Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-26 / 8. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. február 26. «► 15 Élj kis lábon! Egyéves projekttel rövidíti ökolábnyomát az ELTE Az „Élj kis lábon!” szlogennel indult el 2011 szeptemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ökoprogramja. Az uniós forrásból megvalósuló projekt a fenntarthatóságra nevelést hangsúlyozza, és különböző rendezvényeket, programokat kínál az ökológia iránt elkötelezett vagy csak érdeklődő egyetemistáknak. A program mind a bölcsészettudományi, mind a természettudományi kart érinti, így körülbelül tizenötezer hallgatót kíván elérni. A szervezők a diákok mellett az oktatók, illetve az egyetem más dolgozói számára is kínálnak programokat. A projektet nagy hatású kommunikációs kampánynak szánják, amely bővíti a célközönségnek a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteit, egyúttal érdekeltté is teszi a hallgatókat ezeknek az elsajátításában. És hogy milyen a fogadtatás? Kicsit több mint fél év elteltével elmondhatjuk, hogy sokan vannak, akik megtalálják a környezettudatos szemléletükhöz passzoló megoldásokat az egyetemen, sőt maguk is kezdeményeznek, újításokat keresnek. Vannak olyanok is, akik keveslik a pénzt, hiányolják a nagyszabású beruházásokat, napkollektorokat szeretnének látni, vagy több szelektív hulladékgyűjtőt. És vannak persze olyanok is, akiket ez az egész egyáltalán nem érdekel, sőt kikérik maguknak, ha rájuk szól valaki, hogy ne dobják el a csokipapírt az udvaron. Nagyon fontos kezdeményezés a szelektív hulladékgyűjtésre való felhívás. A 20io/20ii-es tanévben 2240 kilogramm papír- és 80 kilogramm műanyaghulladékot gyűjtöttek össze az egyetemen szelektíven. Lehet, hogy ez nem túl sok, mégis elmondhatjuk, hogy már ezzel is jelentősen csökkenteni tudtuk a környezet terhelését. Az én kedvencem a biciklizést népszerűsítő kampány. Évek óta biciklivel járok az egyetemre, örülök, hogy biciklitárolót helyeztek el számunkra. A kerékpár a leginkább környezetkímélő közlekedési eszköz, nincs károsanyag-kibocsátása, a legnagyobb dugóban is gyorsan el lehet jutni vele mindenhová. És nem mellékesen jelentősen hozzájárul a stresszoldáshoz és a fölös kalóriák elégetéséhez. Február elejétől provokatív kiállítás várja a hallgatókat az ELTE BTK Múzeum körúti épületében: Az Elfogyasztjuk a jövőnk? címmel megrendezett plakátkiállítás igyekszik felhívni a figyelmet a globalizáció káros hatásaira, de az elgondolkodtatáson túl aktív cselekvésre is ösztö-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó nözni kíván. Fő üzenete: egyszerű döntések változtatják meg a világot! Tizenegy globális problémát vetnek fel a plakátok, ezeknek főként környezetvédelmi és emberi jogi vetületeire koncentrálva, és minden esetben konkrét javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy egyéni döntéseinkkel hogyan alapozhatjuk meg egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ jövőjét. Példákat láthatunk arra, hogy akár étkezési szokásaink megváltoztatásával is szerepet vállalhatunk az ökoszisztéma fenntartásában, de rámutat a kiállítás arra is, hogy a tudatos vásárlói magatartásnak mi a szerepe a fenntarthatóságban. Már nagyon készülök a február végi komposztálási tanfolyamra is! Remélem, sok hasznos dolgot fogok tanulni, amelyet a gyakorlatban is tudok majd alkalmazni. ■ Tímár Regina egyetemi hallgató „Megbeszéltük, hogy itt tesszük le az állampolgári esküt” Kettős állampolgárok lettek - Soltvadkerten ► Mintegy tucatnyi határon túli magyar tette le az állampolgári esküt február elején a Bács-Kiskun megyei kisváros, Soltvadkert polgármestere előtt. A városházán megrendezett családias ünnepségen ki farmerban, ki ünneplőben, ki pedig népviseletben lett magyar állampolgár. A dolog érdekessége, hogy az eddigiektől eltérően a legtöbben megtartották eredeti román, szerb vagy horvát útlevelüket is. Kettős állampolgár - ez a titulusuk mostantól az újonnan esküt tetteknek. Nem szégyen az: Vadkerten jómagam több ilyen embert ismerek. Olyan ez, mint amikor valaki több hangszeren játszik, vagy több nyelven is beszél. Nem kötelező a magyarországi lakcím megléte, nem is akarnak mindannyian itt élni, felmenőik magyarok voltak - röviden ezek a jellemzőik. 2011 januárjától éltek az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásának lehetőségével. Ezt több helyütt is megtehették, illetve honfitársaik ma is megtehetik: konzulátuson, magyarországi anyakönyvi hivatalban, valamint bármelyik kormányablakban az ország területén. A kérelmen jelölhetik meg, hogy hol szeretnének állampolgári esküt tenni. És néhányan Vadkertre kérték, itt vehették át az oklevelet, melyen a köztársasági elnök aláírása tanúsítja: ők magyar állampolgárok is. A megható ünnepség után arról kérdeztem őket, ki miért döntött a magyar állampolgárság felvétele, illetve az állampolgári eskü helyszíne mellett... Jól szituált család Adáról (Vajdaság), a feleség: „Nekem egy nagyon jó barátnőm van ezen a vidéken, aki még a délszláv háború előtt költözött ide. Tartjuk a kapcsolatot, rendszeresen látogatjuk egymást, de mi Vajdaságban akarunk maradni, mert az a hazánk.” Munkás házaspár: „Édesapám is ugyanitt tette le pár évvel ezelőtt az állampolgári esküt, és ő mesélte, milyen szép volt. Mi egyelőre maradunk Temerinben, de a gyermekeink miatt előbb-utóbb át fogunk költözni. Egyre nehezebb ott magyarnak lenni, mert ezrével telepítik be a szerbeket.” Halk szavú férfi: „Én magyarországi, környékbeli kislányt ismertem meg az interneten egy párkereső program segítségével. Horvátországi magyar vagyok, rövidesen itt kívánok letelepedni”, Székely család két gyerekkel, népviseletben: „Mi Erdélyben lakunk, ott is dolgozunk, soha még nem is dolgoztunk errefelé sem szőlőben, sem más üzemben. Most vagyunk itt második alkalommal. Ragaszkodunk magyarságunkhoz, ezzel a papírral pedig immár teljes értékű embernek és magyarnak érezzük magunkat.” Anya és lánya: „Mi dolgoztunk és rendezvényen is vettünk már részt Soltvadkerten. Megbeszéltük, hogy itt tesszük le az állampolgári esküt. Nem akartunk Erdélyben a magyar konzulátusra menni, itt szebb. Le is fogunk telepedni ebben a városban.” * * * Talán meglepő, hogy a most állampolgárrá vált magyarok többsége nem akar letelepedni itt. Mint a város aljegyzőjétől megtudtuk, az áttelepülni szándékozók már hamarabb, még a kilencvenes években átjöttek a határon. Akik most álltak a polgármester előtt, inkább érzelmi okokból kérték a honosítást. Isten hozta őket itthon! Legyenek továbbra is boldogok otthon! Utóirat: a fényképezésre engedélyt kértem új honfitársaimtól. Mert nagy úr a félelem. És ha lettek volna szlovákiai vagy ukrajnai magyarok közöttük, akkor elő sem vettem volna a gépet. Mert az ottani politikusok most éppen abból élnek, hogy „magyarrá vált magyarjaikat” üldözik el. Vajon mikor leszünk már nagykorúak a Kárpát-medencében? ■ Ifj. Káposzta Lajos EVÉL&LEVÉL Szabad a tánc? A keresztyén ünnepek közül az Újszövetségben kettő mutatható ki: a zsidó húsvét mint a Messiás megváltó halálának és diadalmas feltámadásának ünneplése meg vele a pünkösd mint az apostolok első nyilvános Krisztus-hirdetésére és a mintegy háromezer „héber” és „görög” megkeresztelésére való emlékezés. Ezeknek ideje az első tavaszi holdtöltéhez igazodik. A húsvét előtti (a vasárnapokat kihagyó) negyvennapos „nagyböjt” kezdete, az úgynevezett hamvazószerda idén február 22-re esik. A még keresztyén szokású Európában nemcsak lakodalmat, de táncmulatságot sem tartottak ilyenkor. Hasonló, úgynevezett „zárt idő” volt a Jézus születésének jelképesen kitűzött ünnepe előtti advent, adventus Domini, régi magyar nevén Úrjövet. Fabiny Tamás püspökünk helyesen idézte Táncidő című írásában (Evangélikus Élet, 2012. február 12., 11. o.) a Prédikátor könyve 3,4 végéből, hogy megvan az ideje a (mellét verő!) gyásznak és a táncnak is. Dávid király is táncolt a szövetség ládája (az Úr trónusa) előtt, mikor azt Jeruzsálembe hozták (2Sám 6,14). De „a szent Dávid tánca” még csak nem is „az igaz magyar tánc” ahogy egy régi prédikátor írta, nyilván a csábító idegen táncokat tiltva. Dávid tánca nem páros tánc volt. Legföljebb a kanásztánchoz hasonlíthatnék. Nem is ószövetségi ünnepi körtánc. Tánc volt, nem csak Izraelben, a szőlőtaposók tánca. Természetes tánc a „csűrdöngölés” is. A győzelmi tánc már lehet embertelen - a legyőzőitek holttestén, sőt élőkre tett padlón, ahogy a mongolok járták az oroszok vezetői fölött. Embertelen, de a nőkre fegyvert nem fogásból ered a halálra táncoltatás is. A zsidó hagyomány csak a férfiak ünneplő táncát ismeri. A táncmulatság, a bál lehet vidám testmozgásos társasjáték a zenére. Lehet az ismerkedés és párkeresés jókedvű alkalma. Ám bizonyos körülmények között lehet - az együtt vigadás, az ismerkedés és az életre szóló társ keresése mellett vagy helyett - testi kísértés meg untomig-untáig szóló kapcsolat kezdete is. Kérdezem: amikor nyilvánvaló, hogy országunk és társadalmunk legnagyobb része közgazdasági és természeti csapásoktól szenved, éhezik, fázik, hajléktalan lesz - nem beszélve a kenyérlopásból („Mundraub”) kalácsszerzéssé lett egyéni és szervezett kártevő bűnözésről -, a tánc ideje van-e? Ezek a bajok mind a teremtés rendjének és az emberség követelményeinek semmibevevéséből (azaz istentelenségből, embertelenségből, esztelenségből) erednek. Nem a mellét verő gyásznak, a meakulpázásnak („Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem!”) és az életmódunk meg a társadalmi rend megfordulásának (a megtérésnek) van-e itt az ideje? Ebben pedig el kell menni addig, ameddig lehet, és küzdeni kell a kényszerítő körülmények ellen. Dr. Zsigmondy Árpád (Budapest) Intézményvezetői pályázatok A pályázat meghirdetője a Magyarországi Evangélikus Egyház. 1. Meghirdetett munkahely Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, 7150 Bonyhád, Kossuth u. 4. - OM-azonosító: 036378 2. Meghirdetett munkahely Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21. - OM-azonosító: 035261 3. Meghirdetett munkahely Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 1183 Budapest, Kossuth tér 2. - OM-azonosító: 201505 Képesítési és egyéb feltételek ♦ Egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga. ♦ Legalább öt év - a Kt. 18. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat. ♦ Öt éve megfelel az evangélikus egyházközségi tagság feltételeinek. ♦ Evangélikus konfirmáció, lelkészi ajánlás. Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb ♦ Állás elfoglalásának ideje: 2012. augusztus 1. ♦ A megbízás 6 évi időtartamra szól. ♦ A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat első megjelenésétől (február 19.) számított 30 nap. ♦ A pályázat elbírálásának határideje: 2012. június 30. ♦ Juttatások a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó ♦ jelenlegi munkahelyét, beosztását, ♦ önéletrajzát, ♦ részletes szakmai életrajzát, ♦ az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, ♦ szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell ♦ a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló irat(ok) hiteles másolatát, ♦ érvényes erkölcsi bizonyítványt, ♦ lelkészi ajánlást gyülekezeti lelkészétől, ♦ a konfirmációi emléklap hiteles másolatát vagy a konfirmáció igazolását. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről Varga Márta osztályvezető (tel.: 429-2035) MEE Országos Iroda Oktatási és Iskolai Osztály A pályázat címzése Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Oktatási és Iskolai Osztály - Varga Márta - 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írják rá: Igazgatói pályázat, illetve tüntessék fel az intézmény nevét.
