Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-04 / 49. szám

4 ◄! 2011. december 4. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Küldetésben Kolozsvári advent Roma szakkollégiumok vezetői és diákjai tanácskoztak ► A Keresztény Roma Szakkollé­giumi Hálózat diákjai és vezetői háromnapos konferencián vet­tek részt november 25-27. kö­zött Esztergomban, a Hanns Seidel Alapítvány, a Polgári Ma­gyarországért Alapítvány és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Fel­zárkózásért Felelős Államtit­kárságának jóvoltából. A konfe­rencia helyszínéül a Szent Adal­bert Központ szolgált. A hálózat keretein belül négy nagy­városban - Budapesten, Debrecen­ben, Miskolcon és Nyíregyházán - mintegy hetvenöt hallgató vesz részt a szakkollégiumok által biztosított képzésben. A fiataloknak a kollégiu­mok hitéleti, kulturális és közösségi programokat is kínálnak, és nemcsak tanulmányaikban, hanem személyi­ségfejlődésükben is segítik őket. A háromnapos tanácskozás lehe­tőséget adott arra, hogy a hallgatók megismerhessék támogatóikat, talál­kozhassanak a fenntartó egyházak képviselőivel, sőt a szombati kerek­­asztal-beszélgetésben képviseltették magukat az érintett főiskolák és egyetemek is. A program felépítése, szervezett­sége az államtitkárság munkatársait dicséri, hiszen a szakkollégiumok bemutatkozásától a filmvetítésig, az ökumenikus áhítatoktól a városnézé­sig, az államtitkári beszédtől a törté­nelmi előadásig, a kiscsoportos be­szélgetésektől a vidám közösségi együttlétig sok-sok minden belefért a találkozóba. A konferencia témája a cigányság- kereszténység - magyarság volt. Ba­log Zoltán államtitkár emlékezte­tett: a roma szakkollégiumoknak abból az adottságukból fakadóan, hogy keresztény egyházak hozták létre őket, olyan többletet kell nyúj­taniuk hallgatóiknak, melynek révén megmutathatják: szeretettel lehet a legmesszebb eljutni. Nagy kihívás előtt áll az ország, ezért azok a cigány/roma fiatalok, akik tanulmányaik révén eljutottak arra a szintre, hogy értelmiségiként tehetnek népükért, tegyék ezt meg - hangsúlyozta Farkas Flórián, az Or­szágos Roma Önkormányzat elnöke, majd hozzátette: a cigány értelmisé­giek vállalják fel származásukat, ez­zel tehetnek a legtöbbet a cigány­magyar megbékélésért. Erre rezonált a társadalmi felzár­kózásért felelős államtitkárság ci­gány munkatársainak - Kissné Oláh Anitának, Káli-Florváth Kálmán­nak és Sztojka Attilának - a bemu­tatkozása is. Összességében a három nap alatt- a gasztronómiai élményeken túl- szellemi és lelki értelemben egy­aránt gazdagodtak a résztvevők. Mindenekfelett azonban a létre­jött baráti kapcsolatok és ismeret­ségek tették teljessé az esztergomi hétvégét. ■ Molnár Erzsébet, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium vezetője Vendégjáró szomszédok Szlovén csoport Surdon A Zala megyei Surd evangélikusai sok éve ápolnak testvérkapcsolatot a szlovén lutheránusokkal. Nem vélet­len, hogy éppen velük: Kuzmics Ist­ván bibliafordító lelkész ugyanis 1755 és 1779 között a surdiak pásztora volt, s közben fordította le az Újszövetsé­get szlovén nyelvre. Munkája 1773- ban Halléban jelent meg. A testvérkapcsolatnak köszönhe­tően évente legalább egy busznyi csoport útra kel, hogy néhány napot „szomszédainál” töltsön. Legutóbb a Szlovén Evangélikus Egyház Női Bi­zottsága szervezett surdi kirándulást. A száztíz szlovén vendég megér­kezésekor, november 26-án a surdi óvodások hittan órán tanult énekek­kel, a liszói ökumenikus asszonykó­rus egyházi „dalcsokorral” köszön­tötte a Simona Prosic lelkésznő által vezetett csoportot a templomban. A közös ebéd a kultúrházban volt, ahol Kanász János polgármester üd­vözölte meleg szavakkal a vendége­ket. A találkozó igazi színfoltjaként Sikter János porrogszentkirályi lel­kész és felesége, Ági népviseletbe öl­tözve somogyi tánccal lepte meg a résztvevőket, majd az egyik helyi tánccsoport társastánccal szórakoz­tatta a vendégeket. A tíz nap alatt Mit ja Andrejek teológushallgató tolmácsolt többek között azon a kiránduláson is, ame­lyen a szlovén vendégek felfedezték a környék lát­nivalóit, érdekességeit. Többek között megnéz­ték, hogyan zajlik a sur­di „fenyőzés” Közismert, hogy a település az egyik legnagyobb fenyőfater­mesztő hely hazánkban. Még a téli fagyok beáll­­í ta előtt közel egymillió g fenyőt - gyökeresen > vagy anélkül - szednek o ki a földből, hogy kami- 5 ónra pakolva útnak in­­■o dítsák őket a magyaror­­£ szági és határon túli cél­állomások felé. A csoport kirándult a környék legszebb helyére, a Látó-hegyre is, ahol nemcsak a kilátásban gyönyör­ködött, hanem - a hideg időjárásra való tekintettel - szívesen fogadta a Németh Zoltán borász és családja ál­tal kínált lélekmelegítőket is. A tíz nap alatt sok élménnyel gaz­dagodtak mind a szlovén vendégek, mind a sűrdi vendéglátók, s közben hitükben is erősödtek. ■ Smidéliuszné Drobina Erzsébet surdi lelkész ► Ötéves hagyomány a kolozsvári evangélikus gyülekezetben, hogy advent első hétvégéjén a közös­ség apraja-nagyja a vasárnapi istentisztelet után jótékonysági célú, vidám hangulatú vásárra gyülekezik össze a lutheránus püspökség udvarán. Az idei al­kalom nemcsak abban különbö­zött az előző évekétől, hogy már a „kisböjti” elcsendesedés előes­téjén, szombat délután Tamás­misével kezdődött az advent, hanem abban is, hogy nagyobb szerepet kapott a zene. Amint annak idején lapunk is hírt adott róla, a júniusban Drezdában megrendezett német evangélikus egyházi napokon, a Kirchentagon a Szélrózsa Band közelben játszó zené­szei bravúros módon járultak hozzá Adorjáni Dezső Zoltánnak, a Ro­mániai Evangélikus-Lutheránus Egy­ház püspökének áhítatához. A püs­pök, aki egyben kolozsvári lelkész is, megtartotta akkor tett ígéretét - tudniillik hogy adventi vendégszol­gálatra hívja meg őket Kolozsvárra -, a magyarországi fiatalok így a múlt hét végén valóban a kincses városban szolgáltak az adventi alkalmakon. A kolozsvári evangélikus templom már második alkalommal adott ott­hont a keresők istentiszteletének, a Tamás-misének. A Boldizsár Beáta lelkészjelölt irányításával megszerve­zett alkalom liturgiájában a helyi if­júsági kör tagjain kívül Barcsa István bácsfalusi lelkész is részt vett, a ze­nei kíséretet a Húszak Zsolt - egyhá­zunk ifjúsági referense - által veze­tett Szélrózsa Band szolgáltatta. Az adventi koszorú első égő gyer­tyája mellett Szirmai Zoltán, a Pesti Egyházmegye nyugalmazott espe­rese hirdette Isten igéjét Lk 4,13-21 alapján. Az úrvacsorái istentisztelet liturgiájában Adorjáni Dezső Zoltán és Barcsa István segédkezett. Nem­csak az orgona szólt ezúttal - a négyfalusi ifjúság jelen lévő tagjai gi­tárkísérettel énekeltek el három éne­ket, és ugyancsak megszólalt a Szél­rózsa Band. Bár hó nem esett, a hőmérő össz­hangban volt a november 27-ét mu­tató naptárlappal, ám a hűvös idő el­lenére mindenki lelkesen vetette be­le magát az istentiszteletet követő ad­venti vásárba. Az asztaloknál az ovi­soktól a nőszövetség tagjaiig sokan kínálták maguk készítette portékáju­kat. A gyülekezet hittanosai által el­adott képeslapok, adventi kalendári-Szirmai Zoltán prédikál a vasárnapi istentiszteleten umok, tésztából készített karácsony­­fadíszek árából összegyűlt summa a jövő évi, magyarországi evangéli­kus bábfesztiválra utazók útiköltsé­geként fog szolgálni. A nőszövetség nemcsak házi készí­tésű tésztát árult, hanem karácsonyi édességek receptjeit kínáló füzetet is. Keresettek voltak a Báthory István El­méleti Líceum karácsonyi üdvözlő­lapjai és ajándéktárgyai is. A könyvek palettáját a Luther Kiadó kiadvá­nyai is gazdagították. Aki megéhe­zett, sült kolbásszal csillapíthatta gyomorkorgását, a hideg ellen pedig forró teával vagy forralt borral véde­kezhettek a vásározók. A tombolahúzás előtt a Báthory­­iskola speciális integrált osztályainak növendékei és a Méltó Élet Egyesület tagjai a Reményik Sándorról elneve­zett pincegalériában nyújtottak át az érdeklődőknek egy kis zenei csokrot, a hétéves Adorjáni Tomaj pedig a gyülekezeti teremben adott rövid zongorakoncertet. ■ Boda Zsuzsa Tamás-mise a kolozsvári evangélikus templomban Nyolcvanéves szlovéniai magyar lelkészeket köszöntöttek Négy fiatalembert szenteltek lel­késszé 1958. október 31-én a szlové­niai Muraszombat evangélikus temp­lomában. Egyikük később Ausztriá­ba került, hárman azonban szülőhe­lyükön szolgáltak, részben magyar hí­vek között. Josár Lajos és Fabiny Tamás püspök Közülük Novák Lajos egykori es­peres néhány éve elhunyt, Josár La­jos és Skalic Gusztáv azonban még él. Mindketten ezekben a hónapokban ünnepük nyolcvanadik születésnap­jukat. Köszöntésükre november 22- én a Muravidékre utazott dr. Fabiny Tamás püspök, Zászkaliczky Pál, a Magyar Evangélikus Konferencia le­köszönő elnöke, Smidéliusz Zoltán somogy-zalai esperes és felesége, Drobina Erzsébet lelkész. Előbb a muraszombati gyülekezeti teremben tartottak hálaadó istentisz­teletet, ezen Josár Lajost köszön­tötték. Az alkalmon részt vett Géza Ernisa, a Szlovéniai Evangélikus Egy­ház püspöke, valamint Novák Lajos özvegye és fia, Leon Novák, aki ma­ga is lelkész. Fabiny Tamás 2l<or 12,8 alapján hirdette az igét Mit ja Andrejek teo-Skalic Gusztáv és Géza Ernisa püspök lógushallgató tolmácsolásával. Őt a szlovéniai egyház küldte Budapest­re, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzi teológiai tanulmá­nyait. Vele volt menyasszonya, Györfi Judit teológushallgató is. A fiatalok a jövőben szívesen szolgálnának a szlovéniai magyarok között. A nap délutánján a látogatók marácfürdői otthonában keresték fel Skalic Gusztávot, és - a család jelenlétében - hálaadó áhítatot tartottak. Az ünnep alkalmából a magyar­­országi küldöttség Ordass Lajos-em­­lékplakettet nyújtott át Josár La­josnak, Skalic Gusztávnak, vala­mint - posztumusz - Novák Lajos­nak. A két idős lelkész, illetve Leon Novák ezenkívül egyházunk aján­dékaként Luther válogatott művei­nek frissen megjelent, ötödik kötetét is átvehette. M EvÉlet-infó

Next

/
Thumbnails
Contents