Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-31 / 31. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. július 31. 3 ÉDESAPJA FÉLTETTE A LELKÉSZI HIVATÁSTÓL Nyugállományba vonult, de nem pihen Beszélgetés Krähling Dániellel ► A bonyhádi Krähling Dániel 1969-ben Pécsett kezdte segédlelkészi szolgálatát. 1970 júniusától betegeskedő édesapja helyettesítésére hazarendelte a püspök Bonyhádra, ahol 1973-ban a gyülekezet megválasztotta állandó lelkészének, és idei nyugállományba vonulásáig itt teljesített szolgálatot. Tökéletesen beszélte a helyi sváb lakosság nyelvjárását, melyet a kitelepítés elől hozzájuk menekült nagyszüleitől tanult, de a vasárnapi német istentiszteletek megtartásának érdekében megtanulta az irodalmi német nyelvet is. 1994-ben megválasztották a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye esperesének, ezt a tisztséget 2007-ig látta el.- Lelkész édesapja hatására választotta ezt a hivatást?- Már kisgyermekkoromban próbáltam utánozni aput és a külső megnyilvánulásait. Elég sokan voltak apu korosztályából lelkészek az egyházmegyében, így sok hasonló korú gyerek volt, akiknek a szüléink megpróbálták az egykori ifjúsági szervezetek konferenciáinak a közösségi élményét megadni. Ez szigorúan tilos volt, de a szüléink évente két napra összehordtak bennünket valamelyik családhoz. Leggyakrabban Sárszentlőrincre, Csepregiékhez, ahol erre a célra levágtak egy süldőt, amit aztán harmincán két nap alatt megettünk. Az egyik ilyen összejövetelkor Sólyom Károly beszélt Márk evangélistáról, aki gyerekkorában tanúja volt az utolsó vacsorának és Jézus elfogatásának, elmondta, hogy bizonyos tekintetben - Márkhoz hasonlóan - mi is közel kerülhetünk Jézus dolgaihoz, és kötelességünk róla beszélni. Tulajdonképpen ekkor döntöttem el, hogy nem az orvosi pálya felé fordulok, hanem a teológiát választom.- Az édesapja mit szólt ehhez?- Apunak megvolt a maga politikai útja, amit végigjárt, és abból kifolyólag rendkívül féltett engem. Ezért csak 1964-ben, az érettségi előtt árultam el neki a döntésemet. Nem volt felhőtlen az öröme. Meg volt győződve arról, hogy a kollégáim között is ott lesz a Belügyminisztériumnak az embere, és rendkívüli módon féltett. Az embert a fiatalsága azonban sok mindentől megóvja, egyszerűen nem vesz észre olyan dolgokat, amiket elképzelhetetlennek tart.- Pécsett kezdte a szolgálatot.- Jó iskola volt. Balikó Zoltán rendkívül kemény főnök volt, aki megdolgoztatta a káplánjait. Megszervezte háznál a bibliaórákat, ehhez persze alkalmas háziasszony is kellett, aki heti rendszerességgel befogadja a környéken lakókat. Ilyen volt Bonyhádon Hátszegi Gyulámé, tíz éven keresztül minden szerdán nála volt a bibliaóra.- Mikor Bonyhádra került, mennyire volt nehéz a helyzete?- Apu halálos beteg volt, mikor Káldy Zoltán püspök hazaparancsolt engem helyettesnek. Közben magam is megbetegedtem, és nagy volt a valószínűsége, hogy az édesapám túlél engem. Végül fölépültem a súlyos vesegyulladásból. Káldy püspök úgy döntött, hogy szorgalmazza, legyek én apu utódja. Ez irdatlan feladat volt. Gyakorlatilag fél év káplánságot követően belépni valaki után, aki teljesítményének a csúcsán, ötvenhárom évesen dőlt ki. Ráadásul úgy, hogy a gyülekezet nem magától választott engem, hanem a püspök kívánságára. És hát hol van az megírva, hogy egy kezdőnek rögtön egy ezres gyülekezetét kell vezetnie, ahol a presbitériumból mindenki az apja lehetne... Borzasztó nehéz volt.-Aztán minden korosztállyal megtalálta a közös hangot.- Az ifjúsági munkától eleinte féltem, mivel ott nagyon fontos a könnyűzene, és az nekem sosem volt a profilom. Később a kismányoki, üresen álló parókiát átalakíttattuk ifjúsági célokra, sőt a konfirmációs oktatást is ott tartottuk. A rendszeres heti két óra helyett sokkal célravezetőbb volt havonta egy teljes hétvégét kint tölteni. Ott aludtunk, együtt főztünk, takarítottunk, kirándultunk.- Mennyire lehet ma vonzóvá tenni a fiatalok számára a vallást?- A társadalmi, politikai, szellemi viszonyok lehetnek gátló tényezők, de nem ezek a viszonyok a hitnek a forrásai. Idézhetem az Apostoli hitvallás harmadik részének a lutheri magyarázatát: „Hiszem, hogy saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által.” A kamaszok rendkívül hálásak tudnak lenni azért, ha valaki felnőttszámba veszi őket, és nálam olyan feladatokat kaptak, amilyeneket másutt talán nem. Mindez nem jelenti azt, hogy ez a társaság automatikusan a tagjává válik a vasárnapi istentiszteleti közösségnek. Viszont van egy járt útjuk az egyházhoz, ezen, hogyha hívást éreznek, bizalommal elindulhatnak, nem idegen terepen kell tájékozódniuk. Utódomra hagytam egy eleven társaságot, melynek tagjai Eredendő bűn címmel összehoztak egy prezentációt. Ebben van élő zene, képanyag, bibliai és irodalmi szöveg, mindez ragyogó összhangban.- Nyugállományba vonulásakor Gáncs Péter püspök kijelentette, hogy számítanak Önre a jövőben is.- Van feladatom most is... Már akkor elkezdtem visszavonulni, amikor utódom, Aradi András idejött Bonyhádra. Úgy gondoltam, ez a visszavonulás legyen fokozatos, hogy a gyülekezet ne érezzen törést, és Bandi se találja magát megoldhatatlan feladatok előtt. Ez a lelkészi állás Bonyhádon egy embernek sok, kettőnek viszont nem ad elég munkát. Ketten egyenrangúként végeztük a szolgálatot, úgy, hogy én voltam az igazgató lelkész, ő a beosztott. Aztán én kiléptem, ő pedig maradt. Mivel itt volt édesanyám lakása, azt felújítottuk, kiköltöztünk a parókiáról, és átadtuk Aradiéknak. Pillanatnyilag én vagyok az egyházmegyében az állandó kisegítő. A kolléganő, aki Komlót ellátta, most anyai örömök elé néz, úgyhogy máris van tennivalóm.- Volt önkormányzati képviselő is Bonyhádon. Ebben a munkában mi vonzotta?- Az egyház olyan spirituális közösség, amely benne él a világban. Az Úristen népének ebben a világban kell a gazdájához méltóan élnie, nem függetlenedhet egyiktől sem. Ez bizonyos szociális és politikai felelősséggel is együtt jár. Amikor a rendszerváltás beindult, úgy éreztem, hogy kötelességem legalább a kezdeteket segíteni. Úgy gondolom, hogy a város németországi kapcsolatainak kialakításában nekem is volt szerepem, akárcsak egyházi vonalon egy lengyelországi, illetve a németországi, erdingi kapcsolat kialakításában. Utóbbi közös ifjúsági táborozásokat jelent, jártunk Sátoraljaújhelyen, Kismányokon, Tisza-túrán.- Megbánta valaha, hogy az orvosi pálya helyett a lelkészit választotta?- Az embernek vannak nehéz évei, itt főleg a dantei korra gondolok. Ez a fiatalkor és a középkor között jön el, amikor az ember mindent megkérdőjelez. Ezek a vívódások hatnak a közérzetre, de megküzdöttem velük, és úgy érzem: jól választottam. ■ Máté Réka Megszépült a sikátori templom ^ Folytatás az 1. oldalról Természetes a templomhoz való kötődésünk - kezdte igehirdetését a püspök. - Természetes, mert életünk sok-sok eseménye köt bennünket Isten házához. A templom olyan hely, ahol jelen van, közöttünk lakozik Isten, ahol találkozhatunk vele. Ezekben a találkozásokban pedig mindig, mindenki számára ott van az esély, hogy Isten életeket gyógyítson, erősítsen, hitet ébresszen. Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen köszöntötte a gyülekezetét Szemerei János, Tóth Attila, Nagy Örs egyházmegyei másodfelügyelő, Selmeczi Lajos és Mátis András, a gyülekezet korábbi lelkészei, valamint Erdélyi Károly, az egyházkerület pályázati referense. Többen levélben fejezték ki jókívánságaikat az ünneplő közösségnek, és kívánták Isten áldását erre a szép ünnepre. A templomi alkalom után a vendéglátó sikátoriak szeretetvendégségre hívták az ünnepségre érkezett közeli és távoli vendégeket a helyi kul túrházba. ■ Kiss Miklós Tóth Attila, Szemerei János és ifi. Magassy Sándor Evangélikus kitüntetettek Szarvason A város alapításának ünnepén, július 22-én tartott ünnepségen, a szarvasi evangélikus Ótemplomban adták át a város képviselő-testülete által alapított kitüntetéseket. Nagy Istvánnénak, a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola tanítónőjének munkáját Pedagógiai Díjjal ishunyt evangélikus lelkész, Zátonyi János tevékenységét. A néhai lelkipásztor naponta nyújtott lelki vigaszt az Ótemplomi Szeretetszolgálat lakóinak, és tanyagondnoki feladatokat is ellátott. „A gyermekfelügyeletet, orvoshoz szállítást, de még a bevásárlást is teljes odafigyeléssel és szeretettel végez-Nagy Istvánná átveszi a Pedagógiai Díjat merték el. A kitüntetett pedagógus a város egyik legnépszerűbb szakembere, induló első osztályába többszörös a túljelentkezés. A laudáció szerint munkáját az alapos felkészültség, a szakmai igényesség, a gyermeki lélek iránti érzékenység hatja át. Kiválóan végzi mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás feladatait; felkarolja azokat a gyermekeket, akik hátrányos helyzetűek, segít a szülőknek a szociális gondok megoldásában. Posztumusz Szociális Munkáért Díjjal ismerték el a közelmúltban élté. Mindenhol ismerték és szerették, tisztelet és megbecsülés övezte mindenütt, ahol csak megfordult” - áll a kitüntetett lelkész méltatásában. A városi ünnepség keretében tartott magyar-szlovák kétnyelvű istentiszteleten Gáncs Péter elnök-püspök hirdette az igét, majd a Szarvasi Vízi Színházban Pozsgai Zsolt és Gulyás Levente Tessedik című zenés darabjának ősbemutatójára került sor. (A darabról lapunk 5. oldalán olvasható recenzió - A szerk.) ■ L. J. Cs. Fábri György lett a Közszolgálati Testület elnöke Fábri Györgyöt, a Magyarországi Evangélikus Egyház delegáltját választotta elnökévé a Közszolgálati Testület július 20-ai ülésén. A Közszolgálati Testület június 23-án tartotta alakuló ülését. A köztestületek, egyházak és civil szervezetek képviselőinek részvételével működő grémium feladata a Közszolgálati kódex érvényesülésének ellenőrzése. A testület második, július 20-ai ülésén a tizennégy tagból tizenhárom volt jelen, akik egyhangúlag választották meg Fábri Györgyöt. Fábri György 2000-től tíz éven át a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációját irányította, 2010-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese. M MTI BÁBÁK ZOLTÁN FELVÉTELE FOTÓ: HORVATH MIKLÓS
