Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-12-11 / 50. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. december 11. 5 Önazonosság és stratégia Oktatási intézményeink vezetőinek konferenciája Továbbképzés a Szent Patrik-székesegyház árnyékában Beszélgetés a bonyhádi gimnázium uniós ösztöndíjat nyert angoltanárával ► Futár Rajmundné huszonnyolc éve kezdte a pályát, húsz éve tanít angol nyelvet, tíz éve a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Az intézmény a többi tantárgy mellett nagy figyelmet fordít az angol nyelv magas szintű oktatására is. A tanárnő kollégáival együtt a tanórák után korrepetálással, szakkörrel, klubbal várja a nyelvtudásukat fejleszteni vágyókat. A gimnázium a tehetséggondozás mellett is elkötelezett; saját Csillagprogramjával a motivált tanulók egyéni haladását segíti, s e programból ő is részt vállal. Mindemellett az egyetemen angoltanárnak készülő, diplomájuk megszerzése előtt álló hallgatók mentoraként tanítási gyakorlatukat vezeti. Októberben pedig két hetet tölthetett az ír Köztársaság fővárosában, Dublinban. ► Az evangélikus nevelési és oktatási intézmények vezetőinek és iskolalelkészeinek őszi konferenciáját november 28-29-én rendezték meg a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. Témáját egyrészt a készülő köznevelési törvény, másrészt az evangélikus egyház stratégiatervezete határozta meg. A kétnapos eszmecsere dr. Magyarkúti Gyuláné Tóth Katalin nyitóáhítatával kezdődött. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze lelki útravalójában kiemelte: jó lenne úgy alakítani életünket, hogy Jézus Krisztusnak valódi tisztelettel mondhassuk: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod” (Mt 22,16) Az intézményvezetőknek az első előadást Csirke Ernő közoktatási szakértő tartotta. Olyan kérdésekre irányította a figyelmet, mint a jogszerűség és a szakszerűség kapcsolata, az előre meghatározott elveken tájékozódó értékelés szükségessége, a közösséghez és nemzethez tartozás tudatának erősítése, az önközpontúság megfékezése, rámutatva, hogy mindezek a jövőt alapozzák meg. Ezzel párhuzamosan az iskolalelkészeknek Dejcsics Komád OSB, a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárának igazgatója szólt az egyházi iskolák lelkiségéről, illetve lehetőségeiről. Átfogó képet vázolt fel a bencés rend nevelési alapelveiről, amelyek a tanulók és tanárok életét a tanítási időn kívül is meghatározzák. A két legfőbb célt a bencés atya úgy határozta meg, hogy a világi és a szerzetes tanárok a diákokkal együtt keressék Jézus Krisztust, és mutassák meg, mekkora érték az életben a közösség. Szabó Győzőné pszichológus, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet főigazgatója az érzelmi intelligencia és a másikra hangolódó vezetés összefüggéseit boncolgatta. Az élet minőségét jelentősen meghatározza az érzelmek megélése és kezelése. Az egymásra hangolódás a pedagógus és a vezető mindennapjainak olyan meghatározó része, mely az érzelmi pallérozottsággal együtt tanítható és tanulható. Az evangélikus önazonosság kérdését járták körül az iskolalelkészek a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola iskolalelkészének, dr. Wagner Szilárdnak a vezetésével. Az ökumenikus összetételű iskolákban - mint amilyenek az evangélikus középiskolák - sajátos feladatot jelent, számos kihívást rejt az iskolalelkészek számára az evangélikus önazonosság kialakítása, a statisztikák alapján ugyanis ezen oktatási intézményeink tanulói között átlagosan csak huszonnégy százalék az evangélikusok aránya. A kongói gyermekétkeztetés megsegítésére Mesterházy Balázs, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium iskolalelkésze - az Evangélikus Külmissziói Egyesület kérését tolmácsolva - meghirdette a Merd jobbá fenni a világot! elnevezésű programot, Kákay István országos irodaigazgató pedig a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület Siló Társasotthonának termékeit, amelyek 2010-ben elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat. Az iskolalelkészek ezután dr. Csepregi Andrásnak, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkészének vezetésével tekintették át az evangélikus hittankönyvek teológiai szemléletét. A hittankönyvek teológiája kiemelt kérdés, ugyanis miközben láthatatlan módon közvetít értékeket vagy megítéléseket, alapjaiban határozza meg az adott nemzedék lelkiségi szempontjait, illetve erkölcsi és társadalmi viszonyrendszereit. Az intézményvezetői konferencián az este nyitánya hagyományosan a kulturális program, amelynek különlegessége, hogy mindig valamelyik evangélikus középiskola diákjai adják elő. Ezúttal a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanulói - Schallinger Artúr (zongora), Kárpáti Zsuzsi (hegedű), Schnábel Annabella (zongora) és Tóth Máté (tenorszaxofon) - készültek egy kis esti koncerttel, Nováky Andrea tanárnő vezetésével. A szombat esti áhítatot tartó Gáncs Péter mondandóját Emil Nőidé Adópénz című festményével színesítette. Egyházunk elnök-püspöke felhívta a résztvevők figyelmét a Jézus Krisztus mögött álló, félig előtűnő alakra, aki nem más, mint a keresztény ember legfontosabb föladatának megtestesítője: Krisztus követője. Mindezek után felemelő és bensőséges mozzanattal zárult a konferencia első napja: a Péterfy Sándor-díjat vehette át az idei jutalmazott, Lassú Tamásné. A várpalotai Forrás Evangélikus Keresztyén Óvoda vezetője az elmúlt évtizedekben hűséggel végzett, színvonalas és szeretetteli munkájáért részesült az elismerésben. Szombaton az evangélikus megújulás stratégiája állt a figyelem középpontjában. A nap programját megnyitó áhítata után dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke - mint a stratégiai munka felelőse - Élő kövek egyháza címmel tartott gondolatébresztő előadást. A háttér felvázolását a jelenlegi nevelési-oktatási helyzet elemzése követte; egyházunk országos irodája oktatási és iskolai osztályának szakreferensei ismertették az elmúlt tanév főbb adatait: Hesz Erzsébet az óvodákét, Üreginé Halász Gabriella az általános iskolákét, Medgyes Sándorné a középiskolákét. Az oktatási stratégia továbbfejlesztéséről csoportmunka keretében az iskolalelkészek vezetésével közösen gondolkodtak az intézményvezetők. Számos értékes javaslat és ötlet érkezett az egyházi kollégiumok kiemelt nevelői és lelkiségi hellyé alakításától az önkéntes és gyülekezeti diákmunka megszervezésén át a teológusképzésben az iskolalelkészi szakirány bevezetéséig. A záró istentiszteletet Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke tartotta. Igehirdetésében fölhívta a figyelmet arra, hogy lehetséges igaz és értékes képmutatás: amikor a tanítványként az arcunkon kirajzolódó Krisztus-arcot hordjuk, felmutatva a világnak és szűkebb közösségeinknek. ■ Rozs-Nagy Szilvia, az oktatási és iskolai osztály hittanreferense- Úgy tapasztalom, középiskolásokat tanítani annyi, mintfolyamatos szellemi készültségben élni.- Bizony, a tudásra éhes fiatalok elvárják, hogy kérdéseikre megfelelő mennyiségű és minőségű választ kapjanak. Nem könnyű megfelelni a kívánalmaknak, jó szakmai kondícióban kell lenni ahhoz, hogy a legtöbbet tudjuk nyújtani a továbbtanulásra készülő diákságnak.- Ez azt jelenti, hogy a tanár maga is folyamatosan tanul?- Pontosan. Csak úgy lehet jó teljesítményt nyújtani, ha az oktató is szüntelenül képezi magát; nemcsak karbantartja tudását, hanem fejleszti, bővíti is ismereteit.- Milyen módja van erre?- Nekünk, nyelvtanároknak is több lehetőség áll rendelkezésünkre iskolán belül és kívül egyaránt. Tanintézményünkben anyanyelvi lektorunk ad folyamatos impulzusokat, s mellette igénybe veszem az internetes kínálatot is. Bár ezek nagyszerűek, az anyanyelvi környezetet nem pótolják. Ezért is adtam be a pályázatomat külföldi továbbképzésre. Örömömre elnyertem egy európai uniós támogatást. Az Egész életen át tartó tanulás program Comenius alprogramja két hét írországi tartózkodást tett lehetővé számomra. Október második felében utaztam Dublinba.- Hogyan zajlik egy ilyen továbbképzés? Nagyon feszes napirendet kell elképzelnünk?- A számunkra kidolgozott program három fő elemre épült. Az egyik a nyelvgyakorlás volt: nyelvi készségeink, nyelvismeretünk fejlesztése volt a cél. A másik a módszertani frissítés, ami azt jelentette, hogy az idegen nyelvek elsajátításához szükséges alapkészségek mai igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati fogásaival ismerkedtünk. A harmadik a kulturális-országismereti blokk volt, ami egyrészt prezentációkat, másrészt városismereti sétákat tartalmazott. Rendkívül figyelmes, kreatív, új elméleti megközelítéssel dolgozó tanáregyéniségek vezették a tanfolyamot. A városról is sokkal többet tudtunk meg, mint egy átlagos turista, mert hihetetlenül tájékozott, bőséges ismereteket nyújtó idegenvezetővel jártuk az utcákat, tereket, épületeket.- A programban több ország pedagógusai is részt vettek. Sikerült velük szorosabb kapcsolatot kialakítania?- Öt, Németországból érkezett, nagyon jó felkészültségű középiskolai tanárnővel alkottunk egy csoportot. Ők szintén egyházi iskolák pedagógusai. Remek kapcsolatba kerültem velük; együtt mentünk színházba, irodalmi vonatkozású helyeket kerestünk fel, s egy egynapos túrára is beneveztünk: megismertük a Dublin közelében fekvő Glendalough és Kilkenny nevezetességeit. A Krisztus-katedrális és a Szent Patrik-székesegyház méreteivel, békét árasztó hangulatával nyűgözött le bennünket. A Trinity College (Szentháromság Főiskola) kollégiumai, fakultásai az egész várost behálózzák. Felejthetetlen élmény volt mindezeket látni, ahogyan megrendítő volt megtekinteni a Trinity College könyvtárában őrzött egyházi kincseket, Bibliákat, a Book of Kells - az írek egyik legfontosabb nemzeti ereklyéje, mintegy ezerkétszáz éves kódex - pazarul díszített oldalait, azután a Liffey folyó partján álló szobrokat, melyek az éhen halt vagy épp az éhínség elől Amerikába emigrált ír ősöknek állítanak emléket. Egyszóval tartalmassá tettük a szervezett elfoglaltságok utáni időt. Futár Raj mundné és Margaret Klotz- A nyelvgyakorlást bizonyára segítette a családoknál való elhelyezés is.- így igaz. Margaret Klotz volt a vendéglátónk. A nyugdíjas matematika-tanárnő kedvességét, vendégszeretetét, főztjét hárman élveztük: Ruth, a brazil utazásszervező, Paolo, az olasz nyugdíjas sebészorvos és én. Ruth és Paolo szintén az Emerald Cultural Institute tanulói voltak.- Tanárnő, miben áll a haszna egy ilyen továbbképzésnek?- A haszon többszörös. Német kolléganőimmel rendszeresen levelezünk, még iskolai partnerkapcsolat kialakítása is felmerült. Margaret és az intézmény is szívesen áll rendelkezésemre bármilyen kérdésben. Tanítványaimmal, pedagógustársaimmal, illetve mindazokkal, akikkel szakmai kapcsolatban állok, igyekszem megosztani a látottakat, hasznosítani a tanultakat. Arra buzdítom mindegyiküket, hogy vegyenek részt a Comenius vagy az Erasmus program pályázatain, mert az előttük kitáruló világ sokféle ismerettel fogja gyarapítani őket - és azzal a felismeréssel, hogy a személyes jelenlét elfogadóbbá, megértőbbé, együttműködőbbé tesz bennünket. ■ V. Gänszler Beáta Az oktatási intézmények vezetőinek konferenciája egy új ember szemszögéből... Mint a tanácskozáson első alkalommal részt vevőnek fontos volt megtapasztalnom, hogy kollégáim befogadóak, figyelnek egymásra, és összetartozó közösséget alkotnak. Kellemes tapasztalataim a jó együttműködés reményével ajándékoztak meg. Egyházunk országos irodája oktatási és iskolai osztályának munkatársai körültekintően gondoskodtak arról, hogy a szűk két nap gazdag programja kellő lelki és szakmai feltöltődési nyújtson a jelenlévőknek. Örülök, hogy betekintést nyerhettem az evangélikus megújulás stratégiájába, melynek továbbfejlesztésébe - a csoportmunkán keresztül - magam is bekapcsolódhattam. Érdeklődéssel olvastam és hallgattam az evangélikus nevelés és oktatás fejlesztési hangsúlyairól, illetve arról, hogy a tervek gyakorlati megvalósulása a színvonalas munkától és az evangélikus azonosságtudat hiteles közvetítésétől függ. Geert Kimpennek a konferencián is elhangzott gondolatai egészen hazáig kísértek: „Minden ember, akivel találkozol, tanítómester, akinek üzenete van számodra, mint ahogyan te is üzenet vagy azok számára, akikkel találkozol.” Örülök, hogy része lehettem és lehetek ennek a közösségnek. ■ Hegyváriné Pauló Mária, a Rózsák terei kollégium igazgatója
