Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-02-12 / 6. szám

Evangélikus Élet FÓKUSZ 2012. február 12. 5 Birtokolni a birtokolhatatlant Idén Bárdos Júlia és Lackfi János a házasság hetének arcai ► Az Evangéliumi Aliansz tagegy­­házai által ötödik alkalommal megrendezendő házasság hetét idén Lackfi János költő és felesé­ge, Bárdos Júlia művészettörté­nész népszerűsíti. Az íróként, műfordítóként is számos díjjal elismert férjet jól ismerik ma Magyarországon. írod aim árcsa­ládba született, szülei - Oláh Já­nos és Mezey Katalin - maguk is József Attila-díjas költők, írók. A február 12. és 19. között zajló házasság hete apropóján most mégis a pár másik felétől, az evangélikus körökben kevésbé ismert Júliától kértem interjút. Ő szintén neves művész család­jában nőhetett fel, nagyapja ugyanis nem más, mint Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszer­ző, karnagy, zenetudós.- Kivételesen nagy családba szület­tem, mi heten vagyunk testvérek. Nagypapám, Bárdos Lajos tizenegy gyermeket nevelt fel. Nagymamá­mat, Waliczky Irént sajnos nem ismer­hettem, mégis szoros lelki közösség fűz össze vele. Negyedik gyermekének a születése után az orvosok közölték, hogy egy esetleges következő szülés­be - súlyos szívbetegsége miatt - be­lehalhat. Ezek után még tízszer vállalt gyermeket, igaz, három baba nem ér­te meg a felnőttkort. Édesapám min­dig azt mondta, hogy Waliczky nagy­mama tízszer ment el meghalni sze­­retetből, másvalakiért... Az élethez való hozzáállásunkat, ha a tágabb Bárdos rokonságra gon­dolok, sarkalatosán meghatározta ez az örökség. Mindannyiunk legna­gyobb, központi kincse mindmáig a kisgyermek. Amellett, hogy a Jóisten legnagyobb áldásának tartjuk, az örömök kimeríthetetlen forrásai is a gyerekek. Én úgy nőttem fel, hogy számtalan kicsi volt körülöttem ba­­latonmáriafürdői nagy, közös nyara­lónkban, ahol az egész rokonsággal együtt töltöttük a vakációkat.- A számtalan áldáson túl nem je­lentett ez a gazdag örökség egyfajta el­várást is Júliáékszámára?Nem érez­ték úgy, hogy a szülőket „felül kell múlni”?- Szerencsére nem. Bárdos nagy­papa mérték nélküli jószívűsége és ajándékozó szeretete vagy nagyma­ma önfeláldozó szolgálata utolérhe­tetlen példakép marad, de saját szü­leimtől vagy anyai nagyszüleimtől is rengeteget kaptam. Ez nem teher, ha­nem ajándék. Folyamatosan próbá­lok fejlődni és hálát adni értük.- Nagy on fiatalon mentférjhez és szülte meg első gyermekét. Utólag visszagondolva nem érzi úgy, hogy el­hamarkodott volt a dolog hogy lema­radt valamiről?- Emlékszem, legkisebb testvérem születésekor már tizenhárom éves voltam, és irigységgel néztem anyu­kámra: hogyhogy ez az édes újszülött az övé, nem az enyém?! Fiatalkorom óta - bár szerettem a szüleimmel, testvéreimmel lenni - a legnagyobb, égető vágyam a családalapítás volt, a babázás vonzott... Meg akartam ta­pasztalni azt a semmivel össze nem hasonlítható folyamatot, ahogy egy kisgyerek újraalkotja a világot. Ettől függetlenül a tizennyolc éves koromban, a nászutunkon megfogant első gyermekünk érkezése szerzett némi meglepetést. Azt azonban őszintén mondhatom, hogy soha, egyetlen pillanatig sem éreztem azt, hogy őmiatta - vagy az utána szüle­tett négy lányom miatt - bármiről le­maradtam volna. Szóval hiányérzet nincs bennem. Első babánk egyéves volt, amikor felvettek az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem művészettörténet sza­kára, és az ötödikkel a hasamban diplomáztam. Szakdolgozatomra Szi­­lárdfy Zoltán-díjat kaptam. Mire ezt átvettem, már ötödik gyermekünk is világra jött. Az az időszak, amikor öt kicsi zsibongott itthon, hihetetlenül örömteli, visszahozhatatlan periódu­sa volt azjéletemnek. Sok-sok vidám­ság forrása volt, ahogyan fölfedezték a világot, járni, beszélni tanultak... Rettentő fáradt volt az ember, nehéz­ségek is adódtak, visszanézve még­is úgy érzem, felhőtlenül boldogok voltunk.- Másokat is bátorítana, hogy kö­vessék a példáját?- A saját életemre visszatekintve azt gondolom, hogy ha újra kellene kezdenem, ugyanígy csinálnám. Mi­vel az én utam ez volt, ezt ismerem, erről merek nyilatkozni. A korai gyerekvállalás egyes előnyei kétség­telenek: fiatalon rugalmasabb az em­ber, jobban bírja a nehézségeket, az éjszakázást. És az sem utolsó, ha va­laki tud még egy tempóban bicikliz­ni vagy kirándulni a tizennyolc éves nagyfiával. Másrészről viszont soha nem mer­nék másokat bármire is rávenni. Lá­tom, hogy nagyon sokan lelki sérü­lésekkel küzdenek. Tanácstalanok, telve vannak félelmekkel, szoron­gással. Ha valaki ilyen terhekkel vág neki a házasságnak, az könnyen tra­gédiához vezethet.- Úgy gondolja, hogy a házasság­ra, a családi életre alaposan fel kell készülni?- Sok ismerősöm mondta már - szinte ugyanazokkal a szavak­kal -, mekkora csalódás volt neki a házasság, a gyermekvállalás, mert azt valós tapasztalatok híján az amerikai fil­mek negédes világából kiindulva képzelte el. Az is szörnyű, hogy sok fiatal lány bébiszitter­­ként, gazdagabb európai országok elhanyagolt csemetéire felügyelve szerez közvetlen élmé­nyeket a gyereknevelés­ről. Ezek a tapasztalatok ritkán pozitívak, a gyer­mek könnyen láb alatt lévő, felesleges, követe­lőző, idegesítő valaki­nek tűnhet. Sokszor gondolkoz­tam már rajta, hogyan lehetne a fiatal lányokkal megéreztetni, mennyi öröm van az anyaság­ban, a szeretetteli há­zasságban vagy akár a háztartásvezetésben is. Hogyan lehetne felol­dani a félelmeket, a gör­csöket és az ellenérzése­ket, visszaállítva a női lét becsületét? Még nem találtam általánosan alkalmazható megoldást...- Júlia, vajon ilyennek képzelte az életét?Komoly hivatása van, ugyan­olyan széles nyilvánosságot kaphat­na, minta férje... De költőként ő van reflektorfényben. Nem érzi kirekeszt­ve magát párja életéből?- Kirekesztve nem érzem magam Jani életének egyetlen részéből sem - bár most, hogy feltette ezt a kér­dést, rájöttem, hogy ezen még soha nem töprengtem... A népszerűségét illetően vegyesek az érzelmeim. Egyrészről nagyon örülök, és büszke vagyok rá, tudom, hogy ez neki fontos visszajelzés, erőt ad, és továbblendíti a nehézsége­ken. Másfelől azonban az ebből kö­vetkező helyzeteket néha nagyon nehezen viselem. Például ha valaki rendszeresen szerepel a tévében, a többiek attól fogva máshogy néznek rá, máshogy szólnak hozzá. Engem pedig megrémiszt és irtóztat ez az el­képesztő médiahatalom, amelynek Szűk családi körben... halvány fuvallata ilyenkor megle­­gyint bennünket. Nincs rosszabb érzés, mint amikor régi barátaink el­kezdenek udvariasan társalogni ve­lünk, mintha már nem lennénk ugyanazok az emberek, mint előtte! Ami a szakmai féltékenységet ille­ti, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek küzdelmeim. Nem a nagy nyilvánosságra vágyom, de rossz pillanataimban a befalazott Kőműves Kelemenné agóniáját élem át... Ren­geteg szellemi energia volna ben­nem, amelynek a kifejezéséhez még keresem a módot. Jani munkáiba sok ötletem és gondolatom beleépült. Egy időben rosszulesett, hogy ő a nyil­vánosság előtt kedves háziasszonyként és biztos érzelmi háttereként emlege­tett engem. Én ennél többnek éreztem magamat. Hosszú és őszinte beszél­getéseink során értettük meg egymás szempontjait, és most már ő is más­hogy áll a dologhoz. Nehéz műfaj a házimunka, ha se eleje, se vége, se látszatja. Bizonyos időközönként meg kell állni, és csöndben, imádságban újra átelmél­kedni, mi az értelme, miért is csiná­lom ezt az egészet. Hogyha van mó­dom valóban kívülről szemlélni az életemet, rájövök, hogy tulajdon­képpen nagyon szeretem az összes otthoni munkát, a szabadságot, azt, hogy magam osztom be az időmet, hogy magam alakíthatom ki a kör­nyezetemet olyanra, ahogyan ne­kem tetszik, és hogy a „munkatársa­im” egytől egyig nagyon szimpatikus és kedves emberek...- Miközben Júlia otthon őrzi a har­móniát, nem fél, hogy az kívülről lesz támadásoknak kitéve? Nem félti fér­jét az elragadtatott hódolóktól?- Kiváló módszer, mindenkinek ja­vaslom: vegye elő Szent Pál Ko­­rinthusiakhoz írt első levelének tizen­harmadik fejezetét, és úgy olvassa fel magának hangosan a szeretethim­­nuszt, hogy a „szeretet” szó helyére a saját nevét illeszti minden alkalom­mal. Megrázó élmény lesz! Cseppet sem homályosan, inkább nagyon is éles tükörben szembesülhetünk sa­ját tökéletlenségünkkel. A szeretet nem féltékeny, tehát ha féltékeny vagyok a férjemre, akkor nem szere­tem, hanem birtokolni akarom. Fur­csa paradoxon a házasság, mert mi­közben nem birtokolhatom, az ő teste az én tulajdonom, az én testem pedig az ő tulajdona. Jani valóban sok helyzettel vissza­élhetne, akár az egyetemen vagy az előadásain, amikor nálam szebb és fi­atalabb lányok veszik körül. Sze­rencsére engem ezen a területen nem kínoz a féltékenység kísértése, mert teljesen megbízom benne és hi­tének a komolyságában. A féltékeny­ség csak falat húzna közénk, ha vi­szont szeretettel hazavárjuk, és itthon megtalálhatja a nyugalmat, a békét és a megbecsülést, az még szorosabban összeköt bennünket. Egyébként meg zsámbéki házunkban egy kicsit „él­­tesebb korú” valamint négy nagyon dekoratív és nagyon fiatal nő rajon­gása övezi, a kedves fiatalemberről nem is beszélve, aki példaképeként néz fel rá...- Tudom, hogy egymás iránti fel­tétlen bizalmukon túl valaki másnak a hűségére is építenek...- így van, valóban nem ketten, ha­nem hárman kötöttünk szövetsé­get. A házaspár a Jóistennel együtt ugyanaz a titok, mint a Szenthá­romság misztériuma: a szeretetben egyek, mégis három külön személy. A legfontosabb, hogy mind a férfi, mind az asszony az Úristen felé for­duljon, és soha ne magában bízzon, hanem a kegyelemben. Nekünk egész életünket meghatá­rozta az a konkrét tapasztalat, hogy Krisztus velünk egy asztalnál eszik, és mindig mellettünk áll. Évek óta szokásunk, hogy a déli harangszó alatt egymásért imádkozunk, és min­den fronton próbáljuk egymás isten­kapcsolatát erősíteni, hiszen a házas­ságban az a legfőbb hivatásunk, hogy egymást Krisztushoz s így az üdvös­ség felé segítsük. ■ B. P. M. A házasság hete központi programjai ♦ Február 12.10.30: Nyitó istentisztelet a debrecen-nagyerdei református templomban. Igét hirdet: Bölcskei Gusztáv püspök. ♦ Február 13.18.00: Találkozásaink, avagy naptár egyeztetés, hibaelhárítás, újratervezés. Süveges Gergő és felesége, Rudan Mar­git előadása. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme (Budapest V, Sütő u. 1.). ♦ Február 14.18.00: Bálint-napi koncert. Fellép a Boyzless Voice, közreműködik Mekis Péter orgonaművész. A koncert után a jelen lévő házaspárok megáldása, fogadalmának megújítása. Helyszín: Deák téri evangélikus templom. ♦ Február 15.18.00: A házasság dicsérete és megjelenése a magyar népi kultúrában. Népzenei est, beszélgetés és táncház. Há­zigazdák: dr. Szabó Endre és barátai, Nemesiné Zsolnai Orsolya mesemondó. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme. ♦ Február 16.18.00: Fedezzük fel egymást! Dr. Pálhegyi Ferenc előadása. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme. ♦ Február 17.18.00: Házas-páros beszélgetés és koncert. Közreműködik: a Hegedűs Endre -Hegedűs Katalin zongoraművész házaspár, dr. Csókay András idegsebész és felesége, Ajtay Daniella. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme. ♦ Február 18.: Álarcok nélkül a házasságban. A Family magazin, a Harmat Kiadó és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Di­ákszövetség közös rendezvénye házaspároknak. Helyszín: Wesselényi utcai baptista gyülekezet és közösségi ház (Budapest VII., Wesselényi u. 53.). Részletes program: 11.00- 12.30: „Azt hittük, hogy minden rendben..!’ Cassells és Hazel Morrell ír misszionárius házaspár előadása. 12.30-13.00: Szendvicsebéd a regisztrált résztvevők számára. 13.00- 15.30: Őszinteség. Kiút a zsákutcákból. Szeminárium férjeknek és feleségeknek. 16.00- 17.30: Apám kakasa és a részeg elefánt. Verses-mesés-játékos délután Lackfi Jánossal kicsiknek és nagyoknak. 18.00:,Vágyni arra, ami a miénk.” Családfánk titkai. A házasság hete idei arcai, Lackfi János és felesége, Bárdos Júlia előadása. (A 18 órakor kezdődő program alatt gyermekmegőrzést biztosítunk!) A házaspáros napon a részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges hozzá. Jelentkezni február 17-én 12 óráig le­het az info@hazassaghete.hu e-mail címen. ♦ Február 19.18.00: A házasság hete záró ökumenikus istentisztelete. Igét hirdet: Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A szertartást vezeti: dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök. Házigazda: Cserháti Sán­dor evangélikus lelkész. Helyszín: Szegedi evangélikus templom. A helyi rendezvényekről a www.hazassaghete.hu oldalon olvashatnak az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents