Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-22 / 3. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. január 22. » 13 Közel kétmilliárd forint - jó célok, sikeres pályázatok Beszélgetés egyházunk pályázati referensével egy fontos januári határidő apropóján Mikor ne legyünk presbiterek? ► Templomfelújítás, intézménybővítés, informatikai fejlesztés, a szeretetszolgálatok működésének támogatása - legnagyobbrészt e célokra fordítódtak (és fordítódnak a jövőben is) azok az összegek, amelyek különböző pályázati támogatások révén érkeztek egyházunkba. Már megvalósult beruházásokról, illetve a pályázatokkal kapcsolatos fontos tudnivalókról beszélgettünk egyházunk illetékes szakemberével, Kocsis István pályázati referenssel.- Bár kétlem, hogy az érintetteknek be kellene mutatnom az Üllői úti országos irodában 2010 februárja óta dolgozó Kocsis Istvánt, mégis, az EvÉlet-olvasók kedvéért mindenekelőtt tisztázzuk: mi a feladata egyházunkban a pályázati referensnek?- Egyrészt segíti a gyülekezeteket, intézményeket, hogy megtalálják a különböző pályázati lehetőségeket, és közreműködik akár a tervezésben is. De a legfőbb feladata az, hogy a támogatás iránti igénybejelentéseket, illetve magukat a támogatásokat koordinálja, mégpedig a Magyarországi Evangélikus Egyház vonatkozó jogszabálya, vagyis az úgynevezett pályázati szabályrendelet alapján eljárva. Feladatom, hogy az éves projektötlet-bejelentéseket ellenőrizzem, illetve ha egy gyülekezet a pályázatához támogatást kér - akár az előkészítéshez, a szükséges önerő előteremtéséhez vagy a megvalósítás során az előfinanszírozáshoz -, akkor ezt a kérelmezési folyamatot összefogjam.- 2010 februárja óta melyek a legsikeresebb pályázatok?Melyek voltak azok a beruházások, amelyekre pályázat nélkül az egyháznak nem lett volna saját anyagi forrása?- Mind összegszerűségében, mind az érintett gyülekezetek számát tekintve az Új Magyarország vidékfejlesztési programból finanszírozott, a vidéki örökség megőrzését célzó pályázat - amelynek keretében templomok felújítására is mód nyílik - a legjelentősebb: ennek révén közel hétszázmillió forint érkezett egyházunkba. Jelentősek ezenkívül az intézménybővítés céljára elnyert összegek, illetve azok az iskolai, szeretetszolgálati pályázatok, melyek az intézmények eszközparkjának fejlesztését szolgálták - például az iskolák digitális táblákat, tanulói laptopokat tudtak belőlük beszerezni, a fasori gimnáziumban labort alakítottak ki... De ugyanígy fontosak - és egyre inkább azok lesznek - az energetikai fejlesztések, például Balatonszárszón, Bakonycsernyén; az elmúlt hetekben pedig Kaposszekcsőn, illetve Nemescsón sikerült a helyi evangélikus diakóniai intézménynek egy-egy energetikai pályázatot nyernie. Ez jelzi, hogy igen nagy szükség van az ilyen fejlesztésekre egyházunkban, ugyanakkor a megfelelő „potenciál” is megvan ezekhez. Az én szerepem ezekben a projektekben inkább közvetett, ezeket az intézmények, gyülekezetek tervezik, és ők is pályázzák meg a támogatást. A feladatom ilyenkor az, hogy a háttérmunkában igyekezzek segítséget nyújtani, megtalálni a finanszírozási lehetőségeket. Egyházunk az elmúlt években mintegy százmilliós előkészítési támogatással, közel hétszázmillió forintos előfinanszírozási kölcsönnel és kétszázmilliót meghaladó önrésztámogatással segítette a gyülekezeti, intézményi pályázatok megvalósítását.- Azért szögezzük le: egy sikeres pályázat megírásához - hogy a formai és a tartalmi követelményeknek egyaránt megfeleljen - mégiscsak profira van szükség... Hozzávetőleg összesen mennyi támogatást nyert el egyházunk az elmúlt években?- Sok gyülekezet és intézmény körül kialakult egy olyan kör, amely a pályázásban és a lebonyolításban közre tud működni: akár vállalkozók, akár saját munkatársak képesek ma már pályázatokat írni. Szarvason láthatunk erre nagyon jó példát: az ottani szeretetintézmény munkatársai maguk készítik a pályázataikat. Azt gondolom, hogy ha egy-egy külső vállalkozóval jó az együttműködés, akkor érdemes ezt kihasználni a cél érdekében. Jól működik ez a rendszer... De a kérdésére válaszolva: a különböző pályázatokon összességében közel kétmilliárd forintot sikerült elnyerniük intézményeinknek, gyülekezeteinknek.- Az év elején járunk. Kérem, ismertesse azokat a változásokat, amelyekről tudniuk kell mindazoknak, akik az idén pályázat benyújtását tervezik!- Tavaly májussal kell kezdenem, akkor változott meg a 2008 májusától hatályos pályázati szabályrendelet. De „nem lehet eleget beszélni róla”. .. A változásról többféle csatornán is igyekeztünk és igyekszünk egyébként tájékoztatni az érintetteket, ennek ellenére a munkám során azt tapasztalom, hogy közismertnek még mindig nem mondható, tehát van tennivalónk e téren.... A változásról szólva: egyszerűsödött maga a pályázati szabályrendelet, konkrétabbá váltak a benyújtandó mellékletek és a határidők. A bejelentési és támogatáskérési folyamat azt szolgálná, hogy jobban előkészített projekteket adjanak be a pályázók. A szándékunk az volt, hogy amikor egy gyülekezet „körülnéz" a háza táján, hogy mit lenne jó fejleszteni, felújítani, akkor ezeket a projektötleteket jelentse be. Amikor pedig az ötletekből már konkrét pályázati lehetőségek látszanak, akkor újra informálja az illetékeseket - és elsősorban nem is az országos irodának,- hanem az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségeknek kell tudniuk róluk. Másrészről persze az országos iroda szakmailag illetékes osztályai - jellemzően az oktatási, az építési és a diakóniai osztály - hasznos és jó tanácsokkal segíthetik a pályázni szándékozókat. További — nagyon fontos! - változás az eljárásrendben, hogy a különböző pályázatokhoz szükséges jogi személyiségi igazolások kiadása csak konkrétan az adott pályázati cél megjelölésével lehetséges! Nekem minden esetben ellenőriznem kell, hogy az adott pályázati ötletet bejelentették-e - a jogi személyiségi igazolást az országos iroda gyülekezeti referense, Bárdossy Tamás csak abban az esetben adhatja ki, ha a pályázat a szabályrendelet szerint már be van jelentve. Tehát ebben is szorosan együtt kell működnünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy az országos iroda segítő szándékkal áll a gyülekezetek és intézmények mellett, de ezt a rendet meg kell tartanunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez jól működik.- Van-e valamilyen határidő, amelyet tudatnunk kell az olvasókkal?- Igen, a projektötletek bejelentésének határideje minden évben január 31. De ha utána, év közben „jut eszébe" egy gyülekezetnek valamilyen fejlesztési ötlet, akkor arra is van lehetőség, hogy később bejelentsék. Ha pedig a projektötletből pályázat lesz, akkor azt újra be kell jelenteni, és ha bármilyen támogatást igényelnek - az előkészítéshez, az önrészhez, a megvalósításhoz, előfinanszírozáshoz -, akkor azt az egyházkerületi pályázati felelősökön, illetve rajtam keresztül lehet kérvényezni. Annyiban egyszerűsödik a rendszer, hogy míg eddig e-mailben vagy papíron lehetett beküldeni az igényeket, most a http://palyazat.lutheran.hu honlapon keresztül - nagyon egyszerű regisztráció után - fel lehet tölteni. Magán a honlapon nemcsak az internetes felület használatával kapcsolatos tudnivalók találhatók meg, hanem a hatályos pályázati szabályrendelet is, az aktuális pályázati lehetőségek, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja és az SFF Tender pályázatfigyelő portál oldala is elérhető.- Ebben az évben milyen pályázatok kiírása várható, mire figyeljenek oda, akik már most konkrét tervben, fejlesztésben gondolkodnak?- Az. Európai Unió hétéves támogatási ciklusokban számol, a jelenlegi ciklus 2013-ban ér véget. De érződik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az a szándéka, hogy még az idén az összes hátralévő pályázati kiírás megjelenjen. Nagy lehetőséget jelentenek az oktatási és a szeretetszolgálati intézmények számára a már említett energetikai pályázatok. A Környezet és energetika operatív program pályázati támogatásaival komplex, magának az épületnek az energetikai tulajdonságait javító, illetve a fűtésrendszerek felújítását célzó projekteket lehet megvalósítani.- Mekkora részét állja ezeknek a pályázat?- Intézmények esetében nyolcvanöt százalékos, gyülekezetek tulajdonában lévő épületeknél hatvanszázalékos a támogatás. Várható még a Társadalmi megújulás operatív program keretében egyrészt az oktatási intézmények fejlesztését célzó pályázatok kiírása - melyek elsősorban programokat támogatnak -, de lesznek pályázatok infrastruktúra-fejlesztésre is. Érdemes tehát „figyelni” mindarra, ami előre látható! Az úgynevezett akciótervek megtalálhatók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az Új Széchenyi terv honlapján. Tervezzük, hogy ezeket mi is folyamatosan feltöltjük a http://palyazat.lutheran.hu honlapra, így egy kattintással minden információ egy helyen elérhetővé válik. ■ Kőháti Dóra Provokáló a cím, hiszen most, a tisztújítás előtt éppen arra kellene biztatnom a gyülekezetek tagjait, hogy vállalják ezt a szolgálatot, ha valaki felkéri rá őket. Ugyanakkor tapasztalatunk, hogy más dolog lelkesen vállalni a megtisztelő felkérést, és megint más hat éven keresztül rendszeresen és tudatosan dolgozni a gyülekezetért - és mindezt a pénzkereső munka után. Fontos tehát, hogy már most józanul átgondoljuk, mit várunk attól, akit presbiternek jelölünk, illetve mit vállalunk, ha elfogadjuk a jelölést, és a gyülekezet közgyűlése presbiternek választ bennünket. Ha úgy látjuk, hogy ez nekünk nem megy, jobb azt mondani: köszönöm, de inkább nem vállalom. Ne legyünk presbiterek, ha nem érezzük, hogy a gyülekezet - nyűgeivel, hibáival együtt - a lelki otthonunk. Nem egy cég igazgatótanácsi tagságáról van szó, hanem arról, hogy segítsünk másoknak rátalálni Krisztus szeretetére, és ehhez adjuk meg a kereteket, lehetőséget. Lehet, hogy fellengzősen hangzik, de meggyőződésem szerint nem lehetünk sikeresek, ha időnként nem lépünk ki a mindennapok mókuskerekéből, nem vesszük észre a nagy csodát, az evangéliumot, amelynek a mi munkánk is részese. Ez azt is jelenti, hogy az akarjon presbiter lenni, aki vágyakozik a gyülekezet lelki alkalmain való részvételre is: aki eljön az istentiszteletre, hétközi alkalmakra, aki szíve teljes szeretetével drukkol a konfirmandusoknak a vizsgán, aki fontosnak tartja, hogy rákérdezzen Isten dolgaira. Ne legyünk presbiterek, ha számunkra a név a fontos. Az legyen presbiter, aki akkor is segítene, ha nem lenne az; aki tudja, hogy presbiternek lenni nem kiválasztottság, hanem a szolgálat egyfajta kerete, amely mellett rengeteg más módon lehet segíteni. Ne legyünk presbiterek, ha időnkbe, energiáinkba nem fér bele a rendszeres civil munka. Ezen nemcsak a presbiteri üléseken való természetes részvételt értem, hanem azt is, hogy ki-ki a maga személyiségének, szaktudásának leginkább megfelelő területen rendszeresen részt vesz a munkában, és tudja, hogy vállalt feladatáért felelősséggel tartozik. Ezt talán a legfontosabb tudatosítani. Gyülekezeteink szerteágazó - néha túl sok - feladatot vállalnak magukra: a templom, a parókia és a gyülekezeti ház építése és karbantartása mellett sok helyen vannak más ingatlanok, intézmények - és az ezekben folyó munka: a lelki építés, a karitatív segítés vagy az oktatás. Ezt a hatalmas munkát nem vállalhatja föl a lelkészekből és a lelkes gyülekezeti tagokból álló kis kör - ebből csak elfásulás, kedvetlenség és rossz döntések sora születhet. A gyülekezet nem néhány ember ügye, hanem mindenkié - aki presbiter lesz, az nem a lelkésznek vagy a felügyelőnek segít munkájának elvégzésében, hanem a saját részét veszi ki a közös munkából. Ne legyünk presbiterek, ha életünk éppen válságban van. Egyházi törvényeink a kissé homályos rendezett élet kifejezéssel írják le a tisztségviselőség feltételét. Ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy a tisztségviselő életében soha nincsenek mellékutak, magánéleti, lelki, szakmai vagy másfajta válságok. Álszentek lennénk, ha elhitetnénk magunkkal, hogy mi megingathatatlanok vagyunk. (Pál így ír: aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék.) Szó sincs arról, hogy akinek élete valamilyen szempontból csődbe ment, azt kivetnénk, sőt! Szeretnénk neki segíteni, melléállni fájdalmában. De ezekben a nehéz hónapokban, években nem az a feladata, hogy egy gyülekezet terhét is magára vegye, hanem hogy saját magát megerősítse - és ki tudja, ha ebből a sötétlő, mély erdőből kiszabadul, utána talán Istentől megerősödve tud a gyülekezet vezetésében részt venni. (Arról nem is szólva, hogy mennyire megalázó, ha a gyülekezet előtt folyton magyarázkodnia kell ahelyett, hogy a munkáját végezhetné.) Ki alkalmas tehát presbiternek? Ezek alapján úgy tűnhet, hogy senki. Aki mégis az, az tudja, hogy alkalmassága nem az ő személyes jó tulajdonságaiból fakad, hanem kegyelem, az Isten ajándéka. És ez nem kegyes frázis, hanem tapasztalat. ■ Hegedűs Attila HIRDETÉS Pályázat mentőn szolgálatra, illetve gyakorlógyülekezeti státusra Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) pályázatot hirdet a gyakorlati (VI. éves) képzéssel kapcsolatos mentori szolgálatra, illetve gyakorlógyülekezeti státusra a 2012/2013-as tanévre. Olyan lelkészek jelentkezését várjuk, akik sokoldalú gyülekezeti munkát végeznek, és készek egy VI. éves hallgató (lelkészjelölt) munkájának irányítására és lelkészi szolgálatba való bevezetésére, valamint részt vesznek az EHE által szervezett mentori előkészítő konferencián. A megbízást kapott lelkészekkel és gyülekezetekkel az egyetem együttműködési megállapodást köt. A mentorok és a gyülekezetek ezáltal közvetlenül is bekapcsolódnak a gyakorlati lelkészképzés munkájába. A gyülekezetektől a szolgálatok biztosítása mellett elsősorban a lelkészjelölt megfelelő elhelyezését kérjük. Gyakorlata idején a lelkészjelölt a mentor vezetésével végezhet gyülekezeti szolgálatot. A pályázatnak tartalmaznia kell a gyülekezeti munka rövid (legfeljebb 60 soros) bemutatását és a pályázó lelkész motivációját, valamint annak közlését, hogy milyen módon tudnak a hallgató részére tíz hónapon át szállást és ösztöndíj-kiegészítést biztosítani. A pályázatoknak február 29-ig kell az EHE Rektori Hivatalába (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) megérkezniük. Bővebb felvilágosítással a Gyakorlati Intézet vezetője, Szabóné Mátrai Marianna (mariann.matrai@lutheran.hu) tud szolgálni. Dr. Szabó Lajos rektor, tanszékvezető Szabóné Mátrai Marianna, a képzés koordinátora