Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-16 / 42. szám
4 2011. október 16. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Stratégiaalkotó stratégia Nyolcvan évet „körülölelő” hajlék ► Az evangélikus stratégiaalkotás folytatásáról tartottak munkamegbeszélést október 4-én, kedden délelőtt az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) teológusotthonának kápolnájában. „A helyes stratégiában mindig benne van a távolba tekintés bátorsága. A jó cél felfedezése, elfogadása sokak közös ügye. Kidolgozását motivált, inspirált és lelki alapokon nyugvó munkavégzés jellemzi. A stabilitás érzése az alkotó munka állandó kísérője” - helyezte a tanácskozás résztvevőinek szívére rövid áhítattal egybekötött köszöntőjében dr. Szabó Lajos, az EHE rektora. Egyházunk zsinata 2007 tavaszán adott megbízást Prőhle Gergelynek és dr. Fabiny Tamásnak az evangélikus stratégia előkészítésére. Az országos felügyelő és a püspök vezetésével megalakult tizenhét tagú munkacsoport 2008 júliusában hozta nyilvánosságra az Élő kövek egyháza - Az evangélikus megújulás stratégiája elnevezésű vitaanyagot. (A dokumentum a http://strategia.lutheran.hu oldalon érhető el; ugyaninnen letölthető a Credo című folyóirat 2009 elején megjelent különszáma is, benne egy csokornyi hozzászólással és reflexióval.) Hosszas előkészületek és széles körű egyeztetések után 2010 derekán - Fábri István szociológus és dr. Fábri György kommunikációkutató, egyetemi docens szakmai irányítása mellett - szociológiai felméréssel és annak kiértékelésével folytatódott a munka. A tavalyi esztendő végére a zsinat 2007 szeptemberében felállított, dr. Sólyom Jenő vezette négytagú statisztikai munkacsoportja is elkészült az elmúlt évtizedek népmozgalmi, gyülekezeti szolgálati és gazdasági adatainak összegyűjtésével és elemzésével. Az elmúlt időszakra és az eddig elvégzett feladatokra visszatekintve a munkamegbeszélés felvezetéseként Prőhle Gergely úgy fogalmazott, „gyenge, ámde igyekvő lépésekkel” haladnak a cél felé, és ez a kettősség megfelelő lelkialkatot biztosít a stratégiaalkotáshoz, melynek lezárását a ciklus végére tervezik. Az országos felügyelő továbbra is a közös gondolkodást szorgalmazza. A mindennapi kérdések mellett a jövőbe tekintésre, a külső okok keresése helyett felelősségvállalásra biztat mindenkit, hogy egyházunk ne csak őseink, hanem gyermekeink egyháza is legyen. Ezután a megbeszélés közel harminc résztvevőjének - a különböző munkacsoportok és a zsinat jelen lévő tagjainak - Bogdányi Gábor, az internet-munkacsoport vezetője emelt ki néhányat a már említett statisztikai helyzetelemzés főbb, a többség által más fórumokon már megismert adatai közül. Elhangzott: ha az egy évtizeddel ezelőtti népszámlálási adatokat összehasonlítják az egyházközségi tagok és a választói névjegyzékben szereplők számával (a 2000 és 2009 közötti időszakban), akkor az arány nagyjából 3 : 2 :1. A keresztelések száma az utóbbi egy évtizedben stagnál; évente körülbelül háromezren részesülnek a keresztség szentségében (körülbelül annyian, mint 1981-ben). A konfirmációk számát tekintve - a keresztelésekéhez hasonlóan - a rendszerváltás idején növekedés figyelhető meg, de a kétezres évek elejére ez a szám is visszaesett a nyolcvanas évek elején jellemzőre, 2009- ben pedig már csak nagyjából ezernyolcszáz konfirmáltat regisztráltak. Az esketések száma is folyamatosan csökken: míg egy évtizeddel ezelőtt még körülbelül ezerkétszáz házasságra kérték evangélikus szertartás szerint Isten áldását, addig 2009- ben már csak kilencszázra. A temetések száma három évtized alatt hatezerről négyezerre esett vissza. (A statisztikai munkacsoport jelentése a http://www.evangelikus.hu/teologia/statisztikaijelentes20io címen érhető el.) A reprezentatív, ezerötszáz fős mintán végzett egyházszociológiai felmérés leglényegesebb eredményei közül Fábri György villantott fel néhány olyat, amely kiindulópontként szolgálhat a stratégia megfogalmazásakor. Kiemelte például, hogy a megkérdezettek háromnegyede hívő evangélikus család gyermekeként „született bele" az evangélikus egyházba. Ugyanígy több mint hetven százalék körül van azoknak az aránya, akik hitéleti, magánéleti kérdésekkel még soha nem fordultak lelkészhez, illetve azoknak az aránya, akik semmilyen önkéntes gyülekezeti munkát nem végeznek. A kommunikációkutató - az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese - elmondta: a felmérés tükrében az önkéntesség fontosságának hangsúlyozása, a fiatalok elérése és a lelkészekkel való személyes kapcsolat erősítése terén lát reális esélyt a változásra. (Az egyházszociológiai felmérés eredményeiről Fábri György a Credo 2010/3-4. számában írt bővebben.) A munkamegbeszélés folytatásaként Pap Kinga Marjatta külügyi referens a testvéregyházak stratégiai munkájára tekintett ki, Fabiny Tamás pedig a Lutheránus Világszövetség stratégiaalkotási folyamatába engedett bepillantást. A legtöbb hozzászólást a finnek példája váltotta ki, akik a fizetett gyülekezeti munkatársak helyett a laikus önkéntesek bevonását szorgalmazzák, és arra törekszenek, hogy minden egyháztagot évente ötször minőségi módon szólítsanak meg. Természetesen a munkamegbeszélés bármely pontján volt lehetőség hozzászólásra. Prőhle Péter például arra biztatta az illetékeseket: a stratégiában igenis tűzzenek ki nagy, akár az emberi értelmet is meghaladó célokat, és „ordítson” róluk, hogy teológiai megalapozottságúak. (Rajta kívül más hozzászólók is az eszkatologikus távlat és a spiritualitás hangsúlyozását javasolták.) Az együttlét zárásaként Fábri György a hozzászólásokra reagálva ismét kiemelte: véleménye szerint azokat a pontokat kell megkeresni, ahol reális esély van a negatív folyamatok megállítására - a változások pedig kihatnak majd azokra a területekre is, amelyeknek alakulását magunktól nem tudnánk befolyásolni. A további munka ütemezésével kapcsolatban elmondta: terveik szerint műhelymunka keretében - három-öt ember közreműködésével - december végéig feldolgozzák az eddig rendelkezésre álló anyagokat, és elkészítenek egy húsz-harminc oldalas dokumentumot. Ezt várhatóan január végén tudják majd kiegészíteni a most zajló népszámlálás adataival. Ekkor széles körben vitára bocsátanák az anyagot, majd a reflexiók figyelembevételével márciusban állna össze a döntéshozatalra kész előterjesztés. ■ Vitális Judit ► Plakát hirdeti a kőbányai templom ajtaján egész októberben: a gyülekezetben születésnapot ünnepelnek - maga a templom az ünnepelt. Benkóczy Péterrel, az egyházközség lelkipásztorával október 4-én, a hajlék felszentelésének nyolcvanadik évfordulóján beszélgettünk...- Két nappal ezelőtt, vasárnap családias, de ünnepi istentisztelet keretében adtak hálát a kőbányai lelki hajlékért, ma egész nap nyitott templomajtóval, este pedig taizés áhítattal várják a betérőket.- Két évvel ezelőtt, amikor gyülekezetünk fennállásának századik évfordulójáról emlékeztünk meg, vendégeket is hívtunk. Most úgy határoztunk, hogy magunkban, nem protokollárisán, hanem családias körben ünnepelünk. A vasárnapi úrvacsorái istentisztelet liturgiájának különleges elemei is voltak. Például az ifjúság tagjaival közösen öltöztettük fel az oltárt, illetve egy liturgikus körtáncra is hívtuk az erre nyitottakat. Az istentisztelet után - Zászkaliczky Zsuzsanna jóvoltából - egy tortát is felvághattunk. A rajta lévő gyertyát többen fújtuk el - többek között Temesvári Jánosné, Rózsika néni. Ő egész kislányként volt itt 1931. október 4-én, amikor Raffay Sándor püspök felszentelte a templomot. Igaz, akkor a gyerekeknek a templomtér alatti gyülekezeti teremben tartottak vasárnapi iskolát - ő is azon vett részt.- Idén keddi napra esik a felszentelés évfordulója. Ez alkalomból bárki betérhet a Kápolna utcai lelki hajlékba, este pedig áhítat keretében teheti le a nap terheit. Miért épp taizés áhítatot tartanak?- Azért nem istentiszteletet hirdettünk mára, mert ezzel is szeretnénk kifejezni az alkalom és a gyülekezet nyitottságát és sokszínűségét. Közösségünkben ennek a fajta elcsendesedésnek - gyertyafény mellett felolvasott imádságok, bibliai igeversek, rövid igemagyarázat és négyszólamú énekek - egyébként is régi hagyománya van. Az pedig külön öröm a számunkra, hogy a mai napon már eddig is nyolc-tíz olyan ember lépte át a templom küszöbét, akik talán a minket körülvevő tízemeletes házakban laknak, naponta itt járnak el, de még sosem látták belülről a templomot.- Bemutatná röviden az épületet?- A 19. század végén a pesti magyar evangélikusoknak egyetlen templomuk és gyülekezetük volt, mégpedig a Deák téren. Az 1898. évi közgyűlésen hozták azt a határozatot, hogy a főváros különböző részein a vallástanárok rendszeresen tartsanak istentiszteleteket - ha máshol nem, akkor tornatermekben -, a híveket pedig keressék fel, és tartsák őket számon. Kőbányán is ekkor indultak meg - Majba Vilmos lelkész és vallástanár szolgálatával - a rendszeres havi alkalmak. A kerületre jellemző kőbányák, illetve a tégla-, majd sörgyártás, valamint a szőlőtermesztés miatt sokan laktak a körzetben. így az itt élő evangélikusok száma sem volt elhanyagolható - 1904-ben például 1405 hívőt számláltak. Idővel gyűjtést indítottak templomépítésre. Ezt megerősítette az 1917. október 31-én, a reformáció megindulása négyszázadik évfordulója alkalmából a Deák téri templomban tartott díszközgyűlés. Itt azt a döntést hozták, hogy az évforduló emlékére a háború után épüljenek a város külterületein templomok - Kőbányán is. 1928-ban zártkörű pályázatot hirdettek a templom építésére, ennek eredményeként Frecska János terveit fogadták el. Az alapkőletétel 1930 tavaszán volt, a következő esztendőben október 4-én pedig már fel is A németországi schwanewedei ének- és zenekar ad ünnepi koncertet a kőbányai evangélikus templomban (X., Kápolna u. 14.) október 23-án 17 órakor. szentelhette Raffay püspök úr. A második világháborúban, majd 1956- ban is súlyosan megsérült az épület. A tornyot 1990-ben - Hegyi Péter tervei alapján - az eredetitől eltérő módon állították helyre.- Kívülről talán nem is tűnik fel annyira, hogy a templombelső alaprajza valójában kör.- Emiatt a karzat szinte körülöleli a belépőt.- Nemcsak az épület, de az orgona is „ünnepelt” idén. Miért is?- Pontosan félszáz éves. Sulyok Imre orgonaművész tervrajza alapján - Peskó Zoltán és Trajtler Gábor orgonaművészek közreműködésével - 1959-ben kezdték el az építését. Stach Mihály pécsi orgonaépítő műhelyében i960 és 1961 között készült el. A szükséges pénzt a gyülekezet háromszáz tagja adta össze.- A jubileumi hónapban ezt is megünneplik valamilyen módon?- Több eseményünk is kapcsolódik ehhez az évfordulóhoz. 2002-ben felújítottuk és bővítettük a hangszert, és ehhez annak idején jelentős anyagi segítséget kaptunk a németországi schwanewedei gyülekezettől. Ének- és zenekaruk egy koncertút utolsó állomásaként október 23-án tizenhét órakor ad ünnepi koncertet templomunkban, bár már a délelőtti istentiszteleten is szolgálnak.- Ha jól tudom, az utána következő hét is bővelkedik majd zenei csemegékben...- Ahogyan a templomajtón található plakáton is hirdetjük, október 22. és 29. között evangélikus kántorok adnak ingyenes koncertet minden este öt és hét óra között a nyitott templom jegyében. Ezeket az alkalmakat hittudományi egyetemünk egyházzenei tanszékének adjunktusa, Wulfné dr. Kinczler Zsuzsanna - aki eredetileg maga is kőbányai - segített megszervezni.- Az Evangélikus Élet istentiszteleti rend rovatában az október 9-ei vasárnap igehirdetőjeként Kaiku Mäenpää neve olvasható. Jól sejtem, hogy ő a finn testvérgyülekezetük lelkésze?- Hála Istennek, Európa különböző nemzeteinek gyülekezeteihez kötnek bennünket szoros szálak. A finnországi Lohja evangélikusaival 1988- tól van testvérgyülekezeti kapcsolatunk. Az Úristen szervezése, hogy küldöttségük éppen ebben a jubileumi hónapban tud hozzánk ellátogatni. Remélem, ez a születésnap és a hozzá kötődő - az említetteken túl egyéb -programjaink is olyan lehetőségeket kínálnak az érdeklődőknek, amelyek révén sokan átélhetik a kőbányai templom és benne a gyülekezet átölelő szeretetét. ■ Boda Zsuzsa Tanulmányi délelőtt keretében látogatták meg az országos iroda munkatársai október 7-én az Evangélikus Országos Múzeumot. Az idén kétszáz éve felszentelt Deák téri evangélikus templomnak és környezetének a történetét felidéző kiállítást - amelynek nyitva tartását év végéig meghosszabbították - dr. Kertész Botond történész, a múzeum tudományos munkatársa mutatta be (képünkön) az egyházi munkatársaknak. Az Első kövek - élő kövek című tárlat megtekintése után a program a múzeum tőszomszédságában álló Deák téri templomban folytatódott. Miután megismerkedtek a templom történetével, a látogatóknak Mekis Péter orgonaművész, a gyülekezet másodkántora adott egy kis ízelítőt az evangélikus egyházzenéből. ■ Boda Zsuzsa felvétele Tárlatról templomba
