Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-08-12 / 32. szám
12 -m 2012. augusztus 12. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Gyúrta Dani mutatóujja A londoni olimpián Gyúrta Dániel, miután megtudta, hogy a 200 méteres mellúszásban világcsúccsal aranyat nyert, nem az öklét rázta, nem is a vízbe csapott, hanem mindkét kezével felfelé mutatott. Amikor ennek értelméről kérdezték, rejtélyesen csak annyit mondott, hogy ez maradjon az ő titka. És ez így van jól: a győztes, aki élete nagy részét reflektorfényben éli, igenis megérdemli legbelső érzéseinek a védelmét. A Biblia fényében azonban joggal eszünkbe juthat Jakab apostolnak ez az igéje: „...minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása” (Jak 1,17) Mert változhat egy-egy sportoló aktuális teljesítőképessége, tized másodpercnyi figyelmetlenség miatt óriásit lehet bukni, pillanatok alatt feje tetejére állhat a papírforma - ám Istenben nincs változás, sem változásnak árnyéka. Gyúrta Dániel családról és nemzetről - tizenötmillió magyar összekovácsolódásáról - beszélt. Elhatározta, hogy aranyérme másolatát Norvégiába küldi, az olimpia előtt néhány héttel tragikus hirtelenséggel meghalt egykori vetélytársa szüleinek. Ezzel pedig már nem is a sportszerű, hanem a - mondjuk így - Krisztus-szerű versenyzésre is példát ad a végtelenül szerény magyar fiatalember. Azt valósítja meg, amiről Pál apostol ír: „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant” (íKor 9,25) Vallom, hogy az egyháznak szava lehet az olimpiával kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy számos ország versenyzőit lelkigondozók, sőt sportlelkészek is segítik. Annak is hagyománya van, hogy az olimpiai faluban kápolnát rendeznek be, vagy a versenyzőknek Bibliát osztanak. Isten igéjét éppen a sportsikerek vagy éppen -kudarcok kapcsán is felfedezhetjük, és a Szentírás szava új értelmet nyerhet. Amikor mindenki a további aranyérmeket várja, akkor a zsoltárossal együtt mondhatjuk: „Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál..” (Zsolt 19,10-11) Amikor mindenki győzni akar, akkor érdemes az apostolra figyelnünk:,,...nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16) Őszintén remélem, hogy a gyakran céltalan vagy a celebeket majmoló fiatalok igazi példaképeket találnak a tisztességes versenyben helytálló sportolók személyében. Talán feltűnik nekik Gyúrta Dániel mozdulata is, amellyel a célba érés után felfelé mutat. ■ Fabiny Tamás Névjegy: Fabiny Tamás 1982 óta vagyok lelkész, az elmúlt bő hat évben püspök is. Világéletemben szerettem a sportot. Fiatalon a Csepel SC-ben öttusáztam. Mivel nem voltam elég tehetséges, átirányítottak párbajtőrvívásra. Legnagyobb sportsikerem az volt, hogy a József nádor téri vívóteremben egy edzés utáni kispályás meccsen gólt lőttem Balczó Andrásnak, aki olimpiai bajnokként beállt hozzánk, kutyaütőkhöz focizni. OSZTOZÓ Nyári kultúrmorzsák A forróság heteiben is dolgozott a Compact Disco. A csapat, amely idén hazánkat képviselte a bakui eurovíziós dalversenyen, elkészítette a Leave It Up to Me című dalának videoklipjét. (Az együttesről lapunkban is olvashattatok: B. Walkó György, az EvÉlet munkatársa - a zenekar énekesének, Csabának az édesapja - május 13-i számunk 7. oldalán publikálta Mintha sztárok lennének... című írását. - A szerk.) A zenekar tagjai elmondták, hogy ezzel a pár perces videóval szeretnék megköszönni a közönségnek a nemzetközi verseny óta tapasztalható szeretetét. A szám a tavaly megjelent Compact Disco II albumon található. A klipben is szerepet kap a közönség: a Facebookon zajlott szervezést követően a rajongók egy hónapon keresztül küldhették el az együttesnek saját videóikat, s ezekből a zenészek lendületes, vidám filmet gyúrtak össze. De a nyár persze nem csak zenehallgatásra jó. Kiváló alkalom a nyaralás például a társasjátékozásra is, és még jobb, ha eközben letesztelheted, mennyire ismered a Bibliát. A Helikon Kiadó Ki kicsoda? kártyajáték-sorozatában megjelent bibliaismereti játék száz darab kártyalapja ötven-ötven ó- és újszövetségi alakot mutat be. A lapok egyik oldalán az illető bibliai szereplők láthatók egy-egy híres művész festményén, illetve egy szövegrészlet, a másikon pedig a hozzájuk fűződő események és adatok olvashatók. A „kártyaparti” a néhány éve hittanórára járó fiatalok számára is élvezetes lehet, de akár egy nyár végi gyülekezeti kirándulás estéjére is hasznos és szórakoztató perceket kínálhat. Akik nagycsaládban, kisebb és nagyobb testvérek között nőttek fel, tudják, hogy a mindennapok tele vannak kisebb-nagyobb kalandokkal. Ők akár éveken át léptennyomon plüssmackókba és egyéb nélkülözhetetlen családtagokba botlanak, és megtapasztalhatják azt is, miként lesz padlótól plafonig málnaszörpös a konyha, amikor az óvodás lurkók életükben először próbálnak szívószállal inni. Süveges Gergő, a köztévé népszerű műsorvezetője azok közé tartozik, akiknek házasságát négy gyermekkel áldotta meg a Teremtő. így hát tud mesélni a gyermekágyak közötti szlalompzásról, a családi gyalogtúráról vagy arról, milyen előkészületeket igényel, ha reggelente „csoportosan” kell óvodába indulni. A keresztény hitét gyakran nyilvánosan is megváltó tévés Apaszem című könyve méltó folytatása a néhány évvel korábban megjelent, Apa-kép-írás című kötetnek. A különbség „csak” annyi, hogy akkor még öten voltak a családban, időközben azonban érkezett újabb családtag is. Nyári délutánon a fák árnyában, este a teraszon vagy vízparton is kitűnő, szórakoztató és szívet melengető olvasmány. ■ Jenő Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit A hit dallama Interjú Pekka Simojokival ► Az idei Szélrózsa program- és énekfüzetében közel tíz dal fölött szerepelt komponistaként (és szövegíróként) Pekka Simojoki neve - de a finn zeneszerző-énekes nevéhez összesen körülbelül hatszázötven ének fűződik. Az afrikai dallamokból is merítkező Pekka tizenkét év után érkezett újra koncertkörútra Magyarországra a riihimäki gyülekezet kórusával, az EtCeterával. (Nyolc éve az Exit zenekarral járt hazánkban.) A fonyódligeti országos evangélikus ifjúsági találkozó mellett Balatonszárszón, Pilisen, Szarvason léptek színpadra, és Erdélybe is eljutottak. Az egyházunkban és a világ sok táján népszerű Pekkát - aki a Szélrózsán bibliatanulmányt is tartott a résztvevőknek - most Pángyánszky Ágnes pilisi lelkész interjújából ismerhetitek meg.- Pekka, koncertjeiteket hallgatva elgondolkodik az ember: honnan származik ez a zenei sokszínűség amely a dallamokból árad?Milyen zenei hatások érvényesülnek az általad komponált keresztyén dalokban?- Gyermekkorom nagy része Afrikában, Namíbiában telt. Szüleim ott voltak misszionáriusok, és talán életem legmeghatározóbb nyolc évét töltöttem ott velük. Namíbiában abban az időben még háború volt, az európai misszionáriusok nehéz körülmények között hirdették Isten igéjét az ottaniaknak. Nagy hatással volt az életemre Afrika - az emberek temperamentuma, a lelkesedésük, a zenéjük, a szabadulás örömével átitatott hitéletük és istentiszteleteik. Emlékszem, hogy az első gitáromat is Namíbiában készítettem egy olajos halas dobozból és drótokból. Azokat a dallamokat hallgattam, amelyeket édesapám vett fel magnóra: eredeti, ősi afrikai dallamokat. Amikor később már magam is komponáltam, és keresztyén zenész lettem, ezek a dallamok visszaköszöntek, és ma is meghatározók a dalokban.- Gyermekkorodtól kezdve meghatározó volt számodra, hogy hívő családban élsz, és evangélikus keresztyén ember vagy?- Természetesen ez nagyon sokat jelentett, de tizenhét éves koromban az én életemben is eljött az a pillanat, amikor az Istennel való kapcsolatom tudatossá és személyessé vált. Emlékszem, hogy egy ifjúsági tábor után letérdeltem az ágyam mellé, és megkérdeztem Istent: akkor most tényleg igaz, hogy én benne hiszek, és hozzá tartozom? Azt is elmondtam, hogy ha igen, akkor dalokat fogok írni neki. Mindeközben nagy hatással volt rám Jaakko Loytty zenéje, megismerkedtem Anna-Maria Kaskinennel, sok nemzetközi keresztyén zenét is hallgattam, és éreztem, hogy a zene az az ajtó, amelyet Isten megnyitott nekem. Zenekart is alapítottam, és elkezdődött zenei életem és szolgálatom a finn evangélikus egyházban.- Már többször hallottalak koncerteken is beszélni arról, hogy másként látod az afrikai istentiszteleteket, mint az európaiakat. Milyen különbséget látsz közöttük?- Nos, gyermekkoromban azt tapasztaltam, hogy Namíbiában az istentiszteleteken lelkesedést, visszajelzéseket, mosolyokat láthat az ember. Ehhez képest amikor visszatértem Finnországba, úgy éreztem, hogy az emberek azért mennek a templomba, hogy egyedül legyenek, és nem azért, hogy az Istennel és az egymással megvalósulható közösséget átéljék. Mind a mai napig hirdetem, hogy erre a közösségi élményre, erre az örömre és felszabadultságra szükségünk van. Ezért született meg egy finn keresztyén fesztiválra az afrikai mise liturgia, amely az egybegyűltek aktív istentiszteleti részvételére épül. Az afrikai mise megszületése után érzékelhető változás történt az istentiszteleteinkben, és úgy éreztem, hogy Isten valóban kinyitotta előttem azt az ajtót, amelyen be kell lépnem. A Tamás-mise például hat évvel később - más megújult istentiszteleti liturgiákkal együtt - az afrikai mise hatására született meg.- Mostani koncerteteken először hallottam tőletek olyan dalokat, amelyek az újabban ismertté vált dicsőítő énekek stílusára hasonlítanak leginkább. Mit gondolsz erről az új zenei irányról, a dicsőítő, úgynevezett Hillsongénekekről?- Az emberek időről időre vágynak új zenei irányzatokra, új zenei stílusokra. A Hillsong-énekek egyfajta válasznak tekinthetők erre. Új lemezemnek is ez a címe: Praise, azaz Dicsőítés. A megszületett dalokra hatással volt ez az irányzat, de igyekeztem azt a teológiai gondolatiságot és hitvallást megszólaltatni bennük, amely az én egyházamra és környezetemre jellemző. Egy kis veszély látok abban, ha ezekben a dicsőítő énekekben csak az érzésekre reflektálunk. Fontos az is, hogy megszólaljon bennük az a teológiai mélység, amelyet mi lutheránus örökségként tudhatunk magunkénak. Mindemellett nagy értéke ennek az irányzatnak az öröm megszólaltatása, amelyre világunkban és életünkben nagy szükség van. Próbálom megfogalmazni dallamban és szövegben is azt, hogy a dicsőítő énekek mitől lesznek a mi énekeink, mitől tudnak valós, mély hitbéli üzeneteket megszólaltatni. Nagy kérdés, hogy mi hogyan dicsőítjük Istent, hogyan adunk hálát életünkért, Krisztusban való megváltott - ságunkért. A Hillsong-énekek számomra nem valaminek az utánzását jelentik, hanem egy új útnak, egy új stílusnak a kipróbálását és a saját válaszom megtalálását.- Azt hiszem, mindenkire, aki a koncerteteket meghallgatta, nagy hatással volt az Etcetera énekkar is. Mit tudhatunk róluk?- Az EtCetera Riihimáki városának evangélikus gyülekezetében született. Olyan volt ifjúsági énekkarosokkal hívtuk életre, akiknek még felnőttkorukban is volt kedvük énekelni. Az énekkar minden tagja tizennyolc évesnél idősebb. Egyfajta missziót szerettem volna ezzel is megvalósítani a felnőttek felé, hogy ők is újra otthonra találjanak a gyülekezetben, az egyházban, egy speciális missziói, zenei szolgálaton keresztül. A kóruspróbákon kívül havonta egyszer úgynevezett Little Lights (Kis fények) estéket rendeztünk, amelyeken kötetlenül énekeltünk, beszélgettünk, és Isten üzenetére figyeltünk. Ez a mozgatóm aztán igen elterjedt az evangélikus gyülekezetekben. Az EtCetera énekkarral sokfelé megyünk koncertezni is, lemezeket is adunk ki, nagy élmény velük énekelni és zenélni.- Pekka, milyen érzés újra Magyarországon lenni, itt koncertezni?- Magyarország és Pilis számomra mindig azt jelenti, hogy hazaérkezem. Már nagyon vártam a találkozást, nagy élményt jelentettek a koncertek. Annak különösen is örülök, hogy erdélyi gyülekezetekbe is eljuthattunk. Remélem, a koncertjeink hitbéli megerősödést is hoznak azok számára, akik eljöttek, és hallgattak bennünket, mert a dalok között elhangzó bizonyságtételek számunkra nagyon fontosak. Köszönöm a magyar evangélikusoknak, hogy ilyen jó kapcsolatban lehetünk, és örömmel várom a folytatást. ■ PÁNGYÁNSZKY ÁGNES Az interjú bővebb változatát a pilisi gyülekezet honlapján, a http://pilisievgyul.blogspot.hu/ címen olvashatjátok el.
