Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-11-11 / 45. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2Ó12. WoVember Ti. I* 'j Kitüntetett evangélikus karnagy Károli Gáspár-díjat vehetett át a re­formáció emléknapján dr. Kamp Sa­lamon, a Magyar Örökség díjjal ki­tüntetett Lutheránia ének- és zene­kar Liszt Ferenc-díjas karnagya, egyetemi docens, a Pécsi Tudomány­­egyetem Művészeti Kar Karvezetés, Zenei Elméleti és Kórus Tanszékének vezetője. A díj idei másik kitüntetettje dr. HerczegPál református lelkész, teo­lógus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának pro­fessor emeritusa. Az elismerést Balog Zoltán embe­­rierőforrás-miniszter és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár adta át múlt szerdán Budapesten. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Kákay István orszá­gos irodaigazgató jelent meg az ese­ményen. Balog Zoltán köszöntőjében ki­emelte, hogy mind a két kitüntetett életműve ékes bizonyítéka annak, hogy a reformáció egyházai nagyon HerczegPál és Kamp Salamon sokkal járultak hozzá a Kárpát-me­dence kultúrájának építéséhez. Az oktatási államtitkár pedig arról be­szélt pohárköszöntőjében, hogy mindkettejük életműve a pedagógia legfontosabb célját, az ember lelké­nek felemelését szolgálja. A díjat átadó miniszter mellett a kitüntetésről döntő kuratórium elnö­ke, Kása László akadémikus is rend­szeres látogatója a Kamp Salamon ve­zette Lutheránia hangversenyeinek és az általa útjára indított Bach-hétnek. ■ KB Ösz-arany alkony a Liteában Fenyvesi Félix Lajos új könyvének bemutatója A hódmezővásárhelyi születésű író­költő-újságíró - nem mellesleg a Pro­testáns Újságírók Szövetsége Rát Má­tyás-díjának tulajdonosa, az Evangéli­kus Élet rendszeres szerzője -, Fenyvesi Félix Lajos maga szerkesztette leg­újabb verseskötetében boldog-szo­morú dalok egyaránt helyet kaptak. A csukott ablak című kötet október 29-i bemutatóján a budavári Litea könyvesboltban az alkotó őszintén, mindenféle pátosz nélkül beszélt a ver­sek ihletőiről, különböző élmények­ről, terekről, emberekről. így került egymás mellé az egri vár védőinek harcában körmölő krónikás, ‘56-os bá­tor pesti srácok és a 22. század dalla­mait életre keltő Szabados György ze­neszerző. A címadó csukott ablak Kemenczky Judit költőtársé, akire öt napja várt ott kedvenc galambja, hi­ába. Arcok, képek, hangok a múltból, visszhangok a jelenben. Egy már nem lázadó, de mindig emlékező, kissé el­tévedő beszélő hangján. A kötetet gondozó Napkút Kiadó vezetője, Szondi György is szólásra emelkedett, illetve - ahogyan humo­rosan mondta - csak „belekotyogott” az estébe, hangsúlyozva a szerző lí­rai - és egyben prózai - énjének sze­lídségét, költészetének formai és fes­tői sokszínűségét. A „kotyogások” közötti csöndben a verssorokat Havas Judit szólaltat­ta meg, akihez a költő szintén írt egy „ódát” a művésznő sosem lankadó jó­kedvét dicsérve. Az improvizatív jellegű, néhol derűbe, sokszor - pél­dául Latinovits kedvenc „lókötő” nótáját eldalolva - melankóliába hajló kötetbemutató hű pecsétje volt e levél- és könnyhullató ősz-arany verscsokornak. ■ -K.­HIRDETÉS Kantátazenés istentisztelet a Deák téri evangélikus templomban November 25-én a n órakor kezdő­dő istentiszteleten elhangzik Jo­hann Sebastian Bach Wachet auf, ruft uns die Stimme (Ébredjetek, szólít a hang - BWV140) héttételes kantátája Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. A mű először 1731. november 25-én csendült fel Lipcsében a szerző ve­zényletével. A Szentháromság ünne­pe utáni 27. vasárnapra íródott, része a lutheránus Bach életművében jelen­tős szerepet betöltő kantátaévfolya­moknak, melyeket a zeneszerző mint „regulák szerint való egyházi musi­­cát” szerzett s adott elő a Tamás­­templom válogatott, fiatal előadóival. A szöveg a vasárnapi evangélium­ból indul ki, részleteket tartalmaz az Énekek énekéből. A művet nyitó korái feldolgozása rendkívül szép, a kantá­ta egésze igazi bachi muzsika. A Lu­theránia ének- és zenekart dr. Kamp Salamon vezényli. Közreműködik: Zádori Mária (szoprán), Megy esi Zol­tán (tenor), Holló Csaba (basszus). HIRDETÉS Karácsony - novellaíró-pályázat Az Evangélikus Élet szerkesztősége noveliaíró-pályázatot hirdet Karácsony címmel. A pályaművek tematikailag szabadon kapcsolódhatnak Jézus szü­letéséhez. Egy pályázó legfeljebb három írást küldhet be, amelyek terje­delme egyenként maximum 4500 karakter lehet szóközökkel együtt. A beküldési határidő: november 26., éjfél. A pályázat nyitott, nem jeligés. A beküldési cím: evelet@lutheran.hu. Az első három helyezettet tíz-, hét- és ötezer forintos könyvvásár­lási utalvánnyal jutalmazzuk, amely a Luther Kiadó könyvesboltjában vásárolható le. A beérkezett pályaművekből az Evangélikus Élet decem­ber 23-ai lapszámában válogatást közlünk. HIRDETÉS_______________________________________________________________________________________________________ Meghívó jótékonysági hangversenyre A Szombathelyi Evangélikus Egyházközség Szeretetszolgálatáért Alapítvány november 17-én 17 órakor jótékonysági hangversenyt ren­dez a szombathelyi evangélikus templomban (Körmendi u. 2.). Mű­soron: Mozart: Requiem (KV 626). Közreműködnek: Vox Savariae Énekegyüttes (Lakner-Bognár Nó­ra), Güssingi (Németújvári) Városi Kórus (prof. Walter Franz), Sava­­ria Szimfonikus Zenekar. Énekes szólisták: Gál Gabi (szoprán), Ma­gyar Szilvia (alt), Szappanos Tibor (tenor), Cser Krisztián (basszus). Vezényel: Lakner-Bognár Nóra. Jegyek vásárolhatók a helyszínen vagy elővételben a Szombathe­lyi Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalában (Körmendi u. 2.). Telefon: 94/508-822, 20/824-5327. E-mail: egyhazkozseg.szombat­­hely@gmail.com. A jegy ára: 1500 Ft. Támogatói jegy: 10 000 Ft. A hangverseny bevételét az egyházközség diakóniai célokra fordítja. „Két sor között - kinyíl nekünk az Ég” Interjú Udvaros Bélával ► Fönn Budán, az Istenhegyi út szomszédságában óriási balkon néz az alant szétterülő városra. A balkon - és persze a hozzá tartozó lakás - tulajdonosa, Udvaros Béla majd húsz évig volt az Evangélium Színház művészeti vezetője, rendezője. Számtalan premier mögötte, de előt­te is, hisz lánya, Udvaros Dorottya színésznő viszi tovább a családi ha­gyományt. Bent a Bartók rádió szól, körös-körül könyvek, színházi pla­kátok, régi képek: Dévay Camilláé, Szabó Magdáé... Október 30-án egy jó kávé mellett stuttgarti vendégszereplésükről és az életörömről beszélt nekem a rendező.- Friss még a stuttgarti evangéliku­soknál töltött négy napjuk emléke. Hogyan kerültek oda?- A történet akkoriban kezdő­dött, mikor dr. Ódor László egykori berni nagykövet a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója lett. Tagja volt az általam vezetett Evangélium Színház kuratóriumának is, és többször meghívott az iskolá­ba, hogy tartsak irodalmi előadást a fölsős diákoknak. Beszéltem nekik Jó­zsef Attiláról, Adyról, Babitsról, Kosz­tolányiról... Ilyenkor mindig tele volt a gimnázium nagyterme. Az igazgató úr maga is végighallgatta az előadásokat, és nagyon élvezte őket. Odor László most második éve a Stuttgarti Magyar Kulturális és Tá­jékoztatási Központ igazgatója. Tör­tént pedig, hogy májusban fölhívott azzal, hogy szeretné, ha náluk is tar­tanék egy irodalmi estet. Kérte azt is, hogy vigyem magammal a lányomat. Persze ez nem volt egyszerű, hisz Do­rottya nagyon be van fogva. Hosszas szervezkedés és az Angyalok Ameri­kában című dráma premierje után tudtunk elindulni október 5-én.- Mi történt Stuttgartban?Milyen volt a fogadtatás?- Stuttgartban rengeteg magyar él, és a legtöbbjük evangélikus. Do­rottya már 5-én este fellépett. Leve­títették az egyik legnagyobb sikerű, a Te rongyos élet című filmjét. A kö­zönség számtalan kérdést tett fel aztán a filmmel kapcsolatban. Más­nap, szombaton volt az irodalmi es­tem. Ódor László azt mondta, arról beszélhetek, amiről csak akarok. Én Kosztolányi mellett döntöttem. Né­ben, úgy tűnt, ki vannak rá éhezve, jó­kor érkeztünk tehát. Vasárnap reggel német istentiszteleten vettünk részt a várban lévő evangélikus templom­ban. Aztán az esti előadáson a költészet értelméről beszéltem. Missziómnak tekintem, hogy az embereket tuda­tosan rávezessem a versekkel való élet szépségére és értékére. A mai ember nem él versekkel. Én úgy vagyok ve­le, hogy nem telhet el nap vers nél­kül. Nézze meg, ott, azon a polcon csak verseskötetek sorakoznak, és ak­kor még a könyvtárszobámba be se vezettem...- Mi volt a legnagyobb élmény a németországi útjukon?- Freiburgban él egy badacsonyi borász, akit szintén ezen az esten is­mertem meg. Ez az ember az előadá­som után hazaszaladt, és Hamvas Bé­la A borfilozófiája című könyvét hoz­ta el ajándékba. A legszentebb köny­vét adta nekem, amely most hiány­zik a könyvtárából. Ez a legszebb gá­zsi, amit kaptam... A másik nagy élmény a freiburgi dóm volt. Ez a székesegyház tiszta gótika, a szó legnemesebb értelmé­ben. Vasárnap este kilencre értünk oda, az esti mise befejezésére. Leül­tünk, és „lenyűgöződtünk” a monu­mentális térben. Fönn, a százötven­hét méter magas toronyban van egy két szoba összkomfortos lakás, ott la­kik a harangozó. Időközben persze gépesítették a harangozást, de ő ma­radt...- Különleges látásmód az Öné. Mit jelent az Ön számára a művészet a hétköznapokban ? hány verset Dorottya is felolvasott. A másfél órás előadás végén pedig el­mondtam kívülről a Hajnali részeg­séget, amely után állva tomboló ün­neplés volt.- De nem csak Stuttgart örülhetett a magyar költészetnek... — Igen, Freiburgban is telt házzal vártak bennünket. Ez a meghívás tel­jesen váratlanul érkezett. A gyüleke­zet elárasztott a szeretet és figyelmes­ség minden jelével. Ilyen „magyarko­dás” nemigen volt ott az utóbbi fél év­- A művészetek révén láthatom szépnek ezt a világot. A művészetek segítenek a valóság befogadásában. Gondoljon csak Munkácsy Krisz­tus-trilógiájára: a Golgota ijesztő valóságának helyére az esztétikum lép. Én arra törekszem mindennap, amit Kosztolányi csodálatosan meg­írt: „Sár és virág, kavargó semmiség, / de hirtelen, mint villám, hogyha lob­ban - / két sor között - kinyíl nekünk az Ég.” ■ Kinyik Anita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents