Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-17 / 29. szám
JsIH guiLiio^n&Yl tvangefikus Elet .7* 8UÍlyL..ÍÍO£ *■ d KULTÚRKÖRÖK 2011. jullUS 17. *• 7 Utolsó „asztali beszélgetés” a Munkácsy-trilógiánál ► Az egyházi és zenei tárlatvezetések sorozatának utolsó eseményét rendezte meg július 9-én Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájánál - a Magyar Nemzeti Galériával és a Munkácsy Alapítvánnyal együttműködve - az evangélikus alapítású Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány. Március óta négy felekezet hét püspöke vezette a látogatókat hit, művészet és szubjektív emóciók mentén. Befejező elmélkedésként szombaton Ternyák Csaba egri római katolikus érsek szolgált tartalmas és tanulságos előadással, majd Tolcsvay László Erkel Ferenc-díjas zenész Mária evangéliuma című rockoperájából énekelt részleteket a szerző, Sáfár Mónika és Tóth Sándor triója. Az egri érsek először a Krisztus Pilátus előtt, majd a Golgota, végül az Ecce homo című képről beszélt. Előadását szentírási szövegekkel, történelmi példákkal és a pápától vett idézetekkel fűszerezte. Beszélt a monumentális alkotások részletgazdagságáról, az idősíkok összemosásának, eseménysorok összesűrítésének mesteri technikájáról, melyek segítségével Munkácsy nem egy fényképszerű pillanatképet készített, hanem annál többet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke szerint a művész egyes festményein a kép fő témájához képest időben előre vagy visszatekint, ezzel magyarázható néhány titokzatos alak felbukkanása. A Golgota csodás ruhájú lovasában például a Jelenések könyvében János által megírt, fehér lovon visszatérő Jézus Krisztust fedezte fel. Az Ecce homo kapcsán az emberiség szépségkeresését, a művészeteket mint a fontos problémákon való elmélkedés eszközeit, a világ kérdéseinek megválaszolására irányuló emberi próbálkozásokat mutatta be. A művészetek megfogalmazzák a paradicsomi vágyódást, és kifejezik az igazság utáni vágyat is. Karinthy Frigyes és Dosztojevszkij írásaiból vett képekkel az irodalom világából szolgáltatott példákat a hallgatóság számára. Végül így tett bizonyságot Krisztus mellett a katolikus főpap: „Ő az út, az igazság és az élet... a legfőbb szépség. Minden szépség forrása, mivel Isten igéje emberré lett és benne teremtetett minden. (...) Isten az első és a legkülönb művész.” A tárlatvezetés után, a zenei elmélkedés előtt még volt egy kis idejük az egybegyűlteknek, hogy a festmények látványán és az elhangzottakon tovább merengjenek. A nagyjából negyedórás ráhangolódást követte a rockoperából megszólaltatott néhány részlet A Munkácsy-trilógia augusztus 31-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. ■ Károly György Tamás Ternyák Csaba „A szépség menti meg a világot” (Dosztojevszkij) Tolcsvay László triója HIRDETÉS DIGITAL5 TAND www digitolstooa.hu DIGITALSTAND a mindig elérhető lappiac ‘Evangéjikus ÉletS A* tv „ityrlfl.W. Í Ut * bWMKV 'M> MMl muim-t,, hiitywtxUi cip ara •■»a a-e liiDB Az Evangélikus Élet mostantól már digitálisan is olvasható, előfizethető! Válogasson a Digitalstand.hu kínálatából, ahol számos napilap, hetilap és magazin digitalizált változata megtalálható a nyomtatott lap áránál jelentősen olcsóbban! Az első magyar fejlesztésű platformfüggetlen digitális újságos stand bármilyen számítógépen és táblagépen elérhető, így a nap 24 órájában bárhol megvásárolhatja, elolvashatja, vagy újra előveheti újságjait. www.digitalstand.hu Itthon a földön, otthon az égben ► Idén harminckettedik alkalommal tartották meg Miskolcon a Kaláka-fesztivált. A már megszokott színvonalú zenei programok július 7. és 10. között főként a diósgyőri várban zajlottak - a vár felújításával kapcsolatos helyi szándékokra tekintettel talán utolsó alkalommal. Az idei fellépők között volt például a Söndörgő együttes, a Varga János Project, a Fonó zenekar, az Üsztürü együttes, a PG Csoport, a Sebő együttes, a Zurgó együttes és a Pannónia Allstars Ska Orchestra. A fesztivál utolsó napján ökumenikus istentiszteletet tartottak a miskolc-belvárosi evangélikus templomban. Szolgálattevői - szintén a már jól megszokott módon - a fesztiválon fellépő zenészek voltak: a debreceni PG Csoport, a Szászcsávási banda és természetesen a Kaláka, orgonán pedig dr. Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense játszott. Mindez különös hangulatot teremtett: anélkül, hogy a zenészek bármi mást tettek volna, mint egy koncerten, minden egyes liturgiába ágyazott zenei darab önmagától lényegült át egy-egy „kis istentiszteletté” A Kaláka-fesztivál záróalkalma ettől válik sajátossá, egyfajta spirituális központjává a néhány napos programnak: a kikapcsolódás, az öröm és szórakozás mellett lelki feltöltődést nyújt, hogy - Kosztolányi szavaival élve - ne csak itt, e világban legyünk itthon. Az ökumenikus alkalmon négy különböző felekezet lelkésze végezte a liturgia szolgálatát, és - immár második alkalommal - dr. Korzenszky Richard, a tihanyi apátság perjele szolgált igehirdetéssel. A magvető példázata alapján Richárd atya azt a kérdést tette fel, hogy vajon létünk út szélére hullott élet-e. Az elhibázott közösségi és társadalmi élet diagnózisát Márai Sándortól vett idézetekkel írta le, az egyéni élet dilemmáinak feszültségét pedig Kosztolányi Boldog-szomorú dal című versével jellemezte: „Van már kenyerem, borom is van, / van gyermekem és feleségem. / Szívem minek is szomorítsam? / Van mindig elég eleségem. (...) Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, / a kincs, amiért porig égtem. / Itthon vagyok itt e világban / s már nem vagyok otthon az égben.” Isten üzenetét abban foglalta össze a perjel, hogy teremtményként itthon lehetünk a földön, és Jézusért otthon lehetünk a mennyben. Az alkalom kedves színfoltja volt, hogy az igehirdetést követően a Kaláka együttes elénekelte Kosztolányi idézett művét, valamint az igehirdető két versét is eljátszotta. Bár a fesztivál helyszíne jövőre valószínűleg változik - Miskolcon belül -, az istentisztelet helye továbbra is az evangélikus templom marad. ■ Laborczi Géza
