Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-02-17 / 7. szám

6 •« 2013. február*17. kultúrkörök* Evangélikus Élet ... ...........i.....1.n............................................................................ Newton tételei Dániel próféciáiról és János Jelenéseiről „Itt nem lehet bakizni” Negyedszázad a temetkezés szolgálatában Isaac Newton (1642-1727) az egyetemes tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb sze­mélyisége. Csillagász, tekinté­lyes matematikus, fizikai téte­leivel már az általános iskola hetedik osztályában találkoz­hatnak a diákok. Valódi poli­hisztorként foglalkozott köz­gazdaság-tudománnyal, igaz­gatta a londoni pénzverdét, a Cambridge-i Egyetem parla­menti képviselője volt, továb­bá - hogy egy valós, de a nyá­ri uborkaszezon híreihez ha­sonló érdekességet is említ­sünk - nevéhez kötődik a négylábúak szabad ki- és be­járását biztosító macskaajtó ötlete. A magyar olvasók előtt teo­lógiai érdeklődése és mun­kássága a legkevésbé ismert, így a D7 Kiadó jóvoltából nap­világot látott, Észrevételek Dá­niel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről című kötete hiánypótló mű. Newtonról életrajzírói meg­jegyzik, hogy már fiatalkorá­ban érdeklődést mutatott a vallási kérdések iránt, neves tudósként pedig nemcsak a természettudományok, ha­nem a teológia területén is igen alapos felkészültséggel bírt. Az egyházatyák művei­nek megismerésében kiváló nyelvismerete, latin-, görög- és hébertudása segítette. Tudo­mányos és hivatali működése mellett a Biblia tanulmányozá­sára és Isten megismerésére fordította ideje nagy részét. A mű Newton halála után hat esztendővel, 1733-ban je­lent meg Observations upon the prophecies of Daniel and the Apocalipse of St. John cím­mel. Unokaöccse, Benjamin Smith adta ki, és a tudóst sze­mélyesen is ismerő angol lord­kancellárnak, Peter Kingnek ajánlotta. A magyar változat Szabó- Nagy Zsuzsanna szakszerű és gördülékeny fordításában 290 oldalon olvasható. Tipográfiá­ja, valamint puhafadeles borí­tója puritán. A borítógrafika a tudóst ábrázolja: figyelemfel­keltő módon, hiszen az első könyvesbolti találkozáskor az ismertető írója is ennek révén került „kapcsolatba” a művel. A tipográfia és a borító szintén Szabó-Nagy munkáját dicsérik. Már a Szabó Gergely elősza­vát követő nyitófejezet jól pél­dázza Newton teológiai jártas­ságát: az Ószövetség könyvei­nek összeállításáról, kronoló­giájáról és történetéről érteke­zik. Hogy aztán a prófétai nyelv sajátosságait, gyakori jelképeinek (többek között a Nap, a Hold, a csillagok, fo­gyatkozások) feloldását adja. A könyv fősodrát Dániel próféta ótestamentumi láto­másainak, valamint János evan­gélista újszövetségi jelenéseinek elemzése jelenti. Ezeket krono­lógiai sorrendben mutatja be, vallási és történelmi szempont­ból vizsgálja. Szavai világosak, megfogalmazása szabatos - színvonalas bibliamagyarázat­tal van dolgunk. Levont követ­keztetéseit és megállapításait ugyanakkor - magától értető­dően - befolyásolta a kor, mely­ben élt, továbbá anglikán fele­kezeti hovatartozása. A kötetet leggyorsabban és legegyszerűbben a D7 Kiadón keresztül rendelhetik meg az érdeklődő olvasók. Ennek részleteiről a http://d7publi­sher.wordpress.com/ honlap tájékoztat. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy teoló­gusok, történészek, felsőokta­tási intézmények és könyvtá­rak kedvezményes áron jut­hatnak a kiadványhoz. ■ Rezsabek Nándor Sir Isaac Newton: Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. Já­nos Apokalipsziséről, D7 Ki­adó, Budapest, 2012. Ára: 2990 forint. ► A temetés a legnehezebb lelkészi szolgálat - hang­zik el gyakran gyűlése­ken, megbeszéléseken. Te­gyük hozzá: még nehe­zebb akkor, amikor ismer­jük az elhunytat és család­ját. De nem csupán a pap­nak! Sokan nem is veszik észre, hogy falusi temeté­seken gyakran a sírásók szeme is könnyes... Nehéz búcsú nehéz időkben - talán így is lehetne jellemezni azt a döntést, amelyet Rózsa Imre, a kiskunhalasi Kegyelet Kft. soltvadkerti munkatársa - de a köztudatban inkább a soltvadkerti közös protestáns temető gondnoka - hozott 2012 végén. Huszonnégy évi szolgálat után ugyanis úgy döntött: befejezi a temetkezé­sek megszervezését és techni­kai lebonyolítását, egyben a közös protestáns temető gond­noki teendőinek ellátását. Igen: nehéz év volt a tava­lyi. Rongálások, temetői lopá­sok, majd a hónapokig tartó forróság tette próbára a teme­tőfenntartó egyházközségek türelmét és a dolgozók erejét. A hetvenedik életévét betöltő Rózsa Imre pedig úgy döntött: „Itt kell szépen befejezni...” A fenntartó evangélikus és református egyház elnöksé­gei decemberben együttes ülé­sen köszönték meg Rózsa Im­rének - aki egyben református presbiter is -, hogy tisztesség­gel és becsülettel látta el a munkáit, amiért mindkét egy­ház és a város lakossága igen hálás neki. Nyugállományba vonulása alkalmából a temetkezés ne­héz szolgálatáról beszélget­tünk. Tettük ezt azért is, mert sokan nem is gondolják át, mi­lyen nagy munka és egyben nehéz szolgálat a temetés - fő­leg a kisebb településeken.- Mi volt a feladata a hala­si Kegyelet Kft. vadkerti mun­katársaként?- Minden. Ha meghalt va­laki, és a család engem kért fel a temetés intézőjének, akkor csörgött a telefon, és már jöt­tek is a gyászolók. Ilyenkor minden gesztus, minden mon­dat fontos, hiszen nekik nagy szomorúságuk, gyászuk van. Ebben kell segíteni és vigasz­talni. Ilyenkor végigbeszél­tünk mindent. Az én dolgom volt a papír­munka is, ebben mindvégig fe­leségem volt nagy segítségem­re. Ugyancsak az én tisztem volt a halottszállítás, ehhez társult még az anyakönyvezés intézése, de még az is, hogy én mentem ki a gyászoló család­dal megnézni a sírhelyet. Van egy térképem ugyanis arról, hogy melyik sír hol van. Ez­után bejelentettem az egy­háznál a sír helyét, majd kö­vetkezett a halott előkészíté­se a temetésre, a ravatalozás és a végtisztesség megadása. És én adtam ki a koporsót és te­metkezési kellékeket, melyeket a cég katalógusából lehet kivá­lasztani.- Mi a temetkezési vállalko­zó teendője, amikor bejelentik a halálesetet?- Ha megkeresett vagy fel­hívott a család, hogy meghalt a hozzátartozója, az első kér­désem az volt, hogy orvos lát­ta-e. Mivel csak ezt követően szabad elszállítani a halottat.- A háziorvos véleménye elég ilyenkor?- Ha éjszaka hal meg az il­lető, akkor az ügyelet, ha nap­pal, akkor általában a háziorvo­sa ad papírt arról, hogy a holt­test szállítható. Ezután a szál­lítókoporsóban elvittem a te­metőbe, és betettük a hűtőbe.- Ez milyen hideg?- Megfagy a halott, tehát legalább mínusz egy fok.- Boncolást minden esetben végezni kell?- Nem, csak akkor, ha a há­ziorvos elrendeli, de az nem itt történik, hanem Kiskunhala­son. Akkor rendelhető el a boncolás, ha váratlanul hal meg valaki, és az orvos nem is­meri a betegségeit.- Mi történik ezután?- A mosdatás és az öltözte­tés következik. Rendbe rakva tesszük a temetés napján a koporsójába.- Hogyan küzdhető le a hullamerevség?- Ez a halál után néhány órával áll be, ilyenkor nem mozdítható a halott. Ez a me­revség egy idő után azonban kiáll belőle, kihűl a test, és ak­kor már szépen öltöztethető. Nem kell tehát eldarabolni a ruhát meg erőlködni.- Milyen ruhákat szoktak adni a halottra?- A legszebbeket. Minden­kinek a korához illőt. Egy nyolcvanévesre nem adnak világos ruhát, egy fiatalra nem adnak feketét.- Voltak-e különleges kéré­sek?- Például a bor! Volt olyan, aki kérte a koporsóba. Más is előfordult, például odajött hozzám valaki, hogy ha ő meghal, akkor ez és ez a ruha legyen rajta, égjenek a kande­láberek, és így tovább. Ezeket igyekeztem is teljesíteni.- Mi a helyzet a cigányok­nál?- Amikor egy cigány bácsit temettünk, akkor láttam, hogy a hozzátartozók a ravatalnál pénzt tettek be a koporsóba. De a protestánsok között nincs sok cigány, úgyhogy er­ről többet nem tudok.- Volt-e olyan, hogy valaki még életében megrendelte a ko­porsóját és a többi kelléket, és netalán hazavitte?- Egy olyan néniről tudok, aki három éven keresztül tá­roltatta nálunk a koporsót, amelyet saját maga számára választott ki. Becsomagoltuk, és betettük a garázsba. Ami­kor eljött az idő, akkor aztán abban temettük el.- A földbe milyen anyag kerülhet?- Csak olyan, ami lebomlik. Ilyen a koporsó, a szemfedél, sőt maga az átlátszó fólia is, amelyben a halottat kiadja a kórház. Ez a szabály.- Milyen dolog ismerős ha­lottat vagy akár hozzátartozót ellátni?- Az első halottam az öcsém volt. Nem is voltam magamnál... De ezt is el kel­lett végezni. Mindenkivel egyenlően bántunk. Ha vala­ki úgy hal meg, hogy nincs ne­ki senkije, az is ember, jár ne­ki a végtisztesség. Inkább gond a kor. Mert ha valaki hetven­nyolcvan éves, hát Istenem, le­élte az életét, meghalt, ez a vi­lág rendje. De a fiatalok eseté­ben, ha a halott huszonéves vagy akár gyerek, nagyon megrázó.- A ravatalozó miként van előkészítve a temetésre?- Bent fekszik a koporsó­ban a halott, és legalább a szemfedéllel le van takarva. Aki meg akarja nézni még utoljára, az odamegy, felhajt­hatja, megnézheti. Reggel, mi­után fölravataloztunk, nyitva az ajtó, bárki bemehet.- Régen tartottak Vadkerten éjszakai virrasztást. A ravata­lozóban van-e erre igény?- A cigányoknál virraszta­­nak még éjszaka, de otthon, a halott pedig a ravatalozóban van. A magyarok reggel jön­nek, mire kész a ravatal, és fel­váltva ott vannak a halott mel­lett a temetésig. Olyan is van, hogy csak a felravatalozásra jön ki a család, s miután meg­nézték, lezáratják a koporsót, és hazamennek.-A hűtőkamra kialakítása miatt szűnt meg a halott ott­honi tárolása, illetve a vir­rasztás?- Nem, sokkal hamarabb. Akkor még nem volt hűtő­kamra a ravatalozóban, ha­nem Kiskőrösről hordtak je­get, azzal hűtötték a testet. Az aztán olvadt, edényekbe gyűj­tötték a vizet, de a szag sem volt kellemes. Ezért kellett aztán a hűtőkamra. Az éjsza­kai virrasztás szerintem egész­ségügyi okok miatt szűnt meg: a mai ember már másként gondolkodik, mint eleink nyolcvan-száz évvel ezelőtt.- A sírásásnál mire kell fi­gyelni?- Itt a homokos talajon nagy a beomlás veszélye. A sír úgy legyen szétszedve, hogy ha nem pilléren van, nehogy rá­dőljön a sírgödörre. Ez nem az én munkaköröm, de azért nem árt odanézni, hogy rend­ben van-e minden.- Maga a temetés hogyan történik? Milyen irányban fek­szik például a halott?- Soltvadkerten mindig fej­jel a város irányában. Ha jól tu­dom, három személy van megfordítva, hogy ők ne fejjel legyenek a város felé, hanem lábbal. Ez volt a család kérése. A fejfát mindig úgy szúrtam le, hogy aki a sírhoz áll, el tudja olvasni a szövegét. Ha kettes sírról van szó, akkor a férfi mindig baloldalt, a nő mindig jobboldalt fekszik.- A sírásóval, temetkezési vállalkozóval kapcsolatban él­nek bizonyos téveszmék. Van-e például olyan ember, aki nem fog Önnel kezet?- Egyvalaki mondta azt, hogy velem nem fog kezet, mert az neki a halálát jelen­ti. Aztán az is előfordult, hogy elmentem egy házhoz valami egészen mást intézni, és már rohantak oda a szom­szédok, hogy „jaj, ki halt meg, hogy itt a Rózsa Imre?!”. De legalább ilyenkor jobban örültek, hogy mindenki élet­ben van. Egyébként pedig éj­jel-nappal készenlétben vol­tam, be volt kapcsolva a tele­fonom, mert bármi történhe­tett. Az is gyakran előfor­dult, hogy csak érdeklődtek, tanácsot kértek, mivel az em­berek jó része nincs tisztában azzal, hogy mi a teendő, ha valaki meghal. A nyugdíjba vonuló temetke­zési szakember beszélt a visszásságokról és a nehéz pil­lanatokról is. Az éjszakai „ri­adókról” amikor a nyomozók hívták a talált halott elszállítá­sára, a sírkövekkel telezsúfolt temetőkről, ahol éppen csak nem estek el, miközben a sír­hoz vitték a koporsót, ráadá­sul ónos esőben, és a gyerek­temetésekről, melyek a leg­­megrázóbbak. És bizony itt nem lehet bakizni. Végül feleségével egymásra nézve úgy zárták a beszélge­tést, hogy a huszonnégy év ne­héz volt, elég volt, de emelt fő­vel mehetnek végig a városon, mert mindenkinek igyekez­tek segíteni a nehéz napokban. ■ Ifj. Káposzta Lajos Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről §S*-H4' Sir Isaac Newton * He *

Next

/
Thumbnails
Contents