Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-02 / 35. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 201.*. .. Evangélikus Cserhátik a katolikus Gál Ferenc-főiskolán „Jézustól Krisztusig” - biblikus konferencia Szegeden ^ A Cserháti család és név régóta ismert Szegeden. Id. Cserháti Sándor professzor hosszú lelkészi és teológiai munkásságával írta be nevét Szeged történetébe. Manapság ifjabb Cserháti Sándor vezeti a város evangélikus gyülekezetét, de a 24. biblikus konferencián végre feltűnt testvére, Cserháti Márta is, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékén oktat docensként. A Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán augusztus 21-23. között megrendezett, huszonhárom előadót felvonultató tanácskozáson cseh, német, horvát, szerb, román, kanadai és magyar szakértők adtak elő a történeti Jézus kérdéséről. Gimnazisták a laborban Egy „ifjú akadémikus” levele Köztudomású, hogy XVI. Benedek pápa 2012-ben a katolikus egyházban meghirdette a hit évét, miután egyedülálló módon közzétette Jézus Krisztusról szóló könyvét, ezzel a figyelmet a német nyelvterületen nagy hagyománnyal rendelkező Jézus-kutatásra irányítva. A pápa elmélkedő könyvében Jézus az Isten Fia, megváltó, vagyis XVI. Benedek az egyházban őrzött és történetileg hiteles Jézus-képet erősíti. Az újszövetségi iratok és a bennük található üzenet történeti hitelét ugyanis az elmúlt évszázadban számos kritika érte. Mára a Jézus életéről szóló vitairodalom szinte áttekinthetetlen. Albert Schweitzer a maga könyvében mintegy hatvan Jézus-életrajzot számlált össze. Magyarországon hosszú időn át a legnagyobb visszhangot Ernest Renan műve váltotta ki, aki egyébként Párizsban Munkácsy Mihállyal kapcsolatba kerülvén ihletője lett a művész Golgota című képének is. A katolikus „Jézus élete”-kutatás a 19-20. században jórészt kimerült a liberális és racionalista kritikák cáfolatában, olyannyira, hogy sokáig a forráselméletek vitáját sem vették figyelembe. Lényeges újabb változást hozott a zsidó „Jézus élete”-kutatás, amelynek első reprezentatív alakja Joseph Klausner (Yeshu Ha-Notzri, Jeruzsálem, 1922; magyarul: Jézus, 1946,1993), aki sokkal pozitívabb képet fest a Názáretiről, mint a korábbi zsidó szerzők vagy a Talmud. Klausner cáfolta, hogy történeti alapot nélkülöző mítosz terméke lenne Jézus alakja, és főleg erkölcsi tanítását értékelve úgy tekintett rá, mint hiteles zsidó tanítóra, akinek az élete tragédiába torkollott. Szerinte Jézus tanításának hellenizálását a tanítványok végezték el. A leghíresebb zsidó Jézus-kutatók Martin Buber, David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Jacob Neusner, Kai Kjaer- Hansen, N. P. Levison voltak. Ők mindannyian Jézus zsidó identitását hangsúlyozzák, és elfogadják testvérnek, mesternek, rabbinak, karizmatikus tanítónak, de természetesen nem fogadják el Isten fiának, messiásnak, megváltónak. (A vita összefoglalását lásd Pinchas Lapide-Ulrich Luz munkájában: A zsidó Jézus [Budapest, Logosz, 1994].) A qumráni irodalom és az első századi judaizmus fényében Jézust a legérdekesebben Vermes Géza mutatta be. Örömmel vettük, hogy a szegedi konferencián megjelent Cserháti Márta, a Jézus-kutatás harmadik kérdéskörének szakértője, és előadott a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. Nagy sikerű előadásának címe Erőszakmentesség és a Jézus-mozgalom volt. A történeti Jézus-kutatásnak ez mindmáig sarkalatos kérdése maradt. A docens asszony kutatásai Jézus működésének politikai aspektusára irányulnak. Többek között Gerd Theissen és Marcus Borg nyomán vizsgálta a zsidó megújulási mozgalmakat, köztük Jézus mozgalmát is a Római Birodalomban. Különösen sokat merített Richard Horsley elméletéből, aki az első századi mediterrán Palesztina társadalmi viszonyait kutatta. Mind Horsley, mind Cserháti Márta igen érdeklődik az európai politikában Mahatma Gandhi által ismertté tett erőszakmentes ellenállás problémája iránt. A konferencián Cserháti Márta korábbi mesterének, a skót származású James Dunn-nak a realisztikus történelemszemléletével mutatta be a témát, és néhány közismert bibliai helyet elemzett új szempontból. A nagy érdeklődést keltő előadás után a Vatikáni Rádió angol nyelvű adása rövid összefoglalót kért tőle. A docens asszonyt kellemesen meglepte a konferencián uralkodó baráti és konstruktív vitaszellem. Előadása után édesapja, Cserháti Sándor megjelenés előtt álló könyvét is bemutattuk a konferencia résztvevőinek. ■ Benyik György A szerző katolikus pap, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus Tudományok Tanszékének főiskolai tanára, a szegedi biblikus konferencia igazgatója A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete (MFA) által megrendezett nyári iskola azt a célt szolgálja, hogy a kíváncsi, reáltárgyakból (főleg fizikából) jól teljesítő, de nem végzős diákoknak lehetőséget adjon különféle kutatásokba bekapcsolódni és magával a kutatói szakmával is megismerkedni. Mindezt ösztöndíjas rendszerben, azaz a szerencsés kiválasztottaknak az útiköltség mellett szállást és étkeztetést is biztosítanak - nem is akármilyet! Nagy örömömre szolgált, hogy sikeres pályázás után júniusban én is részt vehettem az immár ötödik alkalommal megrendezett fizikusi nyári iskolában, s így egyedül képviselhettem Nyíregyházát az ország minden részéről (valamint Erdélyből is) érkezett lelkes kutatótársak között. Idén huszonhárom diákot - köztük kilenc lányt - választották ki. Szinte mindannyian külön kutatási témát választottunk, csupán két kutatóduó és két -trió alakult. A hétfői nap a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén működő laboratóriumok meglátogatásával telt, az igazi munka másnap kezdődött a résztvevők számára. Én az Optikai rács készítése holográfiával című témában tevékenykedtem mentorom, dr. Hámori András irányítása mellett, akitől rengeteget tanultam. Először meg kellett ismerkednem a holográfiái laborral és az elvégzendő munkával. A laborunk többszobás steril tér, vagyis olyan helyiség volt, amelyben túlnyomás uralkodik. A túlnyomás miatt a levegő kifelé áramlik, s a bent lévőkre a testüket szinte teljesen beborító ruha „ráfeszül”, megakadályozva ezzel a legkisebb szennyeződés bekerülését és a minták tönkretételét (főleg szilíciumlapocskákról van szó). A laborban előkészítettem a munkámhoz szükséges üveghordozókat, és a salétromsavas letisztítás után egy speciális centrifuga segítségével fotoreziszt lakkréteget vittem fel rájuk. Ezt a lakkréteget kellett beexponálni a hélium-kadmium lézer segítségével. Már az első próbálkozásom is sikeres lett, ezért később (pár szabályos minta elkészítése után) szándékosan el kellett rontanom néhányat, hogy lássam a különbséget a jó és a rossz között. A munka befejeztével mindenkinek prezentációt kellett készítenie, amelyben ki-ki számot adhatott a táborban szerzett ismereteiről és élményeiről. Természetesen nem csak munkával töltöttük a hetet. Volt ismerkedési és szalonnasütéses búcsúest, rengeteg közös program. A programok egyrészt Budapest megismerését szolgálták (Millenáris Park, Margit-sziget, Hősök tere, Gellérthegy), másrészt sportolási, természetjárási alkalmak voltak (túrázás Csillebércen, csillagnézés a tábor melletti csillagvizsgálóban, fürdőzés, pingpongozás stb.). Ezzel a kis beszámolóval szeretném bátorítani az összes kíváncsi és kalandvágyó természetű diákot arra, hogy jövő május-júniusban pályázzon az MFA nyári iskolában való részvételi lehetőségre, mert ha bekerül (ami igazán nem nehéz dolog), egy életre szóló élményben lesz része! ■ Nádasi Gábor Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium A győzelem íze Közös asztal cigánykonferencia Nyírteleken ► Ez évben újra a nyírteleki Fiiadéiba Evangélikus Egyházközség volt a házigazdája augusztus 17. és 21. között a már hagyományos Közös asztal cigánykonferenciának, melyre az ország minden részéről érkeznek cigánymisszióval foglalkozók, e szolgálat iránt érdeklődők, cigányok és nem cigányok egyaránt. Ezúttal legnagyobb számban a helyi gyülekezet területéhez tartozó Görögszállásról és Belegrádról érkeztek a romungró cigány testvérek, hogy sárszentlőrinci beás és szentetornyai oláh cigányokkal, valamint győri, békéscsabai, budapesti, debreceni, felvidéki, szlovéniai testvérekkel közösségben vegyenek részt a programokon. A konferencia idejére esett a Filadelfia-gyülekezet huszadik születésnapja, a résztvevők így a gyülekezet tagjaival együtt adhattak hálát az elmúlt húsz évért az augusztus 20-i hagyományos csendesnapon. Nemcsak az ige, hanem a közös munka is közösséget formált, tudniillik az első, nem hivatalos programpontként az egybegyűltek ellátásáról kellett gondoskodni. Ez pedig nem mással, mint disznóvágással történt. Már a hajnali órákban folyt a munka a templomudvaron álló két óriási katonai sátorban. A konferencia témája a bűn, kísértés, halál, félelem feletti győzelem volt. Bakay Péter, egyházunk országos cigánymissziói referense, a hét vezetője nyitóáhítatában kiemelte: döntenünk kell, a győztes vagy a vesztes oldalon állunk-e. Elsősorban magunkat kell legyőzni, mert a többit Jézus Krisztus már megtette helyettünk. A résztvevők naponta kiscsoportos beszélgetéseken mélyítették el a témát, hallgatták meg egymás győzelmeit, vereségeit. E sorok írója mint teológushallgató az egyik csoport vezetője volt. Ilyenkor szembesül vele az ember lánya, hogy mennyire az életen keresztül tanít minket az Isten, és hogy nem az egyetemi szigorlat, hanem az ilyen helyzetben való helytállás a nehéz feladat: elmagyarázni a „klasszikusan tökéletesen” alakult életemmel Isten kegyelmét és békességét olyan valakinek, aki az egész családját elvesztette egy balesetben, vagy egy velem egyidős fiatalnak, aki bedrogozott állapotában már többször is próbálkozott öngyilkossággal... A valósággal szemben ültünk ott, mi, csoportvezetők, például olyanok mellett, akiket a legdurvább alkoholizmusból emelt ki az Isten. A győzelemre való felhívás mindannyiunknak szól! Laczki János orosházi lelkész áhítatában arról beszélt, hogy a kísértések legyőzésének kulcsa az Istenbe vetett bizalom. Az a kérdés, hogy tudunk-e várni, amikor szükséget szenvedünk. Mert az Isten vezetne és megőrizne minket, ha hagynánk. Pedig ő olyan kincset tud nekünk adni, amelyet senki sem vehet el tőlünk - ezzel a gondolattal érkezett Torzsa Tamás lelkész a szomszéd nagycserkeszi gyülekezetből. Szombat este különösen nehéz téma került elő. Malik Péter Károly lucfalvai lelkész a halál feletti győzelemről beszélt. Félünk a haláltól, mert az ember fél az ismeretlentől. Az Isten mégis azt mondja nekünk, ne féljünk, mert Jézus már győzött a halál felett, s ő számunkra is adja békességét. E téma szorosan kapcsolódott Andrejek Mitja másnapi prédikációjához, aki a félelem legyőzéséről beszélt. Nem akkor tudjuk legyőzni a félelmünket, ha kopaszra nyíratjuk a fejünket, és elkezdünk „gyúrni” - mondta a teológushallgató -, hanem csakis az Isten békességével. A félelem elválaszt az Isten szeretetétől, de aki rá tudja magát bízni, azt az Isten karjai tartják a mélység fölött. Nem mi maradunk meg a nyomorúság idején az Isten mellett, hanem ő az, aki megtart. És ez a szeretet nemcsak legyőzi a félelmet, hanem védelmez és vigasztal is. Esténként több program közül választhattak a résztvevők: gyékényezés, a cigány festészet bemutatója, filmnézés, bibliaverseny, tábortűz. Bár a tudósító a bibliaversenyen csak külső szemlélőként vehetett részt, nagy örömmel látta azt a gyermeki lelkesedést, amelylyel a csapatok belevetették magukat a vetélkedésbe. Tapintható volt a feszültség, és megszégyenítő volt az az egyszerű gondolkodás, amellyel a résztvevők eljutottak a jó válaszokhoz. Augusztus 20-án, a gyüuj lekezeti csendesnap után a £ konferenciára egybegyűl- 2 tek a település lakosaival o közösen vettek részt a kenyérszentelés alkalmán. Az utolsó nap a hét összegzésének alkalma volt, és Györfi Mihály helyi evangélikus lelkész zárógondolatai hangzottak el. A résztvevők azzal a reménnyel búcsúztak, hogy egykor mindannyian Isten győztes oldalán állnak majd. Megható pillanat volt az alatt a fa alatt búcsúzni, amelyet évekkel ezelőtt egy ugyanilyen konferencia résztvevői ültettek el... ■ Andrejek Győréi Judit
