Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-04 / 49. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. december 4. *■ 5 Népénekek - újrahangszerelve ► A napokban jelent meg a Credo evangélikus folyóirat idei har­madik száma. Alábbi, rendhagyó ajánlónkban magukat kínálják a cikkek - vagyis az írások egy-egy részletével kívánjuk olvasóink érdeklődését felkelteni, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy minél többen kezükbe veszik majd a szerkesztőbizottság - élén Zászkaliczky Zsuzsanna szerkesztővel - által készített és a Luther Kiadó gondozásában negyedévente megjelenő kiad­ványt. „Luther kapitalizmuskritikája azért is tanulságos, mert a pápai államot is indokolatlan felhalmozással vádolja, ugyanakkor épp a pápai állam mai ér­telemben vett csődjét megelőzni hi­vatott búcsúcédulák kibocsátása lett a reformáció egyik kiváltója. A szorgos munkával való istendi­cséret, a munkához való jog és egy­ben kötelesség, a közjó gyarapítása iránti elkötelezettség Kálvin tanítá­saiban óriási lendületet adott a kor gazdasági fejlődésének. Egyúttal azonban a fogyasztásban való önmér­sékletre is ösztönzött (...).” - Prőhle Gergely: A mi reformátoraink és a mi pénzünk * * * „Ez az Isten szolgája azonban nem kelt feltűnést megjelenésével a nyil­vánosság előtt, és semmi olyat nem visz véghez, amiben egykettőre tel­jesülnének a nép várakozásai. El­sődleges jellemzője, hogy nem sem­misíti meg azt, ami teljesen haszon­talannak és veszendőnek látszik. (...) az különbözteti meg az istenes és is­tentelen embert, az emberségest és az embertelent, hogy azt, ami hullik, hagyja-e hullani, netalán még taszít is rajta, hogy gyorsabban beteljék a sorsa, vagy pedig megkíméli, és leg­alábbis létezni engedi.” - Takácsné Kovácsházi Zelma: Irgalommal élni * * * „Elmehetett volna az ifjú azután is, hogy nyugtázta: a Jézus által megsza­bott feltételeknek megfelel, azaz a jé­­zusi szó megerősíti, igazolja őt. De va­lamiért nem ment el, hanem tovább kérdezett. És ehhez bátorság kellett, hogy kérdésével mélyebbre merész­kedjen. (...) ezzel a kérdéssel óriási kockázatot vállalt a fiatalember (...). Szabad utat nyitott a jézusi szónak.” - Horváth Orsolya: Jól értjük az iste­ni szót? - A kockázatvállalás mint az ige értésének alapfeltétele * * * „Jézus kereszthalálát annak a kérdés­nek a fényében vizsgálom meg, hogy miért kellett Jézusnak meghalni. (...) azért a kognitív nyelvészetet haszná­lom a kérdés megválaszolására, mert a kognitív tudományon belül a kog­nitív nyelvészet foglalkozik legin­tenzívebben az emberi megértés és jelentésalkotás metaforikus aspektu­saival.” - Kövecses Zoltán: Jézus ha­lála - Egy kognitív nyelvészeti meg­közelítés * * * „(...) egyetemi lelkészként szenvedé­lyes szeretettel és lelkesedéssel fog­lalkozott a rábízott egyetemisták­kal. Megdöbbentő az az éleslátás, amellyel a kor egyházi-társadalmi­­gazdasági problémáit átlátta, és amelyre igyekezett felhívni az akko­ri evangélikus közvélemény figyel­mét.” - Győrffy Eszter: „A diákság szomjasan várja a hirdetett igét” -Credo-ajánló Dezséry László egyetemi lelkészi szol­gálata 1936-1949 között * * * * „Ezután tér rá Luther az egyház hét ismertetőjelére, ebben a sorrend­ben: ige, keresztség, úrvacsora, kul­csok hatalma, ordináció vagy más né­ven egyházi rend, imádság és tanítás, majd végül, de nem utolsósorban a kereszt (...).”­­Véghelyi Antal: Az egy­szerre szent és szentségtelen egyház - Reflexió Pásztori-Kupán István Az egyház ismertető jeleiről című tanul­mányára * * * „1856-ban, az Esztergomi mise bemu­tatása előtt Feldinger (Földényi) Fri­gyes, a zenével is foglalkozó pesti ügyvéd kérte a Nagykőrösön tanító Aranyt, hogy írjon verset Liszt kö­szöntésére. Arról, hogy ez miért nem történt meg, egy fennmaradt le­vél tájékoztatta őt és az utókort (...).”- Korompay H. János: Liszt Ferenc a magyar költészetben * * * „Mintha egy nyomozásba csöppen­ne az olvasó: a szerző lépésről lépés­re vezet be gondolatmenetébe, a fi­gyelmet mindvégig fenntartva, izgal­masan fogalmazza meg mondaniva­lóját. (...) Az olvasó felfedezheti, hogy Luther írásmagyarázata erede­tét tekintve mennyire nem elméleti, elvont, hanem életközeli, hittapasz­talatokon alapuló (...)." - Isó Do­rottya: Az izgalmas teológia. Ismer­tetés Ittzés Gábor Christum treyben- Luther bibliaértelmezése a Szent­írás könyveihez írt előszói alapján cí­mű kötetéről # * * „(...) hiszen a kádári diktatúra mind­végig némi gyanúval kezelte a ma­gyar-lengyel barátságot. Nálunk még az úgynevezett Hazafias Nép­front keretében sem lehetett a két nép barátságát ápoló egyesületet szervezni. Ez a baljós háttér szerte­foszlott azóta, ám úgy tetszik, nem is­merjük jobban egymást.” - Kiss Gy. Csaba: Több mint szolidaritás - Ki­állítás a magyar-lengyel kapcsola­tokról. Ismertetés a Magyar Nemze­ti Múzeum egy korábbi tárlatáról * * * „Néhány oldalban összefoglalja Kol­lár küzdelmes lelkészi működését, amelynek keretében mindent meg­tett, hogy a pesti szlovák evangélikus közösséget lelkileg, szellemileg, anya­gilag talpra állítsa, megerősítse, nem riadva vissza a legkeményebb konflik­tusoktól sem.” - Kertész Botond: Ta­nulmány a költészet hatalmáról. Is­mertetés Kiss Szemán Róbert Szláv pokol Pesten című kötetéhez * * * „(...) Somerset grófja ugyanis elren­delte, hogy a papoknak az egyénies­­kedés vagy tévtanítás elkerülése ér­dekében nem szabad mást prédikál­ni, mint ami a király, Somerset gróf­ja és Cranmer érsek által aláírt be­szédgyűjteményben áll.” - Érfalvy Lí­via: A Tudor-kor prédikációs gyakor­lata. Ismertetés a Tudor-kori homí­­liák című kötetről (szerk. Mudriczki Judit) * * * „De miről is szól ez a mű? A téma­­megjelölés pontos: a Szentírás ihle­­tettségéről.” - Verebics Éva Petra: Vallomás hét levélben. Ismertetés Sámuel Taylor Coleridge Egy kereső szellem vallomásai - Levelek a Szent­írás ihletettségéről című kötetéről * * # „A többirányú megközelítések egy­valamiben osztoznak: a hiányérzet mindegyikben tetten érhető. Nem a kellő időben, nem a kellő mélységben, nem a kellő adatbiztonsággal, nem a kellő egzaktsággal zajlik a múlt feltá­rása - kavarognak a kritikák, önkri­tikák.” - Fábri György: Szemünk a há­lón. Ismertetés a Hálóba kerítve - Konferencia az evangélikus lelkészek és az állambiztonság kapcsolatáról cí­mű kötetről (szerk. Fabiny Tibor) Ht * * „A szerző - székesfehérvári egyház­megyés római katolikus pap, művé­szettörténész - úgy adja közre csa­ládja anyai ágának történetét, hogy közben fényképeken, tárgyakon ke­resztül ősei élete is megelevenedik.” - Smohay András: Családnézegető. Ismertetés Szilárdfy Zoltán Család­­történeti FÉNYképeskönyv című kö­tetéről * * # „Petrics Soma (Sámuel) a Békés me­gyei Mezőberényben született 1822. október 22-én, felvidéki eredetű evangélikus csa­ládban, anyai ágon Petőfi másod-unokatestvére­­ként. (...) a 19. századi magyar festészet úttörője volt: ...először ő rendezett egyéni kiállítást Magyar­­országon, 1852-ben (...).” - Megyeri-Horváth Gábor: „A morál festője” - Orlai Petrics Soma művészeté­ről. Kiállításajánló a bé­késcsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum 2012. janu­ár 8-ig látogatható tárla­tához * # * „(...) a Biblia szó szerint nem említi a halálba segítés kérdését (az eutanáziát - a szerk.). Hogy a kér­dés ne maradjon teljesen megválaszo­latlanul, az Európai Protestáns Egyhá­zak Közössége (GEKE) az élet végén felmerülő etikai kérdésekről fogadott el egy közel százoldalas dokumentu­mot (...).”­Ifi. SzebikImre:„Ideje van az életnek, ideje van a halálnak”. Ismer­tetés az A time to live, and a time to die című dokumentumról * * * A folyóiratban továbbá Molnár Krisz­tina Rita és Kertész Eszter versei ol­vashatók. A Credo evangélikus folyóirat ára 450 forint. Előfizetés egy évre 1790 fo­rint. Kapható a Luther Kiadó köny­vesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.), a Huszár Gál papír- és könyvke­reskedésben (1052 Budapest, Deák tér 4.), valamint a gyülekezeti iratter­jesztésekben. ► A közelmúltban - november 11- én - jelent meg a Korál-sziget el­ső, Velem vándorol... című le­meze. Az együttesről, illetve az albumról a zenekar egyik tagját, Smidéliusz Gábort - a Deák té­ri gyülekezet igazgató lelkészét - kérdeztük.- Az örök élet vasárnapját megelő­ző szombaton mutatták be az együt­tes első lemezét. Miért pont Győrött volt a nagy esemény?- Az országos evangélikus zenei tá­bor résztvevői többségükben a bony­hádi, győri és soproni evangélikus kö­zépiskolák diákjai; a dunántúli hely­színnel nekik sze­rettünk volna ked­vezni. Reméltük, sokan eljönnek közülük a nádor­városi templom­ba, és így is lett. Családias, baráti hangulatú alkalom volt. Tervezünk egy budapesti lemez­­bemutatót is, amely reményeink szerint kevésbé lesz „izgalmas” mint a győri premier volt. A hegedűsünk ugyanis megbetegedett, egy profi zenész ismerősünk ugrott be he­lyette. Ő a hegedűszólamokat gitá­ron szólaltatta meg, így teljesen mást hallhatott a közönség, mint ami a korongon szerepel. A lemezt egyébként a Fonó Budai Zeneházban vettük fel Glaser Péter hangmér­nök közreműködésével, a borító ké­peit pedig neves fotográfus, Vancsó Zoltán készítette.- A cédé megjelenésével egy időben az internetre is felkerültek a számok...- Módot szerettünk volna adni ar­ra, hogy az emberek belehallgassanak a lemezbe, ne érezzék úgy, hogy zsákbamacskát vesznek, ha később megvásárolják. Kóstolónak szántuk, egyelőre csak néhány napig voltak el­érhetők a világhálón a dalok. Nem tartottunk-tartunk attól, hogy emi­att kisebb példányszámban fogy majd a cédé. Hadd említsem a saját példámat: ha megszeretek egy együt­test, arra törekszem, hogy kézzel fogható formában is a magaménak tudhassam az általuk kiadott albumo­kat. Abban bízunk, ez a hozzáállás másokra is igaz.- Credo néven alakult meg az együttes 2008-ban, de idén február­ban a Szélrózsa-utótalálkozón már Korál-szigetként léptek színpadra.- Időközben megtudtuk, hogy Kárpátalján már régebb óta létezik egy hasonló nevű formáció, ezért változtattunk. Az új név sejteti, hogy korálfeldolgozásokat játszunk, illetve utal a csapat több tagjának Deák téri - Insula Lutherana, azaz evangélikus sziget - kötődésére is. Rajtam kívül Derecskéi András he­gedűművész, az Evangélikus Hittu­dományi Egyetem Egyházzenei Tan­székének óraadója is ehhez a gyü­lekezethez tartozik. Akusztikus gi­táron Huszák Zsolt, a Szélrózsa Band alapítója, a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és If­júsági Osztályának ifjúsági refe­rense játszik, ütőhangszereken pe­dig az ugyancsak Szélrózsa Band-es Németh Tamás. Én magam éne­kelek és gitározok a produkcióban.- A lemezen hallható tíz szám mindegyike az Evangélikus énekes­könyv egy-egy korálját dolgozza fel, könnyűzenei kíséretet adva a dalok­hoz. Miért pont egyházi népéneke­inkhez nyúltak vissza? Amikor Andrással elkezd­tünk együtt ze­nélni, első közös szolgálataink egyikére a Mint a szép hűvös patak­ra kezdetű éne­ket (EÉ 76) hang­szereltük át, és azt adtuk elő Székács /dzse/püspök szö­vegváltozatával. Az idő tájt hívta fel a figyelmemet Szeverényi János orszá­gos missziói lelkész egy olyan egye­sült államokbeli zenekarra, amelyik a vallásos énekeket country stílussal párosította össze. Ez lendületet adott az elképzelésünknek, hogy a könnyű­zene eszközeivel közelítsünk pro­testáns egyházi népénekeinkhez. Hamar kiderült: a korálok egysze­rű, gyakran gregorián alapokra épü­lő, kis hangközugrások jellemezte dallamai sok lehetőséget rejtenek magukban. A címadó, Velem vándo­rol utamon kezdetű ének (EÉ 459) esetében például a prozódián - rit­muson, hangsúlyozáson - változ­tattunk, a dal így új lüktetést kapott. Az Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel (EÉ 133) dallama pedig dzsesszharmóniák zenei szövetébe bújt, talán ennek lett a legmerészebb a hangzásvilága. Azt tapasztaljuk, a mély monda­­nivalójú szövegek frissebb, moder­nebb, populárisabb zenei köntösbe öltöztetve új életre kelnek, és a fiata­labb generációk számára is érthető­vé, befogadhatóvá válnak. Mind­azonáltal nem akarjuk gyökeresen ki­forgatni magukból a korálokat: egy­szerűen csak úgy szeretnénk megszó­laltatni ezeket az evangélikus iden­titásunkhoz szorosan hozzátartozó énekeket, hogy azok a ma emberéhez is utat találjanak. ■ V.J. Korál-sziget: Velem vándorol... Kap­ható a Huszár Gál papír- és könyves­boltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). Ára: 1990 Ft. HIRDETÉS Adventi ének Mind finn, mind német testvéreinknél szokásban van adventben a gyü­lekezeti éneklés. Itthon is léteznek kisebb közösségek, amelyek megélik ennek a lelki-zenei alkalomnak az erejét! Ez közös öröméneklést jelent, a harmóniákban való lelki találkozást. Az ismert kedves, szeretett dal­lamokat szólaltatjuk meg. Az újat most a megszólaltatás sokszínűsége ad­ja. Persze meglepetésként egy-egy új dallam is megbújik a többi között. Adventben, a hosszú várakozás idején, a sötétségbe burkolt külső vi­lág tudomásulvételével új gyülekezeti formát hozhatunk létre, mely se­gíti a karácsony ünnepére való lelki készülésünket. Az első ilyen alkalom advent 2. vasárnapján, december 4-én 17 órakor lesz Budapesten a kőbányai evangélikus templomban (X., Kápolna u. 14.). Dr. Kinczler Zsuzsanna, EHE Egyházzenei Tanszék credo evangélikus folyóirat i XVII. évfolyam, 2011/3.

Next

/
Thumbnails
Contents