Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-05-20 / 20. szám
8 ■m 2012. május 20. MELLÉKLET Evangélikus Élet A missziói nap a Déli Evangélikus Egyházkerület nagy családjának legnagyobb ünnepe. Ilyenkor adunk hálát Istennek azokért a testvéreinkért - lelkészekért, pedagógusokért, diakóniai munkásokért és gyülekezeti tagokért - akiken keresztül az egyház Ura különösen is gazdagon megajándékozott minket. Őket ünnepeljük és köszöntjük a különböző egyházkerületi díjakkal a bonyhádi sportcsarnokban. Kitüntetett szolgatársaink példája és az apostol szava bátorítson minket Isten családjában küldetésünk felvállalására: „Szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban!” ■ Gáncs Péter püspök A mellékletet szerkesztette Wiszkidenszky András AKIKÉRT AKIKET H ß ♦ ♦ KC Az egyházkerület hűségérmesei Fülöp Mihályné Fülöp Mihályné (szül. Váczi Ilona) 1930. május 4-én Kisapostagon született. Vallásos, evangélikus gyülekezetéhez hűségesen ragaszkodó szülők nevelték, akiktől méltán tanulhatott jó példát. Édesapja a gyülekezet áldozatkész presbitere volt, sokat dolgozott a templom építésén, és anyagiakkal is segítette annak megvalósulását. Édesanyja a templomtakarítást végezte, és gondoskodott arról, hogy az oltáron mindig legyen friss virág és az ünnephez rendelt oltárterítő. Ilonka néni ezt látta szüleitől, így nőtt fel ő is a gyülekezet aktív tagjaként. Korán presbiterré választották, 1971- 2008 között a gyülekezet pénztárosa volt, 1992-ig egyúttal a gondnoki feladatot is ellátta. 2012-ig, tizenegy éven át volt a gyülekezet felügyelője. A mai napig ő vezeti a temető-nyilvántartást, és rendszeresen segít a templom vasárnapi felkészítésében, díszítésében. Csodásán ápolt és gondozott kertjéből gyakran kerülnek virágok az oltárra. Gyülekezeti munkáját mindig hűségesen és odaadó szeretettel végezte. Méltán vívta ki szorgalmával mind a gyülekezet, mind a település elismerését. Az elmúlt időszakban Kisapostagon szolgált lelkészek közül ma is többen köszöntik Ilonka nénit ünnepek alkalmával. Családjában nagy szeretettel veszik körül, két lánya, három unokája és két dédunokája mindig örömmel látogatják őt otthonában. Dr. Gombos András 1943. augusztus 23-án született Csanádalbertiben, mely születése idején színtiszta szlovák evangélikus település volt, majd az 1947-es lakosságcsere idején lett félig magyarok lakta falu. Felmenői generációkon át evangélikusok voltak. A családi légkör döntően befolyásolta az Istenben való szilárd hitét és az evangélikus egyházhoz való hűséges ragaszkodását. Általános iskoláit szülőfalujában, a középiskolát Makón, a József Attila Gimnáziumban végezte. Az Állatorvos-tudományi Egyetemen szerzett diplomát. gálatot vállalni, de megtalálta a gyülekezetgondozás megfelelő módját. Minden hónapban telefonon keresi föl a születésnapjukat ünneplő testvéreket, számon tartja a betegeket, és jelzi a látogatási igényt a lelkésznek. Minden hétfőn felhívja a „telefonos imakör” tagjait az aktuális imatémákkal. A Budapest-Pestszentimrén élő kétszáz evangélikusnak nincs saját temploma, vasárnapi istentiszteleteiket a református templomban tartják. A Kenderesi házaspár a hétközi bibliaórák tartására saját otthonát bocsátotta rendelkezésre, így is építve a személyes kapcsolatokat. A terüle-Az egyetem elvégzése után, 1966- 67-ben Medgyesegyházán volt gyakornok, majd 1975-ig Eperjesen, 1975-től 1994-ig Szentesen hatósági állatorvos, azután 2007-ig - nyugdíjba vonulásáig - kerületi főállatorvosként dolgozott. Felesége Lehoczky Éva tanár, a szentesi evangélikus gyülekezet felügyelője, akivel 1967-ben kötött mind a mai napig tartó, boldog házasságot. Zita lányuk belgyógyász és angiológus szakorvos Budapesten, a fiatalabb lányuk és férje pedagógusok, Domaszéken élnek. A Gombos házaspár életét gyermekeik és két unokájuk, a 12 éves Máté és a 9 éves Anna aranyozza be, akik a szegedi evangélikus gyülekezet aktív tagjai. Dr. Gombos András a Szentesi Evangélikus Egyházközség presbitereként tevékenykedik a gyülekezet szervezeti, anyagi, infrastrukturális megújulásában, és igyekszik a közösség hasznára lenni. Kenderesi Sándor és Kenderesi Sándorné A Kenderesi házaspár másfél évtizedes hűséges szolgálata alapvetően meghatározza egy fővárosi peremkerületi, kicsiny leánygyülekezet életét. Mindketten nyugdíjasok már, de nem tétlenek. A másfél évtized nem nagy idő, de Kenderesiék ez idő alatt fél évszázadnyi munkát végeztek el. Az ezredfordulón történt gyülekezeti fölmérés során Margitka szülte egyedül járta be a XVIII. kerület pestszentimrei részét, fölkutatva minden rejtőző evangélikus testvért. Amíg tehette, aktívan közreműködött a gyerekek nyári táboroztatásában. Mivel közben súlyos térdműtéten esett át, már nem tud kerékpárra szállni és konyhai szoltileg illetékes lelkésznek egy külön helyiséget alakítottak ki, hogy látogatásai közben megpihenhessen. Sándor jól ért a videózáshoz, ezért vállalta, hogy minden evangélikus egyházi műsort fölvesz a televízióból, rádióból. A felvételeket a gyülekezeti archívumból bárki kikölcsönözheti. A Kenderesi házaspár jutalomnak tekinti, hogy szolgálhat, hogy fizikai és anyagi áldozatot vállalhat Miből telik nekik erre? Cselekvő szeretetük Krisztusból, a naponkénti bibliaolvasásból és imádságból merít erőt. Koszorús Oszkárné , M . Koszorús Oszkárné Kovács Hajnalka 1944-ben született Szarvason. Édesapja, Kovács Béla a Budapest-Fasori, majd a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanára, a Szarvas- Ótemplomi Evangélikus Egyházközség presbitere. Édesanyja, Tóth Klára a szarvasi Luther Tanítóképzőben szerzett oklevelet. Nagyapja, Tóth László az orosházi evangélikusság tanítója, kántora, hivatalvezetője, ötvenhárom esztendőn keresztül jegyzője volt. Koszorús Oszkárné az iskoláit Szarvason végezte. 1957-ben konfirmált, 1962-ben érettségizett, 1964- ben szerzett diplomát a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézetben. Orosházán 1964-ben kezdte óvodapedagógusi pályáját, 1974-től 1993- ig a Könd utcai óvodában vezetőhelyettes, 1995-ig óvodavezető. Ekkor hívták az Evangélikus Hajnal Óvodába, ahol 1999-es nyugdíjba vonulásáig vezetőhelyettesként dolgozott. Három évtizeden át vett részt az óvónőképzésben, ez idő alatt tizenöt gyakorló óvónőnek volt mentora, vezető pedagógusi címet is kapott. 1993-tól a mai napig az Orosházi Evangélikus Egyházközség presbitere, 2000-től 2012-ig jegyzője, 2002-től az egyházközség Fénysugár nyugdíjasegyesületét vezeti. A 2001-ben Orosházán megrendezett - háromezer fős - III. országos evangélikus találkozó egyik főszervezője volt. Az utóbbi két évtizedben alkalmanként kántori szolgálatot is ellát gyülekezetében. Lackner Aladár né Zászkalicky Márta 1940-ben született Foton, evangélikus lelkészcsalád negyedik gyermekeként. Budapesten tanítóképzőt végzett, majd Foton tanított három éven keresztül. 1962-ben kötött házasságot Lackner Aladár evangélikus lelkésszel, és pontosan ötven évvel ezelőtt került a tolnai dombok közé, Keszőhidegkútra, ahol a mai napig él és szolgál. Nehéz, sok megpróbáltatással járó időben vállalta férje és családja mellett odaadó hűséggel a szolgálatot a kiterjedt szórványban. Férjével 1970-től gyűjtötték a Tolna megyei németség néprajzi emlékeit, és a hosszú évek alatt néprajzi szempontból egyedülálló gyűjteményt hoztak létre, amely ma is megtekinthető a Gyönki Tájházban. Négy gyermeküket nevelték szeretetben, és Márta néni végezte mindazt a szolgálatot -,a belecskai tanítói munka mellett -, ami éppen adódott a gyülekezetekben, 1974-től Gyünkön élve. 1990-ben férjével - hatalmas energiával és áldozatkészséggel - alakították át a keszőhidegkúti parókiát és hívták életre a Találkozások Házát mint ifjúsági szálláshelyet, amely azóta is működik. Mostanra már sok-sok generáció kedves emlékei közé tartozik a keszőhidegkúti táborban töltött napok élménye. Márta néni mind a mai napig töretlen lelkesedéssel és energiával szervezi a Találkozások Háza körüli teendőket, végzi hűséggel Belecskán és Keszőhidegkúton kántori szolgálatát, és szeretettel veszi körül gyermekeit és kilenc unokáját. Dr. Iványi János Békéssámson Gyulamező nevű tanyaterületén született 1924-ben. Iskoláit Szentesen végezte, orvosi diplomát 1949-ben Szegeden szerzett. 1983 óta címzetes egyetemi docens. Belorvos tanár, a fertőző betegségek szakorvosa, diabetológus. Számos elismerés igazolja munkássága jelentőségét: Iványi János életkörnyezetében máig meghatározó személyiség. Jó szakembereket, jó orvosokat nevelt. Emberi tartása is sokak számára példa. Felesége, Ella néni hűséges társként áll mellette ma is. Unokái határozott „Erős várunk nékünk az Isten” köszönése a családi tradíció mellett a hit személyes megélését is bizonyítja. János bácsi a politikailag nehéz években sem rejtette el keresztyén értékrendjét és magyarságát. A hit gyakorlásának fontos szerepe volt életében. Mindig törekedett arra, hogy tudatosítsa a lélek ápolásának fontosságát, felébressze a gyulai evangélikus közösség fennmaradása iránti felelősségérzetet a csüggedőkben. Több évtized óta - napjainkban is - a jelölőbizottság elnöke. A lelkészek minden élethelyzetben számíthattak segítségére. János bácsi munkája során feltérképezte munkatársainak vallási hovatartozását, és igyekezett őket a gyülekezetek életébe bekapcsolni. Iványi János szakmai életútja, emberi példája és hitélete, a gyulai evangélikus közösségért folytatott, sok évtizedes munkálkodása méltó a tiszteletre, az elismerésre és a követésre. Szkaliczki Istvánná 1936. április 13-án született Gerendáson hitüket gyakorló evangélikus szülők háromgyermekes családjában. Édesapja a gyülekezet felügyelőjeként szép példát adott családjának a hit megéléséről. Gyermekkorában még tanyáról jártak be az istentiszteleti alkalmakra, így az egész család és az ő mindennapi életét is meghatározta a vasárnaponként kapott lelki táplálék. Amikor az első hittankönyvét megkapta, végigsírta Jézus Krisztus történetét. Az Úr megváltó munkája olyan hatással volt rá, hogy azóta is meghatározza egész életét. Férjével, Szkaliczki Istvánnal 1956- ban kötöttek házasságot. A mindenható Isten két fiúgyermekkel áldotta meg frigyüket: Istvánnal és Tiborral. A gyermekek látták szüleik hitét, amelyet azok előttük megéltek, így az ő életükben is igazán meglátszik a krisztusi lelkűiét. Fiai mellé azok feleségeiben „lányokat” is kapott a házaspár, majd unokákkal is gyarapodhatott családjuk. Szkaliczki Istvánná testvérünk több mint húsz esztendőn keresztül hűségesen, precízen és önzetlenül, teljes odaadással látta el a gerendási gyülekezetben a pénztárosi teendőket. Mindig és mindenkire volt ideje. A gyülekezet volt és jelenlegi lelkészeinek segítőjeként élte és éli életét, amelyet családja, egyháza és hazája iránti féltő szeretet jellemez. Egyházunk számára adományozott hűségérme szerény egyéniségén Krisztus nagyságát mutatja. Szurma József 1930. július 25-én Kisapostagon született evangélikus parasztcsalád gyermekeként. Édesapja - Szurma József presbiter - és édesanyja - Varga Rozália - aktív gyülekezeti tagok voltak. Munkájukkal és adományaikkal részt vettek a templom építésében, amely 1950-re készült el, és ez év tavaszára megújult.
