Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-06-17 / 24. szám

ÚT/TfíR5\ » 2 V > **«.•4**44* t 4 f ( *,**.*•♦*♦ * I * * 2012. június 17. • 3 Együtt nagyhéten EMEIK 2012 „Járkáljatok fel-alá a teremben!” „Keressetek egy baráti tekinte­tet!” „Veregessétek vállon a szem­bejövőt!” Vagy éppen: „Fogjátok meg a másik fülét!” - hangzottak az ismerkedőesten az utasítások, és mi, mint akik ezer éve ismerik egymást, kacsingattunk, megpas­­koltuk a másik vállát, és húzkod­tuk a fülét annak, aki utunkba ke­rült. Már ekkor gondoltam, hogy a március 31. és április 6. között Burbach-Holzhausenben meg­rendezett 53. Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferen­cián nem mindennapi hétnek né­zek elébe. A szervezők idén örökzöld té­mát választottak: Férfivá és nővé teremtette őket. Ez igen jó válasz­tásnak bizonyult, hiszen minden egyes résztvevő teremtettsége folytán érintett benne. Nem tu­dunk érdektelenül elmenni mel­lette, férfi mivoltunk, illetve női­­ségünk egész emberi mivoltunkat határozza meg. Nemi szerepünkből természe­tesen következik a másik rendkí­vül izgalmas téma, a férfi és nő kö­zötti viszony. Két előadó segítet­te a kérdéskör kibontakoztatását: Kustár Zoltán a napi bibliatanul­mányokban az Énekek énekén és a Zsoltárok könyvén keresztül mutat­ta be, hogyan szól a Biblia a másik iránt érzett vonzalomról, szere­lemről, Szarka Miklós délelőtti előadásainak segítségével pedig társaséletünk stációit jártuk be az egyedülléttől a vonzalmon át a há­zaséletig. A hallottak feldolgozá­sára a délután folyamán kiscso­portos beszélgetések keretében került sor, amelyeket az előadók is végiglátogattak, hogy reagálni tudjanak gondolatainkra, esetle­ges kérdéseinkre. A konferencia többi programjá­ba is sikerült belecsempészni a te­matikát, ennek megfelelően hall­hattunk az irodalmi esten a verse­ket és - zenészeinknek hála - a gyönyörű zenedarabokat (ők ked­den, a kirándulás alkalmával egy koncert keretében még egyszer megajándékoztak bennünket te­hetségükkel). Az ifjúsági esten megtudtuk, mi a különbség a ma virtuális valóságban mozgó embere, a honfoglaló ma­gyarok és a reneszánsz kori szerel­mes vallomása között, amikor ma­gunk bújtunk ezekbe a szerepekbe. A pódiumbeszélgetésen szá­momra meghatározó élmény volt az ötven és a tizenöt éve házas pá­rokat hallgatni, hogyan beszélnek a másik jó és rossz tulajdonságai­ról, megismerkedésükről, a szere­lemről, az életükről. A nap végén a szeretethimnusz egy-egy szaka­száról hallhattunk gondolatokat az esti áhítatban. A kötött programokon kívül al­kalom nyílt beszélgetésekre séta közben vagy egy jó kávé, tea mel­lett, valamint mindenképpen meg kell említenem az esti népdal­énekléseket. Szívet melengető volt megtapasztalni ezt a kifeje­zésmódját az egy nemzethez való tartozásnak, bármelyik országból érkeztünk is. Remélem, jövőre újra találko­zunk! Pápai Attila Püspök és tanácsosa Németországban Hivatalos látogatáson járt Adorjá­­ni Dezső Zoltán, a Romániai Evan­gélikus-Lutheránus Egyház püs­pöke és Fehér Attila főtanácsos 2012 pünkösdjén Németország­ban. Részt vettek az Eszak-né­­metországi Evangélikus-Lutherá­nus Egyház alakuló ünnepségén, amelyre pünkösd vasárnapján, is­tentisztelet keretében került sor. Az addig három tartományi egyház - az észak-elbai, a meck­­lenburgi és a pomerániai - egy nagy egyház tagja lett, mintegy két és fél millió taggal. A romániai püspök és a főtaná­csos a hivatalos látogatást már pénteken elkezdték, az akkor még Mecklenburghoz tartozó Schwerinben. Itt részt vettek a nemzetközi gyülekezet istentisz­teletén, amelyen az egybegyűltek arra emlékeztek, hogy a Diakóni­­ai Szervezet húsz éve foglalkozik a bevándorlókkal. Az ünnepi is­tentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán hirdette Isten igéjét, negy­ventagú kórus szolgált, és zenei betétek is elhangzottak. A program szombaton hivatalos megbeszélésekkel folytatódott. A romániai látogatók a testvéregy­ház képviselőivel, püspökével, egyházfőtanácsosával tárgyaltak. A felek egyetértettek abban, hogy a testvéregyházi megállapodás a változások bekövetkezte után is érvényben marad. Szombat este a vendéglátók kö­zös találkozón mutatták be a három, fent említett egyházat - statisztikai adatokkal együtt -, majd ismertet­ték az új Északi Egyház szerveze­tét. Adorjáni Dezső Zoltán kö­szöntötte az egybegyűlteket, átad­ta egyházunk üdvözletét a jelenlé­vőknek, majd Isten áldását kívánta az újonnan megalakuló egyházra. A vasárnapi ünnepi istentisztele­ten az igeolvasások és igehirdeté­sek mellett helyet kapott a gyüle­kezeti és a modem zene, valamint egy színdarabot is láthattak a hí­vek. Az istentiszteleten jelen volt és köszöntötte az egybegyűlteket Joachim Gauck - Németország ál­lamelnöke jelenlegi megbízatását megelőzően a mecklenburgi egy­házkerület lelkésze volt -, továbbá a tartományi miniszterelnökök is. Az ünnepi istentiszteleten mintegy hatezer ember vett részt. A legtöbben a templom előtt és Ratzeburg terein felállított vetí­tővásznakon követték az ese­ményt, amelyet a németországi országos televíziócsatorna is köz­vetített. Az istentisztelet után az előké­szített négyszáz asztalnál min­denkit megvendégeltek; az evan­gélikus cserkészek olyan csodála­tos módon végezték a kiszolgá­lást, hogy senki sem maradt éhen. A templomi istentisztelet után a Mecklenburg Házban folytatódott az ünnepség, ahol köszönetét mondtak mindazoknak, akik az új egyház létrejöttét, illetve az ünnep megtartását segítették. A fogadás után Ratzeburg főterén folytatód­tak az események. Mindegyik volt egyház egy-egy sátorban ismertet­te tevékenységeit, programjait, történetét. A délutáni órákban a városháza mellett felállított szín­padon gyerekkoncertet tartottak, aztán az ifjúságot szólította meg - nagy sikerrel - egy keresztyén ze­nekar, este pedig Németország egyik híres keresztyén rock and roll együttese lépett színpadra.- Fehér-Stuttgarti márciusok Megkésett ajándékot, egyszerű, szép könyvet tartok a kezemben. A stuttgarti magyarok két évtize­des krónikáját - Stuttgarti márciu­sok 1980-2011 címmel -, hogyan ünnepelték ők az 1848-as forradal­mat az évfordulókon. Távol Ma­gyarországtól hogyan emlékeztek a márciusi ifjakra, Petőfire, Kos­suthra és a többi lobogó szívű fér­fira. És a hűséges nőkre, akik ko­kárdát varrtak, sebet kötöztek, és fekete gyászruhát öltöttek a ször­nyű aradi napok után. Nem puszta megemlékezések ezek az esték. A Lutherről elneve­zett gyülekezeti teremben tartal­mas műsorokon idézik a régi forra­dalmas századot. Az apró színpa­don föltámadnak a versek, a nép­dalok, a naplók eleven mondatai, kavarognak és sugároznak. Leg­többször korhű ruhában szavalnak a férfiak, énekelnek a nők, táncol­nak forogva, szinte repülve a gyer­mekek. „Ennek a varázslatos alkotói fo­lyamatnak a lelke, elindítója - írta a kötet előszavában Mydlo Tamás müncheni főkonzul -, a progra­mok összeállítója e kiadvány szer­zője, Gémes István evangélikus lel­kész. Feleségével, Katalin asz­­szonnyal közösen indították útjára ezt az immár nagy hagyományú műsorstruktúrát, melynek segítsé­gével a történelmi múlt különböző momentumait sok fiatal bevonásá­val közérthetően, de igényeses elő­adott játék formájában adják elő a nemzeti ünnepeinken.” 1976 óta jönnek össze a dél-né­­metországi Stuttgartban a magya­rok, s hogy a tartalmas kötet nem húsz év anyagát mutatja, annak az az oka, hogy olykor külföldi ma­gyar iskolák diákjai szerepeltek, meghívott művészek, együttesek. Mindegy. A nemes szándék, a sze­retetteljes készülődés mindenütt érződik. Elolvasva az anyagot cso­dálkozunk mi is, milyen gazdag, ki­fogyhatatlan 1848 márciusa. Mi sem bizonyítja jobban az estek színvonalát és hatását, mint hogy száz kilométerről is jöttek, s legtöbbször hét­­nyolcszáz néző figyelte és hallgatta a múlt üzenetét. Lapozva a „forgatóköny­veket”, nézve a szereplők ar­cát minket is magával ragad a másfél évszázaddal előtti for­radalom szele. Persze nem úgy, mint azokat, akik ott voltak, vagy büszke tekintet­tel szerepeltek. Az egyszerű fényképekről fölsejlik az es­tek hangulata, lélekemelő órái. A vetített képek még közelebb hozzák a régi már­ciust: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Egressy Béni, Irinyi Jó­zsef, Széchenyi István, Vasvári Pál, a Länderer nyomda, a Pilvax kávé­ház ragyogott föl a falakon... „Hogyan emlékezzen vissza a ma polgára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sorsfordító törté­néseire?” - teszi föl a kérdést a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet anyagi támogatásával készült kötet. És hogyan ünnepel­jen a hazától távol élő közösség? A nagyvüágba szétszórt magyarság? Úgy, ahogyan a stuttgartiak. Nagy szívvel, emelkedett lélekkel! Fárad­hatatlan lelkesedéssel és sugárzó szeretettel. Nem titkolt reménnyel, hogy észrevétlenül átöröklődik ez a ritka szép hagyomány. Fenyvesi Félix Lajos Stuttgarti márciusok 19 80-2 oil Szer­kesztette Molnár Csilla. Az összekötő szövegeket írta Gémes István. Stutt­gart-Budapest, 2012. A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházmegyéinek megválasztott elnökségei Megye Esperes Felügyelő Bács-Kiskun Lupták György Dudla Erzsébet (Kiskőrös) (Dunaegyháza) Kelet-Békés Kondor Péter Dr. Rück András (Békéscsaba) (Békéscsaba) Nyugat-Békés Lázár Zsolt Madarász Géza (Szarvas- Ótemplom) (Orosháza) Pest Győri Gábor Krizsán Zoltán (Pestszentlőrinc) (Cinkota) Tolna-Baranya Szabó Vilmos Béla (Paks) Andorka Árpád (Szekszárd) Borsod-Heves A szavazatbontás eredménye még nem ismert. Buda Bence Imre Némethyné Uzoni Hanna (Budavár) (Budahegyvidék) Dél-Pest megye Krámer György (Pilis) Bak Péter (Dabas-Gyón) Észak-Pest megye Mekis Ádám (Ácsa) Dr. Roncz Béla (Vácegres) Hajdú-Szabolcs Zsarnai Krisztián Márföldi István (Nyíregyháza) (Nyíregyháza) Nógrád Szabó András (Fanyaré) Koncz István (Legénd) Fejér-Komárom Szarka István Mészáros Tamás (Bakonycsemye) (Csákvár) Győr-Moson Kiss Miklós Rácz András (Mosonmagyaróvár) (Győrújbarát) Somogy-Zala Smidéliusz Zoltán Dr. Háry Tibor (Nemespátró, Gyékényes) (Nagykanizsa) Sopron Gabnai Sándor Dr. Gimesi Szabolcs (Sopron) (Sopron) Vas Rostáné Piri Magdolna Mórotz Zsolt (Boba) (Boba) Veszprém Polgárdi Sándor (Pápa) Henn László (Nagyvázsony)

Next

/
Thumbnails
Contents