Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-25 / 39. szám
4 41 aoii. szeptember 25. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Keresztényüldözés - Európában Mire jutott a római EBESZ-konferencia? Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat 23. biblikus konferencia ► Az évek során egyre nagyobb számban érkeznek bibliatudósok a Kárpát-medence, sőt Európa vagy akár távolabbi kontinensek egyetemeiről a hazánkban hagyományosan Szegeden megrendezett nemzetközi biblikus konferenciára. Idén harminckét szentírástudós gazdagította előadásával, illetve hozzászólásaival a szeptember 8-10. között immáron huszonharmadik alkalommal megtartott tudományos seregszemlét, melynek címe Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat volt. A konferencián a mintegy száznegyven fős hallgatóság párhuzamos szekciókba rendezett előadásokat hallgathatott végig, és gazdagíthatta azokat kérdéseivel. A résztvevők soraiban nemcsak teológusokkal, de hitoktatókkal, lelkipásztorokkal és teológiában nem járatos hívő érdeklődőkkel is találkozhattunk. Bár a rendezvény állandó házigazdája a szegedi katolikus Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, az esemény fontos jellemzője az ökumenizmus; számos evangélikus és református előadó is hűségesen, visszatérően aktív résztvevője a szegedi eszmecserének. Közöttük hallhatták a jelenlévők dr. Jutta Hausmann professzor asszonyt is. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tanszékvezető tanára előadásában arról szólt, hogy a bölcsesség mennyiben jelentett más fogalmat az Ószövetségben, mint amit ma értünk rajta. Ékes példája ennek a Példabeszédek könyve, mely olyan általános érvényű bölcsességeket tartalmaz, melyek tapasztalati tényeken alapulnak, és arra késztetik az olvasót, hogy maga gondolja végig, hogyan alkalmazhatja azokat a saját életében. Hiszen az ószövetségi felfogás szerint bölcs ember az, aki képes megfigyelni, észrevenni a körülötte lévő világ jelenségeit, képes ezek között összefüggéseket felfedezni és a levont tanulságokat átültetni a mindennapi élet gyakorlatába. Nem választható el a bölcsességtől az istenkövetés sem. Az erkölcsileg helyes magatartást a bölcsesség jelének fogja fel a Példabeszédek szerzője. Leginkább „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme...’’ (9,10) mondatban érhető tetten az összefüggés az ész, a hit és a bölcsesség között. Egy másik szekcióban hangzott el az EHE másik professzorának, dr. Cserháti Sándornak az előadása, aki a Zsidókhoz írt levél 13,8 verse - „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”- alapján „a Jézus Krisztussal való közösség idői összefüggéseiről” szólt. Kifejtette többek között, hogy „a múlt, a jelen és a jövendő Jézus-képében több a különbség, mint az azonosság” ám aláhúzta, hogy „a feltámadott Úrral való közösség a mindenkori jelen ajándéka”. Dr. Cserháti Sándor professor emeritus Cserháti Sándor és a konferenciaigazgató, dr. Benyik György maga is tagja a nemzetközi Újszövetség-kutatók Társaságának (Studiorum Novi Testamenti Societas, SNTS), mely a világ hétszáz egyetemének kutatóit fogja össze egy szakmai közösségbe. A huszonharmadik biblikus konferencia felvezetéseként jelentették be, hogy 2014-ben az SNTS Szegeden tartja éves nemzetközi konferenciáját. A biblikusok szeptember 9-ei szegedi seregszemléjén ünnepélyes keretek között adták át a Gnilka-díjat, mellyel idén a nagy tekintélyű svájci bibliatudós, Ulrich Luz munkásságát ismerték el. Az idei konferenciára is jellemző volt, hogy a vendégek között köszönthettek nemzetközi tekintélyű, számottevő szakirodalmi munkássággal bíró tudósokat éppúgy, mint Kelet- Európából érkezett fiatal kutatókat, akiket a hazai tudóstársadalom még kevésbé ismerhet. Mindannyian fontos gondolatokkal gazdagították a tudományos eszmecserét. ■ Bartucz Katalin A konferencia előadásai teljes terjedelmükben meghallgathatók a világhálón, a http://www.regioio.hu/xxiiibiblikus-konferencia címen. ► Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angol betűszóval OSCE) szeptember 12-én a római Centro Alcide de Gasperi konferencia-központban tartotta tanácskozását. Ennek témája az európai keresztényekkel szemben megnyilvánuló diszkrimináció és annak egyik mai formája, a hate crime, a gyűlöletbűnözés volt. Ezzel az egyre gyakoribb jelenséggel a szervezet eddig még nem foglalkozott. Hogyan is néz ki Európa ebben a tekintetben, s mit lehet tenni az intolerancia kordában tartásáért? Az EBESZ (OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete. Európából, Észak-Amerikából és Közép- Ázsiából ötvenhat tagország alkotja, tizenegy ország partnerállamként működik együtt a szervezettel. A Helsinki Záróokmány értelmében 1975-ben hozták létre, székhelye Bécs. Azzal a céllal alakult, hogy fórumot biztosítson a többoldalú párbeszédnek. Jelenlegi nevét 1994- ben, a budapesti konferencián kapta. Tevékenységének súlypontja: a válságok korai felismerése, a válságkezelés segítése, illetve a válságok lefutása után a rehabilitáció végzése. Itt természetesen elsősorban politikai, emberjogi krízisekről van szó. A római ülés szervezője a litván EBESZ-elnökség és az EBESZ Demokratikus Intézetek és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) volt, amelyet a demokratikus intézmények és az emberi jogok betartásának vizsgálatára hoztak létre. A szakértői tanácskozás egyértelműen megállapította: a nagy demokratikus hagyományú európai országokban egyre nagyobb számban lelhetők fel a keresztényekkel szembeni türelmetlenség és diszkrimináció esetei. Reakciók és megelőzés A római tanácskozás napirendjén egészen pontosan ez a téma állt: A keresztények elleni gyűlölet és bűnözés eseteire adott válasz és a megelőzés esélyei. Ezen a konferencián százötven delegátus vitatta meg a megelőzés és a konfliktuskezelés lehetőségeit. Az ötvenhat országból érkezett küldöttek és szakértők között jelen voltak a nagyobb keresztény felekezetek, valamint a zsidóság és az iszlám képviselői is. A találkozást egyébként az EBESZ litván elnöksége és azon keresztény egyházak kezdeményezték, amelyek jól ismerik az erőszakos konfliktusokat a muszlim többségű országokban, de az európai szekularizáció folyamatait is. Olyan esetek ismeretében érveltek a türelmetlenség és a gyűlöletbűnözés ellen, melyeket a keresztényektől való félelem (sic!) és a keresztényüldözés fogalmával határoznak meg. Kiváltképpen a németországi kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség, a CDU-CSU parlamenti frakciójának vezetője, Volker Kauder volt az, aki a keresztényüldözés témáját a politika és a tömegtájékoztatás napirendjére kívánta tűzni. Sokak által vitatott, de nem alaptalan fogalmazása szerint „a keresztények a leginkább üldözött vallási csoportosulás. keresztények a világon sehol sem üldöznek másokat, őket viszont nagyon sok helyen.” Ezzel a megállapításával egyetért hazájával kapcsolatban Angela Merkel német kancellár, Guido Westerwelle külügyminiszter és Dirk Niebel gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter is. Kauder véleményét viszont nem osztja Ferdinand Muggenthaler, az Amnesty International német szekciójának sajtószóvivője. Az nem kétséges, hogy az európai keresztényellenes gyűlöletbűnözés valós probléma, amelynek akár hazánkban is megfigyelhetjük a verbális szitokformuláit vagy a gyűlöletkeltő templomi falfirkákban, temetői síroknak a meggyalázásában mutatkozó megnyilvánulásait... Éppen ideje... Janez Lenarcic, az OSCE-iroda igazgatója a résztvevők általános véleményét fogalmazta meg: éppen ideje, hogy az európai keresztényekkel szembeni gyűlöletből elkövetett bűncselekményekre, támadásokra és türelmetlenségre, szitokbeszédre ráirányuljon a figyelem, amelynek a célja nem a pánikkeltés, hanem a kérdés tudatosítása és a jelenség megelőzése, illetve helyes kezelése. Beszédében rámutatott: ezeknek a jelenségeknek a hátterében - túl az emberi tényezőkön - az adott térség szociális bizonytalansága és az egyes államok közötti viszony minősége is meghúzódik. A római tanácskozás után kiadott nyilatkozat is azt hangsúlyozza, hogy a közvélemény helyes tájékoztatásában, formálásában - a sajtószervek munkája mellett - fontos a törvényi szabályozás is. Együtt a „christianofóbia” ellen Hilarion Alfejev orosz ortodox metropolita óvott azoktól az európai csoportoktól, amelyek a keresztény civilizáció egyetemes jelképeit igyekeznek kizárni a nyilvános és politikai helyiségekből, intézményekből. Ennek kapcsán az orosz főpap megállapította: „A radikális szekularizmus, elvilágiasodás éppúgy veszélyezteti a vallásszabadságot, mint a vallási extrémizmus, szélsőségesség.” Idézte XVI. Benedek pápa újévi nyilatkozatát, amelyben a római katolikus egyházfő egy Európában tapasztalható új jelenségről szólt: ez az úgynevezett „christianofóbia” azaz a keresztényektől való ösztönös viszolygás vagy irracionális, értelmileg indokolhatatlan félelem. S ez már (tömeg)lélektani kategória is. Erősödik az agresszív szekularizmus, amely nem ritkán az agresszív vallási fanatizmusra adott válasz egyik formája. (Vannak viszont olyanok, akik a vallási, keresztény oldalonjelentkező „szekularizmusfóbia”, az elvilágiasodásgyűlölet veszélyeire emlékeztetnek.) Keresztények kiszorítása A Szentszék képviseletében Dominique Mamberti érsek figyelmeztetett arra, hogy a morális relativizmus, az erkölcs normáinak kérdésessé tétele lett az egyik előidézője az emberi méltóság tagadásának vagy legalábbis vitatásának. Az érsek több példát is idézett - Európából és más kontinensekről - a keresztények elleni növekvő intoleranciára. Utalt az egyházközeli emberjogi szervezet, az OSCE Observatory (ODIHR) bécsi irodája által 2010 decemberében kiadott jelentésre, melyben számos példa lelhető fel olyan cselekményekre, amelyek lelkészek, vallási rendezvények, templomok és keresztény temetők ellen irányultak. Ebben egyre gyakrabban jelenik meg a „christianofóbia” kifejezés. A jelentés öt évet tekint át, és levonja a legfőbb tanulságokat. Értekezik a kereszténységnek a társadalmi életből való kiszorításáról, amely megmutatkozik a keresztény gondolatok, eszmék, tanítások és személyek marginalizálásában is. Madonna a gyerek Hitlerrel A verbális, szóbeli rágalmazás példái között a jelentés hazánkat is említi. 2010 januárjában az egyik televíziós talkshow-ban ez hangzott el: „Egy gyermek életét két dolog rombolhatja. A kereszténység és a pornográfia.” De a művészeti ábrázolásokat sem hagyja említés nélkül a jelentés. Ausztriában például 2010 novemberében egy kiállításon Mária szobrát nagyméretű gumióvszerrel vonták be. Olaszországban egy festészeti kiállításon az egyik kép Madonnát ábrázolja, ölében a kis Jézus helyett a gyerek Hitlerrel. Mind a zsidó, mind a keresztény egyházi vezetők tiltakoztak a kiállítás ellen. Portugáliában egy Playboy-magazin Jézust a meztelen csúcsmodell „szépségek” között mutatja. A plakátokon megjelenő verbális gyűlöletbeszéd megdöbbentő formáját adta az a német csoport, amely egy tizenötezer fős keresztény ifjúsági fesztivált zavart meg ilyen szövegű plakátokkal: „Maszturbáljatok evangélizálás helyett!” - „Soha többé Jézust!” Számos vandál cselekményről és gyújtogatásról is hírt ad a jelentés. Albániában sírgyalázások történtek egy katolikus temetőben, Bécsben, Belgiumban felgyújtották egy-egy templom ajtaját. Gyűlöletbűnözés sértettje lett tizenhat személy Bosznia-Hercegovinában 2009-ben, Párizsban megszentségtelenítették a Saint Denis-bazilika szentélyét. Hamburgban felgyújtottak egy 15. századi protestáns templomot. Litvánia, Oroszország, Anglia, Svédország, Törökország sem marad ki a szomorú sorból. Közel száz esetet hoz a tanulmány, amely Isztambultól Dublinig, Szicíliától Skóciáig, Moszkvától Londonig jelzi a keresztény kultúra ősbölcsőjének, Európának a lehangoló, válságos helyzetét a gyűlöletbűnözés, a keresztényekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció tekintetében. Ki gondolta volna, hogy itt tartunk?! Közvélemény-formálás A római konferencia kitért arra, hogy szükség lenne a keresztények elleni gyűlölettel szemben kampányokra, illetve tiltakozó felvonulásokra, hiszen ellenkező előjellel főleg az utóbbiból adódik egyre több. Madridi és más ateista és szabadgondolkodó egyesületek, kommunista és szocialista ifjúsági szervezetek nem fáradnak el ezek megtartásában. Evaldas Ignatavicius litván külügyminiszter-helyettes felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos a folyamatos emlékeztetése annak, hogy a közvéleménybe, a közgondolkodásba épüljön bele a vallási türelem. A baltikumi politikus szerint igen fontos továbbá a nyilvános reagálás a keresztényellenes és más, vallási türelmetlenséget jelző esetekre is. Az iskolai oktatásban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vallások és az emberi jogok mélyebb megismertetésére. Addig pedig a magunk helyén tegyünk meg szóban és tettben mindent azért, hogy a világ ne csak a konferenciák - Bécs, Róma - szintjén, hanem a mindennapi emberi érintkezésben is elmozduljon vagy éppen megmaradjon a türelem és a tisztelet légkörében. A római EBESZ- konferencia erről is szólt. M PAXNews HIRDETÉS MEGHÍVÓ Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) közösség őszi csendesnapjára, amely egyben a bibliaiskola tanévzáró és -nyitó alkalma is. Csendesnapunkat október í-jén, szombaton 10-től 16 óráig tartjuk Budapesten, a Sarepta Evangélikus Szeretetotthon és a pesthidegkúti evangélikus gyülekezet közös templomában (1028 Budapest, Ördögárok u. 9.). A nap témája: Ki mire méltó? HIRDETÉS A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba a 2012/13-as tanévre felvételizni szándékozó diákok és szüleik számára 2011. október í-jén, szombaton 10 órakor felvételi tájékoztatót tartunk. Ezen az alkalmon az iskola vezetői számolnak be a szülőknek iskolánk működéséről, hagyományairól és a felvételi rendszerről, a gyerekek pedig diákjaink segítségével ismerhetik meg az iskolát. Szeretettel várjuk az érdeklődő, most 4. és 8. osztályos tanulókat szüleikkel együtt!
