Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-22 / 3. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. január 22. » 13 Közel kétmilliárd forint - jó célok, sikeres pályázatok Beszélgetés egyházunk pályázati referensével egy fontos januári határidő apropóján Mikor ne legyünk presbiterek? ► Templomfelújítás, intézmény­bővítés, informatikai fejlesztés, a szeretetszolgálatok működésé­nek támogatása - legnagyobb­részt e célokra fordí­tódtak (és fordítódnak a jövőben is) azok az összegek, amelyek kü­lönböző pályázati tá­mogatások révén ér­keztek egyházunkba. Már megvalósult be­ruházásokról, illetve a pályázatokkal kapcsolatos fon­tos tudnivalókról beszélgettünk egyházunk illetékes szakembe­rével, Kocsis István pályázati re­ferenssel.- Bár kétlem, hogy az érintetteknek be kellene mutatnom az Üllői úti or­szágos irodában 2010 februárja óta dolgozó Kocsis Istvánt, mégis, az EvÉlet-olvasók kedvéért mindenek­előtt tisztázzuk: mi a feladata egyhá­zunkban a pályázati referensnek?- Egyrészt segíti a gyülekezeteket, intézményeket, hogy megtalálják a különböző pályázati lehetőségeket, és közreműködik akár a tervezésben is. De a legfőbb feladata az, hogy a támo­gatás iránti igénybejelentéseket, illet­ve magukat a támogatásokat koordi­nálja, mégpedig a Magyarországi Evangélikus Egyház vonatkozó jog­szabálya, vagyis az úgynevezett pályá­zati szabályrendelet alapján eljárva. Feladatom, hogy az éves projekt­ötlet-bejelentéseket ellenőrizzem, illetve ha egy gyülekezet a pályáza­tához támogatást kér - akár az elő­készítéshez, a szükséges önerő előte­remtéséhez vagy a megvalósítás so­rán az előfinanszírozáshoz -, akkor ezt a kérelmezési folyamatot össze­fogjam.- 2010 februárja óta melyek a leg­sikeresebb pályázatok?Melyek voltak azok a beruházások, amelyekre pá­lyázat nélkül az egyháznak nem lett volna saját anyagi forrása?- Mind összegszerűségében, mind az érintett gyülekezetek számát te­kintve az Új Magyarország vidékfej­lesztési programból finanszírozott, a vidéki örökség megőrzését célzó pá­lyázat - amelynek keretében templo­mok felújítására is mód nyílik - a leg­jelentősebb: ennek révén közel hét­­százmillió forint érkezett egyházunk­ba. Jelentősek ezenkívül az intéz­ménybővítés céljára elnyert összegek, illetve azok az iskolai, szeretetszolgá­­lati pályázatok, melyek az intézmé­nyek eszközparkjának fejlesztését szolgálták - például az iskolák digi­tális táblákat, tanulói laptopokat tud­tak belőlük beszerezni, a fasori gim­náziumban labort alakítottak ki... De ugyanígy fontosak - és egyre inkább azok lesznek - az energetikai fejlesztések, például Balatonszár­szón, Bakonycsernyén; az elmúlt he­tekben pedig Kaposszekcsőn, illetve Nemescsón sikerült a helyi evangé­likus diakóniai intézménynek egy-egy energetikai pályázatot nyernie. Ez jel­zi, hogy igen nagy szükség van az ilyen fejlesztésekre egyházunkban, ugyanakkor a megfelelő „potenciál” is megvan ezekhez. Az én szerepem ezekben a projek­tekben inkább közvetett, ezeket az in­tézmények, gyülekezetek tervezik, és ők is pályázzák meg a támogatást. A feladatom ilyenkor az, hogy a háttér­munkában igyekezzek segítséget nyújtani, megtalálni a finanszírozá­si lehetőségeket. Egyházunk az elmúlt években mintegy százmilliós előkészítési tá­mogatással, közel hétszáz­millió forintos előfinan­szírozási kölcsönnel és kétszázmilliót meghaladó önrésztámogatással segí­tette a gyülekezeti, intéz­ményi pályázatok megva­lósítását.- Azért szögezzük le: egy sikeres pályázat megírásához - hogy a formai és a tartalmi követel­ményeknek egyaránt megfeleljen - mégiscsak profira van szükség... Hoz­závetőleg összesen mennyi támogatást nyert el egyházunk az elmúlt években?- Sok gyülekezet és intézmény körül kialakult egy olyan kör, amely a pályázásban és a lebonyolításban köz­re tud működni: akár vállalkozók, akár saját munkatársak képesek ma már pályázatokat írni. Szarvason lát­hatunk erre nagyon jó példát: az ot­tani szeretetintézmény munkatársai maguk készítik a pályázataikat. Azt gondolom, hogy ha egy-egy külső vállalkozóval jó az együttműködés, ak­kor érdemes ezt kihasználni a cél ér­dekében. Jól működik ez a rendszer... De a kérdésére válaszolva: a külön­böző pályázatokon összességében közel kétmilliárd forintot sikerült elnyerniük intézményeinknek, gyü­lekezeteinknek.- Az év elején járunk. Kérem, is­mertesse azokat a változásokat, ame­lyekről tudniuk kell mindazoknak, akik az idén pályázat benyújtását ter­vezik!- Tavaly májussal kell kezdenem, akkor változott meg a 2008 májusá­tól hatályos pályázati szabályrende­let. De „nem lehet eleget beszélni ró­la”. .. A változásról többféle csatornán is igyekeztünk és igyekszünk egyéb­ként tájékoztatni az érintetteket, en­nek ellenére a munkám során azt ta­pasztalom, hogy közismertnek még mindig nem mondható, tehát van tennivalónk e téren.... A változásról szólva: egyszerűsö­dött maga a pályázati szabályrende­let, konkrétabbá váltak a benyúj­tandó mellékletek és a határidők. A bejelentési és támogatáskérési folya­mat azt szolgálná, hogy jobban elő­készített projekteket adjanak be a pá­lyázók. A szándékunk az volt, hogy ami­kor egy gyülekezet „körülnéz" a há­za táján, hogy mit lenne jó fejleszte­ni, felújítani, akkor ezeket a pro­jektötleteket jelentse be. Amikor pe­dig az ötletekből már konkrét pályá­zati lehetőségek látszanak, akkor új­ra informálja az illetékeseket - és el­sősorban nem is az országos irodá­nak,- hanem az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségeknek kell tudniuk róluk. Másrészről persze az országos iroda szakmailag illeté­kes osztályai - jellemzően az oktatá­si, az építési és a diakóniai osztály - hasznos és jó tanácsokkal segíthetik a pályázni szándékozókat. További — nagyon fontos! - válto­zás az eljárásrendben, hogy a külön­böző pályázatokhoz szükséges jogi személyiségi igazolások kiadása csak konkrétan az adott pályázati cél megjelölésével lehetséges! Nekem min­den esetben ellenőriznem kell, hogy az adott pályázati ötletet bejelentet­ték-e - a jogi személyiségi igazolást az országos iroda gyülekezeti referen­se, Bárdossy Tamás csak abban az esetben adhatja ki, ha a pályázat a szabályrendelet szerint már be van je­lentve. Tehát ebben is szorosan együtt kell működnünk. Hangsú­lyozni szeretném, hogy az országos iroda segítő szándékkal áll a gyüleke­zetek és intézmények mellett, de ezt a rendet meg kell tartanunk. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy ez jól mű­ködik.- Van-e valamilyen határidő, amelyet tudatnunk kell az olva­sókkal?- Igen, a projektötletek bejelenté­sének határideje minden évben janu­ár 31. De ha utána, év közben „jut eszébe" egy gyülekezetnek valami­lyen fejlesztési ötlet, akkor arra is van lehetőség, hogy később bejelentsék. Ha pedig a projektötletből pályázat lesz, akkor azt újra be kell jelenteni, és ha bármilyen támogatást igényel­nek - az előkészítéshez, az önrész­hez, a megvalósításhoz, előfinanszí­rozáshoz -, akkor azt az egyházke­rületi pályázati felelősökön, illetve raj­tam keresztül lehet kérvényezni. Annyiban egyszerűsödik a rend­szer, hogy míg eddig e-mailben vagy papíron lehetett beküldeni az igénye­ket, most a http://palyazat.luthe­­ran.hu honlapon keresztül - na­gyon egyszerű regisztráció után - fel lehet tölteni. Magán a honlapon nemcsak az internetes felület hasz­nálatával kapcsolatos tudnivalók ta­lálhatók meg, hanem a hatályos pá­lyázati szabályrendelet is, az aktuá­lis pályázati lehetőségek, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hon­lapja és az SFF Tender pályázatfigye­lő portál oldala is elérhető.- Ebben az évben milyen pályáza­tok kiírása várható, mire figyeljenek oda, akik már most konkrét tervben, fejlesztésben gondolkodnak?- Az. Európai Unió hétéves támo­gatási ciklusokban számol, a jelenle­gi ciklus 2013-ban ér véget. De érző­dik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség­nek az a szándéka, hogy még az idén az összes hátralévő pályázati kiírás megjelenjen. Nagy lehetőséget je­lentenek az oktatási és a szeretetszol­­gálati intézmények számára a már említett energetikai pályázatok. A Környezet és energetika operatív prog­ram pályázati támogatásaival komp­lex, magának az épületnek az energe­tikai tulajdonságait javító, illetve a fű­tésrendszerek felújítását célzó projek­teket lehet megvalósítani.- Mekkora részét állja ezeknek a pályázat?- Intézmények esetében nyolcvan­öt százalékos, gyülekezetek tulajdo­nában lévő épületeknél hatvanszáza­lékos a támogatás. Várható még a Társadalmi meg­újulás operatív program keretében egyrészt az oktatási intézmények fejlesztését célzó pályázatok kiírása - melyek elsősorban programokat tá­mogatnak -, de lesznek pályázatok infrastruktúra-fejlesztésre is. Érde­mes tehát „figyelni” mindarra, ami előre látható! Az úgynevezett akciótervek meg­találhatók a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség, illetve az Új Széchenyi terv honlapján. Tervezzük, hogy ezeket mi is folyamatosan feltöltjük a http://pa­­lyazat.lutheran.hu honlapra, így egy kattintással minden információ egy helyen elérhetővé válik. ■ Kőháti Dóra Provokáló a cím, hiszen most, a tisztújítás előtt éppen arra kellene biztatnom a gyülekezetek tagjait, hogy vállalják ezt a szolgálatot, ha va­laki felkéri rá őket. Ugyanakkor ta­pasztalatunk, hogy más dolog lelke­sen vállalni a megtisztelő felkérést, és megint más hat éven keresztül rend­szeresen és tudatosan dolgozni a gyülekezetért - és mindezt a pénz­kereső munka után. Fontos tehát, hogy már most józa­nul átgondoljuk, mit várunk attól, akit presbiternek jelölünk, illetve mit vállalunk, ha elfogadjuk a jelölést, és a gyülekezet közgyűlése presbiter­nek választ bennünket. Ha úgy látjuk, hogy ez nekünk nem megy, jobb azt mondani: köszönöm, de inkább nem vállalom. Ne legyünk presbiterek, ha nem érezzük, hogy a gyülekezet - nyűge­ivel, hibáival együtt - a lelki ottho­nunk. Nem egy cég igazgatótanácsi tagságáról van szó, hanem arról, hogy segítsünk másoknak rátalálni Krisztus szeretetére, és ehhez adjuk meg a kereteket, lehetőséget. Le­het, hogy fellengzősen hangzik, de meggyőződésem szerint nem lehe­tünk sikeresek, ha időnként nem lé­pünk ki a mindennapok mókuskere­kéből, nem vesszük észre a nagy csodát, az evangéliumot, amelynek a mi munkánk is részese. Ez azt is jelenti, hogy az akarjon presbiter lenni, aki vágyakozik a gyülekezet lelki alkalmain való rész­vételre is: aki eljön az istentisztelet­re, hétközi alkalmakra, aki szíve tel­jes szeretetével drukkol a konfir­mandusoknak a vizsgán, aki fontos­nak tartja, hogy rákérdezzen Isten dolgaira. Ne legyünk presbiterek, ha szá­munkra a név a fontos. Az legyen presbiter, aki akkor is segítene, ha nem lenne az; aki tudja, hogy pres­biternek lenni nem kiválasztottság, hanem a szolgálat egyfajta kerete, amely mellett rengeteg más módon lehet segíteni. Ne legyünk presbiterek, ha időnk­be, energiáinkba nem fér bele a rendszeres civil munka. Ezen nem­csak a presbiteri üléseken való ter­mészetes részvételt értem, hanem azt is, hogy ki-ki a maga személyi­ségének, szaktudásának leginkább megfelelő területen rendszeresen részt vesz a munkában, és tudja, hogy vállalt feladatáért felelősséggel tartozik. Ezt talán a legfontosabb tudatosí­tani. Gyülekezeteink szerteágazó - néha túl sok - feladatot vállalnak ma­gukra: a templom, a parókia és a gyü­lekezeti ház építése és karbantartá­sa mellett sok helyen vannak más in­gatlanok, intézmények - és az ezek­ben folyó munka: a lelki építés, a ka­ritatív segítés vagy az oktatás. Ezt a hatalmas munkát nem vállalhatja föl a lelkészekből és a lelkes gyüleke­zeti tagokból álló kis kör - ebből csak elfásulás, kedvetlenség és rossz dön­tések sora születhet. A gyülekezet nem néhány ember ügye, hanem mindenkié - aki presbiter lesz, az nem a lelkésznek vagy a felügyelőnek segít munkájának elvégzésében, ha­nem a saját részét veszi ki a közös munkából. Ne legyünk presbiterek, ha éle­tünk éppen válságban van. Egyházi törvényeink a kissé homályos rende­zett élet kifejezéssel írják le a tisztség­­viselőség feltételét. Ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy a tisztségvise­lő életében soha nincsenek mellék­utak, magánéleti, lelki, szakmai vagy másfajta válságok. Álszentek len­nénk, ha elhitetnénk magunkkal, hogy mi megingathatatlanok va­gyunk. (Pál így ír: aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék.) Szó sincs arról, hogy akinek élete valamilyen szempontból csődbe ment, azt kivetnénk, sőt! Szeretnénk neki segíteni, melléállni fájdalmá­ban. De ezekben a nehéz hónapok­ban, években nem az a feladata, hogy egy gyülekezet terhét is magára vegye, hanem hogy saját magát megerősít­se - és ki tudja, ha ebből a sötétlő, mély erdőből kiszabadul, utána talán Istentől megerősödve tud a gyüleke­zet vezetésében részt venni. (Arról nem is szólva, hogy mennyire meg­alázó, ha a gyülekezet előtt folyton magyarázkodnia kell ahelyett, hogy a munkáját végezhetné.) Ki alkalmas tehát presbiternek? Ezek alapján úgy tűnhet, hogy sen­ki. Aki mégis az, az tudja, hogy alkal­massága nem az ő személyes jó tulaj­donságaiból fakad, hanem kegye­lem, az Isten ajándéka. És ez nem ke­gyes frázis, hanem tapasztalat. ■ Hegedűs Attila HIRDETÉS Pályázat mentőn szolgálatra, illetve gyakorlógyülekezeti státusra Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) pályázatot hirdet a gya­korlati (VI. éves) képzéssel kapcsolatos mentori szolgálatra, illetve gya­korlógyülekezeti státusra a 2012/2013-as tanévre. Olyan lelkészek jelentkezését várjuk, akik sokoldalú gyülekezeti munkát végeznek, és készek egy VI. éves hallgató (lelkészjelölt) munká­jának irányítására és lelkészi szolgálatba való bevezetésére, valamint részt vesznek az EHE által szervezett mentori előkészítő konferencián. A meg­bízást kapott lelkészekkel és gyülekezetekkel az egyetem együttműkö­dési megállapodást köt. A mentorok és a gyülekezetek ezáltal közvetle­nül is bekapcsolódnak a gyakorlati lelkészképzés munkájába. A gyüle­kezetektől a szolgálatok biztosítása mellett elsősorban a lelkészjelölt meg­felelő elhelyezését kérjük. Gyakorlata idején a lelkészjelölt a mentor vezetésével végezhet gyü­lekezeti szolgálatot. A pályázatnak tartalmaznia kell a gyülekezeti munka rövid (legfeljebb 60 soros) bemutatását és a pályázó lelkész motivációját, valamint annak közlését, hogy milyen módon tudnak a hallgató részére tíz hónapon át szállást és ösztöndíj-kiegészítést biztosítani. A pályázatoknak február 29-ig kell az EHE Rektori Hivatalába (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) megérkezniük. Bővebb felvilágosítással a Gyakorlati Intézet vezetője, Szabóné Mát­rai Marianna (mariann.matrai@lutheran.hu) tud szolgálni. Dr. Szabó Lajos rektor, tanszékvezető Szabóné Mátrai Marianna, a képzés koordinátora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents