Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-06-03 / 22. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2012. június 3. *• 7 Könnyekre fakadtak a gyülekezeti tagok az iskolaátvételkor Interjú Kákay István országos irodaigazgatóval ► Egy nap alatt - május 17-én - három iskolát és egy óvodát vett át egyházunk Rákoskeresztúron, Szarvason és Mezőberényben. „Egy intézményátvételi megállapodás aláírásakor különös élmény, amikor az evangélikus gyülekezet jelen lévő tagjai könnyekre fakadnak, mert az 1948-ban elvett iskolát végre visszakapták” - mondta Kákay István, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, akivel az intézményátvételekről beszélgettünk. Az átvételek aláírására nemcsak az önkormányzati képviselő-testületek tagjai, polgármesterek és egyházunk országos irodájának vezetője és munkatársai mentek el, hanem az érintett evangélikus gyülekezetek tagjai is. Idős emberek bottal a kezükben lépték át a polgármesteri hivatalok küszöbét, csak hogy hallhassák, amikor kimondják: egykori iskolájuk újra evangélikus egyházi fenntartásba kerül. Meghatotta őket az, amit már nem is reméltek: egykori alma materük újra evangélikus iskola lett, könnyekkel a szemükben távoztak a megállapodás aláírásáról. Ráadásul ezek az intézményátvételek számos gyülekezetben a megbékélést szolgálták. A különböző egyházközségek tagjai sokszor több évtizednyi csend után álltak szóba egymással, és egy emberként küzdöttek azért, hogy közös határozattal újra evangélikus iskolájuk legyen. Történelmi pillanatoknak vagyunk tehát tanúi most, amikor mintegy kétezer-ötszáz új diákkal is gazdagodott egyházunk.- Idén tavasszal egyfajta intézményátvételi dömpingfigyelhető meg az országban, egyre több oktatási intézmény kerül önkormányzatiból egyházi fenntartásba. Az utóbbi napokban egyházunk is számos oktatási intézményt vett át. Miért történt ez ilyen gyors tempóban?- A köznevelési törvény szerint a tanítási szünet idején, július í-jétől augusztus 31-éig kerülhet sor intézményi átszervezésre, fenntartóváltásra. Ez azt jelenti, hogy tanév közben nem tudunk átvenni intézményt. Rengeteg olyan munkát kell azonban elvégezni ez idő alatt, amely az átvételt készíti elő. Május 31-e a működési engedélyre vonatkozó kérelmek leadásának határideje, és ezt szigorúan be kell tartani, különben az intézmény átvétele meghiúsul. Sok helyen már november-december óta komoly munka folyt, az év közben megfogalmazódott átadási, illetve átvételi szándék, elképzelések kidolgozása, írásba foglalása. Most jutottunk el tehát a megállapodások aláírásáig, az intézményalapításokig, a nyilvántartásba vételi kérelmek beadásáig. Az alapítások nem egyik napról a másikra történnek, hanem rengeteg munka előzi meg őket. Az önkormányzatokkal, illetve a jelenlegi fenntartókkal aprólékos, minden részletre kiterjedő tárgyalásokat kell lefolytatnunk, amelyeken a köznevelési törvénytől kezdve a számviteli törvényen át az önkormányzati vagyontörvényig mindenféle előírásnak meg kell felelni, ezért itt komoly csapatmunkára van szükség. Ebben az MEE Országos Irodájának több osztálya, illetve külső szakértők is részt vesznek, és az önkormányzatoknak is számos osztálya kapcsolódik be a munkálatokba. A fő tárgyalópartner az önkormányzatok képviseletében minden esetben a polgármester, az egyház képviseletében pedig a zsinati felhatalmazás alapján én vagyok. Abban, hogy ennek a rendkívül nagy felelősséggel járó felhatalmazásnak törvényesen eleget tudjak tenni, munkatársaim rengeteget segítenek nekem, úgyhogy külön köszönettel tartozom munkájukért, mert lehetővé tették, hogy az idén is átvehessünk önkormányzati intézményeket. A magam részéről külön is hálás vagyok Istennek, hogy ebben a történelmi pillanatban én írhattam alá a szerződéseket.- Milyen intézményeket vesz át egyházunk 2012-ben?- Számos megkeresés érkezett hozzánk, mindegyik esetében felelősségteljes döntést kellett hoznunk, és sok szempontot kellett figyelembe vennünk. A döntéshozatalban segítségünkre volt az országos presbitérium által elfogadott szempontrendszer, amelyben rögzítve van, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy intézménynek ahhoz, hogy az átvételéről tárgyalhassunk. Ez egyfajta szűrő, és csak azokkal az intézményekkel tudunk érdemben foglalkozni, amelyek a rostán fennmaradnak. A megkereséseknek körülbelül húsz százalékából lesz konkrét átvétel. El kell ismerni: az átadási szándékok mögött sok esetben az a félelem húzódik meg, hogy a tervezett állami fenntartásba vétellel az állam dönthet úgy, hogy elveszi a település iskoláját, ha a fenntartást nem tartja gazdaságosnak, így az önkormányzatok sok esetben félelmükben kerestek partnert az egyházakban. Nekünk is vannak megvalósítandó szempontjaink. Ebben az évben két óvodát veszünk át. Az egyiket Lajoskomáromban; ez azért speciális eset, mert a településnek nincs több óvodája. Ezért aztán esélyegyenlőségi szakértői véleményt is be kellett kérni ahhoz, hogy létrejöhessen az átvétel. A kormányhivatal csak akkor adja ki a működési engedélyt, ha az átszervezés nem ró aránytalanul nagy terhet a szülőkre, illetve a gyerekekre. A másik óvoda Rákoskeresztúron, a XVII. kerületben lesz, ahol ilyen probléma nincsen, hiszen a kerületben több mint húsz óvoda működik, és ha a szülők nem értenek egyet az egyházi fenntartással, a keresztény értékrenddel, akkor átvihetik gyermeküket egy másik intézménybe. Ehhez az óvodához kapcsolódóan egy általános iskolát is átveszünk, amely jó szakmai színvonalon működő, hagyományos méretű és küllemű intézmény Rákoskeresztúr központjában, jó közlekedéssel. A rákoskeresztúri a legnagyobb evangélikus gyülekezet Pesten, négy temploma van, így a jó megközelíthetőség segíthet majd abban, hogy a kerületben, illetve az agglomerációban élő evangélikus szülők is ide tudják utaztatni gyermekeiket. Egy másik általános iskola, amelyet átveszünk, Soltvadkerten működik. Ez egy nagyméretű iskola, komoly gyermeklétszámmal, szintén olyan sajátossággal, hogy a település egyetlen iskolája, így az átvételhez itt is esélyegyenlőségi szakértői véleményt kellett bekérnünk. Az iskolát nem az önkormányzat, hanem a Kiskőrösi Kistérségi Társulás tartja fenn, az ingatlan tulajdonosa viszont az önkormányzat, így háromoldalú megállapodás aláírására van szükség. Hasonló a helyzet a Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolával is, amely - a soltvadkertihez hasonlóan - volt evangélikus iskola is egyben. Pályázati pénzekből szépen felújították, rendbe tették az épületet. A tornaterem azonban jelenleg egy építtető cégé, amely az intézményátvétel után használatba adja nekünk, új fenntartóknak is az ingatlant. Kiskőrösön maradva: itt egy gimnáziumot is átveszünk, a Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti-mezőgazdasági Szakközépiskolát. Ez számos szakkal rendelkezik, és egy intézményt alkot majd a tavaly átvett Harangvirág óvodával és az általános iskolával. A kiskőrösi lesz így az evangélikus oktatási rendszer legnagyobb intézménye, körülbelül 1200-1250 tanulóval. Szarvason veszünk át egy gimnáziumot, amely jogutódja a korábbi szarvasi evangélikus gimnáziumnak. Ez azonban egészen különleges helyzet, mert az intézmény még nincsen a végleges helyén. A szarvasi középiskolák társulása keretében egy épületben fog működni a Vajda Péter Gimnázium a szakközépiskolával és a szakmunkásképzővel, de egy belső leválasztással megoldható, hogy diákjaink számára a következő tanévben szeparált helyet biztosítsanak. Szarvas Város Önkormányzata a korábban az államtól kapott kártalanítási pénzen felújítani, korszerűsíteni és bővíteni szeretné azt a volt általános iskolát, amely az Újtemplomi Evangélikus Egyházközség temploma mögött áll, és amelyben korábban evangélikus iskola működött. A tervek szerint jövő nyárra készül el az épület, és akkor költözhet oda a gimnázium. Ez jó lehetőséget jelent, hiszen a templommal szerves egységet alkothat az iskola, ami a spiritualitás szempontjából is előny, hiszen az iskolai istentiszteleteket, ünnepségeket itt tudják majd tartani. Az utolsó gimnáziumátvétel Mezőberényben lesz. Utoljára került képbe ez az intézmény, az önkormányzat elég későn döntött az átadásáról, ennek ellenére azonban - megfeszített munkával - sikerült előkészíteni és aláírni a megállapodásokat. Az önkormányzat részéről soha nem tapasztalt, rendkívüli konstruktivitásnak lehettünk tanúi. Csak dicsérni tudom a munkájukat, és természetesen a munkatársaimét is. A Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégiumban német-magyar két tannyelvű oktatás folyik, ráadásul az Arany János programban is - amely nívós tehetségfejlesztő program - részt vesznek a bonyhádi evangélikus .gimnáziummal.együtt.- Sok helyen egy-egy egyházi átvétel ellen szülők, tanárok, gyerekek együtt tiltakoznak. Tapasztalható volt-e negatív hozzáállás az evangélikus intézményi átvételek esetében?- Ellenállást is tapasztaltunk, de nem olyan erőteljeset, hogy tüntetéssé fajult volna. Sok szülő a félelmeit fogalmazza meg, amikor tárgyalunk velük, de a fő ok a tájékozatlanság. A harmincas-negyvenes generáció tagjai - akiknek most iskoláskorú gyermekeik vannak - alig ismerik a keresztény vallást, az egyházakat, a spiritualitást. Rettegnek a bizonytalantól, nem tudják elképzelni, milyen lehet egy egyházi iskola, így sokszor egymást agitálják ellene. Rengeteg energiát igényel, hogy sokórás tájékoztatókat tartsunk egyházunkról, oktatási rendszerünkről, válaszoljunk a szülők, nevelők kérdéseire, amelyek leginkább a keresztény értékrendre, az imádság, napi áhítat mibenlétére, az istentisztelet formájára irányulnak. Ha azonban a tájékoztatás széles körű, elejét veheti a későbbi ellenkezéseknek, tévinformációknak. Tapasztalatom szerint az ellenállás inkább a nagyvárosokra jellemző, és azok körében, akiknek még kisebb gyermekeik vannak. Minél idősebbek a gyerekek, minél magasabb fokú az iskola, és minél kisebb a település, annál inkább elfogadott az egyházi fenntartásba adás.- Mi változik az intézmények működésében az átvételük után?- Egyházunk toleráns, befogadó és türelmes egyház, így az iskolaátvételekkor sem rontunk ajtóstul a házba. Azoknak a diákoknak, akik még a korábbi fenntartású intézménybe jelentkeztek, nincsen kötelező hittanoktatás, ők kifutó rendszerben választhatnak a hittan és az etika tantárgy között. A diákoknak kötelező részt venniük a hétfői áhítatokon (15- 20 perces igei, lelki alkalom), az ünnepi istentiszteleteken (évnyitó, évzáró, nagy ünnepek előtti alkalmak), ezenkívül csendesnapot szervezünk évente egy alkalommal, amely tulajdonképpen egy lelki tartalmú iskolai napnak felel meg.- Ha az emberek egyházi iskoláról hallanak, sokaknak rögtön a kötelező egyenruha-viselés jut az eszükbe, az, hogy a tanárok beleszólnak a ruházkodásba, tiltják az extrém hajviseletet, a köröm- és arcfestést...- Az iskola vezetőségének, a lelkészeknek és a pedagógusoknak a türelmére van szükség ezekben a kérdésekben, de ez meg is van az evangélikus iskolákban. Kötelező egyenruha-viselés egyetlen iskolánkban sincsen. Nagy iskolai ünnepeken - amelyekre egy világi intézményben is például matrózblúz viselését írják elő - nálunk is van egyenruha, amelyet viselniük kell a diákoknak. Ezeket az öltözeteket általában hímzett Luther-rózsa díszíti. Van egy-két iskolánk, ahol például egy jelképes sál vagy nyakkendő jelenti az egyenruhát, amelyet csak jeles napokon viselnek. Az extrém ruházkodást, hajviseletet általában más iskolákban sem tolerálják, és mi is a szélsőségektől mentes értékrendet tartjuk követendőnek. Átvételkor egy-egy beszélgetés segíthet az álláspontok közelítésében, ha pedig valaki tudatosan vállalja az iskolába való jelentkezést, akkor is, úgy gondolom, megbeszélhetek a problémás kérdések. Küldetésünknek tartjuk, hogy a más nézőpontot valló gyermekeknek is támaszt adjunk, velük fontos hitbeli kérdésekről elbeszélgessünk.- Van-e olyan iskola, amelynél az átvétel után szeretnének profilt váltani, új képzésekkel elindulni?- Ez kényes kérdés, hiszen minden iskolának van egy pedagógiai programja, amelyen mi nem szeretnénk változtatni, ráadásul azok a gyerekek, akik az iskolába jelentkeztek, ezt a profilt választották maguknak. Aki biológia szakon kezdett, annak biztosítani kell a végzettség megszerzéséig ezt a szakot. A korábbi színvonal és szakmai profil rendkívül fontos számunkra, és ezt törés nélkül szeretnénk meg is tartani. Van olyan tervünk, hogy plusz képzési irányokat indítunk, mint például a Sztehlo-gimnáziumban - ott a diakónia, illetve az ének lesz új szak -, de ez mindig szélesítést jelent, és azokat érinti, akik újonnan jelentkeznek az iskolába. A helyi igények függvényében az igazgató hatáskörébe tartozik, hogy mivel tudja a környék gyerekeit megszólítani. Ebbe az országos egyház nem tud és nem is akar beleszólni. Csak akkor kell ehhez fenntartói hozzájárulás, ha az alapító okiratban is változást eredményez.- Az egyházi iskolákat sokszor illetik az elitképzés vádjával. Van-e olyan iskolánk, ahol kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekeket oktatunk?- Az elitképzés vádja alaptalanul ér minket, hiszen 48 intézményünk- a gyermekek szociális helyzetét tekintve - egyáltalán nem különbözik a magyar átlagtól. Kifejezetten hátrányos helyzetű, valamilyen szempontból képességeikben korlátozott gyerekekkel több intézményünk is foglalkozik. A korábban említett Arany János program pedig kifejezetten hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok tanulási lehetőségeinek megnyitására jött létre. A bonyhádi mellett a mezőberényi iskolával ráadásul mi leszünk az egyetlen olyan fenntartó az országban, amely két ilyen iskolát is működtet. Keresztény értékrendünkből, a szeretet parancsából következően hátrányos helyzetű embertársaink felkarolása kifejezett kötelességünk, és hangsúlyozottabban is kell ezzel élnünk.- A tantestületeket hogyan érintik a változások?- Alapjában véve a tantestületek száz százalékban megmaradnak, de egyes helyeken lesz némi mozgás. Ezeket azonban eleve egyeztettük is az önkormányzatokkal. Kardinális kérdés mindig az igazgató személye, hiszen törvényeink szerint evangélikus intézményvezetőnek kell lennie. Az idén átvett intézmények vezetői többségükben eleve evangélikusok, akik sok esetben erősen ambicionálták a fenntartóváltást, és megharcoltak azért, hogy egyházi iskola legyen intézményükből. Az iskolákat jogutódlással vesszük át, a feladatellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot mi szabjuk meg, és a tanároknak nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e a világnézeti oktatást. Azt tapasztaljuk, hogy többségük marad, és szívesen vállalja továbbra is - az immár evangélikus iskolában- a tanítást. Azt gondolom azonban, hogy az iskolalelkészekre és a gyülekezeti lelkészekre a közöttük végzett munkában is nagy feladat hárul, főleg missziói szempontból. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Forrás: Evangélikus.hu
