Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-30 / 44. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. október 30. » 3 Hármas évforduló Érden ► Evangélikus templomuk felszentelésének hatvanadik, Ittzés István - ma már nyugalmazott - lelkész szolgálatba állásának huszadik, valamint a templomtorony felépítésének tizedik évfordulóját ünnepelte október 23-án az érdi gyülekezet. Ecsedi Katalin orgonajátéka fogadta a gyülekező híveket, akik hamarosan teljesen betöltötték a templomot. Pálfi Ferenc felügyelő köszöntése után az énekkar Bán Ildikó vezényletével Csorba István Ünnepi ének című darabját adta elő, majd a gyermekek szolgálata melengette a résztvevők szívét. „Ujjongjatok az Úr előtt az egészföldön! Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre’.’ (Zsolt 100,1.4-5) Lábossá Péter lelkész oltár előtti szolgálatában a 100. zsoltárból idézett: hálát adott a gyülekezetért, az elődök önfeláldozó munkájáért, Isten minden áldásáért. „Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk” (íjn 3,23) „Ennél csodálatosabb igét nem is kaphattam volna” - kezdte prédikációját Ittzés István nyugalmazott lelkész. Igehirdetésében Isten korlátlan szeretetéről szólt, a szerető isteni szívről, amely képes volt értünk utolsót dobbanni a Golgotán, hogy megmenekülhessünk a bűn átkától. A prédikációra feleletül az ifjúság énekkel szolgált. Az ezt követő díszközgyűlésen fotók segítségével elevenítették fel az érdi evangélikus gyülekezet történetét. Múltjuk egyik legkiemelkedőbb alakja Bányai Sándor volt, akit 1943- ban azzal a komoly feladattal bíztak meg, hogy a tordasi anyaegyház fiókgyülekezetégyülekezet élére. 1996-ban gyülekezeti teremmel bővítették a templomot, 2001-ben elkészült a torony, és felszentelték az orgonát. Emellett a gyülekezet létszáma öt-hatszáz főre emelkedett: igazi lelki házzá épült. A mindenki által nagyra bői, az érdi evangélikusokból önálló gyülekezetét szervezzen (1944-re sikerült is neki), valamint ő szorgalmazta - lehetetlen anyagi körülmények között - az evangélikus templom építését. Az alapkövet 1949-ben tették le. A templom két évig épült, majd 1951. május 27-én szentelték fel az épületet. Bányai Sándor nyugalomba vonulását követően 1973-ban id. Harmati Béla volt az állandó lelkész, majd 1978-tól id. Szentpétery Péter, ifj. Szentpétery Péter, Klucsik János helyettesítő lelkész, illetve Nyári Erzsébet diakonissza látta el az igehirdetés szolgálatát. Megújulás, ébredés, valamint újabb építkezések és ezek áldásai kísérték Ittzés István lelkipásztor tevékenységét, aki 1991-ben került a becsült és szeretett „István bácsi” 2008 szeptemberében nyugdíjba vonult. Az érdi gyülekezet életében új fejezet kezdődött: Lábossá Péter és felesége, Labossáné Kővágó Anita kezdte meg szolgálatát. A tapasztalt felnőttek érettségével és a fiatalok dinamizmusával láttak neki az ifjúsági és gyerekmunkának - a sok kisgyerekes család nagy örömére. Törődnek az idős, elesett emberekkel, és partnerként kezelik a középkorúakat. A gyülekezet lelki épülését, növekedését külső változások is kísérik. Az elmúlt három évben megújult a templom belseje: a falakat újrafestették, új kőburkolatot kapott a padló, és korszerűsítették a világítást is. ■ Nagypálné Szőke Katalin Beszélő kövek ► Először csendült meg az új harangjáték a súri evangélikus templom tornyában október 23-án, vasárnap délelőtt. A gyülekezet ünnepi istentiszteleten adott hálát az épület külső felújításáért. A liturgiában Nagy Gábor helyi beosztott lelkész és Szarka István esperes szolgált, az igét Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette. A püspök íPt 2,4-5 alapján arról beszélt, hogy néha a kövek is megszólalnak. A templom falai, a benne lévő kövek beszélnek. „Templomotok olyan épület, amely élővé vált, élettérré vált” - fogalmazott Szemerei János. „Isten az élettelent élővé teszi. Ő meg tudja tenni ezt a csodát az embereken is.” Majd így folytatta: a templomok azért vannak, hogy ez a csoda végbemenjen, hogy kőszívekből hússzívek legyenek, hogy az érzéketlen ember érzékennyé, a szeretetlen szeretővé váljon. Az istentiszteletet követő közgyűlésen Molnár István súri felügyelő bevezetőjében elmondta: reméli, hogy a jövőben nemcsak a templombelső, hanem a gyülekezet belső élete és az emberek bensője is megújul. Ezután többek között Szabó György egyházkerületi és Mészáros Tamás egyházmegyei felügyelő, Zászkaliczky Péter, a gyülekezet egykori lelkésze, valamint Csapó Mihályné gyülekezeti tag köszöntette az egybegyűlteket. Sógorka Miklós, a község polgármestere beszámolt a felújítási pályázat megvalósításáról, a kapott támogatásról, illetve a gyülekezeti összefogásról. Beszédében figyelmeztetett: templomok nélkül a világ összecsuklana, az emberek elvadulnának, a bűn tombolna, az erőszakot nem lehetne megfékezni. Ahol elkerülik a templomot, ott ez be is következik. Az ünneplés szeretetvendégséggel ért véget, amelyen a résztvevők fotó-összeállítást is megtekinthettek az építkezés folyamatáról. ■ A. M. Hetvenöt éve közös templomban ► A reformátusok és evangélikusok közötti összefogás szép példája a tapolcai protestáns templom; megépülésének 75. évfordulóját október 23-án ünnepelték. Ez alkalomból a két gyülekezet a református gyülekezeti házban történeti fotókiállítást állított össze, amelynek hivatalos megnyitójára szintén vasárnap délután került sor. Az ökumenikus ünnepi istentiszteleten a liturgiát Honthegyi Zsolt evangélikus és Szabó Emőke református lelkész vezette. Igehirdetéssel Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke szolgált. Steinbach József Isten három jellemzőjét emelte ki Zsolt 36,6-7 alapján tartott prédikációjában. Ez az igeszakasz rövid, tömör teológiai összefoglalás - mondta -, amelyben Isten bemutatkozik, és közli magáról a legfontosabbakat. Az első jellemzője: ő a szeretet, amely a teremtésben, a gondviselésben és a megváltásban is megmutatkozik. Másrészt azonban Isten nem úgy szeret, ahogyan mi, emberek. Szeretete tetten érhető a hűségében. Ám a harmadik tulajdonsága még fontosabb: igazságában is megmutatja szeretetét. „A hetvenöt éves templom arra figyelmeztet, hogy szeretettel és hűséggel az Isten vitathatatlan igazságát bele kell élnünk ebbe a világba” - fogalmazott a református püspök. Jézus búcsúbeszéde részletének (Jn 13,34-35) alapján Szemerei János a szeretet parancsáról szólt. „Bizonyságtételünk hitelét szeretetünk adja meg” - mondta az evangélikus püspök. „A keresztyénség első időszakában ez ismertetőjele volt Krisztus követőinek.” Majd arra biztatta a hallgatóságot, hogy az evangélikus és a református gyülekezet egymás mellett állva tanúskodjon közösen a szerető Istenről. A díszközgyűlésen Török Attila református gondnok üdvözölte a jelenlévőket, Csaba Dezső evangélikus felügyelő pedig ismertette a két közösség hetvenöt éves történetét. A köszöntések sorában felszólalt többek között Szabó György evangélikus egyházkerületi felügyelő, dr. Huszár Pál református egyházkerületi főgondnok, a zsinat világi elnöke, Smidéliusz Zoltán evangélikus és Kuti Géza református esperes, valamint Csere Sándor római katolikus kanonok. Nagy né Szeker Éva rákoskeresztúri lelkész szeretettel emlékezett meg arról a tizenkilenc - örömmel és szolgálattal teli - évről, amelyet Keszthelyen és a hozzá tartozó tapolcai filiában töltött. Emlékül két - imádkozó kezeket ábrázoló - gyertyát adott át Honthegyi Zsolt evangélikus és Szabó Emőke református lelkésznek. Majd így biztatta a gyülekezeteket: „Ez a templom kifelé is világít. Szeretetetek egymás iránt, de főként a Krisztushoz való tartozásotok világít. Óvjátok a Krisztussal való közösségeteket!” ■ Adámi Mária Meglátni a vágyó szívet Lelkésziktatás Orosházán ► Ünnepi istentiszteletre gyűltek össze október 22- én az orosházi evangélikusok. A korábban Bakonyszentlászlón, majd Péterin szolgáló Ördög Endrét Ribár János, a Nyugat-békési Egyházmegye esperese iktatta hivatalába. Az ünnepélyes alkalmon részt vett Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke is. A püspök testvéri szóval köszöntötte az istentisztelet résztvevőit, majd Mt 14,22-33 - Jézus a tengeren jár - alapján hirdette Isten igéjét: „Mi is átéljük a tanítványok félelmét, amikor valamely élethelyzetünkben egyedül érezzük magunkat, amikor »sötétség, vihar« vesz körül. De azt is megtapasztaljuk, hogy Jézus odajön hozzánk, és megszólít: Bízzatok! Én vagyok! Ne féljetek! Merjünk mi is kiáltani, mint Péter: Uram, ments meg! És elmúlik a vihar, Jézus kiemel bennünket a süllyedésből. Kívánom neked is, Bandi - fordult oda a püspök Ördög Endréhez -, hogy szolgálatodban legyen veled Isten biztató szava, mentő szeretete!” A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium gyermekkórusának éneke után a gyülekezet lelkészi meghívólevelét Jantos István felügyelő adta át az esperesnek. A beiktatást követően több mint húsz lelkész - közöttük a város református és római katolikus szolgálattevője - mondott áldást, és vette körül Ördög Endrét a Confirma éneklése alatt. A Credo énekegyüttes szolgálata után az új pásztor prédikációjában íKor 2,2 - „Mert elhatároztam, hogy egyébről ne tudjak tiközöttetek, mint a Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszítettről” - alapján feltette a kérdést: „Vajon elég-e Pál elhatározása? Igaza volt-e? Hiszen két veszélye is van ennek az »egy-ügyűségnek«: fanatizmussá válhat, és - különösen a mai világban - az a vád éri, hogy unalmas. Ezért a Krisztust hirdetőnek meg kell látnia a befogadó embert, a vágyó szívet. Csak róla, csak őt... de nem fanatikusan és nem unalmasan. És ezt akkor tehetjük meg, ha szavunk mögött, ha szavunkban ott van a Lélek. Imádkozzunk azért, hogy Isten Lelke segítsen bennünket Krisztusról hitelesen, meggyőzően beszélni!” - fejezte be igehirdetését Ördög Endre. Az istentisztelet utáni ünnepi közgyűlésen sokan - többek között püspök, esperesek, lelkészek, felügyelők, Orosháza polgármestere - köszöntötték személyesen és írásban az evangélikus egyházközség harminckettedik beiktatott lelkipásztorát és feleségét, Hoffmann Ágnes hegedűművészt, aki a jövőben kántori szolgálatot fog végezni a gyülekezetben. A jeles napot a gyülekezet és a vendégek fehér asztal mellett zárták. ■ W. A.
