Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-04 / 9. szám
6 ■m 2012. március 4. FÓKUSZ Evangélikus Élet Találkozó Az Északi Evangélikus Egyházkerület találkozót szervez az egyházkerülethez tartozó, evangélikus kötődésű őstermelők, gazdálkodók és borászok részére. Cél a kapcsolatok erősítése és a további - adott esetben intézményes - együttműködés alapjainak megvetése. A találkozó helyszíne: az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatala (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24 ). Ideje: április 18. (szerda), 14 órától. Szeretettel várjuk az érdeklődők jelentkezését a hivatal elérhetőségein (eszaki.kerulet@lutheran.hu; 06/1/394-2448). Dr. Fabiny Tamás és Benczúr László, az egyházkerület elnöksége HIRDETÉS______________________________________________________________________ VI. országos evangélikus borfesztivál Révfülöpön Ez évben is megrendezzük a már hagyománnyá vált evangélikus borfesztivált, amelyre szakembereket és érdeklődőket egyaránt hívunk és várunk Révfülöpre, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központba március 23-25. között. Kezdés pénteken 17 órakor, befejezés vasárnap ebéddel. Részvételi díj teljes ellátással: 12 000 Ft/fő. A borversenyre nevezőknek fajtánként három palackot kell leadniuk. Komoly szakmai és lelki program mellett jó közösséget kínálunk. Az érdeklődőknek részletes programot küldünk. Jelentkezni lehet március 15-ig a revfulop@lutheran.hu drótposta- vagy a 8253 Révfülöp, Füredi út 1. postacímen. FIZESSEN ELŐ “Evangi 'EvangFlikus Ékt®-1 ‘Evangélikus Élet®? 1 LAPUNKRA! Lelki nevelés - esély a holnap számára Országos konferencia a hittudományi egyetemen Az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztálya közösen Dies Academicust rendez március 22-én, csütörtökön az egyetem dísztermében Lelki nevelés - esély a holnap számára címmel. Az országos konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. Gáncs Péter elnök-püspök, dr. Szabó Lajos rektor Program 09.45-10.00: Megnyitás - dr. Szabó Lajos rektor. 10.00- 10.20: A lelki nevelés társadalomban elfoglalt szerepe. Az új köznevelési törvényből adódó várható változások. Aktuális oktatáspolitikai szempontok. Előadó: dr. Réthelyi Miklós miniszter, Nemzeti Erőforrás Minisztérium. 10.20- 11.00: Kerekasztal-beszélgetés: Felelősségvállalás a következő nemzedékért katolikus, református és evangélikus szemmel. Résztvevők: Bárány Béla plébános, hitoktatási felügyelő, Budapest-Zugló; dr. Bodó Sára egyetemi docens, Debreceni Református Hittudományi Egyetem; Rozs- Nagy Szilvia hitoktatási előadó, Magyarországi Evangélikus Egyház. Moderátor: Szabóné Mátrai Marianna, az EHE Gyakorlati Intézetének vezetője. 11.00- 11.20: Szünet. 11.20- 11.40: A lelki nevelés - egy konkrét példa. Előadó: Dejcsics Konrád OSB, Pannonhalmi Bencés Gimnázium. 11.40-12.30: Kerekasztal-beszélgetés: Pedagógusok és lelkészek együtt munkálkodása a lelki nevelés terén. Résztvevők: Fellegvárt Zoltán, a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola igazgatója; Molnár Istvánná, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója; Mesterházy Balázs iskolalelkész; dr. Magyarkúti Gyuláné Tóth Katalin iskolalelkész. Moderátor: Gáncs Péter elnök-püspök. 12.30- 14.00: Ebéd. 14.00- 15.30: Szekcióülések. 1. szekció: Mit tehet az iskolavezetés? A beszélgetést vezeti: Hallgatóné Flajnal Judit. 2. szekció: Mit tehet az iskolalelkész? A beszélgetést vezeti: Deák László. 3. szekció: Mit tehet az óvoda? A beszélgetést vezeti: Lakatosné Hachbold Éva. 4. szekció: Mit tehet a gyülekezet? (1) A beszélgetést vezeti: Baranyayné Rohn Erzsébet. 5. szekció: Mit tehet a gyülekezet? (2) A beszélgetést vezeti: Bárdossy Tímea. 6. szekció: Új kihívás: etika és hitoktatás. A beszélgetést vezeti: dr. Kodácsy-Simon Eszter. 15.30- 16.00: Összefoglalás, úti áldás - Gáncs Péter elnökpüspök. Mit csinál egy programkoordinátor? Beszélgetés Lackner Pállal ► Lackner Pál korábbi protestáns tábori püspök szolgálata hét év után letelt, így 2011. december 31-én leszerelt. Azóta a Magyarországi Evangélikus Egyház programjainak koordinátoraként, valamint a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) főtitkáraként tevékenykedik. Ráadásul még a perikópareform is hozzá tartozik majd. Új feladatairól az Evangélikus.hu szerkesztője kérdezte.- Először is a programkoordinátori feladatairól faggatnám...- Programkoordinátorként a feladatom az országos, nagy rendezvények összefogása lesz. Másrészről pedig a lelkésztovábbképzések, lelkészkonferenciák - nyugdíjaslelkészkonferencia, országos lelkészkonferencia, lelkészakadémia - eddigi struktúrájának átformálása és kézben tartása lenne. Emellett a jövő évi munkaterv kidolgozásában is részt vennék. A terv az, hogy ezt a munkatervet jó előre el tudnánk készíteni, hogy ne a hatálybalépés napján kapják kézhez a gyülekezetek vezetői.- Mely konferenciák lesznek akkor konkrétan azok, amelyeket Ön szervez majd?- Ez még egyeztetés kérdése. Az intézmények, a diakónia és az oktatás saját konferenciáiba nem folynék bele. Az lenne a lényeg, hogy a meglévő ötleteket és energiákat összegezzük, és kerüljük a diverzitásokat. Például egy országos lelkészkonferencia, a teológián a tudomány napja és egy-egy lelkészi munkaközösségi téma ne gyengítse egymást. A lelkészi munkát és a gyülekezeti életet befolyásolja az egyházi év, van egy tanév, ami megint egy fix rend, van egy naptári év, ami januártól indul. Egy olyan tantervet kell készíteni, ami flexibilis a különböző évek szempontjából, ráadásul a különböző helyzetekre, például városi és falusi gyülekezetre is alkalmazható. Sokrekeszes fiókot szeretnénk tehát. A 2012-2013-as munkaév már nagyjából megvan, de 2013-tól szeretnék egy ilyen átlátott és tematikus rendszert kidolgozni.- Ez így jó nagy falatnak tűnik. Kifog Önnek ebben segíteni?- Felkértem számos embert, akikkel egy bizottságot fogunk létrehozni, és akik az én munkatársaim lennének. Tőlük egy váz, egyfajta koncepció véglegesítését várom. El kell döntenünk, mi az, amit magunk számára témaként választani szeretnénk, és amit egy nagyobb tematikába beilleszthetőnek vélünk. Vannak ugyanis olyan dolgok, amelyek nem hangolhatok bele egy ilyen munkába. Például az ökumenikus imahét, illetve a Lutheránus Világszövetségnek, az Egyházak Világtanácsának a projektjei ilyenek.- Hogyan motiválná a lelkészeket abban, hogy részt vegyenek az egyes programokban?- Nem titkolt szándék, hogy szeretnénk bevezettetni a lelkészi továbbképzéseknél a kötelező pontszerzést. Nem várjuk azt, hogy a lelkészi munkaközösségek (LMK) megújítják egyházunkat, és igazi teológiai műhelyek lesznek; ezek a fraternitás megélésének színterei. A hangsúlyt én a lelkészakadémiára és a konferenciákra szeretném áthelyezni. A lelkészakadémia igazgatótanácsának vagy kuratóriumának legyen a felelőssége, hogy olyan témákat hirdessen meg, amelyekre van érdeklődés. Ki kell dolgozni, hogy egy LMK-n való részvétel vagy egy lelkészakadémiai munka mennyi kreditet érne. Ha valaki nem éri el a megfelelő pontot, akkor a hatályos törvényeink szerint elveszítené a parókus lelkészi jogállását. Ez a rendszer más világi állásoknál nem ismeretlen: az orvos nem írhat fel receptet, ha nem szerez elég kreditet. Emellett egyfajta újrastrukturált munkamegosztást is szükségesnek tartanék. Nagyon sokszor a gyülekezeteket ellátó lelkészek egymáson átutazva látják el az egyházközségeket. Át kellene tekinteni földrajzilag, népességileg a térképeket, és pár ponton pontosítani kellene a munkákat. Ilyen szempontból nem lettek a kerületi határok sem bölcsen meghúzva. Ráadásul a jövő azt mutatja, hogy lesznek bizonyos területek, ahol teljesen elhalnak gyülekezeteink. De fontos egy-egy bástya hátrahagyása. Ha nem életképes egy gyülekezet, azt központilag kell támogatni, vagy dönteni kell a felszámolásáról. Azt is fontos lenne rögzíteni, hogy a központból támogatott lelkészeknek milyen - a szolgálatuk végzéséhez szervesen hozzá tartozónak ítélt - pluszfeladatot adunk. Kórházi, gimnáziumi szolgálat, fesztiválokon való lelkigondozás és így tovább...- A püspöki tanács megbízásából a perikópareform kidolgozását is Ön fogja végrehajtani. Az új Liturgikus könyvvel ezt ugyanis nem újították meg pedig szükség lenne rá.- Egy bizottság állt fel, amelynek én vagyok a vezetője. A bizottság harminc és nyolcvan év közötti tagokból áll, kegyességben is széles skálán mozgunk. Van közöttünk, ó- és újszövetséges, dogmatikus, liturgus, homiléta. Munkánk végeredménye távlati cél. 2017-ben szeretnénk megjelentetni az új perikópát. A bevezetése egységesen történne. Másfél év alatt végigvesszük a perikópát, megtárgyaljuk és javítjuk a hibákat, majd az anyagot kiküldjük a lelkészi munkaközösségeknek. Ha valami valakinek nem tetszik, akkor konkrét javaslatot várunk arra, hogy mely igét kellene azon a vasárnapon mondani. Számítok arra, hogy a lelkészi munkaközösségek konstruktívan fogják ezt a munkát segíteni.- A Magyar Evangélikus Konferencia főtitkári tisztségét is megkapta. Hogyan látja: meg tud újulni ez a szervezet? Milyen jövő áll a Maek előtt? Különösen abból az aspektusból is kérdezem, hogy bár évekkel később alakult meg a Magyar Református Egyház, mégis nagyobb sajtónyilvánosságot kapott, mint a mi szervezetünk. Esetleg a Maek tervez-e egy egyháztestté fonódást a külföldi evangélikusokkal?- Azt gondolom, hogy hiába oldanánk is fel a határokat az egyházak között, mégis nagyon nehéz lenne egy olyan egyháztestet létrehozni, amely mindegyik egyház szempontjából előnyös lenne, hiszen rengeteg feltételnek kellene eleget tenni; vagy pedig az az egyezmény, amelynek alapján ez az egyháztest létrejönne, a minimumra lenne redukálva. Ennek azonban így nem lenne sok értelme. De látni kell azt a történelmi tényt is, hogy míg a Magyar Református Egyház egységes nyelvet mondhat magáénak, ez evangélikus egyházunk esetében nem így van, hiszen a magyarok mellett németek és szlovákok is vannak egyháztagjaink között. Abban természetesen megállapodhatunk, hogy elfogadjuk egymás lelkészi képesítését - eseüeg különbözeti vizsga letételével használjuk egymás agendáját, énekeskönyvét. Ez pedig spirituális közösséget jelent. A Maek ilyen szempontból egyfajta koordináló szervezet, így ebbe beletagozódhat bárki, aki szeretne szerepet vállalni ebben a munkában.- 2011 decemberében szerelt le, addig tábori püspök volt. Az eltelt hét évre hogyan emlékszik vissza? Bár tudom, hogy konkrét információkat nem oszthat meg velünk, mert államtitkot képeznek, én szolgálatának inkább a lelkészi oldaláról kérdezném.- Ez alatt az időszak alatt rengeteget utaztam - feladatomnak tartottam, hogy mindenüvé elmenjek, ahol magyar katona szolgál. így jártam Boszniában hatszor, Koszovóban több mint tízszer, Cipruson ötször, a Sínai-félszigeten kétszer. Aztán kétszer látogatóban Afganisztánban, egyszer pedig hat hónapig, egy hosszabb misszió keretében.- Ezek közül melyik szolgálati helyén érte a legmélyebb benyomás?- Afganisztánban hét embert veszítettünk el. Mentem volna egyik táborból a másikba, és szóltak, nem lehet, mert robbantottak. Repeszálló mellényben éltük a mindennapokat. Nyolcvanhét órát töltöttem a levegőben ebben a hat hónapos misszióban. Sokat jártam a katonák között. Végigjártam a tábori lelkészeket, vizitáltam náluk. Elég sok koporsó mellett álltam, magyar és német, svéd, finn katonáké mellett is.- Ilyenkor hogy zajlik egy istentisztelet?- A kórháztól a reptérig sorfalat állnak a katonák, az elhunytat a saját lelkésze búcsúztatja el az anyanyelvén, amikor felteszik a repülőre. De kemény volt az itthoniakkal való kapcsolattartás is, hiszen nem mindig van internetes elérhetőség. Telefonon pedig nehéz tárgyalni, többen is lehetünk a vonalban...- A családja hogyan viselte a hiányát?- A nagyobbak már természetesnek vették, a legkisebb gyerekünk pedig rájött arra, hogy az édesanyja egymaga úgysem fogja tudni teljesíteni minden óhaját. A normál lelkészi szolgálathoz képest a tábori lelkészi szolgálatnak egyébként egészen más hangsúlyai vannak. Egyértelmű hierarchikus viszonyok vannak, és ha az elöljáró parancsot ad, azt követni kell. Ez azt jelenti, hogy ő gondoskodik a felszerelésről, a kiképzésről, hogy a lehető legnagyobb hatásfokkal, testi és mentális kár nélkül véghez lehessen vinni azt, amit ő kér. Lehetőség van kiscsoportos lelkigondozásra, amelynek más súlypontjai vannak, mint egy gyülekezeti tag esetében. Más szociológiai hátterű a populáció is: tizennyolc-harmincöt éves az emberek nagy része, általában egészségesebbek, mint a civil lakosság, férfidominancia van. Tudomásul kell venni, hogy az anyanyelv felülírja a vallásosságot. Egy magyar katolikus katona inkább elmegy egy magyar evangélikus istentiszteletre, mint egy horvát misére. És ez az evangélikusokra is igaz: nem fognak német istentiszteletre menni, ha épp magyarul van katolikus mise.- Mennyire jellemző a vallásosság a katonák között?- Ha lőnek a fejed felett, ez nem lehet kérdés...- Ez predesztinál?- És egyfajta összetartást is ad. Az istentiszteleteken való részvétel természetesen nem kötelező, de megfigyelhető az, hogy ha valami tragikus esemény történik, akkor többen jönnek el. Gyertyát gyújtanak, és imádkoznak. Nagyobb ünnepeken, így karácsonykor, sokkal többen jönnek el, mint egy átlagos istentiszteletre. Nagy hatása van annak is, ha a katona elöljárója ott van az istentiszteleten. Akkor nincsen apelláta, akkor kötelezőnek érzik az alacsonyabb rangúak, hogy maguk is ott legyenek. Kereszteltem meg katonákat, és ilyen esetben is szoktunk keresztapát felkérni, aki a keresztség tanújaként van jelen. Ilyenkor szoktak a társaik közül is választani, de inkább az a jellemző, hogy egy magasabb rangú elöljárót választanak. Érdekes, hogy ilyenkor a felelősségérzet is megnő az emberek között. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Forrás: Evangélikus.hu