Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-11 / 10. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2012. március 11. 5 Öngól Nézem a videót. Egy focicsapat kapusa a kirúgást követően csak ámulva nézi, hogy magasra lőtt labdáját az erős szél hogyan fordítja vissza, bele egyenesen a saját kapujába. Mosolygunk ezen, figyelhetett volna jobban is. Micsoda pech! Vannak azonban ennél sokkal tragikusabb öngólok is. Az ember képes akár élete munkáját is lerombolni egy szerencsétlen, meggondolatlan és meg nem bánt mondatával. Kertész Ákos, Kossuthdíjas író ilyen öngólt lőtt magának. Napihír: Kanadába emigrált, és ott politikai menedékjogot kért. Kertész Ákos pár hónapja egy amerikai magyar nyelvű lapban ezt írta hazájáról és népéről: „A magyar genetikusán alattvaló. (...) De ez nem mentség arra, hogy (..) mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. így aztán nem is kapott sohaföloldozást!” Mondatait olvasni s értelmezni próbálni - nos, megfekszi az ember gyomrát. A vélemény biztosan szabad, mindenki úgy vélekedik embertársáról, népéről, bizonyos dolgokról, ahogy akar. Lelke rajta. De készüljön rá - főként, ha az állítás igazságtartalma is erősen vitatható -, hogy a nyilvánosság nem fogadja majd örömujjongással. S aki szólt, számoljon mondatai következményeivel. Mert lehetetlen elvárni a sértettől, hogy fejet hajtson a nagy író előtt, és tűrjön, csak azért, mert a nagy író kinyilatkoztatott. Kertész Ákost is sok kritika érte. Hiszen saját népét bántotta meg igaztalan állításával. Felszólították, hogy kérjen bocsánatot. Az idézett szöveg első mondatát érte a legtöbb kritika, miszerint a „magyar genetikusán alattvaló” Kertész Ákos „helyreigazítása” ennyi volt: „Helyesen ilyen mondat nincs.” (MTI, 2011. szeptember 2.) A többi meg marad. Kétségtelen, a történtek után valóban érték őt támadások. Aki szelet vet, vihart arat. Aki súlyos vádakat fogalmaz meg, készüljön a támadásokra. Az igazi tragédia azonban, hogy szemtanúi vagyunk annak, hogyan bontja le önnön életművét valaki, aki valóban beírta magát a magyar irodalomba. Makra című regényét tizenkét nyelvre fordították le, és egymillió fölötti példányszámban adták el a világon. Regényei, színdarabjai a hatvanas-hetvenes évek gondjairól szóltak, elsősorban a fiatalok, a munkásság szemszögéből. Az én korosztályom szívesen olvasta őt, éppen mert a magunkénak éreztük. A valódi bocsánatkérés megoldás lehetett volna... Megkövetni a sértett felet nem a gyengeség bizonyítéka! Acélosabb lesz általa a lélek. Csuda nagy büszkeségünk nem engedi, hogy beismerjük hibáinkat. Pedig mennyi gondtól, kellemetlenségtől kímélhetnénk meg magunkat. Kapcsolatokat zúzunk szét, mert túl kemény a gerincünk, képtelen a meghajlásra. Ami sok esetben erény, ez esetben bizony hátrány. A szülő is véthet gyermeke ellen, lehet ideges, fáradt, és ilyenkor könnyen mond bántó szavakat. A szülő-gyermek kapcsolatnak csakis a javára válik, ha minden ilyen esetben - miután elszállt a gőz - lehajol az apa a gyermekéhez, és ennyit mond: édesapádnak most nem volt igaza, ne haragudj rá ezért. „Amikor megbántunk valakit, automatikusan előidézzük benne a bocsánatkérés és megbocsátás iránti vágyat. Ennek oka, hogy érvényt akarunk szerezni az igazságnak. Az igazi bocsánatkérés viszont felelősségvállalás tetteinkért”. (Gary Chapman) Zinédine Zidane egykori francia focista utolsó mérkőzését 2006. július 9-én, a labdarúgó-világbajnokság Franciaország-Olaszország döntőjében játszotta, melynek 110. percében egy súlyos, szándékos szabálytalanság miatt - mellbe fejelte az őt provokáló olasz Marco Materazzit - kiállították. A sztár ezzel a tettével szempillantás alatt romba döntötte életművét. Az utókor már csak erre fog emlékezni. Kinek jó ez? ■ Lupták György Rockoratórium Kőszegen Hatalmas élményben lehetett részük mindazoknak, akik március 3-án, szombaton este „jegyet váltottak” a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium dísztermébe, hogy az evangélikus országos zenei tábor résztvevőinek előadásában meghallgassák a Jónás és Jézus című rockoratóriumot. Többen csak a folyosón, kivetítőn követhették az előadást, mert a terem már a meghirdetett időpont előtt zsúfolásig megtelt. A zenekar és énekkar tagjai péntektől vasárnapig Kőszegen tartózkodtak, és énekeltek a vasárnapi istentiszteleten is, amelyen Ócsai Zoltán győri lelkész hirdette Isten igéjét. Hol vagyok én? ► A címbeli kérdés nyomán a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban nem földrajzi helyzetüket kutatták március első két napján a második hivatásgondozó nap résztvevői. A Déli Egyházkerület aktív, jubiláns lelkészei - vagyis azok, akik öttel osztható számú évet töltöttek szolgálatban ordinálásuk óta - arra keresték a választ, hogy mint szolgáló lelkipásztorok hol állnak, hol tartanak azon az úton, melyet Isten jelölt ki számukra életükben, munkájukban. Nyitóáhítatában az egyházkerület püspöke, Gáncs Péter szimbolikus tárgyakat (kő, virág, agyagkorsó, gyertya) állított a kört alkotó lelkészek elé, akik az igei intonáció részeseiként mondták el azt, ami a jelképek nyomán gondolattá formálódott bennük. „Kik vagyunk?”: az együtüét önismereti játékkal folytatódott, melyben műiden résztvevő elmondta az általa kiválasztott fénykép alapján támadt gondolatait, érzéseit - beszélt önmagáról. A vacsoraidő után dr. Nagy Zoltán ideggyógyász-professzor (a Déli Egyházkerület korábbi másodfelügyelője) tartotta meg előadását Néhány gondolat a lelkészi hivatásról nem lelkészszemmel címmel. A professzor a mai világban fellépő, egymást követő krízisek és a kultúrpesszimizmus következményeit tárta a hallgatók elé, majd a különböző kezelési kísérletekről beszélt. A mentálhigiéné kialakulása, feladatának ismertetése után az egészségmegtartásról mint össztársadalmi feladatról, a lelki egészség kritériumairól szólt. „Az előzőek ismeretében az a kérdés - mondta -, hogy mi a lelkész feladata, milyen elvárások vannak vele szemben a hívek, az egyház részéről, és mit »vár« az Úr a lelkésztől.” Kierkegaard nyomán elmondható, hogy a lelkész két ország határán áll. Ebben a határpozícióban a lelkészi hivatás gyakorlásához különösen fontos a lelki egészség, az empátiás készség, az önismeret, a belső, lelki karbantartás, az elmélyülés, a szükséges magány elérése, a hit örömének átélése és a képesség annak átadására. Tudni és tudatosítani kell, hogy a lelkész nem szociális munkás, nem pszichoterapeuta. „Nem kívülálló a két világ határán, hanem állandó határátlépő, annak minden nehézségével” - zárta előadását dr. Nagy Zoltán. (Az előadás letölthető a Déli Harangszó honlapról.) A reggeli áhítat jelképei új színekkel egészültek ki. Szó szerint, hiszen dr. Varga Gyöngyi, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense a böjti idő színeinek felidézésével tartotta esti áhítatát, beszélt Isten igéjéről. Nehezen ért véget az első nap, hiszen késő éjszakába nyúlóan folyt a beszélgetés, tartott az együttlét. Pénteken, a napkezdő ima után Spirituális utak az önismerethez - Lélekzsoltárok címmel Varga Gyöngyi tartott lebilincselően érdekes, lélekemelőén megszólító, vetített képes előadást. (A Déli Harangszó honlapról ugyancsak letölthető.) „Hogyan tovább?”: Az előadás után a lelkészek vissza- és előretekinthettek, reagálhattak az együtt töltött huszonnégy óra alatt elhangzottakra. A résztvevők végkövetkeztetése az volt, hogy jó és hasznos alkalmon vettek részt, kell a hasonló „hivatásgondozás” máskor is, többször is. „Forduljon feléd áldásával az élet Istene...” - hangzott Varga Gyöngyitől személyre szólóan a hivatásáldás Szabóné dr. Mátrai Marianna püspökhelyettes záró, útra bocsátó áhítatának végén. ■ WiszKiDENSZKY András A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának pályázata A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa pályázatot ír ki gyülekezetek számára. A pályázat célja: elősegíteni a gyülekezeti gyűjtemények - könyvek/könyvtárak; levéltári és iratanyag; műtárgyak - működését, rendezését és állagmegóvását. Tudnivalók 1. A pályázók köre: evangélikus egyházközségek, amelyek nem rendelkeznek az országos gyűjteményi keretből támogatott szakgyűjteménnyel. 2. Pályázni csak a hiánytalanul kitöltött űrlapon lehet, amely a http://gyt.lutheran.hu/palyazat címen letölthető, illetve a Gyűjteményi Tanács címén igényelhető: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 20/824-3881; e-mail: gyujtemenyi.tanacs@lutheran.hu. 3. A pályázat postára adásának határideje: 2012. április 10. Cím: Gyűjteményi Tanács, 1085 Budapest, Üllői út 24. Határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadhatunk el. 4. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a nyertes pályázókat 2012. május í-jéig értesítjük. 5. A pályázat megvalósításának ideje: 2012. április 1. - 2012. december 15. 6. Ha a gyülekezet több témára is pályázik, minden egyes témához (pályázati alponthoz) külön űrlapot kell kitöltenie. 7. A megpályázott összeghez önrészt kell biztosítani (mértékét lásd a pályázati témáknál). 8. Nem pályázhatnak azok a gyülekezetek, amelyek 2008-2011-ben nem küldték vissza a gyűjteményi felmérés kérdőíveit, vagy nem számoltak el korábbi pályázatukkal. 9. Elszámolás: az elnyert összegről és az elvégzett munkáról 2012. december 20-ig kell elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell:- az elvégzett munkákkal kapcsolatos beszámolót és a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát;- a könyvekről és/vagy az iratanyagról készült jegyzékek másolatát, illetve a számítógépes táblázatot a pályázatban előírtak szerint;- a beszerzett eszközökkel, tárgyakkal kapcsolatos, a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát. Ha a pályázó a kapott összegről nem számol el, a teljes összeget vissza kell utalnia a Magyarországi Evangélikus Egyház számlájára, és a következő három évben nem pályázhat. Pályázati témák 1. Rendezés és feldolgozás Helybeli szakemberek, gyűjteményi előadók vagy az országos gyűjteményeken keresztül kért szakember által elvégzett munka díjára lehet pályázni. 1.1. A gyülekezet könyveiről leltár készítése: a könyvek bepecsételése, leltári számmal való ellátása, leltárkönyvbe való beírása és jegyzék készítése OpenOffice Calc vagy Microsoft Excel táblázatban:- pályázni lehet 200 könyvnél nagyobb mennyiség feldolgozásához szükséges munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre;- a megpályázható összeg maximum bruttó 150 ezer forint + önrész 15%. 1.2. A gyülekezet levéltári és/vagy iratanyagának a rendezése: az iratok rendezése, jegyzetelése (a csomók/dossziék/kötetek sorszámmal való ellátása); csomagolás (dossziéba, köpperszalaggal átkötés - nyitott polcon tárolás esetén dobozolás); levéltári jegyzék készítése szövegszerkesztővel, az irategységek számsorrendjében (a fontosabb iratokról darabszintű jegyzék):- pályázni lehet munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre;- a megpályázható összeg maximum bruttó 200 ezer forint + önrész 15%. 2. Állagmegóvás 2.1. A gyülekezet könyveinek és/vagy levéltári/iratanyagának és/vagy műtárgyainak biztonságos megőrzését segítő eszközök beszerzése, beruházás (például riasztó, zár, zárható szekrény, levéltári és könyvdobozok, térítők tárolására alkalmas henger):- a megpályázható összeg maximum bruttó 200 ezer forint + önrész 15%. 2.2. A gyülekezet műtárgyainak restaurálása. A pályázathoz mellékelni kell a szakrestaurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Országos Múzeum segít:- a megpályázható összeg maximum bruttó 400 ezer forint + önrész 25%. űÜ/Luther www.myluther.hu
