagjai növekedjenek hitükben, kapcsolatukban Istennel. Ezért minden évben megrendezik a diákszövetség téli táborát. Idén február 7. és 10. között több mint négyszázan vettek részt - közöttük evangélikusok is - az országos találkozón határon innenről és túlról. Krisztusról közvetlenül- Megtetszett, hogy a fiatalok szabad idejükben a Bibliával foglalkoznak, és egymásért imádkoznak - meséli első diákkörös élményeit Dobó Dániel evangélikus teológushallgató, aki gyakorlati évében szeretett volna bepillantani különböző keresztény közösségek életébe. Évfolyamtársától, Seben Glóriától - aki gyülekezeti gyakorlata mellett a diákszövetség félállású munkatársa - hallott a MEKDSZ-ről. Dániel novemberben járt először MEKDSZ-körben, s mivel ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban is hallgatott néhány hónapot, a Budapesten tanuló külföldi diákok csoportjához látogatott el. Egerbe több teológustársával érkezett, ez az első téli tábora.- Öröm együtt látni ennyi fiatal tagját az egyetemes egyháznak - mondja -, s az is nagyon jó, hogy kreativitással, fiatalos ötletekkel van tele a tábor, mégis az Igére épül, szellemiségében keresztény. Dániel, aki Vanyarcon tölti gyakorlati évét, fontosnak tartja az ifjúsági munkát, szívügyének tekinti, hogy minél több fiatal legyen aktív az egyházban.- Az a tapasztalatom, hogy nem Krisztus diákjai A MEKDSZ téli tábora merünk az evangéliummal szólni a fiatalokhoz, mert félünk, hogy elijesztjük őket. Itt pedig azt látom, hogy mindenki közvetlenül beszélget Jézus Krisztusról. zösségben élhető meg - magyarázta az előadó a Zsidókhoz írt levél egy passzusa (10,19-25) alapján szombat délelőtt.- Isten népe vagyunk, Krisztus tes- Itt értettem meg azt is - mondja az evangélikus családból származó fiú -, mi az evangéliumi kereszténység, s ma már annak tartom magam. A 19. századi eredetű keresztény megújulási mozgalom tagjai a Bibliát Isten legfőbb kijelentésének tartják, és azt hirdetik, hogy az Istennel (és a teremtett világgal) való megbékélésre minden embernek szüksége van. Ez a megbékélés pedig csak Jézus Krisztus megbékítő áldozatának következtében és áldozatára hivatkozva lehetséges. Dani azt is a diákszövetségben tanulta meg, hogy mi a felekezetköziség. Diákkörüket evangélikus, református, baptista, katolikus és evangéliumi kisegyházakhoz tartozó keresztények is látogatták. Egyik legkedvesebb élménye, hogy a MEKDSZ-ben különböző felekezetű emberek együtt dicsőítik Istent, s ledőlnek a köztük lévő falak. Mind különbözőek Hagyomány, hogy a négynapos konferenciát a Biblia egy könyve köré szervezik: erről szólnak az előadások, a ráhangolódást segítő jelenetek, a vasárnapi prédikáció, a kiscsoportos beszélgetések, részben ehhez kapcsolódnak a szemináriumok is. Ám a 2013-as találkozó vezérfonalát az a gondolat adta, hogy mind különbözőek vagyunk, mégis egyek.- Keresztényként sokszor egyéni céljaink vannak, hiányzik hitünkből a közösségi vonatkozás, pedig Isten az ő népébe hívja el az embert - magyarázza Járay Márton, a MEKDSZ főtitkára, miért foglalkoztatta ez a téma a szervezőket. Martin Haizmann, a Nemzetközi Evangéliumi Keresztény Diákszövetség európai régióért felelős munkatársa (képünkön) válogatott igeszakaszok alapján tanított arról, mit jelent Isten népéhez tartozni. Csütörtökön este Jézus főpapi imája (Jn 17) alapján kifejtette, hogy az univerzum középpontjában egy kapcsolat áll - a Szentháromság Isten; az örök élet pedig azt jelenti, hogy részesei leszünk ennek a szeretetkapcsolatnak. Lévi elhívásának történetén (Mk 2,13-17) keresztül másnap azt mutatta be, hogy Krisztus Személyesen hív mindenkit ebbe a kapcsolatba, de ugyanakkor a „bűntől betegek” közösségébe invitál, hogy a kegyelem, a megbocsátás és a gyógyulás útján indítson el. Szükségünk van egymásra, mert valódi, növekedő hit csak ebben az őszinte, bátorító kőiének tagjai (íKor 12). A test lényege, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, de mindenki jelentős, fontos feladatot kapott Istentől, s csak együtt tudjuk megélni ezt a közösséget a maga teljességében - hangzott el a vasárnapi istentiszteleten. Ledőlő falak Győri Dani már sokadjára táborozik Egerben, régi motoros a MEKDSZ- ben. Az ELTE Természettudományi Karán tanult, vezette is az ottani diákkört. Úgy emlékszik, gazdagodott ebben a szolgálatban.- Nehéz időszakban voltam vezető, alázatot tanultam Istentől. Rá kellett jönnöm, hogy nélküle nem megy. Ezt a hozzáállást munkájában is igyekszik megtartani. Közös ismerős Négy napig több száz fiatal élt együtt Eger egyik oktatási intézményében. Sokan közülük már régóta ismerték és erősítették egymást, mások először vettek részt MEKDSZ-es konferencián. Ismeretlen arcokkal ültek szemben az első kiscsoportos beszélgetésen, de ahogy többen megfogalmazták a tábor végén, mégis közösségben érezték magukat, hiszen tudták, van egy közös ismerősük: Isten. Megélték ezt a közösséget a filmklubon, tánc közben, a folyosói beszélgetésekben, a közös dicsőítésekben, a reggeli imákban. A tábor végén pedig együtt ünnepelték az úrvacsorát Krisztus diákjai. ■ Feke György FOTÓK: CAPRAS VIKTOR
