Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-17 / 29. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 76. évfolyam, 29. szám ■ 2011. július 17. ■ Szentháromság ünnepe után 4. vasárnap Ára: 250 Ft „Kevesebb mint háromszáz evangélikus él itt harminc településen, de számon tartják egymást, és emlékeznek azokra az időkre, amikor még szekéren vagy gyalog indultak el vasárnap hajnalban a fancsali templom felé.” Életjelek Abaújból !► 3. oldal „Nálunk nem nagyon van szükség ilyen in„Szürke ruhájuk suhogott körülöttünk, tézményekre. Mert az időseket befogadják mintha az angyalok röpködtek volna. És a rokonaik, nem hagyják őket magukra.” azt hiszem azóta is, hogy igazi angyalok Beszélgetés Kongó evangélikus voltak.” elnök-püspökével Leányotthon a Márvány utcában 5. oldal ► 9. oldal Hűségre indító szó !► 2. oldal Isten erőterében !► 3. oldal Itthon a földön, otthon az égben !► 7. oldal Diakonisszabeszélgetések ► 8-9. oldal Akarod tudni, meddig élsz? !► 11. oldal Informatikai esélyegyenlőség !► 15. oldal Tüzet oltva tüzet gyújtva Testvérkeresés Bel- és külmissziói nyári konferencia a piliscsabai Béthelben ► Van rossz tűz, amelyet el kell oltani, amilyen hamar csak lehet, és van jó tűz, amelynek élesztésén munkálkodni keresztény küldetés. Fontos, hogy ne tévesszük össze a kettőt, mert az szinte bizonyosan végzetes következményekkel jár. Mindkét tűzről szó esett az Evangélikus Missziói Központ idei nyári konferenciáján július 3-6. között Piliscsabán. A konferencia fókuszában a mostanában gyakran emlegetett szabadság témája állt. Szemerei János - mint a misszió munkáját is felügyelő püspök - áhítatában a krisztusi szabadság jel-Szabadsága ideje alatt sem lehet mentes a kötelességektől. Szabadságnak nevezhető ez? Emberi módon gondolkodva aligha, de Jézus példája arra figyelmeztet, az Isten gondolatai különböznek a mieinktől. Jézus szabadon értelmezte a törvényeket, szabadon bánt a szombattal is, de a szabadnapon is észrevette a betegeket, az éhes tanítványokat és mindazokat, akik rászorultak. Ugyanígy van a tűzzel is: a Zebedeus fiák által elképzelt pusztító, elemésztő tűzzel ellentétben az Úr az ember életét átformáló, értékrendjét helyreállító tüzet küldött pünkösdkor. Ma is az ezáltal megtapasztalt szabadulás tanúsága az egyház feladata - fejtette ki Szemerei János. A tűz pusztító erejével igazán közelről találkozni megrendítő élmény. Sokszor emberi erőt meghaladó feladat lelkileg feldolgozni mindazt, amivel egy tűzoltó a A tűzoltó felszerelése megfelel Pál apostol lis- munkája során nap mint nap tájának az Isten fegyverzetéről: saru, pán- találkozik. Nemeshegyi Tamás, a cél, öv, pajzs, sisak, kard Keresztyén Tűzoltók Baráti Körének alapítója magával ragadó bizonyságtételében saját vívódásait is megosztotta a hallgatósággal. 1^ Folytatás az 5. oldalon lemzőire hívta fel a figyelmet. A hívő ember nem mehet úgy szabadságra, hogy mindent elfelejt, ami a hétköznapokban meghatározza az életét. Madárdal és csend fogadta Piliscsabán az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) konferenciájának résztvevőit. A Béthel Evangélikus Missziói Otthon igazán megfelelő helyszín a pihenéshez, a közös gondolkodáshoz, az elmélkedéshez. A megelőző évekhez hasonlóan most is itt találkoztak július 7- 10. között az EKME tagjai és a külmisszió ügye iránt érdeklődő hittestvérek. „Kik az én testvéreim?” - csütörtök délutántól vasárnap délig erre a kérdésre kereste mintegy negyven felnőtt konferenciázó a választ, amelynek megtalálásához közös áhítatok, előadások, fórumok, beszélgetések, bibliatanulmányok nyújtottak segítséget. A jól megtervezett, -szervezett napirend, a programok kellő lehetőséget nyújtottak a hitbeli elmélyedéshez, de a pihenésre, a kötetlen beszélgetésekre is maradt elegendő idő. Az esemény fő vendége René Mwamba Sumaili volt. A Kongói Evangélikus Egyház szelíd, megnyerő modorú elnök-püspöke sokat tett azért, hogy afrikai országát, népét, az ott élő evangélikusokat jobban megismerjék a résztvevők. József történetén keresztül Vető István cinkotai lelkész mutatta be három napon át, hogy milyen a Biblia testvérértelmezése. Folytatás az 5. oldalon Elfogadták az új egyházügyi törvényt ► Keddre virradó éjszaka elfogadta a Ház az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelen lévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak. A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.) A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, valamint további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak az említett tizennégy egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti. A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal bír; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte. A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában. A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal” Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktatót, illetve hittanárt biztosítani. Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek. A törvény 2012. január í-jén lép hatályba. M Forrás: MTI A lapzártánk után elfogadott törvénnyel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa a Parlamentben „éjszakázott” evangélikus elnök-püspököt is megszólaltatta. Gáncs Péter nyilatkozata lapunk 3. oldalán olvasható.
