Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-09 / 36. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« ) ' > í 1 l t t ■ ' ' • - • » 2012. szeptember 9. » 13 Következetesség, felelősség, takarékosság Beszélgetés Radosné Lengyel Anna déli egyházkerületi felügyelővel ^ Az idei általános tisztújítás során a Déli Evangélikus Egyházkerületben a gyülekezetek presbitériumai újraválasztották a tisztséget az előző ciklusban is betöltő kerületi felügyelőt, Radosné Lengyel Annát. Egyházunk első és egyelőre egyetlen női kerületi felügyelőjével az előző ciklus tapasztalatairól és a következő hat esztendő terveiről beszélgettünk.- Az egyházkerületi közgyűlés keretében szeptember 22-én lesz Felügyelő asszony beiktatása a kecskeméti evangélikus templomban. Milyen érzés tölti el, amikor arra gondol, hogy immár másodszor szavaztak bizalmat Önnek a déli gyülekezetek?- Büszke vagyok rá, és köszönöm a presbitériumoknak az újbóli lehetőséget. Fontosnak tartom, hogy a jelölésemet egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, majd a gyülekezetek presbitériumai is egyhangúlag szavaztak meg újra a kerületi felügyelői tisztségre. Ugyanis egyetlen jelöltre is lehet nemmel voksolni. Az elmúlt hat év alatt igyekeztem a bizalmat megszolgálva lelkiismeretesen, önzetlenül és nagyon nagy szeretettel végezni feladataimat. Szinte minden rendezvényen ott voltam, megszólítható voltam. Nemcsak ünnepi eseményekre, hanem szeretetvendégségekre vagy más alkalmakra is sokszor hívtak. A felügyelők számára évek óta szervezek regionális konferenciákat, ahol a meghívott szakemberek segítségével igyekszem a munkájukat segíteni. Mindezeket természetesen mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Én annyit kaptam már az életben Istentől, és annyira fontos a hitem, hogy azt pénzre váltani nem akarom.- Aki nyomon követte a Déli Egyházkerület elmúlt hat évét, az tudja, nagyon sok öröm mellett egy-két nehézséggel is szembe kellett nézniük a kerület háza táján Gáncs Péter püspökkel...- Törvényeink szerint a kerületi felügyelő a püspökkel egyenrangú vezetőként áll az egyházkerület élén. Ez azt is jelenti, hogy nekünk kettőnknek kell a kerületi szintű feladatokat - adott esetben problémákat - felelősen megvitatni, javaslatokat tenni, döntéseket hozni. Ez nem mindig egyszerű, hiszen más-más szeletét látjuk az életnek: egyikünk az egyháztól anyagilag független világiként, másikunk az egyházban benne élő lelkészként, püspökként látja a dolgokat. Ennek ellenére úgy érzem, az elmúlt hat év alatt püspök úrral jól együtt tudtunk dolgozni. Ha nem így lett volna, nem is vállaltam volna a jelölést.- Szűk másfél éve töltötte be a felügyelői posztot 2008 februárjában, amikor az Evangélikus Élet interjút közölt Önnel. Ebben két, megoldásra váró feladatot emelt ki. Az egyik a fiatal lelkésznők, pontosabban a gyes, illetve a gyed megoldatlan helyzete volt.- Ez részben megoldódott. Nagyon szeretném, ha - a világi gyakorlathoz hasonlóan - idővel az egyházban is sikerülne három évre kiterjeszteni ezt az anyagi támogatást.- A másik „szívügye” a beosztott lelkészek helyzete volt. Idézem az interjúból: „Úgy vélem, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyenek kitéve lelkészi felettesük kény ének-kedvének, ne lehessen néha akár a végletekig is kihasználni őket” Ezzel kapcsolatban történt változás?- Amikor 2006-ban kerületi felügyelő lettem, több fiatal beosztott lelkészünk is megkeresett ez ügyben. Sok konfliktus származott ugyanis abból, hogy nem biztosította őket munkaköri leírás, így gyakran teljesen kiszámíthatatlan volt, mikor és milyen szolgálatot kellett ellátniuk. Ez, sajnos, ma sincs másként. Hiába tettem javaslatot egy egységes beosztott lelkészi munkaköri leírás elkészítésére, az illetékes grémium nem kívánta napirendre tűzni a kérdést.- Miért nem?- Arra hivatkoztak, hogy a lelkészi díjlevélben benne van a munkaköri leírás is. Nincs benne.- Minden gyülekezet más, hogyan lehetne akkor egy központi munkaköri leírást megalkotni?- A beosztott lelkészek feladata mindenhol ugyanaz. A parókus lelkészek végzik a több és felelősségteljesebb munkát.- Ha már országos grémiumokat említett, Ön nemcsak a Déli Egyházkerület felügyelője, de országosfelügyelő-helyettes is. Az első ciklusa végén milyen képe van a Magyarországi Evangélikus Egyházról?- Ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom, sokkal árnyaltabb, mint a ciklus elején. Megválasztásom előtt átlagos templomba járó, hívő ember voltam, aki abban a megtiszteltetésben részesült, hogy több gyülekezet presbitere is lehetett. Egyházkerületi felügyelőként azonban beleláthattam az egyházi szervezet működésébe, ily módon - sok jó dolog mellett - néhány, számomra megdöbbentő és elfogadhatatlan jelenséget is tapasztaltam.- Mint például?- Elsősorban a következetesség fontosságát hangsúlyozom mindenAz északi egyházkerületi felügyelő iktatása - helyszínváltozás Dr. Fábri Györgynek, az Északi Evangélikus Egyházkerület megválasztott felügyelőjének beiktatására a csömöri evangélikus templomban kerül sor szeptember 21-én, pénteken 14 órai kezdettel. Ezt követően 16 órakor kezdődik az egyházkerület alakuló közgyűlése. Ezekre az alkalmakra minden érdeklődőt szeretettel vár az egyházkerület elnöksége. Meghívó - felügyelőiktatásra „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked.. ."(ApCsel 3,6) A Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlése szeretettel meghívja Önt és kedves családját arra az ünnepi istentiszteletre, amelyen Radosné Lengyel Annát, az egyházkerület ismét megválasztott felügyelőjét Gáncs Péter püspök beiktatja tisztségébe. Az alkalomra szeptember 22-én, szombaton fél 11-kor a kecskeméti evangélikus templomban (6000 Kecskemét, Szabadság tér 3.) kerül sor. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követi. Erős vár a mi Istenünk! ben, sajnos azonban sokszor ennek épp az ellenkezőjét tapasztalom. Az egyházban komoly dolgokban kell egymásra építkezni, nem lehet a dolgokat hatévenként újrakezdeni. Az nem vezet sehova, hogy egyszer megszavazunk egy döntést, majd a következő ülésen homlokegyenest ellenkezőképpen döntünk.- Ez hogyan fordulhat elő?- A mi egyházunk is a demokrácián alapul. Ebből fakad, hogy döntéshozó testületeinkben egyaránt vannak világi és lelkészi küldöttek, akik másmás mentalitásúak. Ráadásul másmás háttérből érkeznek, különféle érdekcsoportokat képviselnek, adott ugyanis, hogy a vállalkozó lelépett a gyülekezet pénzével, a közösség tagjai pedig - ahogyan lenni szokott - az országos egyházhoz fordultak segítségért. Nem értettem egyet a több millió forint kifizetésével, mert mindez egy kis faluban történt, a vállalkozó is környékbeli volt. Nem hiszem el, hogy ne lehetett volna a megbízás előtt utánaérdeklődni a vállalkozónak, referenciákat gyűjteni a munkájáról. De a felelősség a másik irányban is igaz. Ha elhatározzuk, hogy segítünk egy gyülekezetnek például egy felújításban, akkor tényleg érezzük a felelősséget, azt, hogy az a közösség számít ránk. esetben másképp tudják a lobbitevékenységüket érvényesíteni.- Ön nemegyszer nemmel szavaz még akkor is, ha egyedül marad a véleményével. Nem szegi ez a kedvét?- Nem, sőt nagyon is fontosnak tartom, hogy a jegyzőkönyvben is rögzítsék a véleményemet. Utólag többször is beigazolódott, hogy nekem volt igazam.- Például?- A mentőautó talán a legjobb példa. Az Evangélikus Életben is többször lehetett olvasni a felhívást: adományozzunk mi, evangélikusok egy mentőautót, és így járuljunk hozzá a rossz anyagi helyzetben lévő ország támogatásához. Nem értettem egyet ezzel az elhatározással és felhívással, és az országos presbitériumban egyedül én szavaztam nemmel. Ezután többen felhívtak, és megköszönték, hogy képviseltem a véleményüket. Be is bizonyosodott: a szükséges ötvenmillió forintnak csak a töredéke gyűlt össze adományként a híveinktől. Pikantériája ennek az ügynek, hogy az evangélikus egyház által vásárolt mentőautó nem a szegény országrészek településein jár, hanem az anyagilag jól szituált budapesti II. kerületben...- A következetességen túl mit emelne még ki az egyház működését illetően?- A felelősséget. Döntéseink előtt felelősen gondoljuk át, mit szeretnénk, és ehhez milyen feltételek állnak a rendelkezésünkre. Emlékszem arra az országos presbitériumi ülésre, amelyen arról kellett döntenünk, hogy megfinanszírozzuk-e egyik gyülekezetünk tatarozási hiányát. Történt- Úgy látom, a jegyzetei között még van néhány kulcsszó, tehát van, amiről szívesen beszélne...- Az előző kettőből következik a takarékosság. Az a tapasztalatom, hogy sokszor nincs rendszer gazdasági téren. Van, amire mindig jut pénz, és van, amire nincs - lobbitevékenység, hűbéri viszonyok befolyásolják itt is a döntéseket.- Ezek elég erős kifejezések.- De sajnos igazak.- Térjünk vissza a déli kerülethez. A kerület honlapján is olvasható az Ön 2011-es felügyelői jelentése, amelyet április végén a nagyszénási közgyűlésen mondott el. Ebben a biztató és örömteli dolgokat emelte ki. Például reménységeként említette a fiatalokat.- A Déli Egyházkerület oktatási intézményeiben folyó munka méltán lehet a büszkeségünk. Megkértem néhány igazgatót, hogy küldje el, diákjaik milyen eredményeket értek el a különféle versenyeken. Országos megmérettetéseken számos esetben az első három között voltak tanulóink. Ha belekezdenék a részletek ismertetésébe, hosszan-hosszan sorolhatnám ezeket a nagyszerű eredményeket.- Lengyel Anna köztudottan oktatásiintézmény-párti. Pedig sokan vannak azon a véleményen: nem lenne szabad ennyi óvodát, iskolát fenntartanunk. Főleg hogy nem csak evangélikus diákok tanulnak bennük.- Igen, én is gyakran hallom ezeket a véleményeket, azonban oktatási intézményeink már bizonyították, hogy életképesek. Emellett nagyon fontos missziói feladatot is betöltenek. Emlékezzünk vissza, hogy az elmúlt történelmi korokban a gyülekezeteink építették és tartották fenn iskoláinkat. Sajnos azonban az 1948-as államosításnak valamennyi áldozatul esett, az utána következő évtizedekben pedig a marxizmus lett az új „államvallás”. Épp ezért kell örülnünk minden mostani, új lehetőségnek. Oktatási intézményeink élén elkötelezett evangélikus igazgatók állnak, akik pedagógus kollégáikkal együtt igyekeznek maximálisan ellátni a rájuk bízott feladatokat. És gondoljunk bele, micsoda üzenete van annak, ha diákjaink valamelyik evangélikus gimnázium tanulójaként nyerik meg a hazai vagy nemzetközi versenyeket!- Azonban az is gyakran elhangzik kifogásként, hogy evangélikus iskoláinktól nem növekszenek gyülekezeteink.- Sajnos ezt én is tapasztalom. De rögtön hozzáteszem azt is: nem biztos, hogy ez az iskolák hibája. Nem a szülők feladata lenne elvinni a gyerekeket a templomba? Gyakran hallom kifogásként, hogy olyan fáradt a szülő és a gyerek, nincs ereje az istentiszteletre. Hát nem pont a fáradtaknak kell elmenni és töltekezni az ige mellett? A lelki nyomorúságunk megdöbbentő mértékű - azért kell elmenni a templomba, hogy a lelkünk legyen egészséges!- Felügyelői jelentésében a fiatalok mellett az időseket nevezte meg másik reménységeként.- A mi kerületünk elöl jár az idősek megbecsülésében. Koszorús Oszkár leköszönt nyugat-békési egyházmegyei felügyelő sokat tett ez ügyben. Az egyik regionális felügyelői találkozónkon még memorandumot is megfogalmaztak a résztvevők. Magam is fontosnak tartom, hogy a jó karban lévő, hatvanas, hetvenes éveikben járó nyugdíjasaink feladatot kapjanak a gyülekezetekben, az egyházban. Alakuljanak látogatócsoportok - mint például a soltvadkerti gyülekezetben -, legyenek foglalkozások, kézimunkakörök, mint például a Deák téren vagy Tótkomlóson.- Az idei általános tisztújítás során több gyülekezetünkben szép példáját élhették meg a generációváltásnak. Az idősebbek átadták helyüket a fiatalabbaknak a presbitériumokban. Mi a véleménye erről?- Ez is összecseng az imént említett kulcsszavakkal, a következetességgel és a felelősséggel. Én is azt gondolom, hogy idővel át kell adni a tapasztalatainkat, ki kell nevelni az utódainkat. Fiatalítanunk kell. Andorka Árpád egyházmegyei felügyelőtől láttam erre szép példát: a most induló ciklusban már nem vállalt zsinati tagságot, hanem átadta helyét a fiának, akit meg is választottak egyházmegyei küldöttnek. Ezt a fiatalítást szeretném én is az egyházkerületifelügyelő-helyettesi tisztségben. Helyettesemként nagyon szívesen dolgoznék együtt dr. Mekis Viktóriával, aki végzettségénél, egyházismereténél és koránál fogva alkalmas lenne erre a feladatra. De erről a kérdésről is a szeptemberi közgyűlés fog dönteni.- Mit szeretne másként csinálni az elkövetkezendő hat évben?- Szigorúbb szeretnék lenni, és szeretnék jobban kiállni a jó dolgok mellett. Egyházunkban nagyon sok érték és értékes ember van - ezeket kell erősítenünk. ■ Boda Zsuzsa
