Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-22 / 3. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2012. január 22. *• 7 Polgár Rózsa kiállításának megnyitója ► Folytatás az 1. oldalról A hetvenes évek végén visszatért a szövéshez, a gobelinhez - ahogyan Keserű Katalin fogalmazott: a textil gyűrődése, ránca, a drapéria titka mindig is foglalkoztatta őt. S valóban, ha a látogató rátekint a múzeum kupolatermében kiállított Vándortarisznya, Szövött metafora vagy például a Gyűrődés című művekre, első látásra nehéz elhinni, hogy „csupán" egy sík kárpit előtt áll. Miként a művészettörténész méltatásában elhangzott, Polgár Rózsa művei textíliáról, fonalról és szakralitásról egyszerre szólnak. Ezt erősímegvárták életmű-kiállításának megnyitóját. Az ünnepi alkalmon az evangélikus kárpitművész Prőhle Gergely or-A kiállítással egy időben jelent meg a Polgár Rózsa életművét bemutató reprezentatív, kétnyelvű (magyar-angol) kiadvány is, neves tette meg Orosz István grafikusművész is: megnyitóbeszédének elején az 1996-ban készített, Himnusz című kárpitot idézte meg. Polgár Rózsa munkáiban a szent és a profán együtt jelenik meg - fogalmazott -, később pedig, az egybegyűltek tetszésnyilvánítása mellett, a művésznőt - egyben püspökfeleséget - angyalként jellemezte, utalva arra a szeretetre és tiszteletre is, amely Polgár Rózsát és férjét évtizedek óta összeköti. A kiállításmegnyitón zenei aláfestésként Regős Júlia és Szászvárosi Sándor játszott viola da gambán. Egyházunk országos presbitériuma 2007-ben alapította a Prónay Sándordíjat, amelyet évente egy alkalommal azok a magyar és/vagy külföldi világi személyek kaphatnak, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett. Az illetékes grémium ezt a díjat 2011-ben Polgár Rózsának ítélte oda, átadásával pedig szágos felügyelőtől és Gáncs Péter elnök-püspöktől vehette át az elismerést. Az esemény és a helyszín tökéletesnek bizonyult: a közönség a dr. Réthelyi Miklós nemzetierőforrásminiszter védnöksége alatt megrendezett kiállításon láthatja először a Luther Mártonnak és a reformációnak emléket állító Ötszáz éves a reformáció című gobelint. (A művésznővel a gobelinről készített interjú lapunk 2011. október 30-ai számának 7. oldalán olvasható, honlapunkon is: www.evangelikuselet.hu. -Aszerk.) művészek és művészettörténészek írásaival Polgár Rózsa - Szövött kárpitok - Woven Tapestry, 2011 címmel. ■ Boda Zsuzsa Hová vezetnek a szálak - Polgár Rózsa Kossuth-díjas kárpitművész életmű-kiállítása. Megtekinthetőfebruár 19-ig. Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Üllői út 33-37. Nyitva tartás: hétfő kivételével mindennap 10 órától 18 óráig. Harmati Béla tárlatvezetése Polgár Rózsa életmű-kiállításán Polgár Rózsa Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész életmű-kiállításának zárónapján, február 19-én, vasárnap 16 órától férje, D. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök kalauzolja az érdeklődőket az Iparművészeti Múzeumban. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és az Iparművészeti Múzeum közös rendezvényeként szervezett tárlatvezetésen a kiállításra szóló belépőjegy megváltásával lehet részt venni. Zenei előzetes az ökumené világából ► Két fiatal lány valaha együtt járt a Zeneakadémiára. Szerettek énekelni, és elkötelezettek voltak a kórusvezetés iránt. Közben teltek az évek, és mindkettőjüknek kialakult a felnőtt élete: egyiküknek Csákváron, lelkész férj mellett, másikuknak Budapesten. De Szebik Ildikó és Fekete Andrea kapcsolata és tettrekészsége megmaradt, és szerettek volna közösen muzsikálni, mint hajdanán. Ennek köszönhette az összegyűlt érdeklődő közösség a 2012. évi ökumenikus imahét előestéjén, január 14- én rendezett egyházzenei hangversenyt a Városmajori Jézus Szívetemplomban. A Csákvári Evangélikus Egyházközség Harmonia Floriana kórusának és a Városmajori Jézus Szíve Plébánia Bárdos Lajos kórusának tájának (Stimmet Hosianna an) előadásában vonósegyüttes és continuo is kapcsolódott a vokális szólamokhoz, éppúgy, mint D. Buxtehude Jesu, meine Freude (Jézus, boldogságom) című művében, mely a Bach előtti evangélikus kantátairodalom jelentős darabja. Mészáros Tamás, a csákvári gyülekezet felügyelője igehirdetésében Jn 12,20-26 alapján az önfeláldozó, szolgáló élet gazdag áldásairól beszélt. Ezután Esterházy Pál éppen háromszáz éves Harmonia Caelestis kantátagyűjteményéből következett két-két részlet; itt a kórusok külön énekeltek. A hangverseny befejező részében az újból egyesült kórus C. Saint- Saéns Karácsonyi oratóriumának zárótételét, a Tollite hostiast adta elő. Majd felhangzott az ortodox Ave Maria, a Bogorogyice Gyevo S. Rachmaninov feldolgozásában. A koncertet Halmos László Hogyha az közös koncertje igényes válogatás volt a keresztény felekezetek zenéjének különböző korszakaiból. A közös koncert valóban azt jelentette, hogy az este nagy részében a két énekkar együtt énekelt. Már a kórusok felvonulása is énekelve történt: a Kész már a szívem kánon az énekkari tagok és a hallgatóság ráhangolódását egyaránt segítette. Lambert Zoltán plébános köszöntése után az első mű a kétkórusos irodalomból adott ízelítőt: J. Eccard motettája, a Wir singen all mit Freudenschall megadta az alkalom örvendező alaphangját. W. C. Briegel kora barokk kantáÚr nem építi a házat című műve zárta. Az este folyamán szólót énekelt Fekete Andrea, Fekete Orsolya, Szebik Ildikó és Pintér Dömötör; az orgona continuo szólamát Szebik Attila játszotta. A hangversenyen Szebik Ildikó és Fekete Andrea felváltva vezényeltek. Szebik Ildikónak köszönhetjük még a kórusművek magyar szövegének felolvasását és az igényes összekötő mondatokat is. Végül esti imaként és köszönetként csendült fel az énekesek ajkán: Adjon Isten jó éjszakát a fáradtaknak! ■ Ecsedi Zsuzsa A szeretet jegyében - püspök előadó az esküvői vásáron ► A szervezők felkérésének eleget téve január 14-én a Magyarországi Evangélikus Egyház esketési rendjéről, gyakorlatáról és szokásairól tartott előadást a Budapest Kongresszusi Központban rendezett, 19. esküvői kiállításon és vásáron Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke. Az előadásra igazi vásári környezetben: a hatalmas bemutatótér egyik sarkában kialakított pódiumon került sor, mintegy tizenöt fős „helyszíni” hallgatóság előtt, de az on-line közvetítésnek köszönhetően a kiállítás egész területén láthatóan, hallhatóan. Gáncs Péter először arról beszélt, mennyire fontos a felkészítés, a felkészülés a házasságra, majd végighaladva az esketés rendjén mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyébként minden istentisztelet bevezetéseként elhangzó „Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében...” itt, az esketésen különösen is arra mutat rá, hogy erre a családi örömünnepre az atyai házban, az isteni háromság közössége előtt kerül sor. Az örvendező zsoltár, az orgona hangja, a felhangzó énekek egyaránt az örömöt hirdetik. „A házasság szent rendjéről” szóló igék Istennek embert teremtő szavát, Jézus Krisztus parancsát és Pál apostol tanítását tárják az esküvői gyülekezet elé. „Jó tudni - mondotta a püspök -, hogy a házasulandóknak feltett három kérdés közül az első: Szereted-e a melletted álló N. N.-t, akit házastársul választottál?, talán csak a mi egyházunkban hangzik el, ahogyan a válasz is, a határozott Szeretem! Fontos ez, hiszen Istenhez is, a másik emberhez/társhoz való kapcsolatunknak is a szeretef az alapja. Erről a szeretetről szól a lelkész, amikor felhúzza a férfi és nő ujjára a gyűrűket: Amilyen végtelen a gyűrű, olyan végtelenül szeressétek ti is egymást.” A házassági áldás előtti eskütételről Gáncs Péter elmondta, hogy egyházunk hitvallásos álláspontja az, hogy a keresztyén ember hivatalos esküt tehet. Jézus nem az eskü, hanem az esküdözés ellen szól, és Istent tiszteljük, ha nevét jó és igaz ügy erősítésére használjuk. Ilyen jó és igaz ügy a házasság is. „Ezt személyesen is tanúsíthatom - mondta befejezésül a püspök, felemelve a kezét -, hiszen harminchét éve viselem a jegygyűrűt és élek boldog házasságban.” Az előadás után feltett kérdésre - Az evangélikus egyházban van-e lehetőség arra, hogy valaki a maga választotta helyszínen kössön házasságot? — Gáncs Péter azt válaszolta, hogy ennek az életet meghatározó eseménynek az atyai házban van a helye, de indokolt esetben megtartható templomon kívül is az evangélikus esküvő, hiszen hitünk szerint Isten és az ő igéje nincs „bezárva” a templom falai közé. Az esküvői kiállításon és vásáron egyházunk mellett a római katolikus és a református egyház is bemutatta esketési rendjét, gyakorlatát. Jó és hasznos kezdeményezés ez, hiszen olyan „célszemélyeknek” szóltak az előadások, akik életük nagy döntése előtt állnak. Érdemes folytatni. ■ WiszKiDENSZKY András FOTÓ: BARTA IMRE
