Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-09 / 36. szám
8 « 2012. szeptember 9. PANORÁMA Evangélikus Élet A ZSIDÓMENTŐ Raoul Wallenberg emlékműve Göteborgban Raoul Wallenberg svéd diplomata, a vészkorszakban a magyar zsidóság mentője, a feltételezések szerint hatvanöt éve, 1947. július 17-én halt meg Moszkvában. 1912. augusztus 4-én született Stockholmban, előkelő svéd bankárcsaládban. 1935-ben az Egyesült Államokban szerzett építészdiplomát, majd Fokvárosban és Haifában dolgozott kereskedelmi cégeknél. 1941-től egy svéd kereskedelmi részvénytársaság munkatársaként többször megfordult Budapesten, s jelentős társadalmi és politikai kapcsolatokra tett szert. 1944 júliusában a svéd követség titkáraként érkezett a magyar fővárosba, hogy megszervezze az itteni zsidóság mentését. A követségen egyéni svéd védleveleket (Schutzpass) bocsátott ki, melyeket a magyar Külügyminisztérium is elismert. Tevékenységének köszönhetően a közvetlen védelem végül több mint tízezer emberre terjedt ki Budapesten. Wallenberg gyakran puszta jelenlétével akadályozta meg a tragédiát: nem egy esetben a Duna-parton a nyilas kivégzőosztagok sortüzét néhány perccel megelőzve mentett meg üldözötteket. Olykor felbukkant kocsijával és hűséges sofőrjével, Langfelder Vilmos gépészmérnökkel a bécsi országúton, és élelmiszert, gyógyszert osztogatott a menetoszlopban tántorgóknak, s még a vagonokból is megpróbálta kiemelni, akit lehetett. Miután Budapestet elfoglalták a szovjet csapatok, Wallenberget 1945. január 16-án őrizetbe vették. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták, bebörtönözték, s a hivatalos verzió szerint 1947. július 17-én hunyt el egy moszkvai börtönben. A Wallenberg-dosszié máig lezáratlan: 2000. december 22-én az orosz főügyészség rehabilitálta a svéd diplomatát és sofőrjét, elismerve, hogy a budapesti svéd misszió két egykori munkatársát politikai okokból üldözték a szovjet hatóságok. A főügyészség 2001-es tájékoztatása szerint az orosz titkosszolgálat Németország javára folytatott kémkedéssel gyanúsította Wallenberget, de arra nem talált semmiféle bizonyítékot, hogy valóban kémkedett is volna. Wallenberg életével mintegy negyven könyv, továbbá számos játék- és dokumentumfilm foglalkozik. 2003. november 17-én Budapest Főváros Közgyűlése Budapest díszpolgárává avatta, 2012-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából parlamenti üléstermet neveztek el róla az Európai Parlamentben. ■ Forrás: MTI Az evangélikus Raoul Wallenberg ► A második világháború vészkorszakának zsidókat és más üldözötteket mentő hősére, Raoul Wallenbergre és a svéd diplomata budapesti működésére emlékeztünk születésének századik évfordulóján, augusztus 4-én. Budapesti tevékenységéről kitűnő összefoglalást tett közzé Ember Mária, áttekintve több kutatói forrás és az újabb dokumentumok anyagát (WallenbergBudapesten, Városháza, Budapest, 2000). Kevesen ismerik viszont a diplomata evangélikus, a reformációi, biblikus spiritualitásban gyökerező hátterét. A családi háttér meglehetősen érdekes, hiszen az igen tehetős svéd família 1912-ben Stockholmban született fiának dédapja, Markus Wallenberg Linköping városának és egyházmegyéjének evangélikus püspöke volt. A kis Raoul már tizenegy éves korában belekerült a nemzetközi életbe, mert Törökországba utazott nagyapjához, Gustav Wallenberg svéd nagykövethez. A család hagyományainak megfelelően Wallenberg 1931-35 között az amerikai Michigani Egyetemen, Ann Arborban tanult építészetet. 1936-tól Dél-Afrikában, Palesztinában, Haifában a Holland Bank tisztviselője. 1941-től külkereskedelmi üzletkötő Svájcban, Franciaországban, Ausztriában és Németországban, majd 1942-43-ban Magyarországon tevékenykedett. Valószínűleg ezért nevezte ki őt a svéd kormány 1944. július 9-én hazánkban akkreditált diplomatának. Wallenberg nagyon válságos időben kezdte meg munkáját Budapesten, hiszen 1944. március 19-én a hitleri Németország Horthy kormányzó tiltakozása ellenére hadseregével lerohanta hazánkat. Ezzel a vészkorszak egyik legszörnyűbb időszaka vette kezdetét: tetőzött a zsidók és a náciellenes politikai erők üldözése. A háború egyre közelebb került a fővároshoz, bombázások, a német és a szovjet csapatok harcai és pusztításai következtek. Mit tehetett ilyen körülmények között egy svéd diplomata? Embermentő akcióiban nem maradt egyedül! Fölvette a kapcsolatot a náciellenes magyar csoportokkal és az üldözöttekkel, egyéni svéd menlevelet - úgynevezett Schutzpasst - adott sokaknak, követve a budapesti svájci konzul, Carl Lutz korábbi gyakorlatát. Kezdetben Wallenbergnek csak 1500 ilyen menlevél kiállítására volt engedélye a magyar hatóságoktól, de később sikerült 4500-as kvótát kicsikarnia. Valójában ennek mintegy háromszorosát adta ki. A zsidókat egyéni menlevelekhez juttató akció mellett megkezdődött az úgynevezett „svéd védett házak” megszervezése a Nemzetközi Vöröskereszt képviselete, a svájci követség és a magyarországi egyházak támogatásával: sok ezer üldözött számára biztosítottak szállást és ellátást budapesti házakban. Dokumentumok igazolják - többek között Wallenberg visszakerült zsebnotesza és telefonszámjegyzéke -, hogy a svéd diplomata kapcsolatban állt Carl Lutz konzul mellett Friedrich Bornnal, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjével, Sztehlo Gábor evangélikus és Éliás József református lelkésszel, valamint Ordass Lajos evangélikus püspökkel, akivel svéd nyelven is beszélhetett. * * # Wallenberget és sofőrjét, Langfelder Vilmos mérnököt 1945. január 16-án vették őrizetbe a szovjetek a Budapest VI. kerület, Benczúr utca 16. szám alatti házban, a mai osztrák követség épületében, amely akkor a Nemzetközi Vöröskereszthez tartozott. Itt reméltek ugyanis menedéket, mert a svéd diplomata életét a nyilasok és a németek is veszélyeztették. Innen Debrecenbe, majd később Moszkvába hurcolták. Életének börtönben töltött utolsó éveiről keveset tudunk. A hivatalos svéd jegyzékekre és megkeresésekre a szovjet hatóságok kezdetben nem adtak érdemi választ. 1955-ben Konrad Adenauer német kancellár moszkvai, személyesen Nyikita Hruscsovnál, a szovjet kommunista párt első titkáránál történt közbenjárására több magas rangú német foglyot hazaengedtek, akik közül tizennyolcán tettek hitelesített vallomást arról, hogy együtt voltak Wallenberggel a börtönben. 1957. február 7-én Andrej Gromiko külügyminiszter jegyzékben adta Stockholm tudomására, hogy Wallenberg 1947. július 17-én a börtönben - valószínűleg szívrohamban - meghalt. * * * 2002. augusztus 4-én Linköpingben svédek és magyarok együtt emlékeztek Wallenbergre születésének kilencvenedik évfordulóján. A róla elnevezett téren felállított emlékmű leleplezése előtt a püspöki katedrálisban ünnepi istentiszteleten dr. Martin Lind linköpingi és D. dr. Harmati Béla budapesti evangélikus püspök szolgált. A szovjet hadsereg által elhurcolt és ismeretlen körülmények között a moszkvai börtönben elhunyt diplomata életét Björn Eriksson tartományi kormányzó és Éva Joelsson polgár-' mester méltatta. A Wallenberg család nevében Nina Lagergren asszony emlékezett. A magyarországi zsidóság képviseletében dr. Schweitzer József főrabbi és dr. Lazarovits Ernő professzor szólt. Az emlékműre Bottos Gergő Gábor 1989-ben készített, budapesti bronz portrédomborművének másolata került. A leleplezés utáni fogadáson a püspöki székházban a múzeumban őrzött cselló, a dédapa, Markus Wallenberg püspök kedvenc hangszere szólalt meg. A Magyar Televízió munkatársai Nagy László rendezésében rögzítették az eseményeket. (Linköping városa és egyházkerülete, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete között 1997-ben Martin Lind és Harmati Béla püspökök aláírásával testvéregyházi együttműködési szerződés köttetett, amelyet azóta többször is megerősített a két fél.) # * * Érdekes arra is emlékezni, hogy Wallenberg magyarországi emlékműveinek is kalandos, a változó politikaitársadalmi értékeléstől függően alakuló történetük van. Röviddel a világháború után Pátzay Pál szobrászművész formálta meg 1946-ban Budapest számára egy sárkánnyal-kígyóval küzdő férfialakban az embermentő életsorsot. Máig sem teljesen világos, miért került ez a méltó alkotás végül - a hős nevének említése nélkül - Debrecenbe, egy gyógyszergyár elé. Varga Imre egész alakos szobra végül 1987-ben méltó emléket állított az embermentő diplomatának a II. kerületben, a Budagyöngye Bevásárlóközpontnál. A Budapest XIII. kerületében található Wallenberg utcában 1989 óta emlékezhetünk Bottos Gergő Gábor bronz portrédomborműve mellett. Ennek másolata került svéd kérésre Linköping emlékparkjába. * * * Raoul Wallenberg áldozatos életművét, embermentő tevékenységét akkor értjük meg, ha a lutheri reformációi spiritualitás nemzetformáló jézusi útmutatására gondolunk: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért’.’ (Ján 15,13) Erről a mentő szeretetről tanúskodott a svéd diplomata élete a terror vészkorszakában. Legyen emléke áldott közöttünk! A svéd nyelvben és közgondolkodásban van egy különleges fogalom: tagom, azaz egyensúly, equilibrium. Hasonló jelentést takar, mint amit az ázsiai, távol-keleti kultúrák így mondanak: jin-jang vagy feng shui - azaz egyensúlyt kell találnunk, előidéznünk, gyakorolnunk az életben, tehát nem szabad, hogy az egyik ember vagy az egyik nép erőszakosan a másik fölé helyezze magát. Mindannyian kaptunk a bibliai példa szerint áldást, talentumokat, ki egyet, ki többet, ezzel kell gazdálkodnunk úgy, hogy az áldást továbbadjuk. Ez az „áldást kaptam, továbbadom” az az áldozati-szakrificiális elem az életben egyének és közösség, a család, a nemzet számára is, amely nélkül csak terror és diktatúra lesz körülöttünk. Wallenberg életpéldája erre a továbbadásra biztat, hát így legyen! ■ Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök
