Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-04 / 9. szám
4 •« 2012. március 4. Evangélikus Élet KERESZTUTAK Parlamenti verdikt: 32 Ők is Jézus Krisztus testéhez tartoznak ► Az Országgyűlés már a tavaszi ülésszak első napján, február 13-án tárgyalt további vallási közösségek egyházként való elismeréséről. A február 27-i parlamenti végszavazáson a honatyák újabb tizennyolc közösséggel kapcsolatban döntöttek úgy, hogy azok eleget tesznek a törvény által szabott kritériumoknak. Az eddigi tizennéggyel együtt tehát összesen harminckét felekezet kapott egyházi státust a tavaly decemberben megszavazott egyházügyi törvény módosításával. A Ház hatvanhat vallási közösség kérelmének elutasításáról is döntött, így azok március í-jével elveszítik egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek tovább. A február 27-i törvénymódosítás értelmében a protestáns felekezetek közül szintén „egyházként regisztrálva” tevékenykedhet a nagy múltra visszatekintő Magyarországi Metodista Egyház, valamint a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet és a Hetednapi Adventista Egyház is. A második körben ugyancsak egyházi státust kapott az utóbbi időkben hazánkban is aktív Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház nevű vallási szervezet. Rajtuk kívül egyházként lett elismerve a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a - Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött - Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet: a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség. A legutóbb megszavazott egyházak listája egy ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület akkor a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, ám a fideszes Demeter Zoltán jelezte, hogy ez a felekezet a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, ezáltal pedig a két közösség egyetlen szervezetet alkot, s így kerültek végül a üstára. A Parlamentben ezenkívül szavaztak arról is, hogy hatvanhat vallási közösség eüsmerését elutasítják. Köztük van egyebek mellett az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a Magyarországi Bahá’i Közösség a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést. Mindkét előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László - tartózkodott. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága február 10-i ülésén tett indítványt a tisztelt Háznak további egyházak elismerésére, amelynek alapján a parlament módosította a törvényt, és egyházként ismerték el a fent már említett közösségeket. A parlamenti végszavazás előtt, még a vallásügyi bizottság február 10-i ülésén jött szóba az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), amelynek erre a célra felállított eseti bizottságát állásfoglalás elkészítésére kérték fel ez ügyben, végül nem nyilatkozott a felekezetek elismeréséről. A tudós testület tagjai egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint az egyházi státusfeltételek fennállásának vizsgálata nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség. Az erről is szóló dokumentumot az MTA még február elején elküldte az illetékes parlamenti testületnek, amely - még az MTA-t illető felkérés előtt - harminckét, az egyházi státust tavaly december 20-ig kérelmező felekezetet érdemesített vizsgálatra. (Az Országgyűlés ezek közül ismerte most el a fenti tizennyolcat.) Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke a testület február eleji ülésén rámutatott: „az európai modell szerint” az egyházi státus megadása nem érinti közvetlenül a vallásszabadság kérdését. Elmondta akkor, hogy tizenegy olyan ország van Európában, ahol minisztérium, állami szerv vagy a parlament adja meg az egyházi státust, és emlékeztetett arra az 1993- as alkotmánybírósági határozatra, amely szerint a törvényalkotó különbséget tehet egyházak között - például társadalmi súlyuk, történelmi szerepük alapján. Szintén ezen az ülésen beszélt Gulyás Gergely fideszes alelnök arról, hogy a parlamenti döntés nem a jogi személlyé válás lehetőségéről határoz, hanem az egyházi státus megszerzéséről. Hozzátette: jelen esetben az egyházi státus elismerésekor arról van szó, hogy az egyházak jogosultak lesznek-e bizonyos plusztámogatásokra. Tavaly december 30-án a parlament ugyanazt a tizennégy egyházat ismerte el, mint amelyeket 2011 júliusában egyszer már elfogadott. A nyári döntés után az Alkotmánybíróság azonban közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az egyházügyi törvényt, ezért kellett újratárgyalni. A jogszabályt az Országgyűlés tavaly év végén 256 igen és 36 nem szavazattal végül újra elfogadta. (Többek között ekkor került a törvénybe, hogy az MTA szakértői bizottságának a véleményét is ki kell kérni az egyházi státus elfogadásával kapcsolatban.) Az első körben elfogadott tizennégy egyház: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete. ■ Cs. B. Hazánkban kevesen ismerik a kisebb létszámú keresztyén felekezeteket, és az ismeretek hiányában sokan idegenkedve, gyakran előítéletekkel viszonyulnak e közösségekhez. Miért van viszonylag sok kis vallási közösség hazánkban? Felaprózottság vagy inkább sokszínűség jellemzi a hazai egyházi életet? Falakat építenek az egyházak egymás közé, vagy hidakat? Egy kérdésre biztosan választ ad a Pünkösdi Teológiai Főiskola gondozásában Vallomások - Kortárs prédikátorportrék címmel megjelent kötet: ők is Jézus Krisztus testéhez tartoznak. Az interjúkat Izsák Norbert, a HVG Portré rovatának korábbi munkatársa készítette, a könyv szerkesztője Ungvári Csaba. Ők, a Pünkösdi Teológiai Főiskola oktatói álmodták meg a kötetet. Ungvári Csaba írja az előszóban, hogy vállalkozásukat „nem csupán emberi szándék, hanem mennyei akarat és időzítés is ihlette”. Izsák Norbert szerint „azért született meg ez a tizenhárom beszélgetés, mert őszintén érdekelt, milyen emberek vezetik, képviselik a gyakran óriási munkát végző, többségében protestáns kisegyházakat” A másik motiváció a nemrégiben elfogadott egyházügyi törvény volt. Lelkiismeretes szolgálat, Krisztusért lángoló szív, példamutató élet - ez mondható el az evangéliumi alapokon álló kisegyházak prédikátorairól. Mély beszélgetések olvashatók a lapokon, amelyek segítségével szinte személyes ismerőssé válnak a megszólaltatottak. Az egyház ismertetése és a prédikátor életútjának összefoglalása segít jobban megismerni a megkérdezett tizenhárom személyiséget, akik égnek az evangélium ügyéért, s odaadással dolgoznak egyházukért. Megtudhatjuk, kit milyen hatások értek gyermekkorában, hogyan jutott el a megtérés döntéséig, milyen módon próbálta meg Isten a hitét. Öröm olvasni, hogy mennyire jól tud használni Isten bárkit: hogyan tudja a világért rajongó ifjút Istenért égő szívű lelkésszé formálni. Csodálattal olvastam az életutakat, az egyes életek alakulását. „Tudták például, melyik szelíd tekintetű lel-IMI é * * > f f I* * mm t & kipásztorból lett kis híján bokszoló vagy színművész? Kinek a segítségével került Magyarországra a teljes Márai-hagyaték, ráadásul úgy, hogy azt papírhulladéknak minősítve csupán negyven forintra értékelték? Ki hagyta ott a Hit Gyülekezetét egy tradicionális egyházért? Melyik lelkipásztor büszke arra, hogy közvetve némi roma vér is csörgedezik az ereiben?” - kérdezi kedvcsinálóként a szerző. Számomra a könyv legfőbb üzenete a szeretetteljes elfogadás. Lássuk meg ezekben a testvérekben, hogy a krisztusi parancsolat nyomán szeretet van bennük minden - nem pusztán saját felekezetbeli - testvérük és a világban élő nem hívő emberek iránt! A kötetben a következő prédikátorok vallomásai kaptak helyet: Géczi Károly (Immanuel Gyülekezet); Iványi Gábor (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség); Kováts György (Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség Mahanaim Gyülekezet); Kunszabó Zoltán (Új Jeruzsálem Katolikus Közösség); Mészáros Kálmán (Magyarországi Baptista Egyház); Phil Metzger (Golgota Keresztény Gyülekezet); Mézes László (Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet); Pataky Albert (Magyar Pünkösdi Egyház); Perjesi István (Agapé Gyülekezet); Schmied András (Őskeresztyén Apostoli Egyház); Szigeti Jenő (Hetednapi Adventista Egyház); Szuhánszky Gábor (Magyarországi Metodista Egyház) és Vohmann Péter (Keresztyén Testvérgyülekezetek). ■ Tóthné Gergely Judit Izsák Norbert: Vallomások - Kortárs prédikátorportrék. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest, 2011. A könyv megrendelhető a vallomasok.ptf.hu honlapon keresztül közvetlenül a kiadótól, de megvásárolható a Harmat Kiadó forgalmazói hálózatához tartozó elárusítóhelyeken is. Ára 2800 Ft + 500 Ft postaköltség. KÉSZÜLÜNK A MÁRCIUS 21 VILÁG IMÁN APR A Merészen az igazságért ► „Hamis információk terjesztése” - ez állt az Irene Fernandez emberjogi harcos ellen 1996 elején felhozott vádpontok között A maláj nők helyzetének reális bemutatásához elengedhetetlen, hogy szóljunk róla és az általa öt évvel korábban létrehozott szervezetről, a Tenanganitáról (Nők Ereje)... Malajzia rendkívül vonzó ország. Ázsia iszlám államai közül talán a legnyitottabb. Határai nyitva állnak az érdeklődő turisták, az ország természeti kincseit bemutató külföldi filmes forgatócsoportok vagy a sokszínű kulináris élvezetek után vágyakozó látogatók előtt. Jó gazdasági mutatói csábítóan hatnak a környező országok - így a Fülöp-szigetek, Dél-Kína és India - nyomorban élő népeire. Nincs pontos adat az illegálisan Malajziába bevándoroltakról. Ellenzéki források szerint - mint amilyen például a Malaysia Today internetes hírportál - közel egymillió csak azoknak a száma, akik hivatalos dokumentumok nélkül tengetik életüket menekülttáborokban vagy másutt. A mintegy kétmillió - sokszor szó szerint rabszolgasorsra kárhoztatott - bevándorló helyzetét maga a kormány igyekszik titokban tartani. Érthető, micsoda felháborodást váltott ki, amikor Irene Fernandez vezetésével a Tenanganita munkatársai kutakodni kezdtek. „Bevándorlók meggyalázása, kínzása, velük szemben alkalmazott embertelen bánásmód a menekülttáborokban” címmel 1995 augusztusában hozták nyilvánosságra jelentésüket. Emellett a főként filippínó háztartási alkalmazottak sanyarú sorsáról is beszámoltak. Azokról a fiatal lányokról, akiket gyakran a szüleik adnak el embercsempészeknek, hogy aztán maláj középosztálybeli családoknál dolgozzanak éhbérért, mindenféle szerződés nélkül, rendszeresen túlórázva, egészségügyi ellátás biztosítása nélkül. A Tenanganita róluk kezdett beszélni, és őket igyekezett segíteni, feltárva a kormányzat által takargatott valóságot - így szembekerült a hatóságokkal. Irene-nek 1996-ban a Kuala Lumpur-i legfelső bíróság épületében kellett felelnie bátor nyíltságáért. Vállalnia kellett a börtönt - az igazságért. A több éven át zajló per végül szabadon bocsátással végződött. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy az általa meglátogatott menekülttáborokban 46 ember valóban a durva bánásmód következtében vesztette életét. Irene Fernandez 2005-ben alternatív Nobel-békedíjat kapott. Ma a Tenanganita szervezet engedéllyel végezheti munkáját. Felvilágosító előadásokat szerveznek, amelyeken a háztartási alkalmazottakat megismertetik jogaikkal. Néhány rendőrőrsön segélyhívót tartanak fenn, ahol a nők jelenthetik, ha bántalmazást szenvednek el. A világimanapon befolyó adományokból terve-Irene Fernandez zik fedezni azt a kampányt, amellyel már nemcsak a nagyvárosokban élő háztartási alkalmazottakat segíthetnék meg, hanem a távolabbi településeken, a még elmaradottabb körülmények közt dolgozó bevándorolt asszonyokat is. Malajzia nyitott ország, talán a legnyitottabb Ázsia államai közül. A tárt kapukon keresztül azonban nemcsak a fény látható meg, hanem lelepleződik a hamisság is. Idén az imanapi alkalmon az asszonyok vallomásaiból feltárul a valóság, ráláthatunk a maláj társadalom árnyoldalaira is. Bátoríthat azonban az ott élő nők merész kiállása, s velük együtt könyöröghetünk szerte a világon: múljék a hamisság, győzedelmeskedjék az igazság. ■ B. P. M. Budapesten a következő két ökumenikus imanapi helyszínt ajánljuk a testvérek figyelmébe március 2-án, pénteken 17 órai kezdettel: • Deák téri evangélikus gyülekezet (Budapest V., Deák tér 4.), ♦ Fasori evangélikus gyülekezet (Budapest VII., Damjanich u. 28/b).
