Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-03-11 / 10. szám

Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2012. március 11. 5 Öngól Nézem a videót. Egy focicsa­pat kapusa a kirúgást követő­en csak ámulva nézi, hogy magasra lőtt labdáját az erős szél hogyan fordítja vissza, bele egyenesen a saját kapujá­ba. Mosolygunk ezen, figyel­hetett volna jobban is. Micso­da pech! Vannak azonban ennél sok­kal tragikusabb öngólok is. Az ember képes akár élete munkáját is lerombolni egy szerencsétlen, meggondolat­lan és meg nem bánt monda­tával. Kertész Ákos, Kossuth­­díjas író ilyen öngólt lőtt ma­gának. Napihír: Kanadába emigrált, és ott politikai me­nedékjogot kért. Kertész Ákos pár hónapja egy amerikai magyar nyelvű lapban ezt írta hazájáról és né­péről: „A magyar genetikusán alattvaló. (...) De ez nem ment­ség arra, hogy (..) mindig más­ra mutogat, hogy boldogan da­­gonyázik a diktatúra pocsolyá­jában, röfög és zabálja a mos­lékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se ta­nulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, inno­vációval viszi valamire. Ma már a második világhá­ború borzalmaiért, a Holo­caustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogad­ta, hogy soha többé, se bűnbo­csánatért nem esdekelt. így aztán nem is kapott so­haföloldozást!” Mondatait olvasni s értel­mezni próbálni - nos, megfek­szi az ember gyomrát. A véle­mény biztosan szabad, min­denki úgy vélekedik embertár­sáról, népéről, bizonyos dol­gokról, ahogy akar. Lelke raj­ta. De készüljön rá - főként, ha az állítás igazságtartalma is erősen vitatható -, hogy a nyilvánosság nem fogadja majd örömujjongással. S aki szólt, számoljon mondatai kö­vetkezményeivel. Mert lehe­tetlen elvárni a sértettől, hogy fejet hajtson a nagy író előtt, és tűrjön, csak azért, mert a nagy író kinyilatkoztatott. Kertész Ákost is sok kritika érte. Hiszen saját népét bántot­ta meg igaztalan állításával. Felszólították, hogy kérjen bo­csánatot. Az idézett szöveg el­ső mondatát érte a legtöbb kri­tika, miszerint a „magyar gene­tikusán alattvaló” Kertész Ákos „helyreigazítása” ennyi volt: „Helyesen ilyen mondat nincs.” (MTI, 2011. szeptember 2.) A többi meg marad. Kétségtelen, a történtek után valóban érték őt támadá­sok. Aki szelet vet, vihart arat. Aki súlyos vádakat fogalmaz meg, készüljön a támadások­ra. Az igazi tragédia azonban, hogy szemtanúi vagyunk an­nak, hogyan bontja le önnön életművét valaki, aki valóban beírta magát a magyar iroda­lomba. Makra című regényét tizenkét nyelvre fordították le, és egymillió fölötti példány­számban adták el a világon. Regényei, színdarabjai a hatva­nas-hetvenes évek gondjairól szóltak, elsősorban a fiatalok, a munkásság szemszögéből. Az én korosztályom szívesen olvasta őt, éppen mert a ma­gunkénak éreztük. A valódi bocsánatkérés megoldás lehetett volna... Megkövetni a sértett felet nem a gyengeség bizonyítéka! Acé­losabb lesz általa a lélek. Csuda nagy büszkeségünk nem engedi, hogy beismerjük hibáinkat. Pedig mennyi gond­tól, kellemetlenségtől kímél­hetnénk meg magunkat. Kap­csolatokat zúzunk szét, mert túl kemény a gerincünk, kép­telen a meghajlásra. Ami sok esetben erény, ez esetben bi­zony hátrány. A szülő is véthet gyermeke ellen, lehet ideges, fáradt, és ilyenkor könnyen mond bán­tó szavakat. A szülő-gyermek kapcsolatnak csakis a javára válik, ha minden ilyen esetben - miután elszállt a gőz - leha­jol az apa a gyermekéhez, és ennyit mond: édesapádnak most nem volt igaza, ne hara­gudj rá ezért. „Amikor megbántunk vala­kit, automatikusan előidéz­zük benne a bocsánatkérés és megbocsátás iránti vágyat. Ennek oka, hogy érvényt aka­runk szerezni az igazságnak. Az igazi bocsánatkérés vi­szont felelősségvállalás tette­inkért”. (Gary Chapman) Zinédine Zidane egykori francia focista utolsó mér­kőzését 2006. július 9-én, a labdarúgó-világbajnokság Franciaország-Olaszország döntőjében játszotta, mely­nek 110. percében egy súlyos, szándékos szabálytalanság mi­att - mellbe fejelte az őt pro­vokáló olasz Marco Materaz­­zit - kiállították. A sztár ezzel a tettével szempillantás alatt romba döntötte életművét. Az utókor már csak erre fog emlékezni. Kinek jó ez? ■ Lupták György Rockoratórium Kőszegen Hatalmas élményben lehetett részük mindazoknak, akik március 3-án, szom­baton este „jegyet váltottak” a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Keres­kedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium dísztermébe, hogy az evangélikus országos zenei tábor résztvevőinek előadásában meghallgassák a Jónás és Jézus című rockoratóriumot. Többen csak a folyosón, kivetítőn követhették az előadást, mert a terem már a meghirdetett időpont előtt zsúfolásig megtelt. A zenekar és énekkar tagjai pén­tektől vasárnapig Kőszegen tartózkodtak, és énekeltek a vasárnapi istentiszte­leten is, amelyen Ócsai Zoltán győri lelkész hirdette Isten igéjét. Hol vagyok én? ► A címbeli kérdés nyomán a piliscsabai Béthel Evangéli­kus Missziói Otthonban nem földrajzi helyzetüket kutat­ták március első két napján a második hivatásgondozó nap résztvevői. A Déli Egyházkerület aktív, jubiláns lelkészei - vagyis azok, akik öttel osztható számú évet töltöttek szolgálatban ordinálásuk óta - arra keresték a választ, hogy mint szolgáló lelkipásztorok hol állnak, hol tarta­nak azon az úton, melyet Isten jelölt ki számukra életük­ben, munkájukban. Nyitóáhítatában az egyház­­kerület püspöke, Gáncs Péter szimbolikus tárgyakat (kő, vi­rág, agyagkorsó, gyertya) állí­tott a kört alkotó lelkészek elé, akik az igei intonáció ré­szeseiként mondták el azt, ami a jelképek nyomán gondo­lattá formálódott bennük. „Kik vagyunk?”: az együtüét önismereti játékkal folytató­dott, melyben műiden résztve­vő elmondta az általa kiválasz­tott fénykép alapján támadt gondolatait, érzéseit - beszélt önmagáról. A vacsoraidő után dr. Nagy Zoltán ideggyógyász-pro­fesszor (a Déli Egyházkerület korábbi másodfelügyelője) tar­totta meg előadását Néhány gondolat a lelkészi hivatásról nem lelkészszemmel címmel. A professzor a mai világban fellé­pő, egymást követő krízisek és a kultúrpesszimizmus követ­kezményeit tárta a hallgatók elé, majd a különböző kezelési kí­sérletekről beszélt. A mentálhi­giéné kialakulása, feladatának ismertetése után az egészség­megtartásról mint össztársadal­mi feladatról, a lelki egészség kritériumairól szólt. „Az előzőek ismeretében az a kérdés - mondta -, hogy mi a lelkész feladata, milyen elvá­rások vannak vele szemben a hívek, az egyház részéről, és mit »vár« az Úr a lelkésztől.” Kier­kegaard nyomán elmondható, hogy a lelkész két ország hatá­rán áll. Ebben a határpozíció­ban a lelkészi hivatás gyakorlá­sához különösen fontos a lelki egészség, az empátiás készség, az önismeret, a belső, lelki kar­bantartás, az elmélyülés, a szük­séges magány elérése, a hit örömének átélése és a képesség annak átadására. Tudni és tu­datosítani kell, hogy a lelkész nem szociális munkás, nem pszichoterapeuta. „Nem kívül­álló a két világ határán, hanem állandó határátlépő, annak minden nehézségével” - zárta előadását dr. Nagy Zoltán. (Az előadás letölthető a Déli Ha­rangszó honlapról.) A reggeli áhítat jelképei új színekkel egészültek ki. Szó szerint, hiszen dr. Varga Gyön­gyi, az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem docense a böj­ti idő színeinek felidézésével tartotta esti áhítatát, beszélt Is­ten igéjéről. Nehezen ért véget az első nap, hiszen késő éjsza­kába nyúlóan folyt a beszélge­tés, tartott az együttlét. Pénteken, a napkezdő ima után Spirituális utak az ön­ismerethez - Lélekzsoltárok címmel Varga Gyöngyi tartott lebilincselően érdekes, lélek­emelőén megszólító, vetített képes előadást. (A Déli Ha­rangszó honlapról ugyancsak letölthető.) „Hogyan tovább?”: Az elő­adás után a lelkészek vissza- és előretekinthettek, reagálhattak az együtt töltött huszonnégy óra alatt elhangzottakra. A résztvevők végkövetkezteté­se az volt, hogy jó és hasznos alkalmon vettek részt, kell a hasonló „hivatásgondozás” máskor is, többször is. „Forduljon feléd áldásával az élet Istene...” - hangzott Varga Gyöngyitől személyre szólóan a hivatásáldás Sza­­bóné dr. Mátrai Marianna püspökhelyettes záró, útra bocsátó áhítatának végén. ■ WiszKiDENSZKY András A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának pályázata A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Taná­csa pályázatot ír ki gyülekezetek számára. A pályázat célja: elősegíteni a gyülekezeti gyűjtemények - könyvek/könyv­­tárak; levéltári és iratanyag; műtárgyak - működését, ren­dezését és állagmegóvását. Tudnivalók 1. A pályázók köre: evangélikus egyházközségek, amelyek nem rendelkeznek az országos gyűjteményi keretből támo­gatott szakgyűjteménnyel. 2. Pályázni csak a hiánytalanul kitöltött űrlapon lehet, amely a http://gyt.lutheran.hu/palyazat címen letölthető, illetve a Gyűjteményi Tanács címén igényelhető: 1085 Bu­dapest, Üllői út 24. Tel.: 20/824-3881; e-mail: gyujtemenyi.ta­­nacs@lutheran.hu. 3. A pályázat postára adásának határideje: 2012. április 10. Cím: Gyűjteményi Tanács, 1085 Budapest, Üllői út 24. Határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadhatunk el. 4. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a nyertes pályá­zókat 2012. május í-jéig értesítjük. 5. A pályázat megvalósításának ideje: 2012. április 1. - 2012. december 15. 6. Ha a gyülekezet több témára is pályázik, minden egyes témához (pályázati alponthoz) külön űrlapot kell kitöltenie. 7. A megpályázott összeghez önrészt kell biztosítani (mér­tékét lásd a pályázati témáknál). 8. Nem pályázhatnak azok a gyülekezetek, amelyek 2008-2011-ben nem küldték vissza a gyűjteményi felmérés kérdőíveit, vagy nem számoltak el korábbi pályázatukkal. 9. Elszámolás: az elnyert összegről és az elvégzett mun­káról 2012. december 20-ig kell elszámolni. Az elszámolás­hoz mellékelni kell:- az elvégzett munkákkal kapcsolatos beszámolót és a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát;- a könyvekről és/vagy az iratanyagról készült jegyzékek másolatát, illetve a számítógépes táblázatot a pályázatban előírtak szerint;- a beszerzett eszközökkel, tárgyakkal kapcsolatos, a gyü­lekezet nevére kiállított számlák másolatát. Ha a pályázó a kapott összegről nem számol el, a teljes összeget vissza kell utalnia a Magyarországi Evangélikus Egyház számlájára, és a következő három évben nem pá­lyázhat. Pályázati témák 1. Rendezés és feldolgozás Helybeli szakemberek, gyűjteményi előadók vagy az orszá­gos gyűjteményeken keresztül kért szakember által elvég­zett munka díjára lehet pályázni. 1.1. A gyülekezet könyveiről leltár készítése: a könyvek bepecsételése, leltári számmal való ellátása, leltárkönyv­be való beírása és jegyzék készítése OpenOffice Calc vagy Microsoft Excel táblázatban:- pályázni lehet 200 könyvnél nagyobb mennyiség fel­dolgozásához szükséges munkadíjra: megbízási díjra és an­nak járulékaira vagy számlás kifizetésre;- a megpályázható összeg maximum bruttó 150 ezer fo­rint + önrész 15%. 1.2. A gyülekezet levéltári és/vagy iratanyagának a rende­zése: az iratok rendezése, jegyzetelése (a csomók/dossziék/kö­­tetek sorszámmal való ellátása); csomagolás (dossziéba, köp­­perszalaggal átkötés - nyitott polcon tárolás esetén dobo­zolás); levéltári jegyzék készítése szövegszerkesztővel, az irat­egységek számsorrendjében (a fontosabb iratokról darab­szintű jegyzék):- pályázni lehet munkadíjra: megbízási díjra és annak já­rulékaira vagy számlás kifizetésre;- a megpályázható összeg maximum bruttó 200 ezer fo­rint + önrész 15%. 2. Állagmegóvás 2.1. A gyülekezet könyveinek és/vagy levéltári/iratanyagá­­nak és/vagy műtárgyainak biztonságos megőrzését segítő eszközök beszerzése, beruházás (például riasztó, zár, zár­ható szekrény, levéltári és könyvdobozok, térítők tárolásá­ra alkalmas henger):- a megpályázható összeg maximum bruttó 200 ezer fo­rint + önrész 15%. 2.2. A gyülekezet műtárgyainak restaurálása. A pályázat­hoz mellékelni kell a szakrestaurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Országos Múzeum segít:- a megpályázható összeg maximum bruttó 400 ezer fo­rint + önrész 25%. űÜ/Luther www.myluther.hu

Next

/
Thumbnails
Contents