Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-31 / 31. szám
8 4t 2011. július 31. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet A Bélyegmúzeum kincseiből összeállított mini vándorkiállítás nyílt július 26-án Győrben, a Bajcsy-Zsilinszky úti í-es számú postahivatalban. A Magyarország élővilága bélyegeken - Bogarak, rovarok - Erdő-mező állatai című válogatás, illetve az Erkel Ferencet és Liszt Ferencet ábrázoló bélyegek augusztus végéig tekinthetők meg. ■ Menyes Marcell felvétele Hawaii misszionáriusbé' lyeg,1851 ♦ A csendes-óceáni szigetvilág bélyegei közül Hawaii első bélyegei legendás hírűek. Az 1779- ben James Cook által felfedezett szigetre a 18. század elején misszionáriusok érkeztek. Elsősorban az ő felmerülő igényeik miatt indították el a szigetcsoport postaforgalmát, majd később kezdetleges eszközökkel bélyegeket is nyomtattak. Az általuk 1851-ben kiadott, három címletből álló bélyegsor nem nevezhető szépnek, különlegességét ritkasága adja. A budapesti Bélyegmúzeum tulajdonában lévő, 13 centes példányon látható a piros színű misszionáriusbélyegző is - igazi filatéliai „csemege”. Aranybélyeg, 1972 ♦ Guineában Nixon amerikai elnök pekingi látogatása alkalmából adták ki azt a 46 x 37 milliméter méretű aranybélyeget, amely igazi különlegességnek számít. A bélyegen ábrázolt két politikus egy asztalitenisz-bajnokság meglátogatása címén találkozott - a pingponglabdákat két bíborvörös rubin jelképezi. A bélyeg közismert neve Nixon-ékszerbélyeg. A hiú postamester bélyege, i860 ♦ Charles Connel, Új-Brunswick egykori angol koronagyarmat postamestere igencsak pályázhatna „a világ leghiúbb közalkalmazottja” címre. 1860-ban - készletei kimerülése okán - hat bélyegből álló sorozatot rendelt meg, ám az ötcentes címletű bélyegen joggal elvárható Viktória királynő-portré helyett a saját arcképével ellátva! Az alkalmazottak döbbenten fedezték fel főnökük szakállas portréját a bélyegeken. Az ügyből hatalmas botrány lett, a halhatatlanságra vágyó postamester az állásával fizetett, gyarmati parlamenti határozat kötelezte a bélyegek megsemmisítésére, sőt még a nyomdaköltséget is ráterhelték. A bélyegek további sorsa vitatott - egy részüket örökségként a lányára hagyta, de valamennyit el is adott belőlük. Szudáni tevepostás bélyeg, 1897 ♦ Az Egyiptomtól délre fekvő Szudán „tevepostás” bélyegeiről vált híressé. Sok-sok kiadást ért meg, és az ország bélyegkiadásának jelképévé vált az első bélyegeken ábrázolt tevés kézbesítő. Ennek modelljéül egy helyi sejk szolgált, szalmával kitömött jelképes postazsákkal. Black Penny, 1840 ♦ A világ első, fekete színű bélyege, amelyen Viktória királynő portréja látható, Angliában jelent meg Rowland Hill tervei alapján. Mivel ekkor Nagy-Britannia az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megnevezni. Hagyománytiszteletből ma is hiányzik ez a felirat a brit bélyegekről, azonosításukra a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. Vörös Merkúr, 1856 ♦ Ausztria hozott forgalomba a világon elsőként hírlapbélyeget. Első kiadásuk 1851. január í-jén jelent meg, ábráján egy Merkúr-fej látható. A Merkúr-fejes hírlapbélyegek értékjelzés nélküli kiadások, névértékűket csak színük alapján lehetett megállapítani. Céljuk alapvetően hírlapok, hírlapkötegek postai szállításának bérmentesítése volt. Mivel újságok címlapjára, újságkötegeket összefogó címszalagokra ragasztották őket, legtöbbjük a használatba vételkor megsemmisült. így lettek a Vörös Merkúr megmaradt példányai valódi világritkaságok. Mezítlábas rendőr, 1988 • Pápua Új-Guinea bélyegén érdekes megfigyelni, hogy az egyenruháját tökéletesen viselő rendőr mezítláb van! Hanglemezbélyeg, 1973 ♦ A Himalája tövében fekvő ázsiai ország, Bhután adott ki a világon elsőként „hangos” bélyeget. Az ilyeneket lemezjátszóra téve az ország himnusza vagy népi zenéje szólal meg. Népviseletek, Í9Ő9 ♦ a Bélyegmúzeum mongol bélyegei között látható az ország népviseleteit bemutató bélyegsorozat. Akár hungar Bélyegm ► Ki gondolná, hogy a mindössze néhány négyzetcentiméteres papírdarabok, a bélyegek segítségével akár egy egész nemzet történetét fel lehet térképezni? Ki tudja, hogy a magyar országgyűlésben a honatyák még parlamenti interpellációt is benyújtottak egykoron egy bélyeg miatt? És ki hallgatott már zenét a borítékjára ragasztott bérmentesítő jelzés segítségével? Nos, sok hasonló érdekességgel találkozhat, aki ellátogat a főváros szívében, a Hársfa utca 47. szám alatt található Bélyegmúzeumba. A13 millió darabos, a világon szinte egyedülálló magyar gyűjtemény igazgatója, az evangélikus Nikodém Gabriella vezetett körbe a kiállítóteremben.- Mi is teszi páratlanná ezt a múzeumot?- Az mindenképpen, hogy világszerte ez a - tudtunkkal - egyetlen, önállóan működő bélyegmúzeum, ahol a világ minden országának eddig kiadott szinte összes bélyegéből- legyen az forgalmi vagy emlékbélyegként kibocsátott - van példány. Nagyon kevés kivételt tudnék felsorolni...- Nyilvánvaló, hogy egy ekkora gyűjteményt a maga teljességében nem lehetséges bemutatni. Mekkora részével találkozhat a látogató?- A kiállítóteremben ötszázötvenezer körül van a megtekinthető darabok száma. A magyar bélyegek- időrendben - az első három tárlóban foglalnak helyet, míg a külföldieket a IV-XXVII. számmal jelzett bemutatószekrények őrzik földrészenkénti és azon belül is országonkénti elrendezésben.- Hogyan lett ilyen tekintélyes méretű a magyar múzeumi állomány?- Az 1890-es években nemzetközi postai értékcikk-kiállítást rendeztek Bécsben. Ide természetesen a Magyar Királyi Postát is meghívták, hogy mutassa be termékeit. Az előkészítés során derült ki, hogy az addig kiadott bélyegek közül jó néhány hiányzik. Baross Gábor miniszter ekkor körlevélben arra kérte a postaigazgatóságok vezetőit, hogy ha a kerületükben tudomásuk van jó állapotú gyűjteményről, azt juttassák el a szervezőkhöz. Tudomásunk szerint ekkor merült fel az ötlet egy vezérigazgatósági gyűjtemény létrehozására. A világgyűjtemény gyarapításában nagyon fontos szerepet játszik az 1874-ben életre hívott Egyetemes Postaegyesület (UPU). A tagországok által aláírt szerződés alapján minden új bélyegből - bármely országban bocsátották is ki - egy példányt mindenhova eljuttatnak egy központi irodán keresztül. Ezek a bélyegek képezték a múzeum gyűjteményének alapját. Mivel azonban bélyeget már 1840- ben kiadtak, az UPU-szerződést megelőző időszakban megjelent bélyegekhez csak vásárlás, illetve csere útján juthattak hozzá.- Emiatt kerülhetett sor arra a bizonyos, a harmincas évek elején elhangzott parlamenti interpellációra is, ugye?- Pontosan. Egyes honatyák nem nézték jó szemmel, hogy a Magyar Királyi Posta viszonylag sok pénzért vette meg az úgynevezett „hawaii misszionáriusbélyegek” egy példányát - a másik darab csere útján került hozzánk. Természetesen a Magyar Posta megvédte az álláspontját, hiszen egy-egy „sztárbélyeg” nagyon jó anyagi befektetés is, minthogy napról napra emelkedik az értéke. A múzeum gyűjteményeit egyébként a mai napig is a Magyar Posta gyarapítja leginkább azzal, hogy a külföldi bélyegek köteles példányain túl nekünk adja át a magyar bélyegek gyártásával kapcsolatos valamennyi rekvizítumot a bélyegtervektől a nyomóeszközökig. Büszkék lehetünk arra, hogy az illetékesek a mai napig ennyire fontosnak tartják kulturális kincseink gyarapítását.- És hogyan lett mindebből múzeum?- Az 1910-es évekre akkora bélyegállomány gyűlt össze, hogy sürgetővé vált megszervezni a megfelelő kezelését. Az intézményi feltételek végül a húszas évek végére teremtődtek meg. Először a Krisztina körúti posta-vezérigazgatóság legfelső emeletét alakították ki a múzeum céljára, ahol 1930. április 28-án volt a várva várt megnyitó. Tíz év múlva azonban költözni kellett, mert a gyűjtemény kinőtte akkori helyét. így lett új otthona ez a Dob utcai épület, amely akkor a Budapesti Postaigazgatóság székhelye volt.- Ennek a felbecsülhetetlen értékű anyagnak a tárolása és állagmegőrzése, gondolom, nem kis feladat.- Amikor felvetődött a múzeum létrehozásának a gondolata, a Magyar Királyi Posta delegációt küldött ki külföldre, hogy tanulmányozza a különböző bélyegmúzeumok tárolási rendszereit. Végül a nürnbergi postamúzeum lett a minta a hazai szakemberek számára. Aki először jár nálunk, talán meg is lepődik, hogy a világ egyik legjelentősebb bélyegmúzeumában épp a bélyegek rejtőznek el. Az ártalmas hatások - fény, hő, pára, por - elkerülése érdekében falba süllyesztett, acélkeretes üveglapok között tároljuk ezeket az értékes papírokat.- Ha az első fiókokat kihúzzuk a magyar részen, szembetűnik, hogy nem is bélyegeket látunk, hanem „csak” mindenféle jelzéssel ellátott leveleket.- Ezek az úgynevezett előfutár levelek. 1722-ben III. Károly király egy postapátens kibocsátásával gyakorlatilag állami kezelésbe vette a postát. Ettől számítjuk a különféle egységes postakezelési jelzések kialakulását, a védett pecsétnyomók használatát, a viteldíj és a feladási hely rögzítését a levél előoldalán. Ez utóbbi sokáig egyénileg tervezett és készített bélyegzők segítségével történt. Ezen a renden hazánkban az 1850-ben kiadott első osztrák bélyegek megjelenése változtatott.- Ha már a bélyegmegjelenésnél tartunk, a világ legelső bélyegéből is láthatunk itt a tárlókban?- Természetesen! Bár rögtön hozzáteszem, nem ez a gyűjteményünk legértékesebb darabja. A világ első bélyegét 1840. május 6-ai érvényességgel adták ki Angliában. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a bélyeggyűjtés viszont már e dátum előtt elkezdődött. A Black Penny néven ismert bélyegeket ugyanis már május í-jén kiküldték a postahivatalokba azzal az utasítással, hogy csak 6-án kezdhetik árusítani. A bathi postamester azonban nem figyelt erre a szabályra, és már másnap, 2-án eladott belőlük
