Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-17 / 29. szám

JsIH guiLiio^n&Yl tvangefikus Elet .7* 8UÍlyL..ÍÍO£ *■ d KULTÚRKÖRÖK 2011. jullUS 17. *• 7 Utolsó „asztali beszélgetés” a Munkácsy-trilógiánál ► Az egyházi és zenei tár­latvezetések sorozatának utolsó eseményét ren­dezte meg július 9-én Munkácsy Mihály Krisz­tus-trilógiájánál - a Ma­gyar Nemzeti Galériával és a Munkácsy Alapít­vánnyal együttműködve - az evangélikus alapítá­sú Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány. Március óta négy feleke­zet hét püspöke vezette a látogatókat hit, művé­szet és szubjektív emóci­ók mentén. Befejező el­mélkedésként szomba­ton Ternyák Csaba egri római katolikus érsek szolgált tartalmas és ta­nulságos előadással, majd Tolcsvay László Er­kel Ferenc-díjas zenész Mária evangéliuma cí­mű rockoperájából éne­kelt részleteket a szerző, Sáfár Mónika és Tóth Sándor triója. Az egri érsek először a Krisz­tus Pilátus előtt, majd a Gol­gota, végül az Ecce homo című képről beszélt. Előadását szentírási szövegekkel, törté­nelmi példákkal és a pápától vett idézetekkel fűszerezte. Beszélt a monumentális alko­tások részletgazdagságáról, az idősíkok összemosásának, ese­ménysorok összesűrítésének mesteri technikájáról, melyek segítségével Munkácsy nem egy fényképszerű pillanatképet készített, hanem annál többet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke szerint a művész egyes festményein a kép fő témájához képest idő­ben előre vagy visszatekint, ez­zel magyarázható néhány ti­tokzatos alak felbukkanása. A Golgota csodás ruhájú lova­sában például a Jelenések köny­vében János által megírt, fehér lovon visszatérő Jézus Krisz­tust fedezte fel. Az Ecce homo kapcsán az emberiség szépségkeresését, a művészeteket mint a fontos problémákon való elmélke­dés eszközeit, a világ kérdése­inek megválaszolására irányu­ló emberi próbálkozásokat mutatta be. A művészetek megfogalmazzák a paradicso­mi vágyódást, és kifejezik az igazság utáni vágyat is. Karin­thy Frigyes és Dosztojevszkij írásaiból vett képekkel az iro­dalom világából szolgáltatott példákat a hallgatóság szá­mára. Végül így tett bizonysá­got Krisztus mellett a katoli­kus főpap: „Ő az út, az igazság és az élet... a legfőbb szépség. Minden szépség forrása, mivel Isten igéje emberré lett és benne teremtetett minden. (...) Isten az első és a legkü­­lönb művész.” A tárlatvezetés után, a zenei elmélkedés előtt még volt egy kis idejük az egybegyűlteknek, hogy a festmények látványán és az elhangzottakon tovább me­rengjenek. A nagyjából ne­gyedórás ráhangolódást kö­vette a rockoperából megszó­laltatott néhány részlet A Munkácsy-trilógia au­gusztus 31-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. ■ Károly György Tamás Ternyák Csaba „A szépség menti meg a világot” (Dosztojevszkij) Tolcsvay László triója HIRDETÉS DIGITAL5 TAND www digitolstooa.hu DIGITALSTAND a mindig elérhető lappiac ‘Evangéjikus ÉletS A* tv „ityrlfl.W. Í Ut * bWMKV 'M> MMl muim-t,, hiitywtxUi cip ara •■»a a-e liiDB Az Evangélikus Élet mostantól már digitálisan is olvasható, előfizethető! Válogasson a Digitalstand.hu kínálatából, ahol számos napilap, hetilap és magazin digitalizált változata megtalálható a nyomtatott lap áránál jelentősen olcsóbban! Az első magyar fejlesztésű platformfüggetlen digitális újságos stand bármilyen számítógépen és táblagépen elérhető, így a nap 24 órájában bárhol megvásárolhatja, elolvashatja, vagy újra előveheti újságjait. www.digitalstand.hu Itthon a földön, otthon az égben ► Idén harminckettedik alkalommal tartották meg Miskolcon a Kaláka-fesztivált. A már megszokott színvonalú zenei programok július 7. és 10. között főként a diósgyőri vár­ban zajlottak - a vár felújításával kapcsolatos helyi szándékokra tekintettel talán utol­só alkalommal. Az idei fellépők között volt például a Söndörgő együttes, a Varga János Project, a Fonó zenekar, az Üsztürü együttes, a PG Csoport, a Sebő együttes, a Zurgó együt­tes és a Pannónia Allstars Ska Orchestra. A fesztivál utolsó napján öku­menikus istentiszteletet tar­tottak a miskolc-belvárosi evangélikus templomban. Szol­gálattevői - szintén a már jól megszokott módon - a feszti­válon fellépő zenészek voltak: a debreceni PG Csoport, a Szászcsávási banda és termé­szetesen a Kaláka, orgonán pedig dr. Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense játszott. Mindez különös hangula­tot teremtett: anélkül, hogy a zenészek bármi mást tettek volna, mint egy koncerten, minden egyes liturgiába ágya­zott zenei darab önmagától lényegült át egy-egy „kis is­tentiszteletté” A Kaláka-fesz­tivál záróalkalma ettől válik sajátossá, egyfajta spirituális központjává a néhány napos programnak: a kikapcsoló­dás, az öröm és szórakozás mellett lelki feltöltődést nyújt, hogy - Kosztolányi szavaival élve - ne csak itt, e világban legyünk itthon. Az ökumenikus alkalmon négy különböző felekezet lel­késze végezte a liturgia szolgá­latát, és - immár második al­kalommal - dr. Korzenszky Richard, a tihanyi apátság per­jele szolgált igehirdetéssel. A magvető példázata alap­ján Richárd atya azt a kérdést tette fel, hogy vajon létünk út szélére hullott élet-e. Az elhi­bázott közösségi és társadal­mi élet diagnózisát Márai Sándortól vett idézetekkel írta le, az egyéni élet dilem­máinak feszültségét pedig Kosztolányi Boldog-szomo­rú dal című versével jelle­mezte: „Van már kenyerem, borom is van, / van gyerme­kem és feleségem. / Szívem minek is szomorítsam? / Van mindig elég eleségem. (...) Mert nincs meg a kincs, mi­re vágytam, / a kincs, amiért porig égtem. / Itthon vagyok itt e világban / s már nem va­gyok otthon az égben.” Isten üzenetét abban foglalta össze a perjel, hogy teremtmény­ként itthon lehetünk a földön, és Jézusért otthon lehetünk a mennyben. Az alkalom kedves szín­foltja volt, hogy az igehirdetést követően a Kaláka együttes el­énekelte Kosztolányi idézett művét, valamint az igehirde­tő két versét is eljátszotta. Bár a fesztivál helyszíne jö­vőre valószínűleg változik - Miskolcon belül -, az istentisz­telet helye továbbra is az evan­gélikus templom marad. ■ Laborczi Géza

Next

/
Thumbnails
Contents