Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-03 / 27. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. július 3. !► 3 Tanévzáró az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ► „Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk, / mily csodálatos a te neved nekünk!” - hangzott az ének a zuglói templomban június 24-én az Evangélikus Hittudományi Egyetem ünnepi tanévzáró istentiszteletén. A bevezető liturgiát Szabotté Mátrai Marianna, az egyetem gyakorlati intézetének vezetője végezte a liturgikusének-szeminárium tagjainak közreműködésével. Az igét dr. Korányi András hirdette Róm h»33-36 alapján. Az egyetem egyháztörténeti tanszékének docense emlékeztetett arra, hogy a tanév végeztével valójában nem ér véget semmi: ez csak egy újabb állomás. Pál apostol szavain keresztül biztatott: Isten ereje ma is élő és ható. Ahol mi megoldhatatlan problémát látunk, Pál ott Isten üdvözítő kreativitásáról beszél, amelynek nem lesz vége. Egyetlen út vezet tovább minden zárás után: az Isten felé vezető út. „Merjem kimondani, hogy tőle, általa és érte vagyok én is. Övé a dicsőség mindörökké” - zárta prédikációját Korányi András. Az istentisztelet az idei tanév hatodéveseinek záróimádságaival ért véget. A hallgatók azokért a gyülekezetekért - Kelenföldért, Szolnokért, Kaposvárért, Pilisért, Budavárért, Piliscsabáért, Vanyarcért, Zuglóért, Hévízgyörkért és Csömörért - fohászkodtak egyenként, ahol gyakorlati évüket töltötték. Miután Hulej Klaudia, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke megnyitotta az istentiszteletet követő ünnepi ülést, és köszöntötte a jelenlevőket, dr. Szabó Lajos tanévzáró ünnepi beszéde hangzott el. Mi tarthat meg minket küldetésünk betöltésében? - tette fel a kérdést az egyetem rektora. Alapvető gondnak értékelte, hogy egyre ritkábban sikerül mély beszélgetéseket folytatnunk egymással, sokkal gyakoribbak a gyors és felszínes párbeszédek. Követendő példaként állította az egybegyűltek elé az emmausi tanítványok klasszikusan nyugodt és békés beszélgetését, és emlékeztetett, hogy a történethez hasonlóan mi sem ketten veszünk részt a dialógusban, hanem mindig ott van velünk a különleges harmadik: Jézus Krisztus. Záró szavaiban ezzel a titokzatos harmadikkal közös, megtartó erőként ható beszélgetéseket kívánt a végzősöknek. A végzősök a rektortól vehették át diplomájukat. Nappali tagozaton teológus-lelkész szakon diplomát szerzett: Adámi Mária, Bolha Márta, Csadó Balázs, Domokos Tibor, Horváth-Hegyi Áron, Koltai Zsuzsa, Kovács Viktor, Laszti Beáta és Lázáráé Tóth Szilvia. Sikeres záróvizsgájáról igazolást vehetett át Pablényi Edina. Nappali tagozaton katekéta-lelkipásztori munkatárs szakon alapfokú diplomát kapott Pintér Noémi és Szemerei Eszter. Levelező tagozaton, a teológus mesterszak biblikus szakirányán diplomát szerzett Verebics Petra. A nyíregyházi kihelyezett tagozaton főiskolai szintű oklevelet kapott Szolnoki Miklós, sikeres záróvizsgájáról igazolást vehetett át Molnár Krisztina. Végül Kovács Ábrahám, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa kapta meg habilitációs oklevelét. Régi szokás szerint a diplomaosztó után köszöntötték a jubilánsokat. Az ötven, illetve hatvan éve végzettek között volt dr. Reuss András, az egyetem professor emeritusa is, aki az ünnepeltek nevében szólva kiemelte: ötven év nagyon hosszú idő, de továbbra is feladatunk, hogy újra és újra meghalljuk azt a hangot, amelyre egyedül érdemes figyelni - ez Jézus Krisztus evangéliuma. (Hatvan éve végzett Záborszky Csaba és Bohus Imre, a tanévzárón köszöntötték még a huszonöt éve végzett levelező tagozatos csoport jelen lévő tagjait is.) A Sólyom Jenő Alapítvány jelentését Zsíros András egyetemi lelkész, az alapítvány titkára olvasta fel, majd az év végén jutalmazott hallgatók nevei hangzottak el. Kimagasló tanulmányi eredményéért pénzjutalomban részesült Gyurkó Donát, Kruchió Márta, Győri Gábor Dávid, Kovács Barbara, Palocsán Gréta és Széli Éva, továbbá Bérces Flóra, Hulej Klaudia, Koch Szilvia, Móricz Nikolett és Seben Glória. Az istentisztelet és az ünnepi ülés - amelyen közreműködött az egyetem énekkara Kinczler Zsuzsanna, a fúvószenekar Tóth Péter vezetésével, valamint dr Finta Gergely orgonán - a Himnusz eléneklésével zárult. A következő tanév szeptember 9-én 14.30-kor tanévnyitó istentisztelettel kezdődik Szemerei János püspök szolgálatával, minthogy a 2011/2012-es tanévben a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetője lesz az Evangélikus Hittudományi Egyetemet felügyelő püspök. ■ Zs. A. A hatodéves hallgatók egyenként fohászkodtak azokért a gyülekezetekért, ahol gyakorlati évüket töltötték Ötven év Reuss András professor emeritus arany diplomája átvételekor mondott beszéde Hárman végeztünk 1961 júniusában. Az eltelt évek során különböző utat jártunk meg. Szűcs Kálmán - aki egészségi állapota miatt nem lehet jelen, de levélben küldött köszöntést - szinte egész szolgálatát a farádi gyülekezetben végezte. Gyarmathy Dezső Nagysimonyiban, Ózdon és Rudabányán töltött néhány segédlelkészi év után újabb diplomát szerzett, és világi állásban helyezkedett el. Jómagam gyülekezeti, közegyházi és oktatói szolgálattal a hátam mögött állok itt. Ötven év sok emléket rejt. A megfelelő hívószavakra belőlünk is felfakadnak az emlékek. Kedvet érzünk, hogy öntudatosan előhozakodjunk olyan dolgokkal, amelyekre kicsit talán büszkék vagyunk. Nem feledhetjük azonban, hogy egyházunkban is, a magyar társadalomban is egy kis láncszem voltunk és vagyunk nemzedékek hosszú láncolatában. Mindmáig felnézünk nem egy neves vezetőre és tanárra, de sok egyszerű és névtelen emberre is, aki előttünk járva hite és élete példájával hatott ránk. Reménységgel és imádsággal kísérjük azok indulását, akik utánunk jönnek. Nem magunkat, Krisztust dicsérjük, aki ígérete szerint övéivel marad a világ végezetéig. Ötven év összehasonlításokra késztet. A tárgyi feltételeket tekintve számos dolog lett természetes része a mindennapi életnek, amelyeknek akkor még nevük sem volt. Az egykori tanévzárón a búcsúzás és a köszönet szavait minden külön figyelmeztetés nélkül is, úgy éreztem, patikamérlegre kell tennem. Nem elégedetlenkedünk a magunk útjának körülményei miatt, nem irigykedünk a maiakra. Krisztus Urunk kérdésére: „Amikor elküldtelek titeket folyóvíz, fürdőszoba, mobil, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, laptop és autó nélkül, volt-e hiányotok valamiben?” - talán kis hezitálás után -, mi sem tudunk mást mondani, mint az egykoriak: semmiben. Ötven év kritikussá tesz. Nemcsak másokkal, hanem magunkkal szemben is. Hiszen az elmúlt időnek nemcsak tanúi vagyunk. Nemcsak nézői voltunk egy előadásnak, hanem résztvevők, szereplők, játékosok is. Megerősödött-e valaki hitében általunk? Hitre jutott-e valaki? Jobb lett-e a világ a munkánk révén? Elmondtuk-e, hogy jobbnak kellene lennie? És azt is, hogy ez miként lehetséges? Általános megállapítás, de nem minimalizmus, ha mi is mondjuk: Tettünk olyan dolgokat, amelyeket nem kellett volna, és elmulasztottunk másokat, amelyeket meg kellett volna tennünk. Szóltunk, amikor hallgatnunk kellett volna, hallgattunk, amikor szólnunk kellett volna. így, bár ötven év nagyon hosszú idő, továbbra is feladatunk, hogy a kísértő és félrevezető szavak, jelszavak és frázisok hangzavarában újra és újra meghalljuk azt a hangot, amelyre egyedül érdemes figyelni. Ez Jézus Krisztus evangéliuma, Isten szava és ereje minden ember javára. Ez a tiszta és igaz hang, amely az egyetlen reménységünk, amikor további szép jubileumok és utolsó vizsgánk felé lépkedünk. Ezt az igét hordozni küldetése minden Krisztus-hívőnek. ■ Reuss András Elhangzott az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanévzáróján, június 24-én Sola Scriptura Luther-szobor a Deák téren? Megvalósulóban Benedek György régóta dédelgetett álma: elkészült Luther-szobra. A művet múlt vasárnap megtekintette D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök és a budafoki evangélikus gyülekezet mintegy harminc híve a művész Nagytétényi úti műtermében. régóta tanulmányozza Luther munkásságát. Műve a Bibliát felmutató Luthert ábrázolja. Mint ismeretes, a reformáció alapgondolata a hűség az evangéliumhoz: sola Scriptura. Ezt emeli ki a Biblia hangsúlyos ábrázolása a Lutherszobron - mutatott rá Soly-A köztéri elhelyezésre váró Luther-szobor és alkotója A budafoki evangélikus templomban elhangzott igehirdetésében a püspök emlékeztetett arra, hogy most van az Ágostai hitvallás kihirdetésének évfordulója. A dokumentumot 1530-ban Ví Károly császár előtt Augsburgban olvasták fel, ez az evangélikus egyház egyik ünnepi és jelképes dátuma. Benedek György szobrászművész - katolikus létére -már Gábor budafoki evangélikus lelkész. Egyes tervek szerint a szobor a Deák térre kerülhetne, a lebontásra váró metróépület helyére. Solymár Gábor elmondta: Budapest székesfőváros már 1938-ban jóváhagyta, hogy a Deák téren Lutherszobor álljon „az ország templománál”. ■ W. Gy. Ittzés János kitüntetései A Szent László-napi ünnepségsorozat keretében a győri bazilikában tartott ünnepi közgyűlésen adták át kiemelkedő egyházszervező tevékenysége, valamint a közösséget szolgáló példaértékű munkássága elismeréseként a Szent László-érmet június 27-én a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület napokban nyugalomba vonult püspökének. (A város legrangosabb kitüntetését még dr. Csizmadia László főiskolai tanárnak, egyetemi oktatónak, valamint Hefter László üvegművészrestaurátornak ítélte oda a város képviselő-testülete.) Másnap Ittzés János a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium vasárnapi tanévzáró - tedeum - istentiszteletén egy, a líceum pecsétjével ékesített aranygyűrűt vehetett át - az iskoláért végzett áldásos tevékenységének elismeréseként. ■ Menyes Gyula felvétele
