Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-22 / 3. szám

14 ■+ 2012. január 22. KRÓNIKA Evangélikus Élet A jókedv ökumenizmusa Ha a hitet, a reményt és a szeretetet egy kis hajóba zárnánk, és úsztatni, hordozni szeretnénk a nagybetűs Élet tengerén, akkor a hajó anyagát szerintem jókedvből kellene ácsolni, és a vitorláját Isten csendes derűjé­ből kellene kifeszíteni. Egyik este az irgalmas samaritá­­nus történetét olvastuk el a mese után és az esti ima előtt a gyerekek­kel. Jóéjt-puszikkal befutott mind a négy fiókám az ágyába, hogy egy pi­hentető alvás után kezdődjön az újabb nap. A reggeli hajrá az anyai hivatás egyik legtitkosabb csúcsa:fél kézzel keverem a kakaót, féllel készítem a tízóraikat, a harmadikféllelfonom a lányok haját, a negyedikkel kere­sem az eltűnt tornazsákot... és pró­bálok én is elkészülni. Az előszobá­ban elvégzünk még egy gyors kon­centrációs gyakorlatot: mindenki­nek a fejére csak egy sapka kerüljön, és a cipők, kesztyűk ne legyenek fe­lemásak. Gombolom az ötévesem, és köz­ben kérdezem, hogy emlékszik-e még az esti bibliai történetre. Izgő­­mozgó lánykám gondolkodik erősen, majd felragyog az arca, és már mondja is: „Emlékszem! Az irgal­mas szamárfelszedte az útról a fél barátját!” A nagyobbik lányom töpreng: „Anya, te igazából az anyukám vagy a felebarátom vagy?” Nevetősen indul a nap, és egész estig tart a lelket melengető ér­zés. Pedig a családi fészek védelmé­ből kilépve inkább a szomorúsággal futok össze. El sem tudom mondani, hogy mennyi megtört emberrel talál­koztam ma is... csak azzal. Szomo­rú volt a szemük, a hangjuk, az egész lényük. Félelmek, betegségek, reménytelenségek, kudarcok megkö­­tözöttjei járnak közöttünk. Lefelé nézünk, a mélységeinkbe, és beleszé­dülünk. Arra születnek terveink, hogyan mentsük át a pénzünket, a munka­helyünket, a családunkat a nehéz­ségeken, de arra nem gondolunk, hogyan mentsük, menekítsük át a jókedvünket. Nem hamis hurrá­­optimizmusra gondolok, hanem a találkozások örömére, az egymás­­ra figyelésre, az időre, amelyet ki­szakítunk a másiknak a rohanó na­pokból. Arra gondoltam, hogy ki kellene találni egy új udvariassági formulát. A panaszáradatot indí­tó „Hogy vagy?” helyett ezt: „Minek tudtál ma örülni?” Jókedvet és Isten csendjét kereső samaritánus szeretnék lenni. Azt is tudom, hogy a jókedv ökumenizmu­­sának a hírét csak akkor tudom to­vábbadni, ha rábízom a saját örvé­nyeim és szomorúságom a Szaba­dítom. Csak ő tudja elhordozni... csak ő hordozta már el! ■ Papp Andrea HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Békési télűző A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel hívja híveit és ba­rátait január 28-ára, szombatra a békásmegyeri templomba (1038 Bu­dapest, Mező utca 12.). 17 órakor Konok Tamás templomtárlatát Juhász Ferenc költő nyitja meg. A kiállítást rendezte: Jerger Krisztina művészettörténész. A tárlat már­cius 30-áig tekinthető meg. 18-órakor a Ferencvárosi Kántorátus és Collegium Musicum ad hang­versenyt a Simeon éneke szövegére írt művekből. Vezényel: Muntag Lő­rinc. Közreműködik: Kovács László - orgona, Mizsei Zoltán - bariton. A belépés ingyenes, adományokat jó szívvel fogadunk. Istentiszteleti rend ♦ 2012. január 22. Vízkereszt ünnepe után 3. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 8,1-13; Tóm 12,17-21. Alapige: Ézs 61,1-2.8. Énekek: 277., 384. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Iványi Gábor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) dr. Magyarkúti Gyuláné; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (Bach; Karácsonyi oratórium II. ) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX. Haller u. 19-21.1. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (ökumenikus imaheti vespera) Koczor Tamás; liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Kendeh K. Péter; de. fél 11. (úrv.) Kendeh K. Péter; du. 6. (vespera) Kovács Viktor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Kovács Viktor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. dr. Agod Anett; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. dr. Agod Anett; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceliút 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. (úrv.); Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa Átlépve a templom falait Istentisztelet-közvetítések előkészítő megbeszélése ► A tervek szerint a Magyar Rádi­óban, illetve a Televízióban eb­ben az esztendőben is rendsze­resen lesznek evangélikus is­tentisztelet-közvetítések. A ha­vonta élőben hallható vagy lát­ható alkalmakon igét hirdető lelkészek január 12-én megbe­szélésen vettek részt. Az Északi Egyházkerület püspöki hivatalá­ba Fabiny Tamás médiáért fele­lős püspök és Nagy László szer­kesztő hívására érkeztek egy­házunk mindhárom kerületé­ből az érintett lelkipásztorok. Az alkalom Szemerei Jánosnak, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökének Zsolt 18,30b alapján tartott áhítatával kezdődött. A délelőtt első felében Betlen Já­nos televíziós újságíróval beszélget­hettek az egybegyűltek a Lehetőségek és kihívások a média világában téma­körben. Az őszinte hangvételű esz­mecserén nemcsak szakmai kérdések kerültek terítékre - például az, hogy miként lehet felkészülni egy közve­títésre-, de többek között arról is szó esett, hogy mekkora missziói erejük van a rádióban, televízióban sugár­zott istentiszteleteknek. A délelőtt második felében a köz­vetítések gyakorlati tudnivalóit vet­ték sorra. Ebben nyújtott hasznos, praktikus tanácsokat Barlay Tamás, a Médiaszolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap (MTVA) vallási fő­­szerkesztője, Horváth Tamás, az MTVA rendezője és Nagy László lelkész, a közvetítések szerkesztője. ■ BODAZS Az evangélikus istentisztelet-közvetítések tervezett rendje 2012-ben: Bu­­dapest-Zugló (rádiós - Tamásy Tamásné): január 15.; Debrecen (rádiós - Balázs Viktória): február 5.; Maglód (tévés - dr. Fabiny Tamás): április 1.; Sopron (rádiós - Hegedűs Attila): április 8.; Orosháza (rádiós - Ribár János): május 6.; Nagybörzsöny (rádiós - Lajtos János): június 3.; Por­­rogszentkirály (rádiós - Sikter János): július 1.; Fonyódliget, a Szélrózsa országos ifjúsági találkozó záró istentisztelete (tévés, felvételről - Mes­­terházy Balázs): július 29.; Szekszárd (rádiós - Sefcsik Zoltán): augusz­tus 19.; Nemescsó (rádiós - Kalincsák Balázs): október 31.; Budapest-De­­ák tér (tévés - Gáncs Péter): december 25.; Piliscsaba (rádiós - Kézdy Péter): december 26. Egy közvetítés krónikája Szubjektív beszámoló a zuglói rádiós istentiszteletről ► Kilenc órakor elkezdtek gyülekezni a résztvevők. Sorban befutottak először a kis, később a teljes kórus tagjai. Kisvártatva felzengett az or­gona, egyszersmind jelezve, hogy már nem üres az orgonapad, meg­érkezett Kéménczy Antal orgonaművész is, aki a biztosíték arra, hogy az orgona ma, január 15-én is gyönyörűen fog megszólalni, s a zenei kísérettel sem lesz gond. S mintha csak meghallotta volna az iménti gondolatokat - míg a zárt ajtó mögül halkan kiszűrődtek a kórus be­­éneklésének hangfoszlányai -, máris remek futamok csendültek fel a karzat felől. Ám muszáj volt csendet kérni, hiszen szükség volt egy utolsó gyors próbára a kórusoknak a templomtérben is. Érezhető volt az izgalom. A lelkészek az utolsó simításokat végezték, mi­közben némi nyugtalansággal, ám a jó gazda alaposságával pásztázták végig tekintetükkel az istentisztelet helyszínét, hogy minden rendben van-e. Rendben volt. Csak a rádiósok voltak nyugodtak. Ők a laikusok számára is összeszokott stábnak tűntek. Talán már maguk sem tudják, hány élő közvetítésen vannak túl. Nem csoda hát, hogy ha­talmas rutinnal szerelték fel már ko­ra reggel a technikai eszközöket, te­lepítették a mikrofonokat, vezették - gondosan, hogy senki ne botoljon meg bennük - a kábeleket, helyezték el a műsorvezető közvetítőállását. Hangtalanul, szervezetten végezték munkájukat. A hívek azonban valahogy nem akartak gyülekezni. Már háromne­gyed tízet mutatott az óra, tehát alig volt negyedóra a kezdésig, de még mindig csak lézengtek a templomban. Néhányan némi rosszallással tár­gyaltuk a helyeztet, világraszóló bot­rányt, felháborodást vizionálva. De kishitűségünk most is kiadós leckét kapott. Mert - mintha varázs­szóra történne - egyre gyakrabban nyílt ki a templomajtó, majd már egy­más kezébe adva a kilincset egyre többen érkeztek. Az ismerősök a szokott módon köszöntötték egy­mást, s a szokott módon, kis létszá­mú csoportokba verődve, halkan beszélgettek, érdeklődtek az elmúlt hét eseményeiről, egymás hogylété­­ről, szót ejtve az elkövetkezendő je­lölésről, választásokról is. Innen is, onnan is „Szervusztok” „Jó reggelt!”, „Erős vár a mi Istenünk” hallatszott. Aztán mindenki elfoglalta helyét a padokban, s most már látszott, hogy megtelt a templom. Néma csönd és feszült várakozás érződött. Mindenki izgatottan, az alkalom ün­nepélyességéhez való méltósággal várta az istentisztelet megkezdését. Előbb azonban még bevonult a kó­rus, majd a karvezető, a gyülekezet kántora, Fekete Anikó is elhelyezke­dett. Szelíd mosollyal szemlélte a rajta csüngő tekinteteket. Az egyik hangtechnikus még elvégezte az utolsó simításokat; volt, akit kicsit kö­zelebb, volt, akit kicsit távolabb állí­tott a mikrofontól. Hát igen! Élő közvetítésre készültünk. Amit most nem állítanak be jól, annak korrigá­lására később már nincs lehetőség. S mégiscsak az ország első számú rá­diócsatornáján lesz hallható a műsor, amelyet a világ számtalan pontján hallgatnak magyarok, s talán néha még idegen ajkúak is. Már nagyon közeledett a kezdés ideje, de Nagy László, a rádió szer­kesztő-műsorvezetője még szólt pár szót. Elmondta, hogy pontosan mikor kezdődik és mikor fejező­dik be a felvétel, s nagyon kért mindenkit, ügyeljen arra, hogy még véletlenül se hagyja be­kapcsolva a mobiltelefonját, mert nagyon kiábrándító, ha például az imádkozás alatti csöndbe belehasít egy készü­lék csörgése. Rövid csend telepedett a templomra, mielőtt a lelkészek két presbiter testvér kíséretével bevonultak. S miután minden­ki leült, felhangzott az éterben: „Kossuth rádió, Budapest. Tíz s óra négy perc. Evangélikus isten­tiszteletet közvetítünk a buda­­pest-zuglói evangélikus gyüleke­zetből. A szolgálatot Tamásy o Tamás és Tamásy Tamásné, a gyülekezet lelkészei végzik. Igét hirdet Tamásy Tamásné.” Az adás vezetője felemelte kezét, jelezve, hogy megkezdődött az élő adás, innentől kezdve „nem csak magunk vagyunk” A karzaton pedig felzengett az orgona, s kezdetét vet­te az ország-világ számára hallható istentisztelet rádiós közvetítése. ■ Gyarmati Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents