Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-02-26 / 8. szám

4 4i 2012. február 26. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Evangélikus templomban zárult a házasság hete Szegeden február 12-én a fogadalmi templomban a helyi római katolikus szeminárium rektora, Blanckenstein Miklós által be­mutatott szentmisével kezdődött, 19-én pedig országosan is az evangélikus hajlékban zárult ökumenikus istentisztelettel a há­zasság hete. Akinek az elmúlt napokban leesett sok hó nem szegte kedvét, az a csongrádi megyeszékhelyen a régi idők esküvőit idéző kiál­lítástól kezdve filmvetítéseken át a különféle előadásokig számos színvonalas program közül válogathatott a fő szervező római ka­tolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye Családpasztorációs Irodá­ja és több más egyházi, illetve civil szervezetnek köszönhetően. Evangélikus vonatkozása is volt a „Hetedik mennyország”, avagy a lelkészlak titkai címmel február 17-én a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum dísztermében rendezett kerekasztal-be­­szélgetésnek. Itt az érdeklődők a különböző felekezetű lelkész házaspárok - közöttük ifj. Cserháti Sándor helyi evangélikus lelkész és felesége, Ohnmacht Magdolna - segítségével nyerhettek betekintést a lelkipásztorok és párjaik mindennap­jainak szépségeibe és nehézségeibe. A házasság hetének hivatalos országos záró istentiszteleteként meghirdetett február 19-i templomi alkalmon dr. Kiss Imre plébá­nos, általános püspöki helynök és Gáncs Péter evangélikus elnök­püspök (képünkön), valamint a Szegedi ökumenikus kórus szolgált. ■ Gazdag Zsuzsanna Párokkal példát mutatni Beszélgetés dr. Herjeczki Kornéllal, a házasság hete koordinátorával ► Az idén ötödik alkalommal megrendezett házasság hete programsorozat szervezői nem kis sikerként élték meg, hogy központi rendezvényeikkel nyerhettek a Nemzeti Erőfor­rás Minisztériuma pályázatán, melynek a családbarát köz­­gondolkodás népszerűsítése a célja. Igaz, az előkészületek­kor még senki sem tudhatott erről, és még az eseményeket beharangozó sajtótájékoztató napján sem derült ki. Ezért is kezdte beszélgetésünket dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója - egyben a 2012. évi házasság hetének ko­ordinátora - ezzel a vallomással: „Munkatársaimmal együtt most is Isten gondviselésére építettünk.”- A pénzügyi támogatás elnyerése egyfajta bizonyíték arra, hogy az eredetileg Angli­ából indult házasság hete programsorozat Magyaror­szágon is elfogadottá vált. De vajon sikerült-e elérni azt is az öt év alatt, hogy az ügy moz­galommáfejlődjön, vagyis hogy helyi közösségek is fontosnak tartsák a népszerűsítését?- Az idén igazi „áttörést” ér­tünk el. Már tavaly is nagy len­dületet adott ügyünknek, hogy sajtótájékoztatónkat a Parla­ment épületében tarthattuk. Az egyházi médiumok eddig is támogatták törekvéseinket, ez évben azonban még tudato­sabban igyekeztünk a világi saj­tót is megnyerni. A hét során a szervezőkkel több mint negyven interjút adtunk, illetve számos újságcikk, rádió- és televíziómű­sor foglalkozott a mozgalom­mal, valamint ennek kapcsán különféle párkapcsolati témák­kal. A sajtómegjelenéseinket folyamatosan nyomon kísér­tük, eddig közel háromszázöt­ven híradást rögzítettünk. Az előző években már szá­mos keresztény gyülekezet vál­lalkozott arra, hogy a Bálint-na­­pot övező hét folyamán csen­desnapokat, szeretetvendég­­séget vagy éppen koncertet szervezzen. Ám rajtuk keresz­tül nem érhettük el a társada­lom kevésbé vallásos rétegeit. Ezért van különös jelentősége annak, hogy idén - a tévé- és rádióműsorokon, irodalmi es­teken keresztül - hozzájuk is el­juthatott a hangunk. így meg­valósult az egyik célunk, ame­lyet öt évvel ezelőtt tűztünk ma­gunk elé: üzenetünkkel - hogy házasságban élni jó - leléphet­tünk templomaink kapuin.- Ezek szerint a házasság hete mozgalomnak más fel­adata is van?- Évek óta azon munkálko­dunk, hogy elérhető segítséget is nyújtsunk a bajba jutott há­zaspároknak. Ezt célozzák a különböző szakemberek által a Deák Téri Evangélikus Gimná­zium dísztermében tartott elő­adások. Dr. Pálhegyi Ferenc Fe­dezzük fel egymást! című elő­adásában például arról beszélt, hogyan hidalhatok át szeretet­­ben a férfiak és nők között fe­szülő ellentétek. Ugyanakkor a házasságra készülőknek is hasz­nos tanácsot adott arról szólva, melyek azok a jelentéktelennek tűnő hibák, amelyeket mégis komolyan kell venni. A legnagyobb erejük azon­ban a személyes vallomások­nak van. Nem kell közszerep­lőnek lennie egy párnak ah­hoz, hogy életével mások szá­mára példa lehessen. Ha őszintén beszélnek akár a bot­lásaikról is, arról, ahogyan - Isten segítségével - talpra tudtak állni, újat tudtak kezde­ni, útmutatásuk nyomán sok megromlott párkapcsolat tisz­tulhat, új erőre kaphat...- A házasság hete négy év­ve/ ezelőtti mottójára utal: Újrakezdés megbocsátással?- Akár arra is. De nagysze­rű gondolatot fogalmazott meg Simone Weil nyomán a Lackfi János - Bárdos Júlia házaspár is, akik a házasság hete idei ar­cai voltak. Üzenetük megra­gadta a hallgatóságot: vágy­nunk kell arra, ami a miénk. A legfontosabbnak azonban a hitelességet tartom. Ismédem, nem hírességekre van az embe­reknek szükségük, hanem kö­vethető, hiteles példákra. S ilyenekre minden egyházi, ba­ráti közösségben ráakadha­tunk. Ezért jelentősek a helyi kezdeményezések. Hadd említ­sem külön is azt a harminc helyszínt és kilencvenhat ren­dezvényt, amely rákerült a há­zasság hetének hivatalos hon­lapjára. Közülük Érd, Debrecen, Szeged kiváló példát mutat a fe­­lekezetközi összefogásra. Számtalan olyan esemény is zajlott a hét folyamán, amely­nek a részleteiről nem kaptunk hírt. Természetesen várjuk a beszámolókat, jó lenne cso­korba gyűjteni, mi történt az elmúlt napokban. Érdemes megosztani a tapasztalatokat, kreatív öüetekkel segíteni egy­mást. De nem a statisztikai adatok gyűjtése az igazán fon­tos. A házasság hete ökume­nikus szervezőcsapata abban látja feladatát, hogy egyfajta katalizátorként működjön közre a helyi közösségek moz­gásba lendítésében.- Az idei rendezvénysorozat koordinátoraként, egyben a jól ismert keresztény könyvki­adó igazgatójaként mit tud tenni azért, hogy most, a hét zárásával ne érjen „boldog vé­get” jövő februárig a házasság az elkötelezett kapcsolatok népszerűsítésének ügye? Tud­­e ajánlani „üzemanyagot”, amelynek segítségével lendület­ben maradhatnak a megszólí­tott párok és közösségek?- Sokan tudják, hogy a há­zasság hetének fő médiatámo­gatója a Harmat Kiadó. Gondo­zásunkban jelenik meg az a Family magazin, amely a téli számaiban mindig a házasság hetét népszerűsíti. November­ben Lackfiékkal, most pedig a Pálhegyi házaspárral közöltünk interjút. A házasság hetére je­lentette meg a kiadó a világi ol­vasók által is kedvelt Chap­­man-regénysorozat zárókötetét Télre tavasz címmel. Ezenkívül két másik könyvújdonságot ajánlok az olvasóknak: Család­fánk titkai és A szeretet mindent legyőz című kiadványunkat. ■ B. Pintér Márta ► Az elmúlt héten megismerked­tünk a 2012-es világimanapot előkészítő maláj asszonyok orszá­gának rövid történelmével, szó esett az oda bevándorolt népek egymást elfogadó, toleráns maga­tartásáról. Most nézzük, hol is helyezkedik el ez a természeti kincsekben gazdag föld! A délkelet-ázsiai ország az Egyen­lítőtől északra terül el, a Hátsó-in­­diai-félsziget déli, elkeskenyedő ré­szén, a Maláj-félszigeten, valamint Borneó szigetének északi részén. Vízrajzi határai a Dél-kínai-tenger és a Malaka-szoros. Szárazföldön Thaifölddel és Indonéziával határos. (Érdekesség, hogy területén találha­tó két önálló miniállam: Szingapúr és a Brunei szultánság.) Malajzia hazánknál három és félszer nagyobb területén mintegy huszon­­nyolcmillióan élnek. Az ország ál­lamformája föderatív alkotmányos monarchia. Függetlenségét 1957. au­gusztus 31-én kiáltották ki. Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi admi­nisztratív központ Putrajaya. „Népek olvasztótégelyének” tekint­hetjük Malajziát, hiszen sokféle nép lakja: malájok, ómaláj bennszülöttek, kínaiak, indiaiak és számos bevándo­rolt népcsoport. A maláj és az angol a hivatalos nyelv, ezeken kívül sokan be­KÉSZÜLÜNK A MÁRCIUS 2-1 VILÁGIMANAPRA A maláj szigetvilág kistigrise szélik a tamilt, a kínait, a thait, a tel­­ugut és egyéb törzsi nyelveket is. Az ország felszíne változatos. Északon hegyláncok húzódnak, Bor­neó szigetének partvidékén mocsa­ras síkságok terülnek el, a sziget bel­sejében a Kapuas Hulu-, az Iran- és a Crocker-hegység gránittömbje ma­gasodik. Itt található az ország legma­gasabb pontja, a 4101 méter magas Kinabalu is. A térség két kéreglemez találkozá­sánál fekszik, ennek következtében igen gyakoriak a földrengések. Éghaj­lata nedves, trópusi, az ország a monszunövezet része. Az éves csa­padékmennyiség 2500 milliméter, az átlaghőmérséklet 18-27 Celsius­­fok között van. Területének 68%-át erdő borítja. Agráripari ország, ám .5 O V V U C fi / V -1 S % 4 •ter jelentős készletei van­nak kőolajból, földgázból, feketekő­szénből, vasércből, bauxitból, rézből, nemesfémek érceiből és kaolinból. Fő iparágai: vegyipar, gépgyártás, kohá­szat, elektrotechnika, textilipar, fafel­dolgozás, élelmiszeripar és építő­anyag-gyártás. Elterjedt az ültetvényes gazdálko­dás, melynek fő terményei a rizs, ba­táta, kókuszdió, földimogyoró, cukor­nád, manióka, banán, dohány, kávé, tea. Kimagasló a kaucsuktermelés, il­letve -kivitel. Az állattenyésztést te­kintve a szarvasmarha-, bivaly- és ba­romfitartás egyaránt jelentős. Malajziát az ázsiai „kistigrisek” közé sorolják. És gazdasági fejlődé­se valóban figyelemre méltó: az egy főre jutó nemzeti össztermék körül­belül tízezer dollár. Fontos bevételi forrás az idegenforgalom, különösen amióta az ország jelképe lett a világ nemrég még legmagasabb iker-felhő­karcolója, a 452 méter magas Petro­­nas Towers... Ebben a buja növényzettel, rend­kívüli gazdagság­gal megáldott or­szágban még­is az igaz-1 // ih ik „ y/n s ságosság , ~ után kiálta­nak az asszonyok. Vajon miért? Az istentiszteleten el­hangzó egyik imádságukban választ adnak erre a kérdésre. „Isten arra hí­vott bennünket, hogy lelkiismere­tünkre hallgatva szóljunk a korrup­ció, valamint a közszolgáltatások egyenlőtlen elosztása ellen.” Délkelet-Ázsia gazdaságilag har­madik legerősebb állama sem men­tes tehát a társadalmi feszültségektől. Noha a munkanélküliségi ráta jóval alatta van több európai államénak (3,8%), ám úgy tűnik, a piacgazdaság­nak arrafelé is velejárója, hogy sokan - ha jogilag nem is, de - erkölcsileg tisztességtelen úton gyarapítják a vagyonukat... A maláj asszonyok különösen az il­legálisan bevándorolt - sokszor beje­lentett lakás, biztosítás nélkül élő -, A Petronas Towers Kuala Lumpurban cselédként dolgozó Fülöp-szigeteki és indiai nők sorsára hívják fel a figyel­met, akik nem csupán éhbérért kény­telenek végezni a házimunkát, de olykor ki vannak téve munkaadóik bántalmazásának is. Lehet, hogy már szkeptikusan ol­vassuk ezeket a sorokat. Ugyan mit tehetnénk mi, magyar átlagemberek a malajziai igazságtalanság, erőszak, korrupció ellen? Úgy tűnik, a maláj keresztény nők vigasztalást és báto­rítást merítenek Jézus példázatából. Az özvegyasszonyéból, aki kitartóan nyakára járt a hamis bírónak. Vallják: „Minden tett hatással lehet még a na­gyon erősnek érzett, bebetonozott, mozdíthatatlan rendszerekre is. A sok kis tett hatása összeadódik.” ■ B. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents