Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-09-02 / 35. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2012. szeptember 2. » 9 U SOLYMÁRON A Don Bosco Társulat gyermekeinek előadása A Gyémánt gospelkórus vezetője Lumen Christi Egy ifjú gospelrajongó Tyna Maria Olaszországból Bolyki Balázs és a Bolyki Soul & Gospel Kórus Evangélikus lelkészképzés a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben p- Különböző elképzeléseink vannak arról, hogy milyen is az igazán jó lelkipásztor. Az anekdota szerint a tökéletes pap csak tíz percig pré­dikál, reggel nyolctól éjfélig dolgozik, ő takarítja a templomot is, csak egy a baj: ilyen pap mindig a szomszéd gyülekezetben szolgál. A lelkész szolgálatának, az egyházi szolgálatnak valódi lényege minde­nekelőtt abban áll, hogy hirdesse az evangéliumot, és kiossza a szentsé­geket: a keresztséget és az úrvacso­rát. A szolgálat céljáról így ír az Ágostai hitvallás: „Isten azért rendel­te az evangéliumhirdetésnek és szentségosztásnak szolgálatát, hogy erre a hitre eljussunk. Mert az igén és szentségeken mint közvetítőesz­közökön keresztül kapjuk a Szentlé­lek ajándékát. Ő támaszt hitet - ahol és amikor Istennek tetszik - azokban, akik hallják az evangéliu­mot: azt tudniillik, hogy Isten nem érdemeink miatt, hanem a Krisztu­sért igaznak fogadja el azokat, akik hi­szik, hogy Krisztusért kegyelmet nyernek.».. .hogy a Lélek ígéretét el­nyerjük hit által.« (Gál 3,14)” Az evangélium hallgatása és a szentségekkel való élés tehát olyan al­kalom, amikor Isten az ő Szentlelke ál­tal hitet támaszthat bennünk. Az evangélium hirdetésének és a szent­ségek kiosztásának szolgálata pedig olyan felelősségteljes szolgálat, ame­lyet annak tudatában kell végezzen a szolgálattevő lelkész, hogy Isten ezt a szolgálatot felhasználja arra, hogy másokat megszólítson, bennük hitet támasszon. Mindez nemcsak a lelkész istentiszteleti szolgálatára érvényes, hanem minden olyan szolgálat végzé­sére, amikor a lelkipásztor evangéli­umot hirdet, legyen az vallásoktatás, bibliaóra vagy lelkigondozás. Sokrétű, kihívásokkal teljes, igazán szép hivatás a lelkészé, de sok felelős­ség hordozását is jelenti, és alapos fel­készülést igényel. Éppen ezért minden egyház nagy súlyt fektet a lelkészkép­zésre, hogy a következő nemzedéknek is legyenek elhívott és szakszerűen képzett lelkipásztorai. A Romániai Evangélikus-Luthe­ránus Egyház hivatalos lelkészképző intézete a Kolozsvári Protestáns Teo­lógiai Intézet, mely történelmi szük­séghelyzetben alakult. Amikor 1948- ban új vallásügyi törvény lépett ér­vénybe, a törvény értelmében a négy történelmi protestáns egyház (refor­mátus, szász evangélikus, magyar evangélikus és unitárius) egyetlen közös teológiát tarthatott fenn. Ez a lépés valójában a három, addig léte­ző teológiai fakultásnak, a Reformá­tus Teológiai Fakultásnak (itt tanultak a magyar evangélikusok is), az Unitá­rius Teológiai Akadémiának és a szász evangélikusok Teológiai Főisko­lájának összevonását jelentette. Ma a teológia államilag elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény, mely négyéves alapképzést (licenci­­átus) és kétéves magiszteri képzést (mesteri oklevél) nyújt. Reményeink szerint az intézet hamarosan vissza­nyeri doktorképzési jogát is. A Kolozsvári Protestáns Teológi­ai Intézetben az evangélikus hallga­tók a legtöbb tantárgyat közösen tanulják a református és unitárius hallgatókkal. A sajátos evangélikus tartalmat oktató tantárgyakkal - hitvallásismeret, dogmatika, etika, ének, liturgika - természetesen a töb­bi felekezettől elkülönülve foglalko­zunk. A képzés első éveiben különö­sen a bibliai alapismeretek és azok­hoz kapcsolódva a bibliai nyelvek (gö­rög, héber), az egyháztörténet és a rendszeres teológia alapozó tantár­gyai (bevezetés a teológiába, filozó­fia, hitvallásismeret) kapnak hang­súlyt. Azért, hogy a képzés alatt a hallgatók el tudják olvasni az idegen nyelvű klasszikus és legújabb nemzet­közi teológiai irodalmat, az első években idegennyelv-oktatásban is részesülnek. A teológia épületében található könyvtár gazdag anyagot kínál teo­lógiai szakirodalomból, folyóiratok­ból és más szakterületek irodalmából egyaránt. A könyvtáron kívül ugyan­abban az épületben található a diák­bentlakás és a konviktus (étkezde) is. Sajátos jellemzője teológiánknak, hogy nemcsak elméleti képzést nyújt, hanem már az elméleti képzés évei alatt súlyt fektet a gyakorlatra is. Hall­gatóink rendszeresen tartanak áhíta­tokat, istentiszteleteket, de a ko­lozsvári evangélikus gyülekezetben való közreműködés vagy más gyüle­kezeteinkben való szolgálatok alkal­mával (legáció, nyári szolgálat) a teológia diákjainak gyakorlati ta­pasztalok gyűjtésére is lehetőségük van istentiszteletek tartásában, val­lásoktatásban (vallásóra, kátéóra, ifjúsági bibliaóra), illetve lelkigondo­zói és diakóniai szolgálatban (család­­látogatás, kórházmisszió, utcagye­­rek-misszió). A Kolozsvári Protestáns Teológi­ai Intézet hallgatóinak tanulmányai nem feltétlenül szorítkoznak csu­pán a kolozsvári teológiai oktatásra. Az úgynevezett „cserediákprogram” keretében minden diáknak lehetősé­ge van két-két hétre vagy egy egész félév időtartamára magyarországi teológiákon tanulni, a Lutheránus Vi­lágszövetség, a Gustav-Adolf-Werk vagy más alapítványok ösztöndíj­­programjaival pedig külföldi egyete­meken gyarapíthatják ismereteiket. Milyen is a jó lelkész? Sok mindent elmondhatunk róla. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben pe­dig minden lehetőség adva van ahhoz, hogy az ott végzett hallgatókból Isten evangéliumának jól képzett, biblikus és hitvallási alapokon álló szolgái, egy­házunknak pedig szabályszerűen el­hívott lelkészei legyenek. ■ Benkő Tímea A szerző evangélikus lelkész, a Kolozs­vári Protestáns Teológiai Intézet ta­nársegédje Felvételi tájékoztató a teológia hon­lapján: http://proteo.hu/pti/felvete- Ii/Felv_20i2_ev.pdf evangelikuselet.hu

Next

/
Thumbnails
Contents