Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-12 / 6. szám
Evangélikus Élet < 6 ◄( 2012. február ,12, KULTÚRKÖRÖK . Keveházi László evangélikus lelkész életéről készült filmet láthattak a „fapados” filmszemle nézői Kétszáz éve született Charles Dickens Február másodikán kezdődött és ötödikéig tartott a 43. Magyar Filmszemle, amelyen ugyan 141 rendező munkáját láthatta a közönség, de nem volt verseny, és díjakat sem adtak át. Tarr Béla, a „fapados” mustrát szervező Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az esemény kezdete előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a vasárnap záruló szemle a szakma áldozatvállalásának köszönhetően valósult meg. „Elhatároztuk, hogy megmutatjuk, a magyar film él, a magyar film sokszínű, és a magyar film igenis életrevaló” - hangsúlyozta a Magyar Távirati Iroda híradása szerint a filmrendező. A szemlén 10 játékfilm, 3 ifjúsági és gyerekfilm, 1-1 egész estés animációs és egész estés szkeccsfilm, 50 dokumentumfilm, 30 animációs, 9 ismeretterjesztő és 13 kísérleti kisjátékfilm szerepelt. A programot a Színház- és Filmművészeti Egyetem 6x6 osztályának vizsgafilmjei, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kameraman szakos hallgatóinak 11 alkotása, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak 9 munkája színesítette. A programban volt látható Erdélyi János Keveházi László evangélikus lelkészről szóló filmje Fényedből fénysugár címmel. Mint ismeretes, Keveházi László a második világháború alatt és után a Sztehlo Gábor által vezetett gyerekmentő otthonban élt, és az itt létrehozott gyerekköztársaságnak, a Gaudiopolisnak lett az első miniszterelnöke. Az ő és szintén lelkész felesége életét követi végig a film, amelyet februárban a pilisi evangélikus gyülekezet szeretetvendégségén is levetítenek. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna / evangelikus.hu HIRDETÉS _________________________ Meghívó Túrmezei Erzsébet, a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület 1990. évi újraindulása utáni első főnökasszonya születésének too. évfordulója alkalmából megemlékezés lesz a budahegyvidéki evangélikus gyülekezetben (1122 Budapest, Kék Golyó u. 17.) február 18-án, szombaton 10 órától. A program 10.00: Istentisztelet úrvacsoraosztással - dr. Fabiny Tamás püspök 10.45: Orgonamuzsika - ifj. Endreffy Attila orgonaművész Túrmezei Erzsébet-vers 11.00: Emlékezés Túrmezei Erzsébetre - Madocsai Miklós lelkész 11.30: Filmvetítés Túrmezei Erzsébetről Túrmezei Erzsébet-vers 11.50: Megzenésített Túrmezei-versek közös éneklése orgonakísérettel 12.00: Kávészünet 12.30: Visszaemlékezés Túrmezei Erzsébetre - Gertrud Eíeublein diakonissza Túrmezei Erzsébet-vers 13.00: Haydn: D-dúr vonósnégyes (Op. 76. No. 5.) - Rondo vonósnégyes 13.30: Áldás - Veperdi Zoltán lelkész Dr. Fabiny Tamás püspök, Veperdi Zoltán lelkész, Dr. Visnyei Orsolya társelnök Médiatámogatók: „ A x % Protestáns 'Evangélikus Élet®. /Vi ’ ÜSS* ► Az 1812. február 7-én született angol Charles Dickens fedezte fel az irodalom és általa az olvasók számára a nyomort, a külvárosokat, a kispolgári otthonokat, az érző szívű szegény embereket, az elhagyott gyermekeket, az ostoba és embertelen iskolákat, lelencházakat, árvaházakat, ő fedezte fel a keserves életű fiatalokat és mindezek körében a különcebbnél különcebb, bogaras alakokat. Persze, hogy tudott mihez nyúlni ihletért, hiszen ő maga is a társadalom legaljáról jött. Egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó. Igen korán, tizenkét éves gyermekként egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni, mivel családfenntartó apja az adósok börtönébe került. Heti hat shillingből tartotta el magát és családját. Pár évvel később aztán a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően rendeződött. Tizenöt évesen került egy ügyvédhez írnoknak, majd bírósági tárgyalásokról, parlamenti ülésekről kezdett tudósítani; mígnem aztán színésznek állt, majd álnéven karcolatokat írt, amelyek rövidesen kötetbe gyűjtve meg is jelentek. Az első sikereket A Pickwick Klub című munkája hozta meg számára, ezt a Twist Olivér követte. Műveinek hosszú sorából kiemelkedik a Copperfield Dávid, valamint nagyon szép meséje, a Karácsonyi ének, az önzés boldogtalanságából a boldogságra javuló Scrooge úr története. Kevesen ismerik viszont a saját gyermekei számára írt, Urunk élete című művét. 1846 és 1849 között vetette papírra jézus életének ezt az egyszerű történetét. Eredetileg nem az olvasóközönségnek szánta, miként saját szavaiból is kiderül: „Kedves gyermekeim, szívből vágyom rá, hogy ti is megtudjatok egyet s mást Jézus Krisztus történetéből, mert mindenkinek illik tudnia róla. Soha nem élt ember a földön, aki annyira jó, szelíd és irgalmas volt, mint Ő, és aki annyira szívén viselte a bűnös, beteg és nyomorult emberek sorsát. Mivel Ő most már a mennyországban van, ahova mindannyian kívánkozunk, hogy halálunk után egybegyűlhessünk, és örökre boldogok lehessünk együtt, el kell mondanom nektek, kicsoda volt Ő, és miket cselekedett, máskülönben nem is sejthetitek, milyen csodálatos hely a mennyország...” Charles Dickens a maga korában - mint kortárs - nem volt ismeretlen a magyarok körében. Az Angliára példaként tekintő reformkori Magyarországon már igen korán ismert és népszerű lett. Petőfi Sándor és Arany János is nagy elismeréssel beszélt róla; a Nagyszalontára látogató Petőfi éppen az ő egyik könyvével lepte meg barátját. A Twist Olivér - Gondol Dániel 1843-ban megjelent fordításában - Petőfi kedves olvasmánya volt. ■ - KERECSÉNYI„Mikor Oláhország háborút izene..” A Román Királyság a bukaresti titkos szerződés értelmében 1916. augusztus 27-én hadat üzent Ausztria-Magyarországnak. Még aznap teljes erővel támadást indított. Cserébe Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Oroszország elismerte Románia erdélyi területi követeléseit... A támadás nem volt teljesen váratlan. Tisza István már 1914-ben sem érezte Erdélyt biztonságban, és részben ezért is ellenezte akkor a háborúba lépést. Az évszázadok során hadseregek keresztútja volt Erdély, a tatárok is többször jártak itt. 1916-ban még elevenen élt az 1848/49-es román vérengzések emléke. Tény azonban, hogy mindezek ellenére a támadás időszakában a magyar határ katonailag védtelen volt. könyve nem politika- vagy hadtörténeti munka, hanem azt mutatja be, hogyan kellett és lehetett menekülni, élni és - sokaknak - meghalni. Érdekes technika- és családtörténeti adalékként hangzott el, hogy miként próbálták „menekíteni” a családi varrógépeket is... A falubírók igyekeztek a falvakat egyben tartani. Mégis sokan széjjelszóródtak. Megszokott látványt mutattak a közterületen tétován „állingózó menekültek” Az újságokban címközlő és keresőrovatok nyíltak. A menekültek decemberre hazatértek. És az enyhe télben úgy találták a krumplit a földben, hogy nem volt megfagyva! Megállt az idő egy pillanatra, amikor a vetítésre elsötétített teremben kitelepítést irányoztak elő, a hadüzenet után három órával mégis általános és kötelező kitelepítést doboltak ki a falvakban. az előadóból megszólalt az édesanya: Megérte az emberáldozat? Akár magyar, akár román részről?... ■ Prőhle Péter A helyzetet bizonytalanság és szervezetlenség jellemezte. Miközben a korábbi tervek csak önkéntes Brassó környéki hétfalusi csángó magyar evangélikusok kálváriájáról tartott vetített képes előadást Veres Emese-Gyöngyvér néprajzkutató múlt szombaton a kelenföldi szeretetvendégségen. Az Evangélikus Életben is gyakorta publikáló előadó „Mikor Oláhország háborút izene...” című Veres Emese-Gyöngyvér köteteit dedikálja
