Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-31 / 31. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. július 31. » 9 m is lehetne ni séta egyet. A vele feladott levél bathi le­vél néven került be a köztudatba - sajnos, nem a mi birtokunkban van...- Magyarországon mikor bocsátot­ták ki az első bélyeget?- A világon az elsők között lehet­tünk volna a bélyegkiadásban. Az I. szekrény 14-es keretében látható a Than Mór festőművész által 1848- ban készített első bélyeg - ponto­sabban akkoriban még „postajegy” - tervrajza, amelynek kiadására azonban a szabadságharc leverése miatt már nem kerülhetett sor. Pe­dig ezzel mi adtunk volna ki a vilá­gon nyolcadikként bélyeget, még az osztrákokat és a franciákat is jóval megelőzve! 1850. június í-jén került sor Ausztria első bélyegének kibocsátá­sára, ezt Magyarországon is hasz­épp biológiaórán szerzett ismerete­inek elmélyítését. Hiszen itt még az országok flórájának és faunájának ábrázolását is a legmagasabb szín­vonalon láthatjuk. Nem véletlen, hogy legtöbbször a nemzetek legki­válóbb grafikusai és képzőművészei dolgoznak a bélyegtervéken!- Gondolom, egyházi témájú bé­lyegeket is jócskán rejtenek a múze­um szekrényei.- így van. 2008-ban, a Biblia évé­ben nagyszabású kiállítást is ren­deztünk belőlük.- Az Evangélikus Élet szempontjá­ból nem közömbös az Ön evangélikus kötődése...- Én valójában majd negyven­évesen, a gyermekeim jóvoltából let­tem evangélikus. Katolikusnak ke­reszteltek, de nem volt egyházi kötő­désem. Első nyomású kétkrajcáros, 1871 ♦ Az 1867-es kiegyezési törvény lehetővé tette Magyarország számára az önálló bélyegkibocsátást. Az első, hazánkban gyártott példányokat Un­rein János terve alapján réznyomással kívánták létrehozni, majd 1871. janu­ár í-jével forgalomba hozni. A terve­zett időre azonban nem érkeztek meg a réznyomó gyorssajtók, így az utolsó pillanatban a posta úgy döntött, hogy ideiglenesen kőnyomással állítják elő az első magyar bélyegeket. Az elsőként kinyomtatott 2 krajcá­­ros bélyegeken az uralkodó, Ferenc Jó­zsef arcképe foltosra sikerült. A selej­tezésre ítélt ívekből azonban néhány elkerülte a sorsát, és két évvel később fel is használták őket. A gyűjtők eze­ket a bélyegeket igen tiszteletlenül „Pöttyös Jóskának” szokták nevezni. nálták egészen az 1867-es kiegyezé­sig. Bár az 1867-es kiegyezési tör­vény értelmében jogosultak lettünk önálló kibocsátásra, a megvalósulás­nak volt egy technikai akadálya: nem volt az ország területén bélyeg­kibocsátásra alkalmas nyomda. Mi­re minden politikai és technikai akadály elhárult, 1871 májusát mu­tatták a naptárak.-A múzeumban nemcsak a külön­böző korosztályhoz tartozófilatelista csoportok találkoznak rendszeresen, de- a hagyományos tárlatvezetésen kívül -gyakran fogadnak különféle is­kolai csoportokat is. Miért ajánlja - akár gyülekezeti csoportoknak is -, hogy jöjjenek el a Hársfa utcai Bélyeg­­múzeumba?- Mert ebben a gyűjteményben számtalan - kultúrtörténeti, történel­mi, hadtörténeti, képzőművészeti, néprajzi, biológiai, földrajzi, és még hosszan folytathatnám a sort - meg­közelítési lehetőség közül választva nézelődhet, kutathat az érdeklődő, s ez valóban párját ritkítja. A bélyegekben rejlő reklám- és propagandalehetőségeket például már viszonylag korán felfedezték a bélyegkibocsátó országok. Épp ezért érdemes megfigyelni, hogy az egyes államok a különböző történelmi és politikai korszakaikban mit vagy épp kit tartottak fontosnak megje­leníteni ezen a mindössze néhány négyzetcentiméteres, ám a világ minden tájára eljutó felületen. Az uralkodók és a nemzeti jelképek áb­rázolásán túl a mesefiguráktól kezd­ve az űrkutatásig nincs olyan téma, amely ne jelenne meg a bélyegeken. Horváth Lajos történész például bélyegeket és postai küldeményeket használva forrásanyagként írta meg Kárpátalja történetét. Épp ezért mi is tervbe vettük olyan tantervek kidolgozását, ame­lyek segíthetik a különböző korosz­tályú iskolások történelem- vagy A kislányunk hatéves lehetett, amikor bejelentette, hogy hittan­órára szeretne járni. Kissé meglepőd­tünk ezen a kérésen, de végül beírat­tam katolikus hittanra. A kereszte­lőre azonban nem került sor, mert magam nem jártam templomba. Mivel akkoriban Pestlőrincen lak­tunk, felkerestem az ottani evangé­likus lelkészt, Győri Gábort, hogy megkérdezzem, milyen feltételei vannak az evangélikus keresztelőnek. Ő annyi törődéssel és felelősségtel­jes szeretettel kezdett foglalkozni nemcsak a gyerekeimmel, de az egész családdal, hogy rengeteg - előbb egyéni, majd a gyülekezeti csoportokban folytatott - beszélge­tés után végül nekem is helyet adott a közösségben.- Mi az, ami kívülállóként megfog­ta önt az evangélikusságban?- Az a végtelen derű és nyitott­ság, amely nekem az Istennel való kapcsolatomban felszabadult örö­möt jelent. Hogy nem a bűnön és az érte járó súlyos büntetésen van a fő hangsúly, hanem a Teremtővel va­ló bizalmon és a közösségben meg­élt szereteten. Amikor az ember a mindennapjaiban sokszor nagyon kemény harcokat vív meg általa jó­nak tartott ügyekért, akkor nagyon fontos az a megerősítés, amelyet a gyülekezet közösségétől kap. Mert a világi értékrend sajnos nagyon sokszor eltér az Istenétől. Őszintén hálás vagyok, hogy a családommal együtt egy ilyen közös­ség tagja lehetek. ■ Boda Zsuzsa Fordított Madonna, 1923 • A tévnyomatok tulajdonképpen nyomdai selejtek addig, amíg a nyom­da falain belül maradnak. Ha azonban átcsúsznak a szigorú ellenőrzésen, és véletlenül forgalomba kerülnek, rögtön keresett filatéliai értékké vál­nak. A fordított Madonna a leghíre­sebb tévnyomatunk, mely az 1921- 1925 között megjelent koronás Ma­donna sor ötezer koronás címletének hibás változata. A bélyeget két menet­ben nyomták - előbb a külső keretraj­zot, majd a belső bélyegképet. Egy ív fordítva került a gyártás második fá­zisában a nyomdagépbe, így keletke­zett ez a híres tévnyomat. Templomok I. - a Deák téri evangélikus templom, 1939 ♦ A Magyar Posta 1939-ben Légrády Sándor tervei alapján adta ki először a Templomok nevű sorozatát. Az öt­­venfilléres bélyegen a Deák téri evangélikus templom látható. Luther-blokk, 1983 ♦ Luther Márton születésének ötszázadik évfordulójára jelent meg az a Dudás László tervezte blokk, amelyen a re­formátor mellképe mellett Witten­berg városképe, valamint az égő pá­pai bulla ábrázolása is látható. Bélyegmúzeum: 1074 Budapest, Hársfa utca 47.; tel.: 1/341-5526; www.belyegmuzeum.hu. Nyitva tartás: hétfő kivételével mindennap 10 órá­tól 18 óráig. Belépőjegyek: felnőtt: 750 Ft, diák és nyugdíjas: 375 Ft, csalá­dos belépő: 1500 Ft (kétfelnőtt és egy vagy több gyermek); csoportos felnőtt­belépő (11-20 főig): 7500 Ft, csoportos gyermekbelépő (11-30 főig): 3750 Ft, múzeumpedagógiai foglalkozás: 400 Ft/fő. A tárlatvezetés ingyenes. CwurrrnutHi Koleralevél, 1831 ♦ Az 1830-ban Indiában kitört kolerajárvány Orosz­országon és Lengyelországon keresztül hazánkba is eljutott. Megfékezésére lezárták a határt Galícia felől, és a záróvonal átkelőhelyein fertőtlenítő állo­másokat állítottak fel. A postai küldeményeket átlyukasztották, ecetgőzzel fer­tőtlenítették, ennek megtörténtét pedig bélyegzéssel igazolták. Than Mór bélyegterve, 1848 ♦ Az 1848-as eseményekhez kötődik az első magyar bélyegnek szánt „postajegy” tervrajza is. Az akkor húszéves Than Mór valószínűleg feladatul kapta ennek elkészítését Länderer Lajos bank­jegynyomdájában. A belső bélyegképen az Erdély címerével kiegészített ma­gyar középcímer látható, melyet ívelt formában övez a Magyar Álladalmi Posta felirat, ezt pedig külső keretrajzként búzakalászok fogják közre. A ta­lapzatot az egy krajczár felirat adja. A papír szélén látható tolltisztító rajzok között szerepel az 1848. VII. 3-i dátum - ez valószínűleg a készítés napjára utal -, a sugárkoszorúval öve­zett 1848. III. 15. és az alatta olvasható szabadság felirat az akkori lelkes tör­ténelmi napokat idézi. A csinos, Mitzi nevű hölgy rajza, valamint a szerelem szó az alkotóművész fiatalember személyes dolgaiba is bepillantást enged. Az ifjú festő játékos, csúfolódó jókedvének kitöréséről pedig a Länderer La­josról mintázott, kopaszodó, hátul hosszú hajú, nagy állú férfiút ábrázoló ka­rikatúra tanúskodik. Magyarország új alaptörvénye bélyegblokk, 2011. • Ma­gyarország új alaptörvényének tiszteletére április 25-én ünnepi bélyegblok­kot bocsátottak forgalomba. A Magyar Posta piros sorszámozású filaté­liai különlegességén a papír síkjából kiemelkedő, 23 karátos aranyfóliával nyomtatott Szent Korona látható - az ékkövek helyén csiszolt üvegkris­tályok csillognak. A keretrajzot - Köllő Miklós alkotását - az Országház kupolacsarnokának Szent István király szobra és a boltívek díszítik. A blok­kot ultraviola fénybe helyezve a Legyen béke, szabadság és egyetértés fel­irat olvasható rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents