Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-22 / 16. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 77. évfolyam, 16. szám ■ 2012. április 22. ■ Húsvét ünnepe után 2. vasárnap (Misericordia Domini) Ára: 250 Ft „Egyre többen vélik úgy, hogy az elvilágiasodott vagy éppen a formális vallásosság posványába süllyedt Európa számára éppen a cigányság fogja a világosságot elhozni, ők lesznek a változás motorjai. Meg fognak telni újra Európa templomai és imaházai, és ebben a folyamatban a cigányoknak kulcsszerepük lesz.” A gettó a fejekben van !► 5. oldal „A lélek pedig élettelenné válik, elpusztul, ha nincs meg az Istennel való kapcsolata az imádságban.” Magányosan imádkozni !► 11. oldal „A könyv és a szerzői jog világnapja közeledtével az EvÉlet tervezőszerkesztőjeként is munkálkodó Nagy Bencét mégsem a legnépszerűbb magyar könyves közösségi oldalról, hanem olvasási szokásairól faggatjuk.” Interjú a Moly.hu alapítójával !► 12. oldal Cigány imanap a baracskai börtönben !► 4. oldal Önkéntelen önkéntesek !► 6. oldal Braille-írásos tábla a templomkapuban !► 6. oldal Püspökeink egy romantikus regényben? ► 10. oldal Nem lelkészi lelkészi szolgálat !► 13. oldal Bikácsi bizodalmák ► 14. oldal 20 év a feltétlen szeretet szolgálatában „Élő kövek...” után - Stratégia 2.0 ► Újraindulásának huszadik évfordulóját ünnepelte április 13- án a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ. A jeles alkalomra hálaadó istentisztelettel, jubileumi műsorral és egy ünnepi kiadvánnyal emlékeztek. Az intézmény emlékfalánál és külső emléktáblájánál rövid műsorral és koszorúzással tisztelgett a fenntartó gyülekezet, az iskola vezetősége, valamint a diákság. Az egybegyűltek ezután az iskola udvarán álló Öregtemplomban vettek részt hálaadó istentiszteleten, amelyen az igehirdetés szolgálatát Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke végezte íMóz 21,5 alapján. Az intézmény igazgatója, Hallgatóné Hajnal Judit köszöntötte az intézményalapító, még aktív, illetve már nyugdíjba vonult testvéreket, a húsz, tizenöt és tíz éve itt dolgozó munkatársakat. A délelőtt további részében tartalmas elfoglaltságok várták az iskola diákságát (Péterfy-vetélkedő, interaktív előadások, helyi vonatkozású ifjúsági film stb.). Kora délután a püspöki hivatalban fogadáson találkoztak az egyházi, gyülekezeti, iskolai és szülői munkaközösségi vezetők, s felelevenítették az iskola újraindítása óta eltelt húsz esztendőt. A késő délutáni órákban vette kezdetét a győri Richter-teremben a jubileumi műsor. Hallgatóné Hajnal Judit köszöntötte az egybegyűlteket, megkülönböztetett figyelemmel az újraindított intézmény nyugalmazott igazgatónőjére, Jancsó Kálmánnéra. Ezt követően színvonalas műsorszámokból összeállított, gazdag programot láthattak a jelenlévők. A koncepció világos volt: a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbek felé haladtak a produkciók, jelképezve az újraindulás tényleges kronológiáját. (Háromtól húszéves korig közel százhetven diákot láthatott a vendégsereg.) Az óvodások óvónőikkel együtt énekeltek, őket a kisiskolás néptánccsoport követte, majd egy vidám verset és a furulyakórust hallgathatták meg a vendégek. A kórus vezetője összegyűjtötte az együttes hajdani és jelenlegi tagjait, s így muzsikáltak együtt - közel hetvenen. A felső tagozat és a nagygimnázium műsora színes, szépen komponált virágcsokorhoz volt hasonlítható. Elhangzottak ütős hangszerrel, hegedűvel, gitárral, zongorakísérettel előadott komolyzenei darabok. Az elballagott diákokból álló néptáncos duó kalotaszegi hajnali éneket és legényes táncot adott elő, és az iskolában tanított nyelveken is felcsendült egy-egy derűs dallam. Az intézmény kórusa rábaközi népdalcsokrot szólaltatott meg mindenki örömére. Megemlékeztek az egybegyűltek - gyertyagyújtás kíséretében - az intézmény előrement munkatársairól is. Csángó népi dallam, hegedűszóló csendült fel, majd egy József Attila-vers szólalt meg értő, érett tolmácsolásban. Tavaly a finnországi testvérgyülekezetnél jártak az intézmény fiataljai. Ez alkalommal akkori műsoruk néhány emlékezetesen szép darabját adták elő. A záró műsorszám a Laza’C könnyűzenei együttes előadásában szólalt meg. Ócsai Zoltán, a győri evangélikus gyülekezet igazgató lelkésze megzenésítette Ady Endre, Sütő András és Mihalik Zsolt egy-egy művét, illetve művének részletét, s ezeket a fiatalokkal - és egyházunk ifjúsági osztályának munkatársával, Huszák Zsolttal - együtt adták elő. ► Április n-én az Evangélikus Hittudományi Egyetem kollégiumának kápolnája adott otthont a 2008-ban indult Élők kövek egyháza stratégiai kezdeményezés következő megbeszélésének, amely a Stratégia 2.0 címet viseli. Dr. Fabiny Tamás püspök biblikus bevezetése után a stratégiai prioritásokat dr. Fábri György, az ELTE rektorhelyettese vázolta fel. Dr. Fábri György szerint az alábbi prioritásokat kellene szem előtt tartani: önkéntesség lelkészi munka/személyesség hálózatosság fenntarthatóság hivatásszerüség. Ezeket a prioritásokat az Élő kövek egyháza dokumentumon elindulva, a szociológiai felmérés, a Credo-különszámban megfogalmazott gondolatok, a zsinat által felállított munkacsoport népmozgalmi adatainak eredményei (a népszámlálási adatokat sajnos még nem tudták figyelembe venni), valamint a különböző fórumok (presbiteri, felügyelői konferenciák, lelkészkonferencia, oktatási, diakóniai vezetők tanácskozásai stb.) megállapításainak figyelembevételével állította össze egy szűk munkacsoport. A Lutheránus Világszövetség 2011- ben elfogadott stratégiájának alapmegállapítása az, hogy a missziónak kell a stratégiaalkotás középpontjában állnia. A missziói parancs köré kell rendeződniük a gondolatoknak, amelyekből aztán ez az öt prioritás kiindul. Az öt prioritásnak is van három-három része, ezek a spirituális/teológiai tartalom, az egyházszervezeti hatás és a társadalmi üzenet. Az önkéntesség spirituális tartalma a keresztény szeretet, az elesettekkel való szolidaritás, egyházi hatása az erőforrás és az identitáserősítés lenne, míg társadalmi üzenete a szolidaritás mellett a kapitalista, demokratikus államban az emberi, morális értékek hangsúlyozása és ezen értékek visszavétele. A lelkészi munka/személyesség spirituális oldala a személy, a lélek megszólítása az egyetemes papság elvei alapján, egyházszervezeti hatása a munkafeltételek javítása, míg a társadalom felé egyfajta példamutatást tud adni az elmagányosodott, gyötrődő ember megszólításával. A hálózatosság spirituális gyökere a testvéri, felebaráti közösség létrehozása, az egymás felé fordulás. Egyházszervezeti hatása a hatékonyság, az erőforrások kihasználása, az építkező magatartás, míg a társadalom felé az együttműködés kultúráját mutatná meg. A fenntarthatóság spirituális tartalma a teremtett világhoz való alázatos és felelős viszony, egyházszervezeti oldala a távlatokban gondolkodó, felelős keresztény, aki a hagyományokat és a kulturális identitást is tiszteletben tartja. A társadalom felé ez egyfajta környezettudatosságot és társadalmi felelősséget mutat. A hivatásszerüségnek a keresztényi szeretet a spirituális tartalma, míg egyházszervezeti szempontból a munka és a feladat fontossága kerülhet előtérbe, amely a társadalom felé is a keresztény felelősséget hangsúlyozza. Ez a felvázolt stratégia azonban még mindig nyitott. Fontos lenne az egyházi, gyülekezeti és szakterületi megvalósítás átgondolása, az együtt gondolkodás, a műhelymunka. Szeretnének a stratégiának egyházi és társadalmi nyitottságot is, hogy az egész „láthatóan evangélikussá” váljon, így működve a jövőben. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Evangélikus.hu !► Folytatás a 3. oldalon Az Úr érkezése ► Idén is telt ház előtt zajlott Az Úr érkezése elnevezésű ökumenikus szavalóverseny Nyíregyházán, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. Említésre méltó körülmény, ha számot vetünk a líra, az irodalom, egyáltalán a kultúra helyzetével, a mai tizenévesek érdeklődésével, nyitottságával, a költészet iránti érzékenységével. Márpedig az istenes versek hagyományos, immáron tizenkilencedszer megrendezett országos seregszemléjén nemcsak versenyzők, magyartanárok, szülők ültek a nézőtéren pisszenéstelen csendben a verseny két napján, de nagyon sokan érdeklődő diákok is. W- Folytatás a 3. oldalon ÁP1LIS 22-29. Nemzetközi börtönmissziós imahét ► „Ez az esztendő immáron a huszadik, amikor megszervezzük Magyarországon is a nemzetközi börtönmissziós imahetet. Idén is megküldjük mintegy 2800, különböző felekezetihez tartozó gyülekezetnek, egyházközségnek felhívásunkat, az imahét programját. Hálásak vagyunk az Istennek, hogy egyre többen csatlakoznak felhívásunkhoz, és egyre többen vannak azok is, akik a börtönmisszió szolgálatában részt vesznek. Hisszük, hogy szolgálatunk nem hiábavaló, és annak vannak eredményei e világban” - írja körlevelében Roszík Gábor evangélikus lelkész, a Magyar Testvéri Börtöntársaság, illetőleg a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének elnöke. A börtönmissziós imahetet április 22. és 29. között idén is a világ több mint száz országában tartják meg. A Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság elnökének felhívása a 4. oldalon
