Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-05-20 / 20. szám
Evangélikus Élet MELLÉKLET 2012. május 20. !► 9 J I ÁT ADUNK, ZÖNTÜNK Az elemit Kisapostagon végezte az evangélikus iskolában, majd a dunaföldvári polgári iskolába járt. Fiatalkorában nehézséggel kellett szembenéznie munkahelyén bátran vállalt evangélikus hitvallása miatt. Kezdetben gépkocsivezető volt, majd a Dunai Vasműben gépkezelőként helyezkedett el. 1962-től 1990-es nyugdíjazásáig a Dunaújvárosi Papírgyárban dolgozott mint géplakatos. Az evangélikus ifjúsági körben megismert Varga Máriával 1953-ban fogadtak örök hűséget egymásnak. Gyermekeik, József és Györgyi, majd az unokák is rengeteg örömöt adnak számukra. 1992-ben választották a gyülekezet gondnokává. Nevéhez fűződik a templom harangjának villamosítása, a templom tetőszerkezetének többszöri felújítása és legújabban a templom és gyülekezeti ház teljes felújítása. Feleségével együtt rendszeresen ellátja a gondnoki teendőkmellett az egyházfi munkaköri feladatait is a templomban. Mint hitvalló evangélikus jó példát mutat odaadó szolgálatával. Rendezett élete és szerető családja sokak számára öregbíti gyülekezetünk hírnevét. Weil Endre A gyönki evangélikus gyülekezet kántora több mint ötven éve végzi hűséges szeretettel szolgálatát. 1940-ben született Gyönkön evangélikus család első gyermekeként. Édesapja, Weil Elemér a gyülekezet felügyelője volt, így Weil Endre már otthonról hozta az evangélikus gyülekezet iránti felelős és hűséges elkötelezettséget. A gyönki gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten tanult elektroműszerésznek. A fővárosban kezdett dolgozni, és itt kötött házasságot. Miután Gyönkön állást talált, feleségével hazatértek szülővárosába. A DDGáznál dolgozott Pécsen, majd kis kitérő után Dombóváron gázszerelőként, innen ment nyugdíjba. Felesége, két gyermeke és öt unokája jelenti a szűkebb családot számára. A muzsika szeretete meghatározta Weil Endre életét. A kántori szolgálat mellett saját zenekarukban is rendszeresen játszott társaival Gyönkön és környékén. Tizenkét éves kora óta, amikor is egy alkalommal Ordass Lajos püspök szolgált a gyönki gyülekezetben, kisebb megszakításokkal az egyházközség hűséges szolgálója, és reméljük, Isten még sokáig engedi, hogy az is maradjon. Tessedik-díjasok Lázárné Skorka Katalin, az év lelkésze 1973. május 25-én született Szarvason. Az általános iskolát Kondoroson, a középiskolát Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1991- ben jelentkezett az Evangélikus Teológiai Akadémiára. 1997. augusztus 16-án D. dr. Harmati Béla püspök Kecskeméten lelkésszé szentelte. Első szolgálati helye Orosháza lett. 2002-ben házasodott össze Lázár Péterrel, két gyermekük született, Levente és Boglárka. 2004 elején hívta meg lelkészének a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség. A Tanuló közösségben című konfirmációs segédkönyv és az Elmélyülés című munkaprogram társszerzője. Gyülekezetében és az országos ifjúsági munkában is fontosnak tartja a fiatalok megszólítását és az intenzív hetek megszervezését, legfőképpen a gyülekezeti zenei élethez kapcsolódva. A nyári időszakban egyházmegyei zenei tábort és a mössingeni Posaunenchorral közös rézfúvóshetet szervez. Az utóbbi években bekapcsolódott az evangélikus vakmisszió munkájába. Többéves óvodai hitoktatást követően kezdeményezte az egyik önkormányzati óvoda átvételét, mely 2011. szeptember í-je óta Katicabogár Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda néven működik. Egyetértésben dolgozik a helyi német önkormányzat és hagyományápoló egyesület tagjaival, a mezőberényi önkormányzat oktatási bizottságának tagja. Konfirmációi igéje egybefoglalja hitét és hivatását, egész életét áthatja: „Krisztus azért halt meg mindenkiért, hogy akikéinek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt(2 Kor 5,15) Gadóné Kézdy Edit, az év pedagógusa 1964-ben született Budapesten. Szülei Kézdy Pál mérnök és Németh Edit gyógyszerész, akiknek házasságában a kemenesaljai és a nyíregyházi evangélikusság találkozott; három gyermeküket keresztyén szellemben, szeretetben nevelték. Edit a Deák téren konfirmált, melynek ifjúságában rengeteget olvastakvitatkoztak Takácsné Kovácsházi Zelma néni vezetésével; többekkel együtt ő is gyermekbibliakört vezetett, nyári táborokat szervezett. Nyarainak fontos helyszíne volt a fóti Kántorképző Intézet. A Mandák-otthon szellemisége máig meghatározó az életében. A kelenföldi gyülekezet tagja, ahol másodfelügyelőként és az énekkar tagjaként szolgál. Az ELTE biológia-kémia tanári szakán diplomázott. Az induló fasori gimnáziumban felszerelte a biológia-szertárat, majd 1989-től tanított. 1997-ben Schulek Mátyás hívására a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba került. Igazgatóhelyettesként, tanárként, osztályfőnökként dolgozott. 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatási vezető szakot végzett. Kollégái 2005-ben és 2011-ben is ellenszavazat nélkül, egyöntetű igennel választották meg igazgatónak. Férje Gadó György természetvédő. Fiuk, Benedek gyógypedagógus. Gadóné Kézdy Editet szakmai tudása, olvasottsága, műveltsége és emberi értékei egyaránt hiteles vezetővé emelik. Időt, erőt nem kímél, ha szeretett iskolájáról van szó. A vezetői feladatok elvégzésén túl alaposan kiveszi részét a mindennapi munkából is: pályázatokat ír, ha kell, helyettesít egy beteg kollégát, vagy ellát egyegy beteg gyereket. Mindig ott van, ahol szükség van rá. Fricker Andrea, az év diakónusa A kaposszekcsői Evangélikus Diakóniai Otthon intézményvezetője, 2004-től, a szeretetotthon megalapítása óta dolgozik az intézményben. Megnyerő személyisége mellett kiváló kommunikációs és problémamegoldó képesség, szakmai felkészültség és maximalizmus jellemzi munkáját. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az intézmény dolgozói és lakói aktív módon vegyenek részt az egyházi, diakóniai közéletben. Az otthon a térség egyik meghatározó szociális intézménye, amely kiváló szakmai és közösségi kapcsolatokat ápol a környék szociális ellátórendszerével. Örvendetes, hogy Andrea a kezdetektől részt vett és részt vesz a helyi evangélikus gyülekezetek életében, sok esetben alkalmak, események, szolgálatok kezdeményezőjeként. Saját munkájáról így vall: „A diakóniai szolgálatban dolgozni nagy megtiszteltetés és felelősség. Megtiszteltetés, mert a szolgálatban Isten munkatársa lehetek, miközben embertársaimat szolgálom. Felelősség mert az én szolgálatom által is megítélik az emberek intézményünket és egyházunkat. Úgy gondolom, hogy bárén veszem át, a kitüntetés az egész intézménynek szól. Számomra ez a díj az elmúlt évek bizalmon alapuló munkájának elismerése. Szeretném megköszönni munkatársaimnak, hogy egy csapatként, egymásrafigyelve és egymást támogatva dolgozhatunk együtt. Végül köszönet a sok-sok szeretetért, amelyet lakóinktól, ellátottjainktól kapunk nap mint nap, ez ad erőt a folytatáshoz, ez az igazi kitüntetés!” Emlékplakettel jutalmazottak Prónay-emlékplakett Dr. Gálos Miklós 1938. július 15-én született Budapesten, evangélikus családban. A pesterzsébeti templomban keresztelték, és itt konfirmált. Gyermekkora és ifjúsága is ide kötötte. Az érettségit követően a Műegyetem mérnöki karán szerzett mérnöki, majd szakmérnöki diplomát. Az egyetem után kivitelező, később szerkezettervező mérnökként dolgozott. Nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán oktatott és kutatott, ugyanott 1999-től egyetemi tanár. Negyvenöt évvel ezelőtt Schürger Évával kötött házassága révén lett a fasori evangélikus gyülekezet tagja. 1969-ben presbiterré, 1987-ben a gyülekezet felügyelőjévé választották. 1984-ben szervezőmunkájával segítette a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének lebonyolítását. A kilencvenes években a Déli Evangélikus Egyházkerület presbitere, majd két cikluson keresztül világi főjegyzője. A Budapesti Evangélikus Gimnázium újraindítása után az igazgatótanács tagjaként, 1992-től 1997-ig az igazgatótanács elnökeként dolgozott. Miklós fiukat feleségével hitben nevelték, ő a fasori gyülekezet orgonista-kántoraként szolgál. Dr. Gálos Miklós a fasori evangélikus templom és gyülekezeti ingatlan felújítását és karbantartását szakértelmével, a közösség életének békéjét és jó rendjét kiegyensúlyozott és hűséges jellemével segítette. A fasori lelkészeket hivatásuk gyakorlásában testvéri odaadással támogatta. Dr. Németh Pál 1923-ban született Szekszárdon Németh Gyula gyülekezetszervező és templomépítő lelkész fiaként. A Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1947-ben. 1939-ben, tizenhat évesen állt be a Szekszárdi Evangélikus Egyházközség orgonista-kántori szolgálatába. Később szerepet vállalt a háborút követő időszakban a helyi hangversenyélet megindításában. Egyházzenei áhítatokat, a város közönségét is vonzó énekkari, kamara-zenekari, szólóhangszeres hangversenyeket szervezett, amelyeken orgonajátékkal működött közre, és vezényelt is. A zenebarátok számon tartották és kedvelték nevezetes orgonafélóráit. 1976- tól a Liszt Ferenc Társaság tagja. Az eltelt hetvenhárom egyházi esztendőben a liturgikus rendhez illő zenedarabok előadásával kísérte Isten igéjének szolgálatát, gazdagította és gazdagítja a gyülekezet ünnepeit. Temetéseken énekkel, esküvőkön orgonakísérettel szolgál. Korábban rendszeresen tartott gyermek-bibliaórákat, segítője volt a felnőtt-bibliaköri és kórházi istentiszteleti szolgálatoknak. Dr. Németh Pál - korát cáfoló frissességgel - ma is gyülekezetének hűséges, igényes zenei tudású orgonista-kántora. Ordass-emlékplakett Ribár János 1947. március 27-én született Csanádapácán. Orosházán érettségizett 1965-ben. 1966 őszétől az Evangélikus Teológiai Akadémia diákja. 1971-től segédlelkész Szegeden, 1973-ban eisenachi diák, majd a Budapest-Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközségben segédlelkész. Első önálló helye 1975-től a ceglédi gyülekezetben volt. Ez időben fordult érdeklődése a tanatológia (haláltudomány) felé. Több, ezzel a témával foglalkozó rádió- és tévéműsorban vett részt. 1983 októberétől Szegeden szolgált lelkészként. Közéleti szereplése élénk, főleg a világi média foglalkoztatja a tanatológia okán. 1984-85-ben Tübingenben folytatta teológiai tanulmányait. 1993. november 28-ától az orosházi gyülekezet lelkésze, 1995-től a Nyugat-békési Egyházmegye esperese. Lelkészként Orosházán egyik fontos ügye az iskola; a másik 1994-től az egyházközség lapja, az Orosházi Harangszó. Volt városi képviselő is és a megyei bizottság tagja két cikluson keresztül. Három gyermek édesapja. Az Evangélikus Életbe gyakran ír publicisztikát, igehirdetési előkészítőt. írásai egy részét 2007-ben gyülekezete és a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatala kötetben is megjelentette - a szerkesztés munkáját felesége végezte. Számos dolgozat szerzője. Gyakran vendég előadó. 2009-ben Orosháza Városáért kitüntetésben részesült, 2012-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést.
