Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-03-04 / 9. szám

4 •« 2012. március 4. Evangélikus Élet KERESZTUTAK Parlamenti verdikt: 32 Ők is Jézus Krisztus testéhez tartoznak ► Az Országgyűlés már a tavaszi ülésszak első napján, február 13-án tárgyalt további vallási közösségek egyházként való elismeréséről. A február 27-i parlamenti végszavazáson a honatyák újabb tizennyolc közösséggel kapcsolatban döntöttek úgy, hogy azok eleget tesznek a törvény által szabott kritériumoknak. Az eddigi tizennéggyel együtt tehát összesen harminckét felekezet kapott egyházi státust a tavaly decemberben megszavazott egyházügyi törvény módosításával. A Ház hatvanhat vallási közösség kérelmének elutasításáról is döntött, így azok március í-jével elveszítik egyházi státusukat, és egyesületként működhetnek tovább. A február 27-i törvénymódosítás ér­telmében a protestáns felekezetek közül szintén „egyházként regisztrál­va” tevékenykedhet a nagy múltra visszatekintő Magyarországi Metodis­ta Egyház, valamint a Magyar Pün­kösdi Egyház, a Szent Margit Angli­­kán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet és a Hetednapi Adventis­ta Egyház is. A második körben ugyancsak egyházi státust kapott az utóbbi időkben hazánkban is aktív Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyü­lekezetek, az Üdvhadsereg Szabadegy­ház - Magyarország az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház nevű vallási szervezet. Rajtuk kívül egyházként lett elismer­ve a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, két muzulmán fele­kezet, a Magyar Iszlám Közösség és a - Magyarországi Muszlimok Egyhá­za kezdeményezésére létrejött - Ma­gyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet: a Tan Kapu­ja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Mait­­reya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarorszá­gi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség. A legutóbb megszavazott egyházak listája egy ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága feb­ruár elején javasolt: a testület akkor a muszlim vallási közösségek közül ki­zárólag a Magyar Iszlám Közösség el­ismerését indítványozta, ám a fideszes Demeter Zoltán jelezte, hogy ez a fe­lekezet a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöt­tét, ezáltal pedig a két közösség egyet­len szervezetet alkot, s így kerültek vé­gül a üstára. A Parlamentben ezenkívül sza­vaztak arról is, hogy hatvanhat vallási közösség eüsmerését elutasítják. Köz­tük van egyebek mellett az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Prog­resszív Zsidó Hitközség a Magyaror­szági Bahá’i Közösség a Magyarorszá­gi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egy­ház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az el­ismerésükre irányuló népi kezde­ményezést. Mindkét előterjesztést a kormány­­párti képviselők szavazták meg, ellen­zéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek el­utasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László - tartózkodott. Az Országgyűlés emberi jogi, ki­sebbségi, civil- és vallásügyi bizottsá­ga február 10-i ülésén tett indítványt a tisztelt Háznak további egyházak el­ismerésére, amelynek alapján a par­lament módosította a törvényt, és egyházként ismerték el a fent már említett közösségeket. A parlamenti végszavazás előtt, még a vallásügyi bizottság február 10-i ülésén jött szóba az is, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA), amelynek erre a célra felállított eseti bizottságát állásfoglalás elkészítésé­re kérték fel ez ügyben, végül nem nyilatkozott a felekezetek elismeré­séről. A tudós testület tagjai egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy állás­pontjuk szerint az egyházi státusfel­tételek fennállásának vizsgálata nem tudományos kérdés, hanem igazga­tási feladat és felelősség. Az erről is szóló dokumentumot az MTA még február elején elküldte az illetékes parlamenti testületnek, amely - még az MTA-t illető felkérés előtt - har­minckét, az egyházi státust tavaly de­cember 20-ig kérelmező felekezetet érdemesített vizsgálatra. (Az Or­szággyűlés ezek közül ismerte most el a fenti tizennyolcat.) Lukács Tamás, a vallásügyi bizott­ság KDNP-s elnöke a testület február eleji ülésén rámutatott: „az európai modell szerint” az egyházi státus meg­adása nem érinti közvetlenül a vallás­­szabadság kérdését. Elmondta akkor, hogy tizenegy olyan ország van Euró­pában, ahol minisztérium, állami szerv vagy a parlament adja meg az egyhá­zi státust, és emlékeztetett arra az 1993- as alkotmánybírósági határozatra, amely szerint a törvényalkotó kü­lönbséget tehet egyházak között - pél­dául társadalmi súlyuk, történelmi szerepük alapján. Szintén ezen az ülésen beszélt Gu­lyás Gergely fideszes alelnök arról, hogy a parlamenti döntés nem a jogi személlyé válás lehetőségéről hatá­roz, hanem az egyházi státus megszer­zéséről. Hozzátette: jelen esetben az egyházi státus elismerésekor arról van szó, hogy az egyházak jogosultak lesz­nek-e bizonyos plusztámogatásokra. Tavaly december 30-án a parla­ment ugyanazt a tizennégy egyházat ismerte el, mint amelyeket 2011 júliu­sában egyszer már elfogadott. A nyári döntés után az Alkotmánybíróság azonban közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az egyházügyi tör­vényt, ezért kellett újratárgyalni. A jog­szabályt az Országgyűlés tavaly év végén 256 igen és 36 nem szavazattal végül újra elfogadta. (Többek között ekkor került a törvénybe, hogy az MTA szakértői bizottságának a véle­ményét is ki kell kérni az egyházi stá­tus elfogadásával kapcsolatban.) Az első körben elfogadott tizennégy egyház: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Budai Szerb Orto­dox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyaror­szági Ortodox Exarchátus, Magyaror­szági Bolgár Ortodox Egyház, Magyar­­országi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egy­házmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete. ■ Cs. B. Hazánkban kevesen ismerik a kisebb létszámú keresztyén felekezeteket, és az ismeretek hiányában sokan ide­genkedve, gyakran előítéletekkel vi­szonyulnak e közösségekhez. Miért van viszonylag sok kis val­lási közösség hazánkban? Felapró­­zottság vagy inkább sokszínűség jel­lemzi a hazai egyházi életet? Falakat építenek az egyházak egymás közé, vagy hidakat? Egy kérdésre biztosan választ ad a Pünkösdi Teológiai Fő­iskola gondozásában Vallomások - Kortárs prédikátorportrék címmel megjelent kötet: ők is Jézus Krisztus testéhez tartoznak. Az interjúkat Izsák Norbert, a HVG Portré rovatának korábbi mun­katársa készítette, a könyv szerkesz­tője Ungvári Csaba. Ők, a Pünkös­di Teológiai Főiskola oktatói álmod­ták meg a kötetet. Ungvári Csaba írja az előszóban, hogy vállalkozásukat „nem csupán emberi szándék, hanem mennyei akarat és időzítés is ihlette”. Izsák Norbert szerint „azért született meg ez a tizenhárom beszélgetés, mert őszintén érdekelt, milyen emberek vezetik, képviselik a gyakran óriási munkát végző, többségében protes­táns kisegyházakat” A másik motivá­ció a nemrégiben elfogadott egy­házügyi törvény volt. Lelkiismeretes szolgálat, Krisztu­sért lángoló szív, példamutató élet - ez mondható el az evangéliumi ala­pokon álló kisegyházak prédikátora­iról. Mély beszélgetések olvashatók a lapokon, amelyek segítségével szin­te személyes ismerőssé válnak a megszólaltatottak. Az egyház ismer­tetése és a prédikátor életútjának összefoglalása segít jobban megis­merni a megkérdezett tizenhárom személyiséget, akik égnek az evangé­lium ügyéért, s odaadással dolgoznak egyházukért. Megtudhatjuk, kit milyen hatások értek gyermekkorában, hogyan ju­tott el a megtérés döntéséig, milyen módon próbálta meg Isten a hitét. Öröm olvasni, hogy mennyire jól tud használni Isten bárkit: hogyan tudja a világért rajongó ifjút Istenért égő szívű lelkésszé formálni. Csodálattal olvastam az életuta­­kat, az egyes életek alakulását. „Tud­ták például, melyik szelíd tekintetű lel-IMI é * * > f f I* * mm t & kipásztorból lett kis híján bokszoló vagy színművész? Kinek a segítségé­vel került Magyarországra a teljes Márai-hagyaték, ráadásul úgy, hogy azt papírhulladéknak minősítve csupán negyven forintra értékelték? Ki hagy­ta ott a Hit Gyülekezetét egy tradici­onális egyházért? Melyik lelkipásztor büszke arra, hogy közvetve némi ro­ma vér is csörgedezik az ereiben?” - kérdezi kedvcsinálóként a szerző. Számomra a könyv legfőbb üzene­te a szeretetteljes elfogadás. Lássuk meg ezekben a testvérekben, hogy a krisztusi parancsolat nyomán szeretet van bennük minden - nem pusztán saját felekezetbeli - testvérük és a vi­lágban élő nem hívő emberek iránt! A kötetben a következő prédikáto­rok vallomásai kaptak helyet: Géczi Károly (Immanuel Gyülekezet); Iványi Gábor (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség); Kováts György (Tel­jes Evangéliumi Keresztény Közösség Mahanaim Gyülekezet); Kunszabó Zoltán (Új Jeruzsálem Katolikus Kö­zösség); Mészáros Kálmán (Magyar­­országi Baptista Egyház); Phil Metzger (Golgota Keresztény Gyülekezet); Mé­zes László (Magyarországi Szabadke­resztyén Gyülekezet); Pataky Albert (Magyar Pünkösdi Egyház); Perjesi István (Agapé Gyülekezet); Schmied András (Őskeresztyén Apostoli Egy­ház); Szigeti Jenő (Hetednapi Adven­tista Egyház); Szuhánszky Gábor (Ma­gyarországi Metodista Egyház) és Vohmann Péter (Keresztyén Testvér­gyülekezetek). ■ Tóthné Gergely Judit Izsák Norbert: Vallomások - Kortárs prédikátorportrék. Pünkösdi Teoló­giai Főiskola, Budapest, 2011. A könyv megrendelhető a vallomasok.ptf.hu honlapon keresztül közvetlenül a ki­adótól, de megvásárolható a Harmat Kiadó forgalmazói hálózatához tar­tozó elárusítóhelyeken is. Ára 2800 Ft + 500 Ft postaköltség. KÉSZÜLÜNK A MÁRCIUS 21 VILÁG IMÁN APR A Merészen az igazságért ► „Hamis információk terjeszté­se” - ez állt az Irene Fernandez emberjogi harcos ellen 1996 ele­jén felhozott vádpontok között A maláj nők helyzetének reális be­mutatásához elengedhetetlen, hogy szóljunk róla és az általa öt évvel korábban létrehozott szer­vezetről, a Tenanganitáról (Nők Ereje)... Malajzia rendkívül vonzó ország. Ázsia iszlám államai közül talán a leg­nyitottabb. Határai nyitva állnak az ér­deklődő turisták, az ország természeti kincseit bemutató külföldi filmes for­gatócsoportok vagy a sokszínű kuliná­ris élvezetek után vágyakozó látogatók előtt. Jó gazdasági mutatói csábítóan hatnak a környező országok - így a Fü­­löp-szigetek, Dél-Kína és India - nyo­morban élő népeire. Nincs pontos adat az illegálisan Malajziába bevándoroltakról. Ellen­zéki források szerint - mint amilyen például a Malaysia Today internetes hírportál - közel egymillió csak azoknak a száma, akik hivatalos do­kumentumok nélkül tengetik életü­ket menekülttáborokban vagy má­sutt. A mintegy kétmillió - sokszor szó szerint rabszolgasorsra kárhoz­tatott - bevándorló helyzetét maga a kormány igyekszik titokban tarta­ni. Érthető, micsoda felháborodást váltott ki, amikor Irene Fernandez ve­zetésével a Tenanganita munkatársai kutakodni kezdtek. „Bevándorlók meggyalázása, kín­zása, velük szemben alkalmazott embertelen bánásmód a menekült­­táborokban” címmel 1995 augusztu­sában hozták nyilvánosságra jelenté­süket. Emellett a főként filippínó háztartási alkalmazottak sanyarú sorsáról is beszámoltak. Azokról a fi­atal lányokról, akiket gyakran a szü­leik adnak el embercsempészeknek, hogy aztán maláj középosztálybeli családoknál dolgozzanak éhbérért, mindenféle szerződés nélkül, rendsze­resen túlórázva, egészségügyi ellátás biztosítása nélkül. A Tenanganita róluk kezdett beszélni, és őket igye­kezett segíteni, feltárva a kormányzat által takargatott valóságot - így szem­bekerült a hatóságokkal. Irene-nek 1996-ban a Kuala Lum­­pur-i legfelső bíróság épületében kellett felelnie bátor nyíltságáért. Vállalnia kellett a börtönt - az igaz­ságért. A több éven át zajló per vé­gül szabadon bocsátással végződött. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy az ál­tala meglátogatott menekülttábo­rokban 46 ember valóban a durva bá­násmód következtében vesztette éle­tét. Irene Fernandez 2005-ben alter­natív Nobel-békedíjat kapott. Ma a Tenanganita szervezet enge­déllyel végezheti munkáját. Felvilá­gosító előadásokat szerveznek, ame­lyeken a háztartási alkalmazottakat megismertetik jogaikkal. Néhány rendőrőrsön segélyhívót tartanak fenn, ahol a nők jelenthetik, ha bán­talmazást szenvednek el. A világima­­napon befolyó adományokból terve-Irene Fernandez zik fedezni azt a kampányt, amellyel már nemcsak a nagyvárosokban élő háztartási alkalmazottakat segíthet­nék meg, hanem a távolabbi telepü­léseken, a még elmaradottabb körül­mények közt dolgozó bevándorolt asszonyokat is. Malajzia nyitott ország, talán a leg­nyitottabb Ázsia államai közül. A tárt kapukon keresztül azonban nemcsak a fény látható meg, hanem leleplező­dik a hamisság is. Idén az imanapi al­kalmon az asszonyok vallomásaiból feltárul a valóság, ráláthatunk a maláj társadalom árnyoldalaira is. Bátoríthat azonban az ott élő nők merész kiállá­sa, s velük együtt könyöröghetünk szerte a világon: múljék a hamisság, győzedelmeskedjék az igazság. ■ B. P. M. Budapesten a következő két ökume­nikus imanapi helyszínt ajánljuk a testvérek figyelmébe március 2-án, pénteken 17 órai kezdettel: • Deák téri evangélikus gyülekezet (Budapest V., Deák tér 4.), ♦ Fasori evangélikus gyülekezet (Budapest VII., Damjanich u. 28/b).

Next

/
Thumbnails
Contents