Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-15 / 15. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 77. évfolyam, 15. szám ■ 2012. április 15. ■ Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti) Ára: 250 Ft „A protestáns kultúra, úgy gondolom, sokkal több figyelmet érdemelne. Amit a lutheranizmus és a kálvinizmus hozott, az példa nélküli, a huszadik századig meghatározó." Beszélgetés Kobzos Kiss Tamás énekművésszel !► 6. oldal „Sok keresztény azonban úgy gondolja - nem is alaptalanul -, hogy ennek a világot bejárt aforizmának a tartalma ellentétes a Biblia üzenetével.” Segíts magadon, az Isten is megsegít? !► 7. oldal „A fölénk magasodó kereszt alatt, az oltár előtt állva nem lehet mellébeszélni. Az igen igen kell, hogy legyen! Szinte máris ránk nehezedik a teher. Pedig mi ez ahhoz képest, ami miatt itt áll ez a kereszt...” Szolgatestvérek (► 9. oldal A reménység útkereszteződésében !► 3. oldal Új főnökasszony a Fébé élén !► 3. oldal Tiltott kereszt a nyakban !► 4. oldal Siófoki ajándék W- 5. oldal Detre László emlékezete !► 10. oldal Melléklet: ÚTITÁRS - magyar evangéliumi lap Valóban Isten Fia! ► Sok évtizedes hagyomány, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói passiójátékkal készülnek a nagyhétre. Passiójátékkal, amely valójában nem is játék, hanem szívből jövő igehirdetési szolgálat, amelyben megelevenedik, szemmel láthatóvá válik hitünk alapja: Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének és halált, bűnt legyőző keresztjének története. Idén - a tradicionális zuglói ősbemutató után - a harmadévesek csapata a Nógrádi Egyházmegye evangélikus gyülekezeteit vette célba szolgálatával falvakban és városokban egyaránt: összesen tizenhat gyülekezetben. A tervezett programot gazdagította egy kitérő Pest megyébe, ahol a passió az Aszódi Evangélikus Gimnázium diákjai előtt is életre kelt. Egy héten keresztül koptatták az autók az aszfaltot, s minden alkalommal hatalmas vendégszeretet várta a szolgálatra kész hallgatókat és kísérő lelkészeiket. Április í-jén, virágvasárnap hajnalban két kisbusz és egy személyautó gördült ki a teológia udvaráról - megpakolva teológushallgatókkal, lelkesedéssel, imádságokba fűzött izgalommal, feszültséggel, a „vajon képesek leszünk-e rá?” érzésével: kezdetét vette a passiókörút. A megelőző munkálatok fáradozásai is elevenen éltek még bennük, hiszen a hallgatók körében nagyjából egy hónappal a körút előtt kezdődött a munka. A harmadévesek Bibliát olvasva szövegkönyvet írtak és csiszoltak, átírtak és megvágtak, majd próbákat szerveztek, jelmezeket kértek kölcsön, mostak ki vagy éppen varrtak. Körbetelefonálták a nógrádi lelkészeket, felmérték a leendő helyszíneket, toldozták-foldozták a teológia ütött-kopott, sokat szolgált passiós keresztjét, és feszült lelkesedéssel készültek a megmérettetésre. Közben az egyetem lelkészei - Korányi András és Varga Gyöngyi - már lelkesen egyeztettek a részletekről az érintett gyülekezetekkel, válogatták a tizenhat helyen más és más igék alapján felhangzó prédikációk textusait. A gyülekezeti tagok idén már az előadás elejétől felfigyelhettek a szereplők szemét eltakaró fekete kendőre, amely végül a passió szimbólumává is vált, s csak a bemutató végén, a római százados hitvallása után került le róluk: „Ez az ember valóban Isten Fia volt!” W Folytatás a 3. oldalon EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉSEK Meghívó Az Északi Evangélikus Egyházkerület közgyűlését a 2005. évi IV. tv. 84. § alapján április 20-án, pénteken 14 órai kezdettel a Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyházközség Szociális és Gyülekezeti Központjában (Nyíregyháza, Bolyai tér 1.) tartjuk. Az ülés várhatóan 18 óráig tart. Erre az ülésre az Északi Evangélikus Egyházkerület közgyűlésének szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjait a 2005. évi IV. tv. 84. § (1) bekezdése alapján tisztelettel és szeretettel összehívjuk. Akadályoztatása esetén, bizalommal kérjük, mielőbb jelezzen vissza az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalába. Az útiköltség-térítést a szokásos módon intézzük. Isten áldása legyen együttlétünkön. Benczúr László egyházkerületi felügyelő Dr. Fabiny Tamás püspök Meghívó Tisztelettel és szeretettel hívjuk a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület közgyűlésének szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjait, valamint minden érdeklődőt a Soproni Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében (Sopron, Bünker köz 2.) április 21-én, szombaton délután 16 órakor kezdődő gyűlésre. Szabó György egyházkerületi felügyelő Szemerei János püspök Meghívó A Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlése április 27-én 10 órai kezdettel ülést tart a Nagyszénási Evangélikus Egyházközség Fecske Pál gyülekezeti házában. Erre az alkalomra a közgyűlési tagokat és a kedves érdeklődőket szeretettel várjuk. Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő Gáncs Péter püspök Végzetes hírvágy ■ Lupták György Gyerekeim régi jó szokása, hogy télvíz idején folyamatosan etetik a madarakat. Kertünkben áll két meggyfa, egy cseresznye- meg egy szilvafa, szépen sorban, az ablak előtt. Ahogy didergősebbre fordul az idő, beindul a madármentő akció: apjuk-anyjuk bevásárol a piaci boltban, ők meg naponta megterítik a madárasztalt a kertben. Ott lógnak-libegnek a fákon a cinkegolyók, és a kis etetőházikókból egymást túrják ki a kék- és feketecinkék, zöldikék, időnként egy-egy tengelic vagy más ritkább madár. Az ablakunkból szinte páholyból lehet gyönyörködni a hatalmas madárseregben. Lehetetlen megszámolni őket, esetenként tán százra is rúghat a számuk. Mindig kéznél a távcső és mellette egy madárhatározó, így rendszeres napi program a madárvendégek megfigyelése. Remélhetőleg majd a melegebb hónapokban elfogyasztják a szúnyogokat, legyeket és egyéb rovarokat, így hálálva meg a téli gondoskodást. Az idén télen úgy alakult, hogy szemtanúivá váltunk egy véres tragédiának. Végignéztük, amint megjelent a kertben egy karvaly, a felhőként felrebbenő madarak közül elkapott egy zöldikét, és a szemünk láttára a szilvafa ágán el is fogyasztotta. Tépett a csőr, repkedtek a tollak. Bőségesen volt időnk a beazonosításra, valóban egy fiatal karvalyfiú volt a tettes. Gyermekeim első reakciója a szörnyülködés volt: hogy tehet ilyet ez a vérszomjas ragadozó! Szegény kis madárka, ennyi volt az élete... Pedig végül is az énekesmadarak magokat esznek, a ragadozók meg énekesmadarakat, ha nincs más. Ők is élni szeretnének, nekik is enniük kell. A tél hosszú és hideg... Mondhatnánk: ez az élet rendje. Egyik élőlény elpusztítja a másikat, hogy éljen. Mi is jóízűen elfogyasztjuk a marhapörköltet meg a sült pulykát, és nem hullajtunk közben könnyeket az állatért, amely ugyanúgy belepusztult abba, hogy nekünk ebédünkké váljék. Bár, gyerekkorom disznótorait felidézve, „Menyust” (nálunk ez volt minden disznó neve) a levágás előtti napon megvakargattuk, mintegy elbúcsúztunk tőle - majd másnap a fagyos hajnalban ő is felvisított a kés alatt. Ez lenne valóban a világ rendje? Úgy tűnik, igen. A szomszéd képes pörre menni a szomszéddal egy mezsgye szőlőért. Láttunk már ilyet, ha elfajul a vita, még egymás torkának is nekiugornának. Szemesnek áll a világ - mondogatjuk. S vajon hány barátság ment már rá, hány rokoni kapcsolat szakadt meg csak amiatt, hogy egy ponton nem számított más, csak az önös érdek, az, ki a gyorsabb, ki a szemfülesebb, ki mer nagyobbat csalni, hazudni, ügyesebben átverni? Mindezt gyakran pillanatnyi előnyért. Az emberiség történelmének egyik lehetséges olvasata, hogy mikor melyik népnek fogyott el az élettere, vagy volt mohóbb, hatalomvágyóbb az A Teremtő elképzelésében, amikor végtelen szeretetéből kipattant ez a gyönyörűséges világmindenség, szó sem volt életünk mindennapi tragédiáiról. uralkodója, vezetője. S aztán nem kellett több, mint egy szikra, egy végzetes pisztolylövés annak idején Szarajevóban, és bő négyévnyi világégés, embermilliók halála, nyomorúsága lett a következmény. Valahol minden önző lépés mögött - akár hadüzenet, akár Trianon vagy a pénzvilág láthatatlan szürke eminenciásainak éppen most csontunkig hatoló döntései - a másik feletti hatalomvágy és a hírvágy, ahogy a német mondja, a „Habgier” sejthető. Ennek mozgatója ráadásul mindig a pillanatnyi érdek, és szinte minden esetben hiányzik belőle az előrelátás. Most vagyok éhes, most akarok enni. Most vagyok helyzeti előnyben, most veszem el a másét. S hogy mi lesz a tettem, döntésem következménye, az már más lapra tartozik. Ahogy Gavrilo Princip biztosan nem gondolta, mi lesz merényletének a következménye, úgy bankárjainknak, a „pénzügyi guruknak” sincs halvány fogalmuk arról, hogy mai döntéseiknek milyen következményei lesznek majd három, öt vagy tíz év múlva. Lám, hová jutottunk egy hétköznapi kis madártragédiától. Mert ez nem a világ rendje, hanem sokkal inkább a világ rendetlensége. A Teremtő elképzelésében, amikor végtelen szeretetéből kipattant ez a gyönyörűséges világmindenség, szó sem volt életünk mindennapi tragédiáiról. Ő szeretetéből szeretetre teremtette a természetet, az egész világot. De nekünk ez nem volt elég. Azóta is folyamatosan szüreteljük a tiltott fa gyümölcseit, naponta fellázadva ezzel életadó Urunk ellen. Végletekig tönkretett világunkon s rajtunk, embereken valóban csak a megváltás, Krisztus szeretete segíthet! A szerző evangélikus lelkész, a Bács- Kiskun Egyházmegye esperese
