Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-14 / 33-34. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. augusztus 14-21. 1* 23 „Minden egyes leütött hang felelősség” Vallomás a mindennapi (zene-) kenyérről és az Isten dicsőségét hirdető Bach-muzsikáról ♦ Beszélgetés Mekis Péterrel ^ Édesapja Mekis Ádám, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese, az Ácsai Evangélikus Egyházközség lelkésze. Nagyapja békéscsabai lelkész volt negyvenkét éven keresztül, szintén esperes, tizenkét évig püspökhelyettes. Ifjú kora ellenére tekintélyes mennyiségű szakmai adatot találunk róla az interneten. Bizonyos, hogy még sok interjút fog adni... A szerény, hivatásáról alázattal beszélő fiatal orgonaművész-jelölttel, Mekis Péterrel a Deák téri lelkészi hivatalban ültem le beszélgetni. A találkozás után persze már ment is vissza szeretett hangszeréhez a templomba gyakorolni...- A váci zeneiskolában kezdtem a zenetanulást, zongorát és szolfézst, bátyámmal együtt, hétéves koromban. Ácsához ez volt a legközelebb. Költözésünk után Budapesten, a Tóth Aladár Zeneiskolában, később pedig tanárom biztatására a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytattam. Énekeltem az Operaház gyermekkórusában, és elég korán kiderült, hogy a zenei pálya iránt érzek elhívatást.- A családban kötődött valaki a zenéhez?- Generációk óta fontos a családunkban a muzsika. Sokszor hallom emlegetni lelkész nagyapámat, akit sajnos én már nem ismerhettem. Első felesége, Jedlicska Katalin zongoraművész volt, aki a második világháború alatt a bombázásoknak esett áldozatul. Nagyapámtól számos kotta maradt - összegyűjtötte Bach minden orgonaművét, kantátáját; sok hangszeres és vokális partitúrát, egyéb zongorakottát őrzünk becses örökségként tőle. Érdekes, hogy sok zenei „kincs” éppen rám maradt. Nagyapám a békéscsabai gyülekezet énekkarát vezette, édesapám pedig édesanyámmal együtt az acsai énekkart irányítja. Ebbe a munkába már én is besegítek. Édesapámnak egyébként nagyon szép tenor hangja van, a Lutherániában is énekelt, operaénekesi kvalitására egy zeneakadémiai tanár is felfigyelt. Keresztapja pedig kántortanítói végzettséget szerzett.- Innen nézve szinte természetes a sorsának alakulása... Kik segítették eddigi pályáján?- Egy ideje már tanultam zenét, de az még nem volt világos számomra sem, hogy karmester, zongoraművész vagy szolfézstanár legyek-e. Amikor azonban tizennégy évesen Fótra, a kántorképzőbe kerültem, olyan hatás ért, olyan élményeket szereztem, amelyek teljesen egyértelművé tették, hogy melyik az én utam: a konzervatóriumban, majd a Zeneakadémián már az orgona szakot választottam. Foton az első tanfolyamot Bence Gábor vezette; sokat segített, biztatott az induláskor, Ismeretségünk a kelenföldi gyülekezetből datálódik: én akkor már orgonista-kántor voltam ott, ő pedig kántor és karvezető. 2005-től majdnem négy évet zenéltünk együtt. Nagyon sokat köszönhetek neki. A konzervatóriumban Szathmáry Lilla tanított.- Több generáció óta tehát a teológia és az (egyház)zene határozza meg a családja életét.- A teológiai ismeretek nélkülözhetetlenek Bach műveinek megértéséhez, autentikus előadásához, így ez a terület is érdekel. Kiváltságos helyzetben érzem magam, mert olyan hangszeren játszom, amely szakrális térben áll, nem pusztán egy koncertteremben. Hálás vagyok, amiért egyházi közegben élhetek, és számos lehetőségem van templomi orgona mellett ülni, kántorkodni, sőt nyolcadik éve Foton is taníthatok. Egyidejűleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Zenei Tanszékének ének-zene, karvezetés és szolfézstanár szakos hallgatója is vagyok.- Fiatal tehetségként tartják számon. Szavaiból kitűnik: rengeteg munka, fegyelmezett életvitel, teljes odaszánás kell az Isten adta tehetség mellé. S hogy ez Önnek megvan, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2005-ben Budapesten, az országos szakközépiskolai orgonaversenyen első díjat nyert, 2009 őszén Lübeckben a nemzetközi Buxtehude-orgonaverseny középdöntőjébe került. Mit gondol a tehetségről?- Amit el tud érni az ember - kisebb-nagyobb sikereket -, ahhoz önmagában valóban kevés a tehetség. Kitartás, türelem, szorgalom, gyakorlás, munka kell ahhoz, hogy ez beérjen. Én magam, ha van rá lehetőségem, naponta legalább két-három órát töltök a hangszer mellett. Nagyon kiváltságos helyzetben vagyok azáltal, hogy bejárásom van ide, a Deák téri templomba. Fontos az is, hogy jó hangszer mellé ülhessünk le - hatalmas különbség van orgona és orgona között.- Szerényen fogalmaz: nemcsak bejárása és kulcsa van, hanem másodkántor az ország templomában dr. Finta Gergely mellett, illetve a. Luther ránia ének- és zenekar rendszeres kísérője és continuojátékosa.- 2009 novemberében kaptam a korrepetitor-kántori lehetőséget. A Mekis Péter Lutherániával és dr. Kamp Salamonnal is régi keletű az ismeretség. Nagyon sokat köszönhetek neki és Trajtler Gábor bácsinak. Felfoghatatlanul nagy megtiszteltetés, hogy itt játszhatok, egy jó orgonán, kivételes környezetben. Munkamegosztásunk szerint főként a Lutherániához kapcsolódó terület az enyém. A kantátazenés istentiszteletek, a Bach-héten való szereplés, az oratóriumok, a passiók, a h-moll mise - felsorolhatatlan, mi mindennek lehetek a részese. — Van szabadsága a műválasztásban?- Az istentiszteletnek szerves része az orgonajáték, a Deák téren ez gondosan és tervszerűen felépített szolgálat. Az adott ünnepnek, koráinak, textusnak megfelelő darabokat keresek. Ezzel a repertoárom is bővül - de legszívesebben megmaradok Bach zenéje mellett. Számomra ő tud a legjobban Isten dicsőségére rámutatni. Úgy érzem, akkor vagyok igazán a helyemen, Isten szolgálatában, ha az ő zenéjét a lehető legintenzívebben ápolom, gyakorlom, tanulom, átadom.- A könnyebb műfajban is kipróbálta már magát: két ízben is fellépett a Boysiess Voice énekegyüttessel.- Nagyon szívesen veszek részt ilyen jellegű koncerteken is. Bár ezeken az alkalmakon egy könnyedebb műfaj kerül terítékre, azt akkor is fontosnak tartom, hogy az adott műfaj lehető legértékesebb és legigényesebb műveit adjuk elő. Alapvetően mégis komolyzenésznek tartom magam. Ez a hivatásom.- Milyen zenét hallgat, amikor pihen?- Csendpárti vagyok. Úgy kapcsolódom ki, hogy a természet hangjait vagy csendjét élvezem. Fontos ez manapság, amikor bárhová megy az ember, mindenütt háttérzene szól... A csend segít ráhangolódni a zene tartalmára. De egyébként komolyzenét hallgatok, vagy megpróbálok magam létrehozni olyan zenét, amilyet hallani szeretnék. Ez az improvizáció.- A szülei büszkék Önre, ugye?- Úgy érzem, igen. Örülnek, hogy a zenészpályát választottam. Mivel édesapám és nagyapám is szeretett orgonáim, tulajdonképpen továbbviszem azt, amit ők elkezdtek. Otthon, az acsai gyülekezetben néha szoktunk együtt szolgálni az istentiszteleten - ő a szószéken, én az orgonánál. Felemelő érzés.- A napokban indul tanítani a fóti kántorképző nyári, harmadik tanfolyamára.- Szeretném lelkesíteni a gyerekeket, átadni nekik az orgona és az egyházzene szeretetét. Nagy motivációs közeg nekem Fót, ajándék, ahol mindig feltöltődöm. Látom, hogy van jövője a pályának. Amit én másoktól kaptam, ott továbbadhatom. Ez egyúttal nagy felelősség is.- Végére hagytam a legszemélyesebb kérdést: mit jelent Mekis Péternek a zene? És mit jelent Isten tisztelete a zenén keresztül?- Schumann fogalmazott egyszer így: a zenének mindennapi kenyerünknek kell lennie. És hogy Bach zenéje olyan a lélek számára, mint a test számára a napi élelem. Úgy érzem: elemi létszükségletem a zene; az evés, ivás, alvás igénye mellé sorolom. Minden leütött hang felelősséggel jár, mert egyben következménye is van. Ez pedig megkívánja az embertől, hogy utánajárjon minden zeneműnek. Ehhez a pályához nagy alázat is kell. A zenén belül Bach művészete a legfontosabb a számomra. Ő azt mondta: minden olyan zene, amely nem Isten dicsőségét szolgálja, csak zaj, zörej. Ezzel értek egyet én is. Isten dicsőítésére a legigényesebb zenét kell választani. Bach zenéje által nemcsak a saját érzelmi állapotainkat lehet kifejezni, hanem egyfajta isteni tökéletességet, békét, szeretetet lehet átadni, közvetíteni. Szerintem ő beszélt a legmagasabb fokon a zene nyelvén az isteni tökéletességről. Kegyelemből tehette. Mindazoknak, akik az ő zenéjéhez nyúlnak, ezzel a tökéletességre irányuló igénnyel és törekvéssel kell tenniük. Bach játszása közben a hangsúly nem rajtunk van, nem a mi teljesítményünkön, művészi voltunkon: Isten dicsőségének fénye ragyog át a darabokon. Az előadó-művészet pedig nem más, mint hálaadás Istennek. ■ Kőháti Dóra Ismét szól az orgona Nagyalásonyban ► A Dunántúl szívében fekvő Nagyalásony evangélikus templomának orgonája ötven évvel ezelőtt elromlott. Mivel a gyülekezetnek nem volt pénze a felújításra, több generáció anélkül nőtt fel, hogy hallhatta volna a hangját. Idén tavasszal azonban csodaként élte meg a kis közösség a finnországi nivalai gyülekezet felajánlását: a nagyalásonyiaknak ajándékozzák használaton kívüli orgonájukat. A több hónapos szervezőmunka eredményeként augusztus 7-én dr. Wagner Szilárd evangélikus lelkész orgonajátéka töltötte be a templomot. A kis gyülekezet nagy szomorúságáról tudtak a bakonycsernyei evangélikusok is, ők jártak közben finnországi testvérgyülekezetüknél. Végeredményül egészen megragadó élményben lehetett részük mindazoknak, akik a múlt vasárnap délutáni koncerten hallhatták a megépült orgona hangját. „Szebben szól, mint új korában” - fogalmazott köszöntőjében Martti Viljanen, a nivalai gyülekezet esperese, ezúton is kifejezve köszönetét Takács Péter orgonaépítőnek; az ő lelkiismeretes munkáját dicséri a hangszer finnországi szétszerelése, majd új helyén való felépítése. (Az orgona egyházunk egyházzenei bizottságának, Nagyalásony Község Önkormányzatának, illetve a Veszprémi Evangélikus Egyházmegyének a támogatásával kerülhetett a nagyalásonyi templomba.) Az orgonakoncert keretében Pethő Judit, a Nagyalásony-Dabrony- Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközség új lelkésze hirdette Isten igéjét. Hangsúlyozta: hasonló örömöt érez az ember akkor, amikor Krisztusra rátalál életében, mint amilyen örömöt jelent az új orgona hangja a kicsiny közösségnek. A nap zárásaként Császár Károly né felügyelő köszönte meg Horváth László gyülekezeti tag - aki az orgona hazaszállításáról gondoskodott - fáradhatatlan munkáját, valamint a gyülekezettől búcsúzó Pongrácz Máté beosztott lelkész segítségét, aki a szállítás anyagi hátterének rendezésében vállalt szerepet. Bár az ünnepi alkalom szeretetvendégséggel zárult, az orgona hangja újra és újra felcsendült, hisz mindenki szerette volna megszólaltatni - legalább pár pillanatra - a nagyalásonyi evangélikus közösség „ékszerdobozát”. ■ P. M. A nagyalásonyi orgona előtörténetéről szubjektív beszámoló olvasható egyházunk központi honlapján - www.evangelikus.hu Mekis Péter orgona-diplomakoncertje szeptember 14-én 19 órakor lesz Budapesten, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Elhangzik: J. S. Bach: c-moll prelúdium és fúga, BWV 546; Mozart: c-moll adagio és fúga, K. 546; Schumann: I. és II. B-A-C-Hfúga, op. 60; Koloss István: 3. partita; Mendelssohn: f-moll szonáta, op. 65, No. 1. Az acsai gyülekezeti énekkar a galgagutai énekkari találkozón 2009-ben
