Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-02-26 / 8. szám

14 •« 2012. február 26. KRÓNIKA Evangélikus Élet Katonákat keresztelt a lutheránus tábori lelkész Bancsó Antal teológiai tanár emlékezete ► Bár a nyugat-koszovói Pec városában található Villaggio Italia tábor­ban a közelmúltban levonták a magyar zászlót, ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Honvédség Kfor-kontingens katonái nem vendégeskedhet­nek a katonai bázison. Legutóbb a magyar tábori lelkész tartott ke­resztelőt a táborban található szép templomban. Bensőséges ünnepségnek adott ott­hont a napokban a nyugat-koszovói Pec városában található Kfor-bázis, a Villaggio Italia tábor: nyolc, Pristi­­nában szolgáló magyar katona vette fel a keresztséget az evangélikus egyház szer­tartása szerint. A keresztelést Nánai László Endre százados, az MH Kfor-kontingens ötödik váltásának tábo­ri lelkésze végezte. Bach muzsikája után az evan­gélikus lelkész megem­lékezett arról, hogy a régi korok embereinek mit jelentett a kereszte­lő, hogyan készültek rá, valamint szólt arról is, hogy a most keresztelő előtt álló katonák miként választották ezt az utat. A szertartás után Nánai százados a keresztszülőkkel közösen választott könyvet - benne egy útra való idézet­tel - és egy szimbolikus gyertyát adott át a keresztségben részesülteknek. Jámbor Norbert zászlós már rég­óta készült erre az alkalomra. Mint elmondta: otthon eddig valahogy mindig elodázta a végső döntést, a külszolgálat ideje alatt azonban sok­kal könnyebb volt a felkészülés is.- Sok barátot szereztem, jó volt megtapasztalni az összetartozás ér­zését, ami egy misszióban különösen fontos, hiszen itt még inkább egy­másra vannak utalva a katonák. Ro­hanó világunkban a pénz elhomályo­sítja az igazi értékeket, ezért a felké­szülést komoly feladatként éltük meg. A lelkész úr elbeszélgetett ve­lünk az egyéni útról, arról, hogy ki honnan jött, merre tart, mit szeret­ne elérni - mondta a zászlós. Szerin­te a titok abban áll, hogy ki kell be­szélni a sérelmeket, a fájdalmakat, és így megtisztult lélekkel fogadhatjuk a keresztséget.- Természetesen a kontingens bázisául szolgáló pristinai Síim Lines táborban is van egy kis kápolna, amelynek ajtaja éjjel-nappal nyitva áll mindenki előtt. Fontos, hogy akinek igénye van rá, az betérhessen oda, és megtalálja a lelki békéjét. Sokkal jobban lehet számítani azokra a ka­tonákra, akik önmagukkal és a társa­ikkal is harmóniában élnek - mond­ta Táj ti Miklós alezredes, az MH Kfor-kontingens ötödik váltásának parancsnoka. M Forrás: honvedelem.hu / Tömbölné Czirfusz Loretta Istentiszteleti rend ♦ 2012. február 26. Böjt első vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 4,1-11; íMóz 3,1-13. Alapige: Zsid 4,14-16. Énekek: 75., 275. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. xo. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. dr. László Virgil; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 íx. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél xo. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. xo. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. xo. (úrv., szuplikáció) Mitja Andrejek; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. xo. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. xx. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (orgonazenés áhítat) Cselovszky Ferenc; Fasor, VIL, Városligeti fasor 17. de. fél xo. (angol, úrv.) Scott Ryll; de. xx. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. xx. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. xo. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33- de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX. Haller u. X9-2X. I. emelet de. xx. (úrv.) Koczor Tamás; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta; liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. X4. de. xo. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út xo. de. 8. (úrv.) Kovács Viktor; de. fél xx. (úrv.) Kovács Viktor; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XL, Németvölgyi út X38. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv., gospel­­istentisztelet) Körmendy Petra; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. xo. (úrv.) Keczkó Pál; Axxgyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. xo. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. xx. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. X4. de. fél xo. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. xo. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. xo. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere xo-xx. de. xo. Fekete Gy. Viktor; Ciixkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél xx. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél xx. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. xx. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. xo. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. xo. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. xo. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél xx. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. x6. de. xo. Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út X55. (gyülekezeti terem) de. fél xo. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. úrv. Budaörs, Szabadság út 75. de. xo. Endreffy Géza; Összeállította: Boda Zsuzsa ► Kevesen lehetnek ma olyanok, akik még személyesen ismer­ték. Egykori tanítványai sem él­nek már. Születésének százhat­­vanegyedik évfordulóján emlé­kezzünk meg röviden a hetven­öt éve elhunyt Bancsó Antal teológiai tanár áldott, eredmé­nyes munkásságáról. Egyházunk kiemelkedő munkása X85X. február 24-én született Kisba­­boton egyszerű, szegény, vagyonta­lan családban. Édesapja a község éj­jeliőre volt. Antal alig volt hároméves, amikor édesapja meghalt. Édesany­ja cseléd lett, hogy magát és gyerme­keit eltarthassa. Előbb Győrben Kar­­say püspökéknél, majd Enesén a Purgly, később Rábacsécsényben a Szalacsy családnál volt gazdaasszony. Bancsó Antal Győrött kezdte el és Enesén fejezte be elemi iskolai tanul­mányait. Társai közül kitűnt éles eszével, szorgalmával és jó magavise­letével. Nehéz sorsa miatt édesanyja nem gondolhatott arra, hogy fiát to­vább taníttassa, azonban pártfogói fel­ismerték a gyermek kitűnő képessé­geit, és segítették továbbtanulását. A győri evangélikus algimnázi­um negyedik osztályának elvégzése után édesanyja a tanítóképzőbe akar­ta küldeni, hogy pedagógus legyen, de Karsay püspök buzdítására Antal folytatta gimnáziumi tanulmányait a soproni evangélikus líceumban. Ta­nárai bátorították, segítették tanul­mányaiban. Gyengébb iskolatársait korrepetálta, így némileg javult az anyagi helyzete. Miután x870-ben érettségizett, a soproni evangélikus teológia hallga­tója lett (X870-X873), majd a jénai egyetemen tanult (X873-X874). X874. október x4-én Sopronban tette le a lelkészi vizsgát, és már másnap ordi­­nálták. Ezután azonban két évig ne­­velősködött. X876-X878 között a hal­­le-wittenbergi egyetemen folytatta tanulmányait. A tanulás után Bancsó Antalnak a tanítás lett a hivatása. Tanári működését X878. szeptember x-jén az eperjesi teológiai akadémián kezdte. Hat évet töltött ott a lelkész­képzés szolgálatában, az utolsó há­rom évben a kollégium igazgatója volt. X884. szeptember x-jétől a soproni teológia tanáraként, 1908- tól pedig igazgatójaként tevékeny­kedett. X9X9-ben, összesen negyvenegy évnyi teológiai tanári szolgálat után vonult nyugalomba. Budafokra köl­tözött a fiához, és X9X9-X923 között nyugdíjasként az átmenetileg Bu­dapesten működő eperjesi teológiai akadémián tanított. Az újszövetségi és a rendszeres teológiai tantárgya­kat adta elő, de tanított a líceumban és a tanítóképző intézetben is. Hit­tankönyvet is kiadott. Dolgozott ezenkívül a líceumi könyvtárban, az egyházkerület több bizottságában és közgyűléseken. Különösen eredményesen mun­kálkodott a Dunántúli Egyházkerület főiskolai nagybizottságában, népisko­lai bizottságában és az énekeskönyvet szerkesztő bizottságban, az utóbbinak elnöke volt. Az egyházi sajtóban is szá­mos értékes cikket publikált. Az egyetemes egyháznak x9o8-tól jegyzője, X9XX és X928 között pedig fő­jegyzője volt. Munkássága elismeré­séül a pécsi egyetem a teológia dísz­doktorává avatta. Bancsó Antal X937. január 3-án hunyt el, hamvai Budapesten, a Far­kasréti temetőben nyugszanak. „Az igaznak az emlékezete áldott..!’ (Péld xo,7a) ■ Dr. Barcza Béla Zsoltártörténeti kalandozások Könyvbemutató a Károli Gáspár Református Egyetemen ► Izgalmas utazásban, változatos tanulmányúiban lehet része annak, aki kezébe veszi A zsoltár a régi magyar irodalomban címmel megjelent könyvet. Keletkezésének történetébe, a kötet rejtelmeibe a reformá­tus egyetem kántorképző intézetének vezetője, Dávid István adott be­pillantást február xs-én az egyetem bölcsészettudományi karán tar­tott könyvbemutatón. A rendezvényen a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó együttműködésében megjelenő Ká­roli jegyzetek, illetve Károli könyvek sorozata állt a fókuszban. A kán­torképző intézet növendékei zsoltárverseket énekeltek, a kötet ily mó­don „hangoskönywé” avanzsált, a könyvbemutató résztvevői pedig zenei élményben is részesültek... X607. május x2-én fejeződött be Szen­ei Molnár Albert Zsoltárkönyvének kinyomtatása Herbornban. A zsoltár­­fordítások kiadásának négyszáza­dik évfordulóját szakmai konfe­renciával, nemzetközi szimpózi­ummal ünnepelték meg Csurgón neves irodalom- és művelődés­történészek, a zsoltárirodalom je­les kutatói, egyházzenészek. Az ott elhangzott előadásokat szer­kesztette kötetbe Petrőczi Éva és Szabó András. A kiadvány szer­zői között evangélikusokat, refor­mátusokat, katolikusokat egy­aránt találunk. A huszonöt tanulmányt magá­ba foglaló könyv visszavezeti olva­sóit a X6-X7. századba, és széles perspektívából nyújt rálátást a Bibliából jól ismert műfajra. Az im­már beavatott olvasó megismerheti a zsidó-keresztény kultúrkörhöz kötődő zsoltár történeti, irodalmi, néphagyománybeli, zenei, egyház- és liturgiatörténeti összefüggéseit. A sokszerzőjű könyv előnye éppen az, ami a hátránya is. Talán feszeng­ve gondolhatja a laikus olvasó, hogy benne van a hiba, ha nem találja a ko­herenciát, de a kiadvány éppen ettől válik különlegessé, egyedivé. Ugyan­is ahány tanulmányíró, annyi megkö­zelítés, témafelvetés. Venásch Eszter az Egyéni és kollek­tív bűntudat a zsoltárokban alcímű munkájában x6. századi magyar zsol­társzerzők művein keresztül vizs­gálja a lelki jelenséget, a korszak bűnfelfogását, valamint egyén és kö­zösség viszonyát. Cziczka Katalin egy lipcsei zsoltáros műveinek magyar­­országi hatásaival foglalkozik. írásá­nak középpontjában Nikolaus Selne­­cker lipcsei lutheránus teológus és egyházi énekszerző áll, az ő ma­gyarországi szerzőkre gyakorolt ha­tását elemzi a tanulmány. Petrőczi Éva a női lelket hozza kö­zelebb a mai olvasóhoz a x6. század­ban élt Pembroke grófnő és Dóczy Zsuzsanna zsoltárversein keresztül. Ecsedi Zsuzsanna Luther para­frázisairól és a X6-X7. század magyar zsoltárdallamairól értekezik. A szak­­irodalom harminchat olyan gyüleke­zeti énekről tud, amelynek szövegéhez vagy dallamához Luthernak valami­lyen módon köze van. A reformáció hozadéka, hogy az anyanyelven éne­kelt gyülekezeti énekeknek Luther önálló helyet biztosított, ezáltal a gyülekezet a liturgia szolgálattevőjé­vé, az istentisztelet aktív résztvevőjé­vé válhatott - fejti ki dolgozatában az EvÉlet korábbi Cantate rovatát is gondozó szerző. Ferenczi Ilona tanulmányában az Eperjesi graduál verses és prózai zsoltáraival foglalkozik. A gradu­ál harminc verses zsoltárának, zsoltárfeldolgozásának kéthar­madában Szenei fordításait hasz­nálták fel. Az Eperjesi graduál a magyar graduálok között az egye­düli, amely különböző stílusú, többszólamú darabokat is tar­talmaz. A munka Szenei fordítá­sainak magyar dallamokkal tör­tént párosítását elemzi. Maradva az evangélikus szer­zőknél, H. Hubert Gabriella a Ps­­alterium Ungaricum és Szenei Molnár zsoltárfordításainak X7. századi befogadástörténetéről ír. A X6-X7. századi zsoltárok euró­pai befogadásának valamennyi eleme megtalálható hazánkban, még ha sokszor késve vagy kez­detleges módon is - állapítja meg tanulmányában az Evangé­likus Országos Könyvtár tudomá­nyos munkatársa. A genfi zsoltárok mai napig tartó, kései recepciója hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Szen­­ci-zsoltárok ma is élő örökségünk ré­szét képezik. A kiadvány számos további érde­kes írást rejt. Aki kedvet kapott olva­sásához, megvásárolhatja a L’Harmat­tan Kiadó könyvesboltjában, valamint a Párbeszéd könyvesboltban. ■ Bállá Mária

Next

/
Thumbnails
Contents