Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-23 / 43. szám
12 mi 2011. október 23. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet Nagy őrgébics Aki késő ősszel vagy télen jár kint a mezőkön, biztosan felfigyel a már kopasz bokor csúcsán, villanyvezetéken vagy más kiemelkedő ponton ülő madárra. Röptében miniatűr szarkára emlékeztet. Bár a nagy őrgébics néhány éve kis számban fészkel is Magyarországon, elsősorban mégis téli vendég nálunk. Szeptember végén, októberben érkezik, és áprilisig marad. Mindig a nyílt területeken látni, erdőbe nem megy. A gébicsek énekesmadarak, de viselkedésük a ragadozókéra emlékeztet. Amikor a nagy őrgébics megérkezik, még meleg van, mozognak a rovarok, sáskákra, mezei tücskökre vadászik. Valami kiemelkedő pontról lesi őket, és ha észreveszi, hogy mozdul egy sáska, vagy előbújt a tücsök, ráereszkedik, és horgas csőrével ügyesen elkapja. Később, a tél folyamán, amikor a rovarok már eltűntek, rágcsálókra és madarakra vadászik. Egy alkalommal a szegedi Fehértón figyelhettem meg, hogyan fogott el egy kenderikét. Hosszú percekig ült egy kis fa csúcsán, és figyelte a fűben keresgélő csapatot, aztán hirtelen elrúgta magát, és közéjük vágott. fűzbokorba menekülnie. A gébics kicsit csalódottan a bokor csúcsára szállt. Sokáig várt, de a végén, úgy látszik, belátta, hogy a sármány nem mozdul addig, amíg ő ott van. Egy idő után elrepült. Ekkor a bokorhoz mentem, és belestem az ágak közé. A sármány olyan mozdulatlan volt, mintha kitömték volna, csak a szemei éltek. Valószínűleg csak hosszú percek múlva merte elhagyni rejtekhelyét. A gébicsek szokása, hogy zsákmányukat tövisre tűzik. Afféle spájz ez a szűkösebb időkre. Persze csak akkor, ha a mindenre figyelő varjak és Kedves Gyerekek! Mostani hatrészes sorozatunkban olyan bibliai történeteket idézünk fel, amelyekben az angyalainak fontos szerepük van. Minden részhez tartozik egy rejtvény is. A sorozat végén a helyes megoldásokat összegyűjtve küldjétek be szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. 4-Jézus anyjának, Máriának az egyik unokatestvérét Erzsébetnek hívták. Erzsébetnek és férjének, Zakariásnak nagy volt a bánata: nem volt gyermekük, pedig ők maguk már elég idősek voltak. Zakariás pap volt, és feleségével együtt megtartották az Úr parancsolatait. Egy nap ő végezte a papi szolgálatot a templomban. A szentély belsejében füstölőáldozatot mutatott be, mialatt a nép odakint imádkozott. Amikor Zakariás az oltár mellé lépett, hirtelen egy angyal jelent meg előtte. Nagyon megijedt, az égi követ azonban így szólt hozzá:- Ne félj, Zakariás! Az imádságodat meghallgatta az Úr. Feleséged GYERMEKVÁR nemsokára fiút fog szülni. Nemcsak te fogsz neki örülni, hanem sokan mások is. Ugyanis az Úr kiválasztotta őt, és hatására sokan lesznek az Isten követői.- Honnan fogom én tudni, hogy mindez valóban meg fog történni? - kérdezte álmélkodva Zakariás. - Hiszen a feleségemmel már mindketten idősek vagyunk.- Én Gábriel vagyok - felelte az angyal. - Az Isten küldött hozzád, hogy elmondjam neked ezt az örömhírt. Mivel kételkedtél a szavamban, addig néma leszel, amíg mindaz, amit mondtam, nem válik valósággá! Ezzel ahogy jött, úgy el is tűnt a mennyei küldött. A nép ezalatt odakint várta Zakariást, és el nem tudta képzelni, miért van olyan sokáig a szentélyben. Amikor végül kijött, és nem tudott beszélni, rögtön tudták: látomást látott a templomban. Néhány hónap múlva valóban megszületett Erzsébet gyermeke. Amikor a szomszédok és a rokonok megtudták, hogy fia született, nagyon örültek neki. A nyolcadik napon zsidó szokás szerint eljöttek, hogy körülmetéljék a kisfiút, és apja után Zakariásnak nevezzék el. Erzsébet azonban nem engedte, hogy ezt a nevet adják neki. Az angyal ugyanis egy másik nevet parancsolt. Az emberek nem értették, hogy miért nem hívhatnák a kisfiút úgy, ahogy az apját. Ekkor megkérdezték Zakariást is. Ő egy táblát kért, és ugyanazt a nevet írta rá, amelyet Erzsébet mondott. Mindenki elcsodálkozott, de a döbbenetük akkor lett igazán nagy, amikor Zakariás hirtelen megszólalt. Megjött ugyanis a hangja. Hangosan imádkozni kezdett, dicsérte az Urat, és mindent elmesélt töviről hegyire. Az ott levők pedig csodálkozva néztek egymásra.- Vajon mi lesz ebből a gyerekből, ha már a születését is az Úr angyala adta hírül? - kérdezgették egymástól. Keressétek meg, melyik apának ki a gyermeke! Küldjétek be Zakariás fiának a nevét! Milyen jelző szokott a neve előtt állni? Ezt is írjátok hozzá! Miért kapta ezt a másik nevet? Máskor Apaj-pusztán nádi sármányt kergetett a nagy őrgébics. Már majdnem utolérte, de annak az utolsó pillanatban sikerült egy sűrű szarkák nem veszik észre. Ha félig elfogyasztott pockot vagy egeret láttok a tüskén, tudni fogjátok, hogy egy nagy őrgébics járt ott. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Mit gondolsz, milyen súlyú egy nagy őrgébics? 2. És egy kenderike? 3. Hány fiókát nevel egy nagy őrgébics pár? 'Z-9 £ íunuvuS őz-sí 'z HuiuvjS 0Z-09 1 :yozsv]Vy\ Azok rémülten menekültek, de egyet sikerült elkapnia. Nem könnyen repült vele, hiszen a kenderike majdnem veréb nagyságú madár. Végül leszállt, és tépni kezdte a már halott áldozatát. Láttam rajta, hogy nagyon éhes. Sajnáltam szegény kenderikét, de azért gondolatban jó étvágyat kívántam a gébicsnek. Ahogy elnéztem a mohón falatozó madarat, enélkül is volt neki. ZAKAtMS / / j. 1 VSdam RAJZ: JENES KATALIN
