Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-11 / 50. szám

6 41 2011. december ii. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet A megkérdőjelezett élet Tóth Árpád emlékezete Nézem töprengő arcát, a szemüvegén megcsil­lanó fényt, ahogyan könyvet szorongat a kezé­ben. Olvasom életrajzát, és megdöbbenek: negyvenkét évet élt! A Nyugat nagy nemzedékének legtöbbje korán el­ment, de közöttük is az 1886-ban született és 1928-ban meghalt Tóth Árpád volt a legfiatalabb távozó, te­le versek és fordítások terveivel. Panaszos sorok buknak föl az em­lékezetből: „Pénzt, egészséget és sikert / Másoknak, Uram, többet adtál...” És ami azóta beigazolódott: „Szelíd da­lom lenézi a garázdán / Káromkodó és nyers da­­lú jelen.” Tóth Árpád belehullt a feledésbe, idei évfordulóját - százhuszonöt éve született - egy-két hetilap vette csak észre. De hát az elő­ző esztendőben Kosztolányit is alig hallottuk meg a gyűlölködő hangoskodásban. És új irodalom­­történetek látnak napvilágot, érintve a mai idő­ket, némelyik rombolva az értékrendeket... Mi marad meg az olvasóban, aki végiglapoz­za Tóth Árpád köteteit az 1913-ban megjelent első kötetétől, a Hajnali szerenádtól? A csüg­gedtség, fáradság és reménytelenség hangula­ta, a lassú leütések monoton ritmusa. Mintha összehangolná mondanivalóját halk szívveré­sével. Ahogyan beárnyékol mindent gyógyít­hatatlan betegsége: a tüdőbaj. Rögtön az ele­jén egy nagy verssel fölérő töredékkel: „Tüdőm rekedten felzihál / A csontos rácsú furcsa kasban, / Mint őszi szélben csapkodó / Tépett függöny a bús lugasban... //A vérerek dús ág­bogán / Roncsolt tüdőm rőt lomb a fán...” Talán ha volna idejük az ítészeknek, és újból végigtekintenének az életmű fontosabb darab­jain... Ha nyugodtan vitáznának... Vagy egy­szerűen arról van szó, hogy ez a finom szövé­sű, törékeny szépségű líra nem kell az új évszá­zadnak? Nem tudja hová tenni a költőt. Pedig a Lélektől lélekig az Esti sugárkoszorú, a Kör­úti hajnal, A Palace-ban című versek bátran ki­állják a versenyt Ady, Babits vagy Kosztolányi remekeivel. Igaz, ők sokszor ragyognak a fény­ben, tartoznak valahová, így felejtésük soha nem végleges. Jaj annak, aki egyedül hadakozik, pró­bál feleletet megfogalmazni embertársainak. Tóth Árpád pedig nagyon magányos volt; mindennapos halálfélelemmel sújtva, tele ki­mondatlan titkokkal. Korán betemette a csönd; lehet, azt hitték, régen meghalt, csak valame­lyik hűséges barát küldte el a Nyugatba híres fordítását. (Shelly Óda a nyugati szélhez című költeménye - Babits szerint - a legszebb magyar vers.) Korán elköszönt, ahogyan egyik kései üzenetében megírta: „Falon az inga lassú fénye villan, / Aludjunk vagy száz évet csöndben át... / Ágyam mellett elkattintom a vil­lanyt. / Versek... bolondság... szép jó éjszakát!” A költő Isten elnémult, törött csellójának nevezte magát. Az is volt. De nekünk, ma élőknek adakozó barát, s nem le­hetünk annyira pazarlók, hogy veszni hagyjuk sugárzó gondolatait, engedjük kihullni őt a ma­gyar irodalomból. És a világ hangjából, hiszen Baudelaire-, Verlaine-, Goethe-, Milton-, Keats­­fordításai ma is erősen élnek; Rilke Archaikus Apolló-torzójának felhívása pedig örök pa­rancs: „Változtasd meg élted!” ■ Fenyvesi Félix Lajos Tóth Árpád Isten oltó-kése Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom, s mosolygom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését. Tudom és érzem, hogy szeretsz: Próbáid áldott oltó-kése bennem Téged szolgál, mert míg szivembe metsz, Új szépséget teremni sebez engem. Összeszorítom ajkam, ha nehéz A kín, mert tudom, tied az én harcom, És győztes távolokba néz Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom. A hónap könyvnyereménye Cziffra György hagyatéka Beszélgetés Isabelle Oehmichen-Bérczi zongoraművésszel Kedves Vásárlóink! Azok között, akik december­ben (í-jétől 23-áig) vásárolnak a Luther Kiadó könyvesboltjá­ban, vagy ebben az időszakban küldik el megrendelésüket ki­adónkhoz, kisorsoljuk az aláb­bi nyereményt: Első gyermek gospel karaoke DVD A tizenhét dalt tartalmazó El­ső gyermek gospel karaoke DVD a Napraforgók gyermek­csapat közreműködésével ké­szült, új színt hozva ezzel a hit­tanoktatásba és a gyermek­­munkába. Szívből ajánljuk tá­borokban, hittanórákon és otthon a családok számára - óvodásoktól a tinédzser kor­osztályig. Extrák: daloló, karaoke an­golul, videoklip, kisfiún, kon­certfelvételek, akkordtáblá­zat, kották. Gyermekdalok: 1. Fenn a mennyben 2. Csupa napsugár 3. Áldott legyen a mi Urunk 4. Nézd meg az évszakokat 5. Zsoltár gyermekhangra 6. Mi tesz bűntől tisztává? 7. Homokra házadat 8. Isten egy jó Isten 9. Kicsiny kis fényemmel 10. Jézus szívedbe lát 11. Halleluja, áldd az Urat 12. Pillangó, ha lehetnék 13. Járom a zarándok útjait Ifjúsági dalok: 1. Atyám, én imádlak 2. Egy szív érettem dobogott 3. Nékem olyan Istenem van 4. Még ma „Lendületes, fiatalos, gyerek­szerű, életszerű, kiváló ötlet, minőségi kivitelezés. Talán ezekkel a szavakkal jellemez­hetem legjobban azt a kezde­ményezést, amely minden bi­zonnyal nem marad egymaga: a keresztyén gyermekkaraoke. Jó, hogy ezt a technika adta le­hetőséget kipróbálhatják gyer­mekeink. Ez a jól használható- pedagógiailag és lelkileg is - , hasznos kiegészítő »tan­anyag« egyaránt alkalmazha­tó nyári táborozásokon vagy akár a hittanórákon is.” (Har­gita Péter főiskolai tanár) „A mai gyermekek énekelte­­tése nem egyszerű, hiszen kive­szett a mindennapokból az éneklés öröme. Ezzel a mód­szerrel lehet oldani a gyerme­kek gátlásait és megtapasztal­­tatni velük az Istent dicsőítő éneklés örömét. Ez a zenei anyag különösen is nagy segít­ség azoknak a pedagógusoknak, hittanoktatóknak, lelkészek­nek, akik nem játszanak hang­szeren, esetleg nincs biztos énekhangjuk.” (Lenkeyné Tele­ki Mária katechetikai előadó) A szerencsés nyertes ne­vét az Evangélikus Élet január 15-ei számában közöljük. November könyvnyeremé­nyének sorsolásán Baradits Szilárd budapesti vásárlónk­nak kedvezett a szerencse. Gratulálunk a nyereményhez! Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 1/317-5478, 20/824- 5518. Könyvesbolt: 1/411-0385. Fax: 1/486-1229. E-mail: ki- ado@lutheran.hu. Honlap: www.lutherkiado.hu. ► Isabelle Oehmichen-Bérczi francia zongoraművész, tanár, európai és tenge­rentúli hangversenyter­mek állandó szereplője, a Párizsban székelő Fran­cia-Magyar Zenei Egyesü­let (AMFH) művészeti igazgatója és a Budapesti Nemzetközi Nyári Kama­razenei Akadémia társ­­igazgatója. 2006-ban Pri­­mavera Trio néven kama­razenei együttest alapí­tott, partnerei magyar művészek. Életcéljának te­kinti a tehetséges fiatal zongoristageneráció fel­karolását, rendszeresen szervez mesterkurzuso­kat, részt vesz a Cziffra György Alapítvány mun­kájában. Az Evangélikus Élet számára adott exk­luzív interjúja a Cziffra György születésének ki­lencvenedik évfordulója alkalmából közölt írásun­kat (A zongoraművész, aki templomot épített, novem­ber 6.) egészíti ki.- Cziffra György már két év­tizede nincs közöttünk. Euró­pa zenei életében mit jelent ma a zongoraművész életműve?- Cziffra nemcsak Euró­pában, hanem az egész világon elismert művész volt, s napja­inkban már a zene óriásaként tartják számon. Pályafutása megismételhetetlen, nagyon mélyről, a nincstelenségből indult. Már gyermekként megmutatkozott kivételes ta­lentuma, kezdetben cirkusz­ban lépett fel, a nézők által kért dallamokra improvizált. A világ hangversenytermei­be rögös út vezetett. Világhí­rű művészként sem pihent meg babérjain, a fiatal tehet­ségek megsegítésének szentel­te életét. „Gyümölcséről is­merszik meg a fa” - idézhetem a Bibliát; Cziffra cselekedete­ivel vívta ki a közönség és a ta­nítványok elismerését.- Hogyan él tovább napja­inkban Cziffra György szelle­mi öröksége?- Rendkívül szerteágazó e szellemi hagyaték. Lemezeit hallgatva magunk is részesei lehetünk a csodának, amellyel egykor elbűvölte hallgatóit. A Liszt-darabok interpretációjá­ban megmaradt ízig-vérig ma­gyarnak, de a megszólaltatá­suk módjában a huszáros len­dület mellett megmutatkozik művészi érzékenysége is. Az örökség tovább él a fia­talabb nemzedék lelkében. Az ifjú tehetségek nem felejtették el tanácsait, s többen közülük szoros kapcsolatot tartanak a Cziffra György Alapítvánnyal is. Szép feladatra vállalkoz­tam, amikor szeptember 25- ére megszerveztem az alapít­vány korábbi díjnyerteseinek találkozóját. Az együttlét meg­győzött arról, hogy e nagy családban tovább él a magyar virtuóz szelleme, gondolko­dásmódja.- Beavatna a jövőre vonat­kozó, az alapítványt érintő el­képzelésekbe is?- Természetesen nekünk is haladni kell a korral. Isabel­le és Cosima, Cziffra két uno­kája - a fiatalon elhuny ifi. Cziffra György gyermekei - az alapítvány megújításán dol­goznak. Szerencsére számos önkéntes adományozó támo­gatja a szervezetet, de a szer­teágazó kapcsolatok és érde­kek miatt az alapítvány egy ne­hezen kormányozható hajóra hasonlít leginkább. A megújulás egyik állomá­sa a híres pianista kilencvene­dik születésnapjára s Liszt szü­letésének kétszázadik évfordu­lójára november 4-6. között szervezett SenLiszt fesztivál volt. Az elnevezés szójáték, Senlis, az alapítvány székhelyé­ül szolgáló város és Liszt nevé­ből ötvöztük, megálmodója - Isabelle és Cosima mellett - Yves Henry zongoraművész volt. A fesztivál igényes prog­rammal tisztelgett a zeneszer­ző és művei egyik legkiválóbb előadójának emléke előtt.- Az elmondottak az alapít­vány és Senlis városának fel­hőtlen együttműködését bizo­nyítják!- Az együttműködési haj­landóság időszakonként válto­zott. Szerencsére a jelenleg hivatalban lévő polgármester, Pascalé Loiseleur asszony egy­re jobban érdeklődik az alapít­vány iránt. De ne feledjük el a múltat: egykor Cziffra György és felesége, Soleilka André Malraux-nak, de Gaulle tá­bornok miniszterének taná­csára vásárolta meg és resta­­uráltatta a város központjában álló romos Saint-Frambourg királyi kápolnát. Ezzel a grand seigneuri (grand seigneur = bőkezű, nagyvonalú férfi - a szerk.) gesztussal elévülhetet­len szolgálatot tettek Senlis­­nek. A francia történelem egy­kori dicső színhelye mára za­rándokhellyé vált, s a város ve­zetői és polgárai is profitálnak az örökségből. Senlis városa és Oise megye egyébként egy­aránt támogatja az alapítványt: értékes számunkra e segítség, de semmiképpen sem fedezi a szervezet működésének éves költségeit.- Asszonyom, Ön a közel­múltban Budapesten adott hangversenyt. E koncert az alapítvány és a magyar fővá­ros kapcsolatait is erősítette?- Rendszeresen játszom Magyarországon, és Buda­pesten egy kamarazenei nyá­ri egyetemet is vezetek. Mint az alapítvány 1993. évi díja­zottja nap mint nap tapaszta­lom, hogy Magyarországon a Cziffra-alapítvány neve jól cseng zenei körökben. Itt kell megemlítenem, hogy magunk is keressük a kapcsolatokat, például szo­ros együttműködést alakítot­tunk ki a budapesti Ferenczy György Alapítvánnyal. Már a névválasztás is fontos ka­pocs számunkra: Ferenczy György egykor tanította Cziff­ra Györgyöt, s különleges egyéniségével, tudásával élet­re szóló élményt adott a mű­vésznek. A szervezetet - amely a Chopin Társaságok Nemzetközi Szövetségében is fontos munkát végez - Ha­vasiné Darska Izabella alapí­totta, s kiemelt célja a fiatal te­hetségek felkutatása és fel­karolása. Az együttműködés keretében meghívjuk egymás művészeit, a versenyek zsűri­jében is részt vesznek mind­két alapítvány szakemberei.- A beszélgetés közben mindenütt magyar vonatko­zások bukkannak fel. Az Isa­belle Oehmichen-Bérczi név is magyar családi kapcsolatok­ra vall.- Valóban, férjem, Vincent Bérezi magyar származású. Édesapja, Bérezi Tibor a ma­gyar animációs film úttörője. Németh Nándorral 1940-ben forgatták Aqua Vitae címmel az első magyar amatőr bábfil­met, amelynek másolata a kö­zelmúltban került elő. Apó­somnak egy Mindszenty Jó­zsef hercegprímásról készített filmje miatt kellett elhagynia az országot. Férjem is örökölte édesapja érdeklődését, jelenleg a Francia Televízióban dolgo­zik. Magyarország-szeretete­­met nekik köszönhetem. ■ Csermák Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents